A Csillagok

1. Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló A Csillagok életciklusa

2. Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló Ebben a műsorban megismerkedünk a csillagok életciklusaival, valamint azokkal az erőkkel és energiákkal, melyek e folyamatok mögött rejlenek.

3. Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló A jelenleg folyó tudományos kutatásokról tájékozódni, valamint további oktatási anyagokat találni a Space@School honlapjánlehet, melyre a továbbiakban SOS néven hivatkozunk: www.neatherd.org/astronomy (SOS – Space Observatories in School)

4. Az égbolton csillagok ezrei ragyognak

5. De az egyikük 276,000-szer közelebb van az összes többinél.

6. Ez a mi csillagunk, a Nap

7. Mivel ilyen közel,csupán 150 millió km-re van hozzánk, tanulmányozásával sok mindent megtudhatunk a csillagokról.

8. A következő három felvételt angol diákok készítették, speciális (Ha) színszűrővel ellátott távcsővel. A képek érzékletesen mutatják csillagunk méretét és a belőle kiáramló energia mennyiségét.

9. A Nap átmérője 109-szer akkora, mint a Földé

10. A Napon történő események mellett a Föld eltörpül. Hány Föld férne el e napkitörésben?

12. Az SOS honlapján A napon lejátszódó események méreteiről Danielle Bewsher-től, az ESA tudósától tudhatunk meg többet

13. A Nap körül keringő Vénusz 2004. június 4-én a Nap és a Föld közé került. Ekkor négyszer közelebb volt, mint a Nap

14. A következő filmek a Napot vizsgáló űreszközök felvételeiből készültek

15. A Nap felszíne fölötti mágneses hurkokat izzó plazma rajzolja ki. Az ívek alatt akár tíz Föld iselférne. (A poláris pályán keringő ACE űrobszervatórium felvétele)

16. Az SOS honlapján A napmágnesség titkairól az ESA tudósa, Jack Ireland tud a legtöbbet

17. A mágneses hurkok hatalmas mennyiségű napanyagot dobnak ki az űrbe (a Nap körüli pályán keringő SOHO felvétele)

18. (Bal oldali kép:) Majdnem egy hónapig tart, amíg a Nap megfordul a tengelye körül.(Jobb oldali kép:) A Nap atmoszférájából időnként nagy mennyiséget röpít ki a világűrbe. Ha ez az anyag a Földdel ütközik, kölcsönhatásba lép bolygónk magnetoszférájával, melynek a villamos erőművekre és az elektromos berendezésekre néha végzetes következményei lehetnek. A SOHO űrobszervatórium időben figyelmeztethet ezekre a mágneses viharokra. (A SOHO felvétele)

19. Az SOS honlapján Hogy a SOHO űrobszervatórium hogyan figyeli meg a napkitöréseket, abban a NASA tudósai segítenek: Peter Gallagher, James McAteer és Ryan Milligan

20. A következő kérdésekre keressük a választ • Honnan származik ez a rengeteg energia? • Hogyan keletkezett a Nap és a többi csillag? • Öröké élnek-e a csillagok? Ha nem, akkor meddig él a Nap?

21. A továbbiakban célszerű jegyzeteket és ábrákat készíteni, és akkor a végén megkapjuk a csillagok életciklusának állapotdiagramját!

22. A következő képek többsége az Európai Űrügynökség/NASA Hubble űrtávcsövével készült.

23. Hogy keletkeznek a csillagok? • A csillagok alapanyaga a csillagközi anyagból származik. • A csillagok közötti űrben nagyon ritka gáz és mikroszkópikus méretű porszemcsék találhatók. • A sűrűbbé vált gáz és porfelhőket ködöknek hívjuk.

24. A ködök tömegének durván 70%-a hidrogén, 30%-a hélium. (Az összes többi elem részaránya kevesebb mint 1%-ot tesz ki.)

25. Az óriáscsillagok élete hatalmas robbanással ér véget. A robbanás lökéshullámot hoz létre a csillagközi felhőkben

26. A felrobbanó csillag keltette lökéshullám átszáguld a ritka gáz és porködökön.

27. A lökéshullám összehúzódásra készteti a ködöt.

28. Vajon milyen erő okozza az összeomlást?

29. Hát aGRAVITÁCIÓ!

30. A spirális galaxisok - mint a miénk is – csillagközi gázzal és porral vannak tele. A rózsaszín fénnyel világító csomók úgy jönnek létre, hogy a fiatal csillagok sugárzása a közelükben található hidrogént gerjeszti.

31. Galaxisok ütközésekor is összeroppanhatnak csillagközi ködök, és spirálkarjaikban felrobbanhatnak csillagok.

32. A galaxis csillagai közötti távolság óriási. Így annak ellenére, hogy egy-egy galaxis akár több száz milliárd csillagot tartalmaz, ütközésükkor maguk az egyes csillagok csak nagyon-nagyon ritkán ütköznek össze.

33. Mi okozza a galaxisok egymásra hatását? A GRAVITÁCIÓ!

34. Az SOS honlapján A galaxisok csillagainak életciklusaival részlesebben az ESA tudósa, Jesus Maiz ismertet meg.

35. Ezen a képen A Sas-köd látható. Ezegy olyan hatalmas terület, ahol csillagok keletkeznek. Vajon mekkora lehet?

36. Gázoszlopk – M16

37. Gázoszlopk – M16

38. Csillagokat szülő felhők – M16

39. A fehér kör a Naprendszer méretét mutatja. A fénylést a fiatal csillagok okozzák Csillagokat szülő felhők – M16

41. A tudósok szerint az összeomló felhő közepében a megnövekedett nyomás és hőmérséklet létrehoz egy előcsillagot. Honnan tudják? Íme a bizonyítékok:

42. Az Orion-köd egy óriási gáz és porköd, mely mintegy 1500 fényévnyre van tőlünk. (A kép egy amatőrtávcsőre szerelt digitális fényképezőgéppel készült.)

43. A következő képek a Hubble űrtávcsővel készültek olyan színszűrőkkel, amelyek csak bizonyos atomok által kibocsátott fényt engednek keresztül.

44. A gerjesztett hidrogénatomok (H) fényében készített kép.

45. A gerjesztett oxigénatomok (O) fényében készített kép.

46. A gerjesztett nitrogénatomok (N) fényében készített kép.

47. Akombináltkép

48. Íme az eredmény: Látjuk, hol keletkeznek a csillagok?

49. Ezeket az összesűrűsödött ködcsomókat „proplyd”-eknek hívják. Vajon rejtőzködik-e bennük előcsillag? A Hubble Űrtávcső olyan sugárzást is tud érzékelni, amelyet nem világító meleg testek bocsátanak ki. Ez az úgynevezett INFRAVÖRÖS sugárzás (IR) áthatol a gázon és a poron.

50. Infravörös kép (IR) A felvételből kiderül, hogy sok-sok csillag és forró terület létezik a por és gáz között. Található-e közöttük olyan, amelyik proplyd belsejében van?