1 / 68

TERMODINAMIKA

TERMODINAMIKA. Energ ia. A RENDSZER TULAJDONSÁGA HOGY MUNKÁT VÉGEZZEN, VAGY HOGY HŐT TERMELJEN. Az energia két típusa. Poten ciális : az objektum helyzetéből vagy összetételéből adódik és munkává konvertálható Kineti kus : az o bje k t um mozgásából adódik KE = 1 / 2 mv 2

adina
Télécharger la présentation

TERMODINAMIKA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. TERMODINAMIKA

  2. Energia • A RENDSZER TULAJDONSÁGA HOGY MUNKÁT VÉGEZZEN, VAGY HOGY HŐT TERMELJEN.

  3. Az energia két típusa • Potenciális: az objektum helyzetéből vagy összetételéből adódik és munkává konvertálható • Kinetikus: az objektum mozgásából adódik • KE = 1/2 mv2 • (m = tömeg, v = sebesség)

  4. Az energiamegmaradás törvénye • Az energiafajták egymásba konvertálhatók, de az energia se nem teremthető, se nem megsemmisíthető. • (Euniverzum= konstans, állandó)

  5. Hőmérsékletill. Hőmennyiség átadás • A hőmérsékleta részecskék random mozgásábóladódik, így a rendszer kinetikus energiájához kötött. • A hőmennyiség átadás két eltérő hőmérsékletű tárgy közötti energia transzfert jelenti.

  6. A rendszer és környezete • Rendszer: Az a rész amire figyelmünk irányul • Környezet: Minden más az univerzumban • Univerzum = Rendszer + Környezet

  7. A termodinamika fogalomrendszere arendszer: az általunk vizsgált „világ” valamilyen „fallal” (részben) elhatárolt része a környezet: a „világ” rendszert körülvevő része rendszer- anyagcsere energiacseretípus - faltípus - faltípus nyíltvanvan - (szemi)perm. - diatermikus zártnincs van - inpermiábilis - diatermikus izoláltnincs nincs - inpermiábilis - adiabatikus mechanikai kölcsönhatás: merev/mozgó fal

  8. A vizsgált rendszer belső felépítése szerint: • fizikai és kémia tulajdonságok eloszlása alapján: • homogén (minden pontban azonosak) • inhomogén(folytonosan változnak) • heterogén(ugrásszerűen változnak) • a tulajdonságok irányfüggése alapján: • izotróp(minden irányban azonos) • anizotróp (kitüntetett irányok vannak) • egyszerű – összetett(egyszerű alrendszerekből) • alkotói: • egy vagy több fázis(fizikai azonosság) és • egy vagy több komponens(kémiai azonosság)

  9. V V V V Állapothatározók P • Isobar • P = constant • Isochor • V = constant • Isotermikus • T = constant • Adiabatikus • Q = 0 P P P

  10. Állapotfüggvény • Értéke a kezdeti és végállapot függvénye csupán, független az úttól, ahogy a végállapotba érkezett.

  11. Exo and Endothermikus rendszer • Ha hőcsere kíséri a folyamatot. • Exothermikus: Ha hőmennyiséghagyja el a rendszert (a környezetbe). • Endothermikus: Ha hőmennyiség kerül bea rendszerbe (a környezetből).

  12. A TERMODINAMIKA ELSŐ TÖRVÉNYE • A termodinamika első törvénye: Az univerzum energiája állandó.

  13. A termodinamika I. főtétele: • Zárt rendszer belső energiája állandó, amíg azt munkavégzés vagy hőcsere nem változtatja meg. • A rendszer belső energiájának változását a végzett munka és a hőcsere mértéke adja meg:ΔU= q + w (rendszercentrikus előjellekkel). • A belső energia ΔU megváltozása csak a kezdeti és végállapottól függ: ΔU= Uf – Ui. (= állapot függvény) • Az energiamegmaradás elve: energia a semmiből nem keletkezik és nem semmisülhet meg. • I. fajú perpetum mobile nem készíthető. • Nem levezethető: általános, kivétel nélküli tapasztalat!

  14. W. Escher

  15. Az első főtétel • U = q + w • U = a rendszer belső energiájának megváltozása • q = hőmennyiség változás • w = munkavégzés

  16. Az U és H:állapotfüggvényés extenzívsajátság. Abszolút értékük nem ismert, változásaikat számítjuk. Egységeik: 1Nm = 1joule(J) 1cal = 4,184 J Extenzív sajátság: értéke függ a rendszer anyagmennyiségétől

  17. Térfogati munka Munkavégzés = hasznos munka + térfogati munka • wrendszer = PV

  18. Entalpia • Entalpia = H = U + PV • U = HPV • H = U + PV • Állandó nyomáson, qP = E + PV, aholqP = Hállandó nyomáson • H = hőmennyiség változás (ha a nyomás állandó)

  19. Hőkapacitás • C = átadott hőmennyiség / hőmérséklet változás = J/K • Specifikus hőkapacitás hőkapacitás per gram = J/°C g vagy J/K g • Moláris hőkapacitás hőkapacitás per mol = J/°C mol vagy J/K mol

  20. Hess Törvénye • ReagensekTermékek • Az entalpia változásfüggetlen attól, hogy a reakció egy vagy több lépésben játszódik-e le.

  21. Számítások a Hess törvény segítségével • 1. Ha a reakciót a fordított irányba írjuk fel, Hértéke szintén ellentett. • N2(g) + O2(g)  2NO(g) H = 180 kJ • 2NO(g)  N2(g) + O2(g) H = 180 kJ • 2. Ha a reakció koefficienseket megszorozzuk egy számmal, aH-t is ugyanazzal a számmal szorozzuk. • 6NO(g) 3N2(g) + 3O2(g) H = 540 kJ

  22. Standard Képződési Entalpia Az az entalpiaváltozás mely azt a reakciót kíséri mikor egy mól standard állapotú anyag standard állapotú elemeiből képződik. Hfo

  23. Az entalpia változás számítható • Egy reakció entalpia változásakiszámítható a reagensek és a termékek képződési entalpiáiból. • Hreakció° = npHf(produktumok) nrHf(reagensek)

  24. Spontán Folyamatok • Spontán folyamatok azok, melyek bárminemű külső beavatkozás nélkül önmaguktól is végbemennek. • A Bféltekében levő gáz a csap kinyitása után spontán megoszlik A és B között. Magától sohasem húzódik vissza a B edénybe.

  25. Spontán folyamatok A szög spontán megrozsdásodik, a folyamat visszafelé önként nem megy végbe.

  26. Spontán folyamatok • Egy adott hőmérsékleten spontán lezajló folyamat más hőfokon önmagától esetleg nem zajlik le. • A víz 0C felett önmagától megolvad. • 0C alatti hőmérsékleten a fordított folyamat (megfagyás) az amelyik önmagától lezajlik.

  27. Spontán folyamatok

  28. Reverzibilis folyamat A reverzibilis folyamatban a változás infinitézimálisan kicsiny behatással visszafordítható az eredeti állapotba. Egyensúlyi állapotokon megy át a rendszer.

  29. Irreverzibilis folyamat • Irreverzibilis folyamatok nem fordíthatók meg energiabefektetés nélkül. • Minden SPONTÁN folyamat irreverzibilis. • Minden a valóságban végbemenő folyamat irreverzibilis.

  30. Entrópia • Az entrópia (S) fogalmát Rudolph Clausius vezette be a 19. században. • Az entrópia állapotfüggvény, változása kiszámítható S = SvégállapotSkezdet

  31. Entrópia • Állandó hőmérsékleten lezajló folyamatra: • ΔS ≥ qrev / T qrev = az izoterm reverzibilis folyamatban átment hőmennyiség. T = hőmérséklet Kelvin fokokban.

  32. Entrópia • A statisztikus termodinamikai megfontolás szerint az entrópia a rendszer rendezetlenségének mértéke, ami a molekulák mozgásához kapcsolható. • S= klnw, ahol w= a mikroállapotok számával.

  33. A termodinamika második főtétele Az univerzum entrópiája reverzibils folyamatokban nem változik, míg spontán (irreverzibils) folyamatokban mindig nő. Reverzibilis (ideális): ΔSuniverzum =ΔSrendszer +ΔSkörnyezet = 0 Irreverziblis (valódi, spontán): ΔSuniverzum =ΔSrendszer +ΔSkörnyezet> 0

  34. A termodinamika második főtétele Az univerzum entrópiája valódi, spontán folyamatokban mindig nő. Ugyanakkor a rendszer entrópiája csökkenhet is, ha a környezet entrópia növekedése túlkompenzálja azt. Reverzibilis (ideális): ΔSuniverzum =ΔSrendszer +ΔSkörnyezet = 0 Irreverziblis (valódi, spontán): ΔSuniverzum =ΔSrendszer +ΔSkörnyezet > 0

  35. Entrópiamolekulárisszinten • Ludwig Boltzmann megalkotta az entrópiaértelmezését molekuláris szinten. • A minta hőmérséklete a benne levő molekulák kinetikus energiájának a mértéke.

  36. Entrópiamolekulárisszinten • A molekulák többféle mozgást végeznek: • Transzlációs. • Vibrációs. • Rotációs.

  37. Entrópiamolekulárisszinten • Boltzmann elképzelte a molekulák mozgásának eloszlását egy adott idő pillanatban (mintegy fénykép) és azt az adott termodinamikai rendszer egy mikroállapotának nevezte el

  38. Entrópiamolekulárisszinten • Mindenegyes termodinamikai állapotot így meghatározott számú mikroállapot (w) jellemez. • Az entrópiaígy S = k lnw aholka Boltzmann állandó, 1.38  1023 J/K.

  39. Entrópiamolekulárisszinten Következtetések • több partikulum -> több állapot-> magasabb entrópia • magasabb T -> több energiaállapot-> magasabb entrópia • nagyobb mozgási szabadság(szilárd-gáz átmenet ) -> több állapot-> magasabb entropia

  40. Entrópiamolekulárisszinten • A mikroállapotok száma és így az entrópia nő, ha nő a • hőmérséklet. • térfogat (gázok). • egymástól függetlenül mozgó részek száma.

  41. Entrópiaés a rendszer fizikai állapota • Az entrópia nő, ha a részecskék mozgási szabadsága nő. • Ezért, S(g) > S(l) > S(s)

  42. Oldatok entrópiája Sók feloldása: Ionoknak magasabb az entrópiája (több állapot ) Ugyanakkor, A hidrátburkot kialakító víz molekulák entrópiája csökken.

  43. Entrópia növekedésel jár • Folyadék forrása, szublimáció. • olvadás. • Ha a gázmolekulák száma nő. • Ha a rendszerben levő mólok száma nő.

  44. A termodinamika harmadik főtétele Egy szabályos kristály entrópiája 0, az abszolút nulla fokon.

  45. A termodinamika harmadik főtétele http://www.garageband.com/artist/entropy_1

  46. Standard Entrópiák • A táblázat különböző standard állapotú anyag moláris entrópia értékeit tartalmazza. • A standard entrópia értékek nőnek a molekula tömeg növekedésével.

More Related