Kölcsey Ferenc

1. Kölcsey Ferenc Élete és Művei

2. Gyermekkora 1790-ben született Sződemeteren. Nemesi családból származott, édesapja Kölcsey Péter, édesanyja Bölöni Ágnes volt. Apja akkor halt meg mikor fia 5 éves volt, ezért az akkor 5 éves Kölcseyt édesanyja Debrecenbe küldte iskolába, ahol 14 éven át, 1809-ig tanult. Jobb szeme világát gyermekkori himlő következtében elveszítette. 11 éves korában meghalt édesanyja, ezután a háztartást Panni néni, a család régi, hű szolgája vezette, s gondját viselte mind neki, mind három testvérének. A megyei hatóság az árva gyermekek gyámjául Gulácsy Antalt nevezte ki, némi anyagi támogatással ő is segített a családon.

3. Diákévei 1813-ban költészetet tanult. Még 1805-ben, Csokonai Vitéz Mihály temetésén ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, akinek barátsága nagy hatással volt rá. Nagyjából ettől az időtől fogva Kazinczy legfőbb oktatója és példaképe lett Kölcseynek. 13 éves korában írta első verseit. 1809-ben befejezte tanulmányait a debreceni református kollégiumban, Pestre ment törvénygyakorlatra, azonban ügyvédi vizsgára már nem jelentkezett: feladta a jogi pályát az irodalomért. Álmosdra vonult vissza kis birtokára, s ott gazdálkodva, egyedül tanulmányainak élt. Mindemellett gondoskodott öccseiről is.

4. Himnusz (a Magyar nép zivataros századaiból) Kölcsey a magyarság egyik legkiemelkedőbb művét - melyet Erkel Ferenc zenésített meg 1844-ben a Nemzeti Színház pályázatára - 1823.jan.22.-én írta Csekén . Először 1829-ben az Aurórában jelent meg. Költeményét visszahelyezte a múltba, s beleéli magát egy akkori protestáns prédikátor-költő helyzetébe s ez segít megérteni a költemény mélyen vallásos jellegét, sajátos történelemszemléletét. A mű eredeti kéziratát Kölcsey saját kezű aláírásával az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

5. Parainesis intelmet, buzdítást jelent 1834-ben írta 1837-ben az Athenaeum közölte folytatásokban Intelmeit unokaöccséhez, Kálmánhoz intézte tanítása az, hogy az ember a közösségé, nem pedig önmagáé

6. Eredményei 1829 tiszteletbeli aljegyző 1830. november 17-én nyelvtudományi osztály vidéki rendes tagja 1832-ben Szatmár megye főjegyzője 1832. november 6-án országgyűlési követ 1836. november 12-én a Kisfaludy Társaság alapító tagja

7. Művei Emléklapra Élet és Literatúra Huszt Himnusz Paraneisis Kölcsey Kálmánhoz Rebellis vers Vanitatum Vanitas Zrínyi dala Zrínyi második éneke

8. Gondolatai Ez időre országszerte ismert költő, kritikus, esztéta. Azonban szüntelenül gyötrik a világnézeti válságok. Ama ritka nemesi elmék közé tartozik, akik teljesen szakítani tudtak a feudális szemlélettel, és következetesen a polgári Magyarországot készítik elő. Nem retteg a forradalomtól, sőt megbélyegzi azokat, akik félnek az erőszakos változástól. Közben azonban jól látja, hogy a haladó nemesség sem ért mindenben egyet vele. Innét származik újra meg újra feltörő pesszimizmusa. Fél a nemzethaláltól, amelynek képe újra meg újra megjelenik költészetében.

9. Halála Élete végső éveit főleg a nagy politikai perek töltötték ki. Most büntetőjogásznak kellett lennie. Végső tevékenysége Wesselényi védelme volt. 1838-ban egy hűlés elhatalmasodott a szervezetében, és egyheti betegség után 1838. augusztus 24-én meghalt.

10. Sírja Kölcsey Ferenc Szatmárcsekei sírja sokáig jeltelen volt, 1854-ben készítették el az első síremléket. A költő sírhelyére a jelenlegi síremléket 1938-ban , halálának 100. évfordulójára emelték.

11. Jobb szeme világát emiatt veszítette el. A család hű szolgája Miután feladta a jogi pályát ide vonult vissza. Ilyen családból származott . Szülei halála után a gyámja (vezetékneve). Édesanyja keresztneve. Itt született.