Bankügyletek

1. Bankügyletek és lakossági bankügyletek

2. Alapfogalmak • Bankügylet: a bank és ügyfele között létrejövő olyan szerződés, amelynek tárgya tipikus banki feladat elllátása. • Lakossági üzletág: azoknak a bankügyleteknek az összessége, amelyek keretében szabványosított termékeket értékesítenek, illetve szolgáltatásokat nyújtanak széles hálózaton keresztül magánszemélyek számára.

3. Pénzügyi szolgáltatások (1996. CXII.tv.) • betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása • Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni. Nem minősül betétgyűjtésnek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a kibocsátó árujának, szolgáltatásának vásárlása, illetve igénybevétele során fizetőeszközként használható. Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátás. • Betét: szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is. Betétszerződés alapján a pénzintézet köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni • Takarékbetét-szerződés alapján a pénzintézet köteles a betevőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni.

4. Pénzügyi szolgáltatások 2. hitel és pénzkölcsön nyújtása; • Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén - kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. • A bankhitelszerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. • Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. • Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

5. Pénzügyi szolgáltatások 3. pénzügyi lízing • az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbevevő • viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, • a hasznok szedésére jogosulttá válik, • viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), • jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen.

6. Pénzügyi szolgáltatások 4. pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása • külön jogszabály (227/2006 korm.r.) szerint a pénzforgalom körében nyújtott szolgáltatások összessége, ideértve elsősorban a pénzforgalmi számlavezetést, a fizetési megbízások teljesítését, továbbá a nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítását. • pénzforgalmi bankszámla: az a belföldi bankszámla, amelyet a számlatulajdonos a vállalkozási tevékenységével kapcsolatos pénzforgalmának lebonyolítása céljából nyit illetve nyitott - ideértve a helyi, helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési elszámolási számláját, továbbá az a bankszámla, amely a számlatulajdonos rendelkezésének megfelelően kifejezettenpénzforgalmi bankszámlaként kerül megnyitásra.

7. PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK 5. valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység

8. Pénzügyi szolgáltatások 6. elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása • Elektronikus pénz: készpénz átvétele illetőleg számlapénz átutalása ellenében kibocsátott elektronikus pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más is elfogad. • Elektronikus pénzeszköz: olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - így különösen értéktároló kártya, számítógép memória - amely az elektronikus pénz tárolására szolgál és amellyel az ügyfél közvetlenül végezhet fizetési műveleteket. • Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján a készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása. • Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, kezelésére és használatára vonatkozó jogszabályok alapján nyújtott, illetőleg az ügyféllel, valamint az eladóval vagy a szolgáltatóval kötött szerződésben a kibocsátó által elvállalt szolgáltatások összessége. • Nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggő elszámolás forgalom lebonyolítása. • Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: • a csekk, • az elektronikus pénzeszköz, • olyan dolog, amely az ügyfél számára lehetővé teszi, hogy a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, illetőleg annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak kiegyenlítse.

9. Pénzügyi szolgáltatások 7. pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) • pénzügyi intézmény javára, nevében, felelősségére és kockázatára folytatott tevékenység, amelynek célja a pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének megbízási szerződés keretében történő végzése, • pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenység, amelynek során az ügyfél pénzét, illetve eszközét nem kezelik és a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak.

10. Pénzügyi szolgáltatások 8. letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás • Letéti szolgáltatás (pénzletétkezelés): pénzösszegek az ügyfél megbízásából, elkülönített letéti számlán kamatra vagy kamat nélkül történő elhelyezése és kezelése. • Széfszolgáltatás: az ügyféllel kötött megállapodás alapján, az ügyfél számára - állandóan őrzött - helyiségben széf rendelkezésre bocsátása, melybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki.

11. Pénzügyi szolgáltatások 9. hitel referencia szolgáltatás • banktitkot nem sértő bankinformáció díjazás ellenében történő nyújtása vagy • a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés.

12. Pénzügyi szolgáltatások 10. Készpénzátutalás • pénz átutalása - bankszámla nyitása nélkül - természetes személy megbízása alapján természetes személy részére valuta vagy forint befizetésével külföldre vagy belföldre, azzal, hogy a pénz befizetése, illetőleg kifizetése a készpénz-átutalási rendszerben részt vevők erre engedélyezett helyiségében történik. • az összeg kifizetése a kifizetést teljesítő, a rendszerben részt vevő általi megelőlegezésével, s a befizetést fogadó, a rendszerben részt vevővel, illetőleg a rendszerrel történő utólagos elszámolással bonyolódik le.

13. Pénzügyi szolgáltatások • 11. kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

14. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások • pénzváltási tevékenység • külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében. • Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, illetőleg szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése

15. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások 2. elszámolásforgalom lebonyolítása (elszámolásforgalmi ügylet) • hitelintézetek, MNB, valamint más, az elszámolási rendszerek szabályzata szerint az elszámolási rendszerben részvételre jogosult szervezet közötti, saját és az ügyfelek megbízásából származó fizetési forgalom lebonyolítása, ideértve a fizetési üzenetek ellenőrzését, továbbítását távközlési hálózat igénybevételével, a résztvevők közötti tartozások és követelések megállapítását és a pénzügyi kockázatok kezelését.

16. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások 3. pénzfeldolgozási tevékenység • bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság és forgalomképesség szempontjából történő ellenőrzése, továbbá az újra forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérmetételek kialakítása.

17. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások 4. pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon • bankközi piaci résztvevők közötti forint-, illetve devizahitel- és betétügylet, deviza-adásvétel közvetítése annak érdekében, hogy a hitelintézetek, továbbá más bankközi piaci résztvevők az erre irányuló jogügyleteket egymással közvetlenül megkössék.

18. Pénzügyi intézmény • Pénzügyi intézmény a hitelintézet, illetve a pénzügyi vállalkozás. • pénzügyi szolgáltatást - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag pénzügyi intézmény végezhet. • A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag: • kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, • biztosításközvetítői tevékenységet, • értékpapír-kölcsönzést, befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújthat, a tőzsdei közvetítői tevékenységet és árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet, • aranykereskedelmi ügyletet, • részvénykönyvvezetést, • az elektronikus aláírást hitelesítő szolgáltatást, • Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenységet, • megbízás alapján elektronikus pénzeszközön történő adattárolást, • a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében tulajdonába került fedezet, illetőleg biztosíték hasznosítására irányuló tevékenységet, • követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységet folytathat.

19. Hitelintézet • Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amelya pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (ide nem értve a külön jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt vagy elektronikus pénzt bocsát ki. • Kizárólag hitelintézet jogosult • betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - bank vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, • pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására • készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására, • pénzváltási tevékenység végzésére. • A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet) lehet.

20. Pénzügyi vállalkozás • Pénzügyi vállalkozásaz a pénzügyi intézmény, amely a hitelintézetek privilegizált tevékenységi kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez, • a pénzügyi holding társaság, • a hitelintézeti elszámolóház.

21. Bank • Bank az a hiteintézet amely üzletszerűen végzi: • betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása • hitel és pénzkölcsön nyújtása • pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása • Kizárólag bank végezheti egyidejűleg az összes pénzügyi szolgátatást

22. Szakosított hitelintézet • A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére.

23. Szövetkezeti hitelintézet • Nem végezheti: • Hitelreferencia szolgáltatás • Elszámolásforgalmi ügylet • Pénzfeldolgozási ügylet • Típusai: • Takarékszövetkezet (célja a helyi lakosság és kisvállalkozások igényeinek kielégítése) • Hitelszövetkezet (pénzváltás kivételével csak tagjai számára végezhet tevékenységet)

24. Magyar Nemzeti Bank • Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. • Az MNB alapvető feladatai • Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. • Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme -ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is - a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze. • Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt. • Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket • végez. • Az MNB kialakítja a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket és figyelemmel kíséri (felvigyázza) azok tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében. • Az MNB feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra. • Az MNB támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer prudenciális felügyeletére vonatkozó politika kialakítását és hatékony vitelét.

25. Banktitok (1996 CXII. Tv) • Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. • A banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki (amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. • Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja, • A hitelintézeti törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, • a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

26. Üzleti titok (PTK) • Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. • Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

27. Lakástakarékpénztár (1996 CXII.tv.) • A lakástakarék-pénztár szakosított hitelintézet. • Lakás-előtakarékossági szerződést csak lakástakarék-pénztár köthet. • Lakástakarékpénztár legalább kétmilliárd forint jegyzett tőkével alapítható. • A szerződés olyan betét- és hitelszerződés, amelyben a lakás-előtakarékoskodó arra kötelezi magát, hogy - a szerződés módozata szerint - a szerződéskötéskor egy összegben vagy a megtakarítási idő alatt előre meghatározott rendszerességgel egyenlő részletekben történő befizetésekkel meghatározott összeget a lakástakarékpénztárnál betétként leköt, illetve elhelyez, a lakástakarékpénztár pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése és a lakás-előtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett hitelképessége esetén az üzletszabályzatban rögzített módszer szerint a szerződésben meghatározott módon kiszámított összegű lakáscélú kölcsönt nyújt a lakás-előtakarékoskodó, illetve a cselekvőképes kedvezményezett kérésére. • A szerződés meghatározott összegre, a szerződéses összegre szól. .Elemei: • Lakástakarékoskodó betétfizetései • Állami támogatás (MAX. 30 % 1996 CXIII.tv-nek megfelelően) • Ezekre jóváírt kamat • Ígért lakáskölcsön • A szerződésben meghatározott betéti és hitelkamat mértékét, valamint a kezelési költség mértékét a szerződés időtartama alatt nem lehet módosítani. • A szerződés alapján lakás takarékpénztárnál elhelyezett betétből a lakás-előtakarékoskodó részösszeget nem vehet ki.

28. Jelzálog-hitelintézet (1997. XXX. Tv.) • A jelzálogbank jelzáloglevelek révén forrást gyűjtő, jelzálog alapú hitelezést folytató szakosított hiteintézet. • Jelzálog-hitelintézet legalább hárommilliárd forint jegyzett tőkével alapítható, melyet pénzben kell befizetni. • Jelzálog-hitelintézet kizárólag az alábbi pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket végzi: • visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, ide nem értve a betét gyűjtését; • pénzkölcsön nyújtása Magyarország vagy EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett (a továbbiakban: jelzáloghitel); • jelzálogjog kikötése nélküli kölcsönök nyújtása állami készfizető kezességvállalás esetén; • kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása (a továbbiakban együtt: bankári kötelezettség); • letéti szolgáltatás; • saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír-letétkezelés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás; • saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír letéti őrzés; • saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír-számla vezetés; • saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan ügyfélszámla vezetés; • saját kibocsátású jelzáloglevél, kötvény, továbbá letéti jegy forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása. • A teljes hitelállományban a kölcsönszerződések megkötésekor, a jelzáloghitelek megvásárlásakor, valamint az önálló zálogjogvásárlások időpontjában a legalább ötéves futamidejű jelzálog-hitelintézeti követelések aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál.

29. Jelzáloglevél • jelzáloglevél kizárólag a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott névre szóló, átruházható értékpapír. • A jelzáloglevél kettős fedezetű értékpapír, egyrészt fedezetet nyújt rá a hitelintézet szavatoló tőkéje, másrészt a meghitelezett ingatlanok értéke. • A jelzáloglevelet tipikusan intézményi befektetőknek ajánlják, viszonylag alacsony kamatláb mellett, mivel biztonságos befektetésnek számít. • A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegét meghaladó értékű fedezettel. • A teljes hitelállományban a kölcsönszerződések megkötésekor, a jelzáloghitelek megvásárlásakor, valamint az önálló zálogjogvásárlások időpontjában a legalább ötéves futamidejű jelzálog-hitelintézeti követelések aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál.

30. Befektetési alap • befektetési alap: befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel, • befektetési alapkezelési tevékenység: a befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek (pénzügyi eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele, • nettó eszközérték: a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is,

31. Befektetési szolgáltatások (2007.CXXXVIII.tv.) Befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett • megbízás felvétele és továbbítása, • megbízás végrehajtása az ügyfél javára, • sajátszámlás kereskedés, • portfóliókezelés, • befektetési tanácsadás, • pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás), • pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és • multilaterális kereskedési rendszer működtetése

32. Kiegészítő befektetési szolgáltatás • a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, • a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, • a befektetési hitel nyújtása, • a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás, • a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő sajátszámlás kereskedés, • a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés, • jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás, • előzőkhez kapcsolódó származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás.

33. Pénzügyi eszköz • az átruházható értékpapír, • a pénzpiaci eszköz, • a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír, • az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető, • az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve a teljesítési határidő lejártát vagy más megszűnési okot, • az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve hogy azzal szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek, • más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező, áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és nem kereskedelmi célt szolgál, ha azt elismert elszámolóházon keresztül számolják el vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, • a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet, • a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás, • az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, légszennyező anyag vagy üvegházhatású gáz kibocsátásához, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy amely az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve azt az esetet, ha a megszűnés oka a nemteljesítés,

34. Pénzforgalmi bankszámla • bankszámla: bankszámlaszerződés alapján megnyitott számla, amely elnevezésétől és pénznemétől függetlenül a számlatulajdonos pénzköveteléseinek és pénztartozásainak nyilvántartására, kezelésére szolgál, és amelynek terhére vagy javára a pénzforgalmi jogszabályban meghatározott bármely fizetési mód alkalmazható; • A belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, köteles pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi bankszámlán lebonyolítani, s ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni.

35. Bankszámlaszám • A hitelintézet a megnyitott bankszámlát az országosan egységes számlaszámrendszer szerint képzett egyedi pénzforgalmi jelzőszám, illetőleg a számlatulajdonos teljes vagy rövidített neve (cégneve) alapján azonosítja. • A belföldi fizetési forgalomban a bankszámlák jelölésére szolgáló pénzforgalmi jelzőszám 16 (2x8) vagy 24 (3x8) numerikus karaktert tartalmazó számsor, amelyet az alábbi szabályoknak megfelelően kell kialakítani: • az első nyolc karakterből (a továbbiakban: irányító kód) az első három számjegy (a továbbiakban: a hitelintézet azonosító kódja) a számlavezető hitelintézetet, a következő négy számjegy a hitelintézet fiókját vagy számlavezető helyét jelöli, a nyolcadik számjegy ellenőrző szám; • a 9-16. karakter vagy a 9-24. karakter a bankszámla azonosító száma, 16 karakter hosszúságú számsor esetében a 16. számjegy, 24 karakter hosszúságú számsor esetében a 24. számjegy ellenőrző szám, a 24 karakter hosszúságú pénzforgalmi jelzőszám 16. számjegye értelemszerűen szabadon felhasználható. • A hitelintézet azonosító kódját az MNB határozza meg, és vezeti az azonosító kódok nyilvántartását. • (4) Az ellenőrző számok az előttük álló számjegyek ellenőrzésére szolgálnak, melyeket a következő algoritmus szerint kell képezni: külön az 1-7., valamint külön a 9-15. vagy 9-23. számjegyeket helyi értékük csökkenő sorrendjében meg kell szorozni a „9, 7, 3, 1 ... 9, 7, 3, 1” számokkal, a szorzatokat össze kell adni, és az eredmény egyes helyi értékén lévő számot ki kell vonni 10-ből. A különbség az ellenőrző szám. (Ha a különbség „10”, az ellenőrző szám értéke „0”.)

36. Nemzetközi bankszámlaszám • Az IBAN 28 alfanumerikus karaktert tartalmazó számsor, amelyet az alábbi szabályok alkalmazásával kell kialakítani: • az első két karakter Magyarország ISO 3166 szabvány szerinti országkódja: HU; • a 3-4. karakter az ellenőrzőszám; • az 5-28. karakter a belföldi pénzforgalmi jelzőszám (16 karakter hosszúságú pénzforgalmi jelzőszám esetében az IBAN képzésekor az utolsó 8 karaktert nullával kell feltölteni). • Az IBAN 3-4. pozícióiban szereplő ellenőrzőszám képzésének algoritmusát az Európai Banki Szabványügyi Bizottság [European Committee for Banking Standards (ECBS)] IBAN képzésére vonatkozó szabványa tartalmazza. • A hitelintézetnek a működési engedély kiadását követően az MNB-től kell kérnie a hitelintézet azonosító kódjának kiadását.

37. Bankszámla nyitása • Pénzforgalmi bankszámlát a hitelintézet akkor nyithat, ha • a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság létrejöttéhez szükséges nyilvántartásba már bejegyzett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a nyilvántartást vezető szervezettől származó, 30 napnál nem régebbi okirattal igazolta, hogy a nyilvántartásban szerepel, valamint adószámát és statisztikai számjelét közölte, • a nyilvántartásba még be nem jegyzett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság létesítő okiratát (társasági szerződését) egy másolati példányban átadta, valamint - ha cégbejegyzésre kötelezett és a pénzforgalmi bankszámla megnyitása nem feltétele a cégbejegyzési kérelem benyújtásának - csatolta a cégbejegyzési kérelem benyújtásakor a cégbíróságon kapott tanúsítvány másolatát, • az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személy, illetve az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál történt nyilvántartásba vételéről szóló okirat másolati példányát átadta, egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói, illetőleg a tevékenység végzéséhez szükséges más igazolvány másolatát csatolta, • a pénzforgalmi bankszámla nyitására nem kötelezett szervezet - a szervezet jogi formájára vonatkozó előírások szerint - a létrejöttére, illetve nyilvántartásba vételére vonatkozó okmányokat, iratokat bemutatta.

38. Bankszámla feletti rendelkezés • A bankszámla felett természetes személy számlatulajdonos a bankszámlaszerződésben meghatározott módon, önállóan vagy más személlyel együttesen vagy külön-külön rendelkezhet • Jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság számlatulajdonos bankszámla feletti rendelkezéséhez a nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg bejegyzésre bejelentett teljes vagy rövidített nevének (cégnevének) betű szerinti használata, valamint a számlatulajdonos által a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírása szükséges. Az Art. szerinti egyéb szervezet a létesítő okiratában, ennek hiányában a bankszámlaszerződésben meghatározott módon rendelkezhet bankszámlája felett. • A számlatulajdonos vagy a képviseletében jogszabály alapján eljárni jogosult személy által feljogosított rendelkezésre jogosult rendelkezési joga bármikor visszavonható vagy - a bankszámlaszerződésben meghatározott esetben és módon - korlátozható. • A bankszámla feletti rendelkezés bankszámlaszerződésben meghatározott esetben és módon írásban vagy távközlési eszközön keresztül szóban vagy elektronikusan történhet. Az aláírás - külön megállapodásban meghatározott módon - elektronikus kódolással helyettesíthető, ha a hitelintézet és a számlatulajdonos elektronikus adatátviteli kapcsolatban áll egymással.

39. Rendelkezők bejelentése • számlatulajdonos vagy számlatulajdonos szervezet esetében a szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályban a szervezet képviseletére jogszabály erejénél fogva jogosultként meghatározott személy (továbbiakban: vezető) - a hitelintézet által rendszeresített módon - írásban vagy elektronikus okirat formájában jelenti be a bankszámla felett rendelkezni jogosultat. A számlavezető hitelintézet nem vizsgálja, hogy a számlatulajdonos, illetve a vezető által a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-e. • A vezető bejelentési, illetve rendelkezési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását - a szervezet jogi formájára vonatkozó sajátosságok figyelembevételével - hitelt érdemlő módon (pl. illetékes cégbíróság által érkeztetett bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelemmel és aláírási címpéldánnyal) igazolja.. • Ha a számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályból következően a szervezetnek több, önálló képviseleti joggal rendelkező vezetője van, bármelyik vezető bejelentése érvényes. Több egymásnak ellentmondó bejelentés közül a legutolsó bejelentés az érvényes. Együttes képviseleti jog esetében a jogosultak a bejelentést csak együttesen tehetik meg. • Ha vitatott a bejelentő jogosultsága a szervezet képviseletére, a hitelintézet a bejelentés szempontjából a szervezet képviseletére jogosultnak tekinti a bejelentőt mindaddig, amíg a szervezet nyilvántartására vonatkozó jogszabályok szerint a szervezet képviseletére jogosult.

40. Rendelkezés korlátozása • A számlatulajdonos a bankszámlája felett szabadon rendelkezik. • A meghatározott célból elkülönített, a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól kikerült pénzeszközök (így különösen az óvadékként elkülönített pénzeszközök, a fedezetigazolással kapcsolatos, befektetési eszköz vásárlására adott megbízás fedezeteként történő elkülönítés) az elkülönítés tartama alatt csak a meghatározott célra használhatók fel. • A számlatulajdonos rendelkezése nélkül vagy rendelkezése ellenére a bankszámla csak a következő esetekben terhelhető meg: • a számlavezető hitelintézet téves bejegyzésének a bankszámlán történő helyesbítése, • törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján benyújtott azonnali beszedési megbízás (jogszabályon alapuló azonnali beszedés), • a kötelezett számlatulajdonos hitelintézetnek szóló bejelentése (felhatalmazó levél) alapján benyújtott azonnali beszedési megbízás (felhatalmazáson alapuló azonnali beszedés), • a Végrehajtási tv. szerinti átutalási végzésre történő teljesítés, • a váltó alapján benyújtott azonnali beszedési megbízás (váltóbeszedés), • a számlavezető által a számlatulajdonos részére nyújtott pénzügyi szolgáltatás körében keletkezett esedékes követelés, továbbá az ügyfelével kötött megállapodás alapján a befektetési szolgáltatás körében keletkezett esedékes követelés érvényesítése.

41. Fizetési megbízások sorba állítása • A hitelintézet a pénzügyi fedezet hiánya miatt részben vagy egészben nem teljesíthető, a következőkben felsorolt fizetési megbízásokat (előnyösen rangsorolt fizetési megbízások) a jogosult azonnali visszaküldést kérő rendelkezése hiányában a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig - legfeljebb azonban 35 napig - sorba állítja az alábbiak szerint: • a számlát vezető hitelintézet téves bejegyzésének a számlán történő helyesbítése; • jogszabályon alapuló azonnali beszedési megbízás és átutalási végzés, ezen belül • a végrehajtó, a végrehajtást foganatosító, adóhatóság által benyújtott azonnali beszedési megbízás és a bíróság által hozott átutalási végzés • törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb esetekben a jogosult által pénzkövetelés behajtására benyújtott azonnali beszedési megbízás, amely végrehajtás alapjául szolgáló okiraton alapul, • fenti eseteken kívüli, törvény vagy kormányrendelet alapján benyújtott azonnali beszedési megbízás, ide nem értve a felhatalmazó levélen és a váltón alapuló beszedési megbízást; • a Kincstár által benyújtott, a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása során megelőlegezett követelések. • A felsorolás teljesítési sorrendet is jelöl. Az azonos pont alá tartozó megbízások között az érkezés időpontja határozza meg a teljesítés sorrendjét. • Az azonnali beszedési megbízásra és az átutalási végzésre a rendelkezésre álló részfedezet erejéig részfizetést kell teljesíteni.

42. Fizetési megbízások érkeztetése • A hitelintézet a bankszámla megterhelésére vonatkozó fizetési megbízásokat - a számlatulajdonos vagy pénzforgalmi jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - az érkezés sorrendjében teljesíti. Az érkezés sorrendjére a hitelintézet nyilvántartása az irányadó • A hitelintézet a fizetési megbízás adatai mellett a fizetési megbízás érkezésének időpontját (év, hó, nap, óra, perc) is rögzíti (érkeztetés) és tárolja. • A hitelintézet a jóváírást a részére megadott pénzforgalmi jelzőszám, az azonnali beszedési megbízás, a határidős beszedési megbízás, átutalási végzés teljesítését a pénzforgalmi jelzőszám és a kötelezett nevének ellenőrzése mellett végzi el. • Ha a hitelintézet a részére elektronikus úton továbbított fizetési megbízást az azon szereplő - jóváírást (terhelést) azonosító - adatok hibája miatt nem tudja elvégezni, e felismerést követően legkésőbb az érkezést követő banki munkanapon köteles a fizetési megbízást megküldő hitelintézetet erről értesíteni.

43. Fizetési megbízás teljesítése • A hitelintézet a fizetési megbízások teljesítése során kizárólag a megbízó fizetési megbízásban foglalt rendelkezései szerint jár el. • Törvény vagy kormányrendelet, illetve a felek eltérő rendelkezésének hiányában a fizetési megbízás teljesítésének időpontja az a nap, amikor a pénzösszeget az átutalás, illetve a beszedési megbízás jogosultjának bankszámláján jóváírják. • A bankszámlára történő készpénzbefizetés vagy a bankszámláról történő készpénzkifizetés akkor teljesül, amikor a készpénzt a hitelintézet pénztáránál vagy a Postán be- vagy kifizetik, illetve a kifizetendő összeg átvételének lehetőségét a Posta biztosítja. • A készpénzátutalás akkor teljesül, amikor a jogosult számára a készpénz a készpénzátutalásban megjelölt helyen rendelkezésre áll. • A készpénzfizetés belföldi postautalvánnyal akkor teljesül, amikor a belföldi postautalványon feladott összeget a Posta a jogosult átvevő részére kifizeti vagy az átvétel lehetőségét biztosítja. • A bankkártyával történő fizetés akkor teljesül, amikor annak szabályszerű használatát elfogadják. • A belföldön forintban, euróban vagy más résztvevő állam pénznemében teljesített átutalások esetében - a felek eltérő megállapodása vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - mind a megbízó, mind a jogosult a saját hitelintézete által felszámolt költséget fizeti. • Amennyiben a hitelintézet a fizetési megbízást késedelmesen teljesíti, a késedelem idejére az irányadó kamatlábbal meghatározott kamatot köteles a megbízónak megfizetni, aki követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát is. Ha a fizetési megbízás a hibás teljesítés következtében részben vagy egészben meghiúsult, a hitelintézet köteles a fizetési megbízás összegét vagy annak meghiúsult hányadát a megbízó kérésére haladéktalanul visszatéríteni. • A teljesítési határidő számítása szempontjából nem minősülnek banki munkanapnak azok a napok, amelyeken a fizetési megbízás teljesítésében közreműködő bármely intézmény üzletvitel céljából nem tart nyitva. • Ha a hitelintézet a fizetési megbízás teljesítését visszautasítja, a visszautasítás okát közli és az okmányokkal vagy ellenjegyzéssel ellátott papír alapú megbízások esetén a megbízást és az okmányokat visszaküldi, egyéb papír alapú és elektronikusan benyújtott megbízások esetén a visszautasításról szóló értesítést küld.

44. Fizetési megbízások sorba állítása • A hitelintézet - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, illetve ha a számlatulajdonossal másként nem állapodik meg - a bankszámlán pénzügyi fedezet hiánya miatt nem teljesíthető átutalási és beszedési megbízásokat visszautasítja. • A kötelezett számláját vezető hitelintézet a bankszámlán fedezet hiányában nem teljesíthető azonnali beszedési megbízások nyilvántartásba vételéről (sorba állításáról) - a jóváírandóként feltüntetett bankszámlát vezető hitelintézet útján - haladéktalanul értesíti a jogosultat • Ha a hitelintézet részfizetést teljesít, a részfizetésről rendelkező fizetési megbízás közlemény rovatában feltünteti az eredeti fizetési megbízás azonosító adatait, illetve azt, hogy hányadik részfizetést végzi az eredeti fizetési megbízás teljesítése érdekében. • Az azonnali beszedési megbízásra teljesített részfizetés esetén a hitelintézet az azonnali beszedési megbízáshoz csatolt minden fizetési kötelezettséget tartalmazó okiraton feltünteti a részfizetés megtörténtét. • Csoportos átutalásra és csoportos beszedésre vonatkozó megbízás sorba nem állítható, részfizetés arra nem teljesíthető, fedezet hiányában a hitelintézet a megbízás teljesítését visszautasítja. • A fizetési megbízást a megbízó a bankszámlaszerződésben vagy az intézmény üzletszabályzatában megállapított időn belül vagy feltétel bekövetkeztéig visszavonhatja vagy módosíthatja, ezt követően a fizetési megbízás nem módosítható és nem vonható vissza.

45. Fizetési megbízás befogadása • A fizetési megbízás teljesítésére - a megbízó által későbbi időpont megjelölése, illetve jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a teljesítési határidőt a fizetési megbízás befogadásának időpontjától kell számítani. • A fizetési megbízás befogadásának időpontja: • átutalás esetén az az időpont, amikor az intézmény a fizetési megbízást a teljesítéséhez szükséges valamennyi adat - ideértve a rendelkezésre jogosultak azonosítását is -birtokában átvette, és a pénzügyi fedezet, részteljesítés esetén az első részfizetés pénzügyi fedezete rendelkezésre áll, • beszedés esetén az az időpont, amikor a beszedési megbízást a hitelintézet a rá háruló feladatok teljesítéséhez szükséges valamennyi adat - ideértve a rendelkezésre jogosultak azonosítását is -, okirat birtokában átvette, • készpénzfizetés esetén • befizetésnél az az időpont, amikor a hitelintézet a pénztárában, illetőleg a Posta az arra kijelölt helyen a megbízótól a készpénzt átvette, • kifizetésnél az az időpont, amikor a fizetési megbízást a kifizetéshez szükséges valamennyi adat birtokában a hitelintézet, illetőleg a Posta átvette, és a fizetési megbízás pénzügyi fedezete rendelkezésre áll, • kifizetési utalvánnyal történő kiutalás esetén az az időpont, amikor a fizetési megbízást a kifizetéshez szükséges valamennyi adat birtokában (papíron vagy elektronikus formában) a Posta átvette, és a pénzügyi fedezet rendelkezésére áll.

46. Teljesítési határidők • A hitelintézet köteles meghatározni a banki munkanapon belül azt a kezdő és záró időpontot, amelyek között a fizetési megbízások benyújthatók. A záró időpontig befogadott további fizetési megbízások teljesítéséből reá háruló feladatokat - ha a megbízó későbbi határidőt nem jelöl meg - legkésőbb a következő banki munkanapon teljesíti a hitelintézet. Ha a fizetési megbízás befogadása olyan napon történik, amely nem banki munkanap, a teljesítési (elszámolási) határidő számítása a következő banki munkanapon kezdődik. • A hitelintézet a hozzá bankközi elszámolás útján beérkezett összeget a saját bankszámláján történt jóváírásról való tudomásszerzés napján a jogosult bankszámláján jóváírja oly módon, hogy a számlatulajdonos legkésőbb az azt követő banki munkanap reggelén a hitelintézet nyitva-tartásától kezdődően a jóváírt összeg felett rendelkezhessen. A bankkártyával történő készpénzfelvétel vagy az azzal történő fizetés lehetőségét legkésőbb a következő napon reggel 8 órától kell biztosítani akkor is, ha ez a nap nem banki munkanap. • Ha az átutalás továbbítása a VIBER igénybevételével történik, és a rendszerben történő teljesítésére a VIBER működési szabályzatában meghirdetett vagy a szabályzat szerint meghosszabbított üzemidőn belül sor kerül, akkor a fizetési megbízás összegét a hitelintézet oly módon írja jóvá a jogosult bankszámláján, hogy a jóváírt összeg az ugyanazon a napon a BKR-ben továbbítandó fizetési megbízásoknak is fedezetéül szolgáljon. • Ha a terhelést vagy jóváírást olyan hitelintézet végzi, amely a hitelintézetek közötti belföldi fizetési elszámolásforgalmi rendszerhez közvetetten csatlakozik, a fizetési megbízás teljesítésének határideje a hitelintézetek között legfeljebb további egy banki munkanappal meghosszabbodhat. Ha mind a terhelést, mind a jóváírást olyan hitelintézet végzi, amely a hitelintézetek közötti belföldi fizetési elszámolásforgalmi rendszerhez közvetetten csatlakozik, a fizetési megbízás teljesítésének határideje a hitelintézetek között összesen legfeljebb két banki munkanappal hosszabbodhat meg. • Ha a megbízó és a jogosult között a fizetés lebonyolítása egy hitelintézeten belül történik, a hitelintézet a terhelést és a jóváírást azonos banki munkanapon, azonos értéknapon teljesíti. • A számlavezető hitelintézet a bankszámla javára történő közvetlen készpénzbefizetés teljesítésével kapcsolatos feladatait a befizetés napján végzi el. A más hitelintézetnél történő készpénzbefizetés elszámolását a hitelintézet a befizetést elfogadó más hitelintézettel kötött megállapodásban foglalt időtartam alatt végzi el, amely időtartam két banki munkanapnál hosszabb nem lehet. A befizetési funkciót ellátó bankjegykiadó automatán végzett készpénzbefizetés elszámolását a befizetés összegszerűségének ellenőrzése után, a számlatulajdonossal történt megállapodásban meghatározott határidőben kell elvégezni, ez a határidő azonban legfeljebb három banki munkanappal haladhatja meg a befizetés tényleges napját.

47. Bankszámlakivonat • A bankszámla forgalmáról és egyenlegéről a hitelintézet a számlatulajdonost közérthető formában tájékoztatja. • pénzforgalmi bankszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról a hitelintézet bankszámlakivonatot készít minden olyan banki munkanapon, amelyen a pénzforgalmi bankszámlán terhelés vagy jóváírás történt, és azt - eltérő megállapodás hiányában - a számlatulajdonos részére haladéktalanul továbbítja. • A nem pénzforgalmi bankszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról a hitelintézet a bankszámlaszerződésben meghatározott határidőben (időszakonként), de legalább havonta egy alkalommal bankszámlakivonatot készít, és azt - eltérő megállapodás hiányában - a számlatulajdonos részére haladéktalanul továbbítja. Ha a meghatározott időszakban, illetőleg a hónapban nem történt terhelés, illetve jóváírás, elegendő, ha a hitelintézet a legközelebbi terheléssel, illetőleg jóváírással érintett időszakban készít bankszámlakivonatot. Ha a bankszámlán kizárólag költségterhelés, illetve kamatjóváírás miatt történt terhelés, illetve jóváírás, a hitelintézet évente egyszer, a naptári év végét követő hó 15. napjáig értesíti a számlatulajdonost bankszámlakivonattal. • Ha a számlatulajdonos úgy rendelkezik, hogy nem kéri a bankszámlakivonat részére történő továbbítását, hanem azt a hitelintézetnél veszi át, a hitelintézet köteles a bankszámlakivonatot úgy kezelni, hogy az bármely banki munkanapon kérésre haladéktalanul a számlatulajdonos rendelkezésére bocsátható legyen. • A nem teljesült csoportos beszedésről a bankszámlakivonaton, vagy az azzal egyidejűleg - a hitelintézet és a számlatulajdonos által a bankszámlakivonat megküldésének módjára vonatkozó megállapodásnak megfelelően - megküldött más értesítésben kell tájékoztatást adni. Amennyiben a sikertelen csoportos beszedés napján a bankszámlán nem történt terhelés vagy jóváírás, elegendő a nem teljesített fizetési megbízást a legközelebb készülő bankszámlakivonaton vagy más értesítésben szerepeltetni.

48. Bankszámlakivonat tartalma • a számlatulajdonos megnevezését, • a pénzforgalmi jelzőszámot, • az IBAN számot, • a számlavezető (levelező bank) BIC (SWIFT) kódját, • a számla típusának megnevezését (pl. pénzforgalmi bankszámla), • a számla devizanemét, • azt az időszakot, amelyre a számlakivonat vonatkozik, • a fizetési műveletek összegét, a könyvelési napot, valamint az esetleges értéknapot, bankkártyával végrehajtott fizetési művelet esetén a fizetési művelet napját is, • a számla devizanemétől eltérő pénznemben teljesített fizetési művelet esetén az összeget a fizetési művelet devizanemében és a bankszámla pénznemében is fel kell tüntetni, valamint meg kell adni az átváltás árfolyamát, • az egyes fizetési műveleteknél, illetve időszakokban a számlatulajdonos által fizetendő jutalékot, díjat vagy költséget, • a fizetési művelet jellegét (pl. átutalás, készpénzfizetés stb.), • a nyitó és záró egyenleget, • a halmozott tartozik és követel forgalmat, • a jóváírandó és terhelendő bankszámla pénzforgalmi jelzőszámát, tulajdonosának nevét, készpénzbefizetés esetén a befizető nevét és címét, illetve azonosítóját, • a kivonatsorszámot, • a fizetési megbízás „Közlemény” rovatának teljes tartalmát.

49. Bankszámlák fajtái • Pénzforgalmi bankszámla vezetés szabályai szerinti bankszámlák: • Pénzforgalmi bankszámla • Pénzforgalmi számlához kapcsolódó alszámlák: • Számlatulajdonos kérésére nyitott speciális alszámlák: • Önkormányzatok részére nyitható alszámlák • Gyűjtőszámla • Letéti számla: • Törzstőke elhelyezésére • Vagyoni biztosítéknak • Ügyvédi letét • Fedezetre elkülönített alszámlák • Lekötött betétszámla • Hitel-alszámla

50. Bankszámla megszüntetése • Banki felmondás azonnal • Banki követelés ki nem egyenlítése esetén 1 hónap múlva • Cégalapítás elutasítása esetén ezen letéti számla • Rendelkezésre jogosultak ellentmondó megbízásai • Ügyfél kérelme alapján • Elfogadhatatlan szerződésmódosításkor azonnali hatállyal • Más bankhoz áthelyezés • Nem mondható fel, ha más banki szerződés kizárja • Megszüntetés közös megegyezéssel • Ügyfél halála • Társaság szervezet megszűnése