A szerzői jogi iparágak magyarországi helyzete

1. A szerzői jogi iparágak magyarországi helyzete DAT 2006 a Magyar Tartalomipari Szövetség XVI. Konferenciája 2006. november 21. Dr. Bendzsel Miklós Dr. Munkácsi Péter Magyar Szabadalmi Hivatal

2. Felmérés a szerzői jogi ágazatok gazdasági súlyáról • 2003-ban az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) módszertani kézikönyvet tett közzé a szerzői jogi ágazatok gazdasági hozzájárulásának vizsgálatához. • A Magyar Szabadalmi Hivatal - a Szellemi Tulajdon Világszervezete felkérésére - Közép-Kelet-Európában az elsők között vállalkozott a úttörő jelentőségű vizsgálat elvégzésére • Vizsgálat célja: nemzetközileg elfogadott módszertan alkalmazásával tárja fel a szerzői jogi szektor súlyát, teljesítményét, gazdasági hozzájárulását, fejlődési trendjeit a magyar gazdaságban • Vizsgálati módszertan: magyarországi viszonyokhoz adaptáltnemzetközi metodika

3. Szerzői jogi ágazatok fajtái Elsődleges szerzői jogi ágazatok Részlegesen szerzői jogi ágazatok Szerzői jog-függő ágazatok – sajtó és irodalom, –zene,színművek, opera, – filmalkotás és videó, – rádió és a televízió, – fotográfia – szoftver és adatbázis, – hirdetés, reklám – közös jogkezelő szer-vezetek – ruházat, textil és cipőáruk, – ékszerek és érmék, – egyéb kézműves áruk, – bútor, – háztartási eszközök, porcelán és üveg, – tapéta és szőnyeg, – játékok és számítógépes játékok, – építészet, mérnöki tervezés, elemzés, – múzeumok, – ezek kis- és nagykereskedelme Egyéb kiszolgáló ágazatok – televíziókészülék, rádiók, képmagnó, CD lejátszó, DVD lejátszó, kazettás magnó, elektronikus játék lejátszására és hasonlóra alkalmas készülék gyártása, – számítógép gyártása, – hangszer gyártása – fényképészeti eszköz és moziberendezés gyártása – fénymásoló gyártása – üres rögzítő eszköz gyártása, – papír gyártása – kölcsönzés – ezek kis- és nagy- kereskedelme – általános kis- és nagykereskedelem – szállítás, raktározás, távközlés

4. A szerzői jogi szektor nemzetgazdasági súlya Magyarországon (2002, %) 9,68 7,17 7,10 6,67 6,67

5. A szerzői jogi ágazatok súlya a GDP-ben (2002, %) – más ágazatokkal összehasonlítva –

6. A szerzői jogi ágazatok foglalkoztatási súlya (2002,%)– más ágazatokkal összehasonlítva – Teljes szerzői jogi szektor: 283 ezer fő Elsődleges szerzői jogi ágazatok: 162 ezer fő

7. A szerzői jogi ágazatok GDP-hez való hozzájárulása (%) – nemzetközi összehasonlításban – Összes szerzői jogi ágazat Elsődleges szerzői jogi ágazatok

8. A szerzői jogi ágazatok foglalkoztatási súlya (%)– nemzetközi összehasonlításban – Összes szerzői jogi ágazat Elsődleges szerzői jogi ágazatok

9. Az elsődleges (primer) szerzői jogi ágazatok nemzetgazdasági súlya Magyarországon (2002, %)

10. Az elsődleges (primer) szerzői jogi ágazatok GDP-hez való hozzájárulása (%) – nemzetközi összehasonlításban –

11. Az elsődleges (primer) szerzői jogi ágazatok a hozzájárulása a GDP-hez Magyarországon (2002, %)

12. Az elsődleges (primer) szerzői jogi ágazatok hozzájárulása a foglalkoztatáshoz Magyarországon (2002, %)

13. Az elsődleges (primer) szerzői jogi szektor szerkezete a GDP alapján (2002, %)

14. Az elsődleges (primer) szerzői jogi ágazatok szektorok szerinti szerkezete Magyarországon(2002, %)

15. Az elsődleges (primer) szerzői jogi ágazatok termékeinek külkereskedelmi forgalma (2002, millió Ft)

16. A szerzői jogi szolgáltatások külkereskedelmi forgalma (2002, millió Ft)

17. A magyar felmérés főbb következtetései • A magyar szerzői jogi szektor nemcsak kulturális hozzájárulása, hanem gazdaságélénkítő, foglalkoztatási, munkáltatói szerepe és súlya tekintetében is a nemzetgazdaság jelentős, fejlesztésre érdemes területe. • Az elsődleges (primer) szerzői jogi ágazatok jelentős diffúziós hatást fejtenek ki a technikai hátteret jelentő, illetve a kiszolgáló ágazatok vonatkozásában. • A szerzői jogi ágazatok a fontos hagyományos ágazatokhoz mérhető, azok gazdasági részarányát olykor meghaladó mértékű értékalkotó, foglalkoztatási szerepet játszanak.

18. Nemzetközi összehasonlításban a elsődleges (primer) szerzői jogi ágazatok az EU tagországok élmezőnyében foglalnak helyet a GDP-hez való hozzájárulás, a foglalkoztatási súly tekintetében. • Az elsődleges (primer) szerzői jogi termékek külkereskedelmi súlya alulmarad gazdasági teljesítménybeli részarányuknál. A szerzői jog által védett termékek külkereskedelme deficitet mutat. A potenciális exportlehetőségek jobb kihasználása szükséges. • A szerzői jogi ágazatok szolgáltatás-külkereskedelemben játszott súlya, és külkereskedelmi egyenleget javító szerepe viszont jelentős. •  • A jelenleginél nagyobb gazdaságpolitikai figyelmet igénylő, fejlesztésre érdemes szektor

19. Köszönöm a figyelmüket !