1 / 43

A Gólem

A Gólem. Útfüggőség és kockázat. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék. Miről lesz szó?.

afi
Télécharger la présentation

A Gólem

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A Gólem Útfüggőség és kockázat A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  2. Miről lesz szó? • Esettanulmányok a gyermekmunka angliai, valamint a gőzkazánok amerikai szabályozásáról a 19. században, a QWERTY-billentyűzet kialakulásáról és a technológiai hatáselemzés történetéről • Kérdések: • Milyen módokon befolyásolja a társadalmi kontextus a technológiai fejlődést? Miért látszik ez utólag „belső logikának”? • Hogyan viszonyul a technológiai fejlődés saját kockázataihoz? Lehet-e mindezt szisztematikusan kezelni? • Fogalmak: • (In)determinizmus • Externáliák, trade-off szemlélet • Kockázat és hatáselemzés A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  3. Technológia és hatékonyság • A technológiai fejlődés, úgy tűnik, hogy nagy újítások, majd a hatékonyság növelésének a története: • Üzemanyag-takarékosabb autók • Könnyebb biciklik • Erősebb zárak • Olcsóbb gyártósorok • Gyorsabb processzorok • Nagyobb sávszélesség • Hosszabb akkumulátoridő • ... A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  4. Technológia és hatékonyság • Az ilyen példák alapján azt lehet gondolni, hogy a hatékonyság fokozásának, vagyis a technológia alakulásának van egy saját, önálló logikája • Vagyis a technológia a társadalom egyéb „szféráitól” (pl. kultúra, politika, gazdaság stb.) függetlenül fejlődik, egy belső logika alapján, ami tulajdonképpen csak a mérnököket érinti • Ezt a felfogást nevezzük úgy, hogy TECHNOLÓGIAIDETERMINIZMUS A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  5. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  6. A determinizmus hamis dilemmái • A technológiai determinizmus a hatékonyság belső logikáját tartja szem előtt, ami azon kívül van, azt nem tudja vagy nem akarja együtt kezelni • Ez utóbbiakat (pl. a technológiai fejlesztések társadalmi hatásait) ezért externáliáknak tekinti, hiszen ezek a technika világán kívül esnek, ezért ezekkel elsősorban másoknak (politikusoknak, üzletembereknek, a környezetvédőknek, a fogyasztóknak stb.) kellene törődnie • A szűken értelmezett hatékonyság ezért ún. trade-off szituációkat eredményez, a különböző dimenziók között eszerint alapvető konfliktus húzódik: • „túl drága víztisztító” • „időrabló szemétszelektálás” • „kényelmetlen biztonsági öv” • „idétlen gumióvszer” • „fárasztó gyereknevelés” stb. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  7. A determinizmus hamis dilemmái • A determinizmus trade-off szemléletéből adódik, hogy a technológiai fejlődést sokszor roppant kockázatosnak látjuk • ami látszólag dilemmákkal szembesít: • Be kell-e zárni az atomerőműveket? • Együnk-e a génkezelt élelmiszereket? • Szabad-e engedélyezni a klónozást? • Be kell-e/lehet-e tiltani a dopping-szereket? • Hogyan korlátozzuk az illegális internet-forgalmat? • Mit tegyünk a globális felmelegedés ellen? • A hatékonyság szűk értelmezéséből adódó trade-off dilemmák például, hogy • „A környezetvédelem túl drága” • „A minimálbér gazdaságilag nem hatékony” • „A szieszta bevezetése Magyarországon a nemzetközi versenyképességünk teljes elvesztését jelentené” stb. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  8. A determinizmus hamis dilemmái • Hogyan lehet ezt másként látni? • A technológia persze kockázatos, és lokális, jól definiált problémáknak lehetnek hatékonyabb és kevésbé hatékony megoldásai • A mérnöki fejlesztőmunka közelről valóban így néz ki sokszor • Miért ne volna igaz a technika egészére? • Egyrészt a műtárgyakhoz kapcsolt társadalmi jelentés folyamatosan, de főleg a kialakuláskor nagy mértékben változhat • (lásd az értelmezési flexibilitás fogalmát az előző órán) • Vagyis az optimalizálási feladat messze nem annyira jól definiált • Másrészt a szélesebb társadalmi környezet, a kulturális horizont is befolyásolja a folyamatokat • Erre nézünk meg most két esetet A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  9. Viták a gyermekmunka körül • Kérdés: Kell-e és lehet-e szabályozni a gyermekmunkát, és ha igen, miért és hogyan? • Anglia 1800 körül: a gyáripar születése • A munkafolyamatok gyári gépesítésének köszönhetően egyre egyszerűbb, egyre kisebb tudást igénylő és egyre kisebb testi erőt szükségessé tévő munka jön létre • Ami szép lassan lehetővé teszi a gyermekek tömeges alkalmazását • De helyes-e ez? • Felmerül a szabályozás kérdése • Az 1830-as, ‘40-es években folyik gyárakról szóló törvényjavaslatokvitája A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  10. Viták a gyermekmunka körül • A szabályozás fő szószólója Lord Anthony Ashley Cooper • Megállapítja, hogy a gyermekmunkával a férfiak feleslegessé váltak a gyárakban • Ez önmagában is veszélyes, de mi lesz a gyermekekkel? • “Mi lesz a hatása a későbbi generációkra, ha ezeket az érzékeny testeket, korlátozás és ellenőrzés nélkül, ilyen ártalmas tevékenységnek tesszük ki?” • A nők alkalmazása még súlyosabb hanyatláshoz fog vezetni • “Megzavarja a természet rendjét!”, hiszen “a nők nemcsak hogy elvégzik a munkát, de más tekintetben is a férfiak helyébe lépnek; klubokat, egyesületeket alakítanak, és fokozatosan birtokba vesznek minden privilégiumot, amelyet a férfiak osztályrészének tulajdonítottak eddig… találkoznak, hogy együtt igyanak, énekeljenek és dohányozzanak; köztudott, hogy az elképzelhető legalantasabb, legdurvább és legundorítóbb nyelvet használják“ A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  11. Viták a gyermekmunka körül • A szabályozás fő ellenzője Sir James Graham • Szerinte a gépesítés célja eleve az, hogy végre alkalmazni lehessen a kicsi munkásokat: ez a technológia ezért jött létre, ez az „imperatívusza” • A felnőtt munkások alkalmazása egyszerűen nélkülöz minden hatékonyságot • Ilyen egyszerű munkára a magasabb bérköltségű felnőtteket alkalmazni katasztrofális gazdasági következményekkel fog járni: növekvő szegénység és csökkenő versenyképességlesz a következménye • A munkaórák számának csökkentése is végzetes lenne ilyen szoros versenyben • Ráadásul ez a gépek amortizációs ciklusával is összeegyeztethetetlen • „A szabályozás az emberség hamis elvén nyugszik, amely végül megássa saját sírját” A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  12. Viták a gyermekmunka körül • 1833: • 9 év alatti gyermekeket nem szabad alkalmazni a textiliparban • A 9 és 13 év közöttiek munkaidejét napi 8 órában maximalizálta • A 13 és 18 év közöttiek munkaidejét napi 12 órában maximalizálta • 1844: • Nőkre is a gyermekekkel megegyező szabályozást hozott • 1847: Factory Act („Ten Hours Act”) • 18 év alatti gyermekek és a nők esetében 10 órában maximálta a munkát (6 napon át) • 1901: • 12 év alatt tilos gyermekeket alkalmazni A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  13. Viták a gyermekmunka körül • Bár végül sorkerült a szabályozásra, mai szemmel mindkét oldal érvelése különösnek, tévesnek tűnik • A következmények sokkal bonyolultabbak és szerteágazóbbak voltak: mai szemmel bátran mondhatjuk, hogy nem volt önálló – belső – logikája sem a gépesítésnek, sem a nők és gyermekek emancipációjának • A szabályozás ugyanis, mint kiderült, hosszabb távon egyértelműen a termelés növekedéséhez vezetett • A gyermekek új társadalmi szerepet kaptak: tanulók és fogyasztók lettek • A tovább tartó iskolázás eredményeképpen komolyabb képességek és a fegyelem magasabb szintjére jutva léptek be a munkaerőpiacra • A gyárosok számára végül ez válik előfeltétellé – a gépsorok további fejlesztésénél már eleve erre alapoznak A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  14. A felrobbanó kazánok esete A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  15. A felrobbanó kazánok esete • A gőzkazán építésének szabályozása az USA-ban • A 19. sz. elejének meghatározó közlekedési és teherszállítási eszköze a gőzhajó • Az elterjedtség ellenére számtalan súlyos balesetre kerül sor Amerika- és világszerte, a kazánok elöregedéséből és túlterheléséből fakadóan • Ez a legelső szabályozott technológia az USA-ban • nagyon hosszú vita előzi meg, hiszen mindenki komolyan hisz a gazdasági szabadság fontosságában, és súlyos aggodalmak övezik az állami beavatkozás ötletét, még a szabályozást támogatók körében is A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  16. A felrobbanó kazánok esete • A szabályozás születése • Az első hivatalos szakértői felmérés a gőzkazánok felépítéséről 1816-ban születik Philadelphiában • 1837-ben már a kongresszus felkérésére készíti el ajánlásait a szabályozásról a Franklin Intézet • A valódi szabályozás csak 1852-ben születik meg • 1852-ig összesen közel 5000 haláleset, és legalább ugyanennyi súlyos sérülés • ennyi baleset az sok vagy kevés? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  17. A felrobbanó kazánok esete • Mitől kazán a kazán? • Milyen ötvözetekből készüljön? • Milyen vastag legyen a fala? • Kellenek-e rá biztonsági szelepek, és ha igen, hány darab? • A 19. század elején és végén egész más válaszok születtek ezekre a kérdésekre (ha felmerültek egyáltalán) • Vagyis az a kérdés, hogy mitől kazán egy kazán, nem önmagában technológiai kérdés! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  18. A felrobbanó kazánok esete A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  19. A felrobbanó kazánok esete • Egy kazán megbízhatósága, időtállósága, biztonságossága nem önmagában technológiai kérdés – és a válasz nem technikai szükségszerűségből adódik • Ez már abból is látszik, hogy törvényben szokás szabályozni • A kazánok gyártásának folyamata csak látszólag technikai kérdés: a kivitelezés a biztonságról alkotott társadalmi felfogásoktól függ! • A válasz arra a kérdésre, hogy „Milyen legyen egy kazán?”, sokat változott a 19. század során, és távolról sem csak a mérnökök vitatkoztak róla • A válasz alakulása egy hosszú és nehéz politikai küzdelem eredménye a hajózási vállalkozások álláspontjától az Amerikai Gépészeti Társaság egységes előírásáig A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  20. A felrobbanó kazánok esete • Ebben az esetben talán nem annyira a kazán fogalma, hanem a más dolgok felfogása változott meg • a biztonság, az emberélet és az elfogadható kockázat értékelése változott meg • A társas horizont és a technológia találkozásánál mindig kockázatokat és externáliákat látunk • Hosszabb távon a határok nagy mértékben elmozdulhatnak: • Az externáliák internalizálódnak • A kockázatok átértékelődnek • Az egész probléma teljesen más fényben mutatkozik meg később – mintha nem lettek volna racionálisak… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  21. Technika és kockázat • Hogy mit tekintünk egy adott technológiának nem csupán technikai kérdés, ez mindig szélesebb társadalmi kontextusba ágyazódik: • „A technikai kód képezi le a társadalom kulturális horizontját a technikai tervezés szintjén” • A hatékonyság logikája csak egy szűk tartományon belül érvényesül, a trade-off szemlélet dilemmája nagyobb léptékben hamis • Mai szemmel ha a biztonsági szelepet nem a kazán technológiájábak opciójaként tekintjük • annak kispórolása nem trade-off, hanem bűncselekmény! • Mai példa a személyautók biztonsága • Az erősebb karosszéria ma még extra, az első biztonsági öv már nem lehet opció A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  22. Technika és kockázat • A „veszélyes-e egy technológia?” kérdése nem definit (úgy is mondhatnánk, aluldeterminált): attól függ, hogy milyen kontextusba ágyazódik! • Veszélyesek-e a gőzkazánok? Attól függ mit tekintünk kazánnak… • A „veszélyes-e az atomenergia?” kérdése attól függ, hogy mit tekintünk atomenergiának! • Veszélyes-e az autó? A motor? A repülő? A géntechnológia? A klónozás? A torrentezés? • A kérdést másként feltéve: autó-e a Trabant? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  23. Technika és kockázat • A helyes döntések meghozatalához (egy jól működő demokráciához) látni kell a mélyebb kérdéseket (tájékozott állampolgárok kellenek) • Hányféle atomerőmű létezik? Milyen biztosítékok vannak beépítve? Milyen környezetszennyezési problémákkal társul? Milyen alternatívák vannak? … • Hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  24. A technológiai hatáselemzés története • A DDT nevű fertőtlenítőszert kiterjedten használták a 2. világháború után is – katasztrofális környezeti hatásaira csak a 60-as években mutattak rá A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  25. A technológiai hatáselemzés gyökerei • Problémák és konfliktusok a 60-as évek végén, a 70-es évek elején • 68-as diákmozgalmak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban • Nukleáris kísérletek az Amchitka szigeten, 1965-71 • A tiltakozás nyomán 1971-ben megalakul a Greenpeace • Az első olajválság, 1973 • Jelentés a savas esőkről a Science-ben, 1974 • Intézményes válaszok: • 1968-ban megalakul a Római Klub, egy globális, nem üzleti alapon működő tanácsadó szervezet, és 1972-ben kiadja A növekedés határai című dokumentumot • 1972-ben az amerikai Szenátus létrehozza a Technológiaértekelési Hivatalt (Office of Technology Assessment) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  26. A technológiák tesztelése • A tesztelésre azért van szükség, mert a szóban forgó rendszerek (modern táplálkozás, génmanipuláció, informatikai rendszer) túl bonyolultak • Amikor teszteljük egy technológia alkalmazásának káros/nem kívánt következményeit, a teszteléshez éppen az elkerülendő következményeket idézzük elő. A helyzet hasonlósága feltétele az eredmények megbízhatóságának • Ha a tesztelés túl közel megy a valóságos helyzethez, és a technológia veszélyes, akkor valóban katasztrófa történik – ételmérgezés, fajok pusztulása, informatikai rendszer összeomlása • Ha a tesztelés csak „kicsiben” modellezi az eseményeket, akkor hiába ment rendben minden, nem tudjuk, hogy a valós rendszerben is így fog-e működni – éppen azért teszteljük, mert túl bonyolult ahhoz, hogy előre tudjuk jelezni... A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  27. „Korai figyelmeztetés” • A technológiaelemzés Kongresszus által kitűzött egyik célja a „korai figyelmeztetés” (early warning) • A „korai figyelmeztetés” helyessége azonban közvetlenül nem ellenőrizhető • Ha a figyelmeztetés ellenére folytatjuk a technológia használatát, akkor a „korai figyelmeztetés” értelmét veszti, hiába derül ki később, hogy helyes volt • Ha viszont az előrejelzés nyomán megváltozik a technológia, akkor elkerüljük a katasztrófát – így viszont nem igazolható, hogy az valóban bekövetkezett volna A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  28. „Független” szakértői vélemények • A legújabb technológiák értékelése csak szakértők bevonásával történhet • de a technológia kifejlesztésében részt vevő kutatók ismerik a legjobban a technológia kockázatait, rendelkeznek a vizsgálatához szükséges tudással, eszközökkel stb. • A technológiákat ugyannak a tudományterületnek a szakértői értékelik ugyanazon tudományos szempontok szerint, mint akik létrehozták, esetenként ugyanabban a kutatóintézetben... • például egy új géntechnológia veszélyességét géntechnológiai laborban A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  29. Collingridge-dilemma • Egy alapvető, feloldhatatlan feszültség húzódik meg a technikai hatáselemzés logikája mögött • Az új technológiák a bevezetésük idején még könnyen módosíthatók, alakíthatók, a veszélyes irányok, hosszú távú problémák elkerülhetők, a veszélyek és a hosszú távú problémák azonban e korai szakaszban még nehezen láthatók • A tapasztalatok halmozódásával a technológiák alkalmazásának következményei egyre könnyebben felismerhetők (lásd pl. üvegházgázok és az üvegházhatás kapcsolata), a kifejlett technológiák azonban már nehezen módosíthatók – beágyazódtak a gyártástechnológia, a mérnöki oktatás és a társadalom mindennapjaiba (pl. a robbanómotor, a QWERTY, a Neumann-elv nem cserélhető le könnyen) • (David Collingridge: Social Control of Technology, 1980) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  30. A QWERTY története A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  31. Miért éppen QWERTY? • August Dvořak és W. L. Dealey 1932-ban szabadalmaztatták a Dvořak-féle egyszerűsített billentyűzetet (DSK) • A legtöbb gépírás sebességi világrekord birtokosa • Az 1940-es években, az Egyesült Államok haditengerészeténél végzett kutatások eredményei azt mutatták, hogy a DSK megnövelt hatékonysága miatt egy gépíró áttanításának költségei teljes idejű foglalkoztatás esetén tíz munkanap után megtérülnek • 1984-ben az Apple a IIC modellbe beépített egy kapcsolót, amellyel DSK-ra lehet váltani, és az APPle szerint 20-40%-kal gyorsabban lehet vele gépelni, de nem sokat használják • Miért nem terjedt el a DSK? • Pedig 1909 és 1924 között hét módosítást hajtottak végre a standard billentyűzeten A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  32. Az első „Író Gép” • 1867-ben Christopher Latham Sholes szabadalmat nyújtott be az írógépre • Mechanikus írógépeket a 18. század eleje óta készítettek, de az első kereskedelmi forgalomban sikeres írógépet a nyomdász és ezermester Sholes építette az 1860-as években, barátai, Carlos Glidden és Samuel W. Soule segítségével • Az írógép még számos problémával küszködött • A betűk alulról ütődtek a papírra, ezért az írás nem volt azonnal látható • A lapos papírtovábbítót idővel a maihoz hasonló hengerre cserélték, de a megírt szöveget továbbra sem lehetett látni • Gyors gépelésnél a betűkarok könnyen összeütköztek és összeakadtak. Ha ez írófelület közelében történt, akkor minden további billentyűmozdulat ugyanazt a betűt ütötte a papírra. A papírt viszont rendszerint csak a sor végén nézte meg a gépíró • A találmány még alkalmatlan volt a piaci forgalmazásra A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  33. A Remington-QWERTY • A mai kiosztás evolúciója • Az eredeti modellen még az ábécé szerint voltak elrendezve a betűk • 1867-ban Sholes társult a tőkés James Densmore-ral, és további hat éven át fejlesztette a gépet • Sholes az összeakadás gyakoriságát csökkentendő próba-szerencse alapon átrendezgette a billentyűket, így alakult ki a mai QWERTY szabványhoz közelítő négysoros, nagybetűs billentyűzet • 1873-ban Densmore-nak sikerült eladnia a Sholes-Glidden írógép gyártási jogait eladnia az E. Remington és Fiai fegyvergyártó cégnek • A Remingtonnál kicserélték a pontot az R-rel, ezzel a felső sorba a QWERTYUIOP került • Így lett az egyik legkönnyebben leírható szó a termék neve: „TYPE WRITER” A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  34. A Remington-QWERTY • A Remington írógépének piaci helyzete a 1880-as évek elején rendkívül bizonytalan volt • Az 1870-es évek a gazdasági hanyatlás évei az Egyesült Államokban • A válság után megindult az értékesítés, és 1881-ben elérte az 1200 darabot, de a teljes állomány még néhány évvel később is alig érte el az 5000 darabot A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  35. A Remington versenytársai • Eközben azonban a Remingtonnak egyre komolyabb versenytársai akadtak • Megjelentek a nyomtatási pontot láthatóvá tévő, lefelé vagy szemből csapó billenőkarral ellátott szerkezetek • 1872-ben Thomas Edison szabadalmaztatta a villamos nyomtatókerekes szerkezetet, amely kiküszöbölte a billenőkarok összeakadását (ez lett a későbbi telex alapja) • 1879-ben piacra került a második írógép, feltalálója, Lucien Stephen Crandall a betűket egy hengerpaláston helyezte el A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  36. A Remington versenytársai • Hammond és Blickensderfer kialakította az „Ideal” billentyűzet: ezen a DHIATENSOR betűk kerültek az alsó sorba • Ez a tíz betű az, amelyekből az angol nyelv szavainak több mint 70%-a összeállítható A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  37. A QWERTY győzelme • Az 1880-as években kezdődött írógép-boom során több gyártó, modell és billentyűkiosztás állt versenyben a Sholes-Remington-féle QWERTY-vel • Az 1890-es évek közepére nyilvánvalóvá vált, hogy nincsensemmilyen technológiai érv, amely a QWERTY uralmát indokolná • Ennek ellenére az Egyesült Államok írógépiparában egyre inkább szabvánnyá vált a „Universal” néven emlegetett négysoros QWERTY billentyűzetkiosztás • 1895 és 1905 között a nem billenőkaros gépek főbb gyártói is átálltak az „Ideal” helyett „Universal”-ra A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  38. QWERTY-be zárva • A 20. század elejére az írógép technológia bezárult a QWERTY-kiosztásba (locked-in) • Ennek oka a gazdasági és technológiai rendszer összefonódása: • Technikai összekapcsoltság • Méretgazdaságosság • A beruházások kvázivisszafordíthatatlansága A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  39. Technikai összekapcsoltság • Az 1880-as évek vége felé megjelent a tízujjas vakírás • Ez a korábbi négyujjas „keres és leüt”-módszer helyére lépett, és lényegesen gyorsabb volt • Ezt kezdettől fogva a Remington QWERTY-jére fejlesztették, mivel ez volt a leginkább elterjedt • A gépírókat elsősorban vállalatok alkalmazták, akik a meglévő gépírástudással arányosan keresték a gépíróképességgel rendelkezőket • A vakírás tanítása viszont a gépírók iránti kereslet arányában alakult A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  40. Kvázivisszafordíthatatlan beruházások • A vakírási készségek egyfajta befektetések, amelyek csak a megfelelő billentyűzet-kiosztású írógép használatával térülnek meg • Az 1880-as évekre a nem-billenőkaros írógépek kiszabadították a technológiát a Remington egyeduralmából, ezzel a billentyűzet-átalakítás költsége lényegesen lecsökkent • A tízujjas vakírás elterjedésével azonban a gépírás-tudás átalakítása vált nagyon költségessé, és ez zárta be a technológiát a QWERTY-be A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  41. A technológia-előrejelzés problémái • Mindhárom probléma mögött az előrejelzés két funkciójának összekeveredése áll • Megalapozott döntéseket csak alaposan tesztelt elméletek alapján akarunk hozni • Az elméletek tesztelése azonban maga is döntés, ami gyakran emberi és pénzügyi erőforrásokat igényel, és kockázatokat jelent • A Technológiaértékelési Hivatal működésének tanulságai: • A technológia fejlődésében rejlő veszélyek sokkal kevésbé jósolhatók előre, mint a '70-es években feltételezték. A Technológiaértékelési Hivatalt 1994-ben megszüntették • A fejlesztés folyamatos követésével mérsékelhetők a lehetséges kockázatok – visszavonulás: ez mennyiben előrejelzés? • A technológiaértékelés azóta önálló szakterületté vált A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  42. A társadalom és a döntéshozók • A Collingridge-dilemma a társadalmat „felülről” néző társadalom-mérnök, technokrata szemléletéből adódik • A döntési helyzet más viszonyt jelent a politikus és a társadalom számára: • a társadalom többi része számára külső, passzív • a politikus számára belső, aktív • Azt is mondhatjuk, hogy a társadalom számára veszély, a döntéshozó számára kockázat • A gyakran kölcsönös meg nem értés nem csak az ismeretek, hanem a nézőpont eltéréséből is adódik A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

  43. A társadalom és a döntéshozók • Megoldási lehetőségek • A szakértelem mibenlétének vizsgálata, jobb megértése, a szakértőség fokozatainak feltárása az ezekhez hasonló kérdések ügyesebb kezelésének érdekében • A civilek bevonásának technikái • Civil döntéshozatal (cityzenship jury) • Civilek szakértői tudása • Alulról szerveződő civil mozgalmak és szervezetek • Ezekről lesz szó a következő alkalommal A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

More Related