A szabványosítás és a szabvány fogalma, feladata

1. A szabványosítás és a szabvány fogalma, feladata

2. Bevezető • A szabványosítás a fogy. érdekében végzett szabályozó, egységesítő tevékenység. • Írásos megjelenése: a szabvány. • Tevékenységre, azok eredményeire vonatkozó, ismételten alkalmazható fogalom meghatározásokat, fizikai adatokat, választékot, műszaki követelményeket tartalmazó leírás az érdekeltek közös megegyezése alapján. • Alapelvei: meghatározza a minőségi, kereskedelmi, és használati követelményeket

3. Feladatai • Ismételhetőség, többszörözhetőség • Csatlakozás, cserélhetőség • Választékrendezés • Minőségosztályozás • Minőség és ár kapcsolat • Alkalmassági elv • Fogyasztói érdekek védelme • Élet-, környezet-, vagyonvédelem

4. A szabványosítás rendszere • A szabványosítás, 5 egymásra épülő szintből áll: • Vállalati szabványosítás: termelési költségek csökkentése, nyereségmaximalizálás érdekében történik. Alkalmazkodik a váll. színvonalához, titkos. • Szakmai szabványosítás: az azonos szakmához tartozók közös megállapodása • Nemzeti szabványosítás: országonként eltérő, de felhasználhatják magasabb szintek is. Jele: Msz. Szerve a Magyar Szabványügyi Testület /köztestület: direkt és indirekt módszerekkel/ • Regionális és nemzetközi szabványosítás. Nem kötelező erejűek, a régi egy nagyobb gazd. területet, a nemzetközi az összes résztvevőt érinti. Két legnagyobb szervezete: az ISO, és a IEC /elektronikai bizottság/.

6. Szabványosítási direktívák • Minden társult országban kötelezőek és egyenértékűek. Lényeges követelményeket fogalmaznak meg részletezés nélkül. Kiterjed: • Biztonság • Egészségvédelem • Környezetvédelem • Fogyasztóvédelem kérdésére. • Az egységes követelmények mellett szabályozza: • Vizsgálattanúsítás • Jelölés • Piacellenőrzés módszereit

7. Az ekvivalencia elve • Minden termék, amit az Eu. országaiban gyártanak, forgalmaznak, a tagországokban szabadon mozoghatnak, mivel a védelem szintje azonos.

8. A szabvány • A szabványosítás a fogy. érdekében végzett szabályozó, egységesítő tevékenység. • Írásos megjelenése: a szabvány. • Tevékenységre, azok eredményeire vonatkozó, ismételten alkalmazható fogalom meghatározásokat, fizikai adatokat, választékot, műszaki követelményeket tartalmazó leírás az érdekeltek közös megegyezése alapján. • Hazánkban jelenleg több tízezer szabvány van érvényben /MSZSZ/, bár ezek sem szabályoznak mindent.

9. A szabvány vonatkozik • Termék előállításához használt anyagokra, módszerre • Az áru minőségi követelményeire /alapadatok, méret, alkatrész, javíthatóság, minőségi követelmények, rajzok, stb./ • Csomagolás, tárolás, szállítás módjára, eltarthatóságra • Fogyasztói tájékoztatás jeleire, felirataira

10. Fogalmak • Szabványos: ami mindenben megfelel a szabvány előírásainak • Szabványtól eltérő: amire létezik szabvány, de a termék attól eltér • Szabványon kívüli termék: amire nincs kialakított szabvány.

11. Szokvány, etalon, típus és norma fogalma • Szokvány: Árutőzsdéken a nem szabványok, hanem szokvány alapján határozzák meg a minőséget. Lényege: Hogy ezek írják le, hogy milyennek kell lennie az árunak, vagy milyen hibák zárják ki ebből a körből. • Etalon: terméknek, mértéknek, mértékegységnek kijelölt helyen történő, letétbe helyezett, általános érvényű, kivitelezett mintája. /súlyok, méter, stb./ Cél: a vizsgálatok összehasonlíthatósága.

12. Folyt. • Szabály: cselekvést, magatartást, eljárást szabályozó rendelkezések, legtöbbször állami jogszabályban rögzítve. Az elvárásoknak megfelelést is jelentik. • Típus: műszaki értelemben olyan termék, létesítmény, amelyet egységes, ismételhetőségi szándékkal, minden lényeges tulajdonságával leírnak. /pl. füredi palack/ • Norma: előírt, pontosan meghatározott mennyiség, mérték.