1 / 31

Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás?

Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás?. Szerk.: Sikos T. Tamás MTA Regionális Kutatások Közp., 1995 Beluszky Pál: A mát formáló múlt Tiner Tibor: A város gazdasága Beluszky Pál: "Ipari telephelyből" - valódi város (központi szerepkör, városi intézmények, vonzáskörzetek)

Télécharger la présentation

Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás? Szerk.: Sikos T. Tamás MTA Regionális Kutatások Közp., 1995 Beluszky Pál: A mát formáló múlt Tiner Tibor: A város gazdasága Beluszky Pál: "Ipari telephelyből" - valódi város (központi szerepkör, városi intézmények, vonzáskörzetek) Sikos T. Tamás: Kazincbarcika és környéke kereskedelmi szerepköre és lehetőségei Szirmai Viktória: Társadalmi érdekkonfliktusok és a polgári városfejlődés Kazincbarcikán Kerényi Attila: Környezetvédelem Kazincbarcikán Beluszky Pál - Sikos T. Tamás: Lakótelepből - lakható város Beluszky Pál - Sikos T. Tamás: Főbb megállapítások és a városfejlődés jövőbeni stratégiai lehetőségei

  2. BELUSZKY PÁL – SIKOS T. TAMÁS VÁLTOZÓ FALVAINK A MAGYARORSZÁGI FALVAK TÍPUSAI A HARMADIK ÉVEZRED KEZDETÉN

  3. 1949-ig - „tradicionális” funkciójú falvak - agrárszerepkör túlsúlya - lakó- és munkahelyek egybeesése - izoláció - szerény infrastruktúra 1948 – a „fordulat éve” - agrárkeresők aránya folyamatosan csökken - elvándorlás - ingázás - a faluállomány differenciálódása 1989 -1990 - rendszerváltozás

  4. A „rendszerváltás” faluállományra gyakorolt hatásai • a falvak is kiléptek a „települések” piacára • normatív központi ellátás az önkormányzatoknak • növekedett a községek autonómiája • felgyorsult a várossá nyilvánítás • erős gazdasági recesszió miatt válságövezetek alakultak ki (bezárt bányák, ipari üzemek) • megjelent a munkanélküliség • a mezőgazdaság és falu kapcsolata tovább lazult

  5. A „rendszerváltás” faluállományra gyakorolt hatásai • a falvak is kiléptek a „települések” piacára • normatív központi ellátás az önkormányzatoknak • növekedett a községek autonómiája • felgyorsult a várossá nyilvánítás • erős gazdasági recesszió miatt válságövezetek alakultak ki (bezárt bányák, ipari üzemek) • megjelent a munkanélküliség • a mezőgazdaság és falu kapcsolata tovább lazult • változott az alapfokú intézményhálózat szerepe • változott a vándorlás iránya (inkább városból vidékre)

  6. FALUTIPIZÁLÁS

  7. FALUTIPIZÁLÁS FAKTORANALÍZIS – többváltozós matematikai-statisztikai módszer 27 alapmutató: • Földhasznosítás, természeti erőforrások • A falvak helye a településszerkezetben • A falvak gazdasági szerepköre • A falvak forgalmi helyzete • A falvak alapellátottsága • A falvak demográfiai-társadalmi helyzete, jövedelmi-vagyoni viszonyok • A településfejlődés üteme, iránya

  8. FALUTIPIZÁLÁS FAKTORANALÍZIS eredménye: Adatbázis alapja: 2875 vizsgált község 27 mutató A módszer kiválasztásának szempontjai: • minimális információ-veszteség • területileg jól értelmezhető, homogén faktorok • kevés magas információtartalmú faktor

  9. FALUTIPIZÁLÁS F1 FAKTOR a munkaerő-piaci helyzet és a lakosság vagyoni helyzetének faktora A faktor mutatói: • Az aktív keresők aránya • Az 1000 főre jutó személygépkocsik száma • Az 1000 lakosra jutó egyéni vállalkozások száma • A 18-x évesből a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya • A regisztrált munkanélküliek aránya • A lakásállományból a 4 vagy többszobás lakások aránya • A kereskedelem és szolgáltatás terén működő vállalkozások száma 1000 lakosra • A 10.000 lakosra jutó társas vállalkozások száma • Nagyvárosok (megyeszékhelyek + középvárosok) időtávolsága

  10. FALUTÍPUSOK

  11. FALUTÍPUSOK I-III. típus kb. 800 község – jó pozícióban a szuburbanizációs-agglomerációs lejtőn I. típus - Budapest, Pécs, Veszprém, Miskolc körül I.1. altípus • megnövekedett lakosság • aktív keresők aránya magas • szellemi foglalkozásúak • kétharmaduk ingázó I.2. altípus • kisebb lélekszám • hasonló folyamatok és állapot

  12. FALUTÍPUSOK II. típus – Budapest, Győr, Miskolc körül • az agglomeráció külső övezete • népesedési folyamatuk eltérő • társadalmuk kevésbé urbánus III. típus III.1. altípus - lakófunkciójú falvak - Dunántúl, Nógrád és Heves megye III.2. altípus – vegyes szerepkörű falvak • saját munkahelyek • mezőgazdasági keresők aránya viszonylag magas • Békés, Csongrád megye, Dél-Tiszántúl lösztáblái

  13. FALUTÍPUSOK IV. típus – idegenforgalmi szerepkörű falvak, fürdőhelyek • Változatos munkaalkalmat nyújt • Megfelelő jövedelmi viszonyokat biztosít • Zamárdi, Szántód, Tihany V. típus – „hagyományos” falu V.1. altípus - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tisza mentén, Biharban - rossz munkaerőpiac, agrárkeresők aránya alacsony V.1. altípus – tanyás községek - magas külterületi népességarány - kizárólag a Duna-Tisza közén

  14. FALUTÍPUSOK VI. típus – apró- és kisfalvak VI.1. altípus • jó munkaerőpiac • stabil társadalom, magas életnívó • többségük ingázó • Dunántúl (Vas, Zala, Gy M-S és Veszprém megye) VI.2. altípus • Kedvezőtlen helyzetű idegenforgalmi aprófalvak VII. típus • hátrányos helyzetű apró- és kisfalvak • Demográfiai folyamataik alapján 4 altípus

  15. „…minden falu megismételhetetlen egyéniség…” „Tejesen nyilvánvaló, hogy ma nem 14 féle falu van hazánkban, hanem ezerféle.”

  16. FALUTÁJAK I. Nyugat-Magyarország (kivéve a Duna mente és a Mosonmagyaróvár- Győr-Komárom tengely) II. Duna mente, Mezőföld III. Somogy-baranyai falutáj IV. Tolna-bácskai falutáj V. A budapesti agglomeráció VI. Csongrád és Békés megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye VII. Észak Tiszántúl VIII. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye IX. Északi-középhegység déli lába

  17. FALUTÁJAK

  18. Ez a falutipizálás nem lezárása a hazai faluvizsgálatok egy etapjának, hanem a vizsgálatok megalapozása, orientálása.

More Related