A lelki tényezők hatása az immunrendszerre

1. A lelki tényezők hatása az immunrendszerre Rigó Adrien 2005.04.25.

2. Pszichoneuroimmunológia „A pszichoneuroimmunológia az immunológiát, az idegtudományokat, az endokrinológiát, a pszichológiát és a magatartástudományokat átfogó fiatal tudomány, amely a viselkedés, az immunrendszer és az idegrendszer közötti összetett kölcsönhatásokkal foglalkozik, egészséges és beteg szervezetekben egyaránt.”

3. Hagyományos elképzelés • Az immunrendszer egy autonóm rendszer, az idegrendszertől függetlenül funkcionál Ma: számos területen szoros funkcionális együttműködés: • Egymás transzmittereit, hírvivőit termelik és receptorral rendelkeznek • A kapcsolat fontos: • A szabályozás miatt • A betegségek miatt

4. A pszichoneuroimmunológia főbb kutatási területei • Az idegrendszer és immunrendszer neurokémiai kapcsolatai • A neuroendokrin és az immunrendszer közötti interakciók • A viselkedés és immunrendszer interakciói • A pszichoszociális faktorok, stressz, betegség és immunitás kapcsolata • Egyes betegségek pszichoneuroimmunológiai vetülete

5. Az immunműködést módosító hatások • Stressz • Személyiség, gondolkodásmód • Szociális hatások • Életmód • Pszichoszociális intervenciók

6. A stressz-kutatás eredményei Akadémiai stressz • a vizsga-stresszeknek az immunrendszerre gyakorolt hatása • fõiskolások és egyetemisták vizsgaidõszakai illetve államvizsgái • nagyon sok paraméterben sikerült változást találni • jelentõs immun-védekezés csökkenés (elsõsorban az NK-sejtek aktivitást és limfocita-proliferációt vizsgálták) • Életmód mediáló szerepe!

7. Tárgyvesztés Gyász • Korábbi megfigyelések: a gyászolók magasabb halálozási és megbetegedési aránya • Mi van a háttérben? • Bartrop és mtsi (1977) 26 özveggyel végeztek egy 6 hétig tartó nyomonkövetéses vizsgálatot • csökkent T-sejt proliferáció • Késõbb mások is: hetekkel, sõt hónapokkal késõbb is gyengébben mûködtek bizonyos immunfolyamatok • a gyász egy olyan állapot, amelyben védekezõképességünk jelentõs mértékben csökken • kötõdés mértéke -az esemény érzelmi jelentése fontos

8. Válás, vagy különélés • Elvált nők, illetve férfiak vizsgálata • magasabb depressziós arány és csökkent T-sejt funkciók • kötõdés mértéke is fontos! • (a szociális veszteség hatása általában erőteljesebben érinti a férfiakat és az idősebbeket)

9. Anyamegvonás • Coe és mtsi (1989) kismajmokat naponta 1 órára szeparáltak el az anyjuktól, több héten keresztül • nem tudtak hormonálisan alkalmazkodni szeparációhoz; hetek múlva is magas stressz-hormonszint és csökkenés a humorális immunitás számos mutatójában • ugyanabban a környezetben, ismerõs társakkal körülvéve, sokkal kevésbé jelentkezett ez a negatív hatás • anya elvesztése fokozhatja gyermekeknél és serdüléknél a leukémiára, vérrákra való hajlamot

10. Munkanélküliség • A tárgyvesztés egy speciális formája az állásvesztés, vagy hosszú távon a munkanélküliség • az élet különbözõ területeire (önértékelés, anyagi helyzet, idõ szervezése felborulása) erõteljes hatást gyakorolhat • Kilenc hónapja munka nélkül lévõknél még jó szociális körülmények ellenére is sikerült immunszuppressziót tettenérni; csökkentnek bizonyult a T-sejtek proliferációs képessége

11. A negativ szociális kapcsolatok Rossz házasság • Rossz házasság nõk és férfiak esetében: számos immunfunkció csökkenése • nagyobb mennyiségû antitest Epstein-Barr-Vírusra (EBV), csökkent limfocita-proliferáció PHA-ra és ConA-ra

12. Magányosság • A magányosság szubjektív érzése és az immunfunkciók között negatív kapcsolat • Orvostanhallgatók között a magányosak esetében alacsonyabb NK-aktivitást, alacsonyabb T-sejt proliferációt, magasabb EBV-antitest szintet, és magasabb vizelet-kortizol-szintet találtak • Hasonló összefüggést írtak le egyéb magányos embereknél is; más egyetemisták és pszichiátriai betegek esetében.

13. Krónikus betegek ápolása • Alzheimer betegek családtagjainál azt találták, hogy nagyobb arányban jellemzi õket depressziós hangulat , s egyúttal csökkent immunmutatókkal rendelkeznek • Az évekig, évtizedekig tartó ápolás (amely nemcsak nagy áldozatot jelent, hanem annak a fájdalmát is, hogy egy általunk szeretett személy beteg) krónikus stresszként kimerüléshez, alkalmazkodóképességünk megterheléséhez vezethet.

14. Személyiség, kognitív tényezők • Új irányvonal • Hihetetlenül fontos a személyek látásmódja az élettel, sérülékenységükkel, állapotukkal és betegségeikkel kapcsolatban • Számos vizsgálat igazolta a látásmód és immunfunkciók kapcsolatát • Ezekből ízelítő

15. A jövővel kapcsolatos hiedelmek • Az általános elvárások stílusa (milyen végkifejletet várunk a jövőben) miként jelzi előre a testi egészség alakulását? • Optimizmus: • Kevesebb komplikáció koronária-bypass műtét után • Gyorsabb felépülés • Pesszimizmus: • Rákban való elhalálozás magasabb kockázata • Egészségi állapot rosszabb értékelése • Általános reménytelenség: • Bejósolja a teljes mortalitást

16. HIV+ személyekkel végzett vizsgálatok: • Az egészséggel-betegséggel kapcsolatos specifikus elvárásaik voltak döntők az előrejelzés szempontjából (nem az általános diszpozíció) • Az elvárások nem a negatív érzelmi állapoton és magatartáson keresztül hatottak! • Daganatos megbetegedésekben is ismertek hasonló eredmények: • A negatív prognózis „sztoikus” elfogadása rosszabb prognózissal jár

17. Kontrollal kapcsolatos hiedelmek • A kontrollálhatatlan stressz általában negatívabb egészségügyi hatásokkal jár, mint a kontrollálható • Bizonyos immunmutatók erősebb csökkenése • Felgyorsult tumornövekedés • Csökkent túlélési idő • Állatkisérletekben és humán vizsgálatokban is (hogy szerezzünk kontroll?) • Nemcsak a valós kontrollálhatóság fontos (közömbösítheti a stressz immunfolyamatokra gyakorolt hatását), hanem a kontroll-hit

18. Hiedelmek az énről • Szemrehányást tevő, depressziós hangulat, a kudarcok saját magunknak tulajdonítása, önvádlás bizonyos immunmutatók csökkenésével jár (HIV+ személyek) • A 25 éves korban mért attribúciós stílus kapcsolatot mutatott a 30 évvel későbbi egészséggel • Valamilyen eltitkolás is immunfunkció csökkenést okozhat (pl. homoszexualitás) (társas elutasításra nagyobb érzékenység) • Egészséges felnőttekben kisérletileg növelt negatív önértékelés hatására csökkent NK-aktivitás • Pozitív oldal: az önmagunkkal kapcsolatos negatív kogníciók megváltoztatása pozitív lehet: • Emeli az NK-sejt aktivitást • Javítja a rákkal kapcsolatos prognózist és túlélést

19. Vereség, elkötődés, feladás • Fontos életcélok (belső célok) melleti elköteleződés fontos egészségmegőrző tényező lehet • Értelem találása • Poszttraumás distressz helyett poszttraumás fejlődés (átstruktulálás) • Számos kognitív és affektív állapot indukálhatja, hogy feladjuk életcéjainkat, pl.: • Negatív elvárások a jövővel kapcsolatban • Folyamatos önvád • Pszichológiai gátlás (titkolás) „vitális kimerültség”, ami a feladással, értelem nem találással van összefüggésben, gyakran megelőzi pl. az infarktust Állatkisérletekben „vereséggel kapcsolatos” viselkedés: csökkent immunműködéssel és több metasztázis

20. Az immunműködést befolyásoló életmódbeli tényezőkAlvás Az alvásnak optimalizáló hatása van az immunrendszerre: • Egerek immunizálása influenza vírussal majd 1 hét múlva újabb kihívás: • Az egerek egy csoportja 7 napos alvásdepriváción esett át • Az alvás-megvonásosak úgy viselkedtek, mintha sosem lettek volna immunizálva

21. Humán tanulmányok • Rövidebb (1 éjszakás) alvásdepriváció: • Az immunsejtek „riasztása” • „látható” törés az immunfunkciók ritmusában, de a normál értékeken belül marad A „másik oldal” immunpatológiai kórképekben alvászavarok: • az alvás mennyiségének a változása, • az alvási mintázat szétesése • nehéz elalvás • gyakori felébredés • Lábmozgások (immundiszfunkció jelei?) Nehéz! Hangulat, gondolatok, immunfunkciók, betegségek mind beleszólnak

22. Testedzés és immunfunkciók • Számos korábbi eredmény a testedzés pozitív testi-lelki hatásáról • Javítja a közérzetet • Véd bizonyos betegségekkel szemben • Intenzív testedzés káros lehet • Testedzés és rák • A testedzés csökkenti a vastagbél és a mellrák kockázatát • Lehet, hogy a prosztatarákét is • Többszörös, egymás átfedő –nemcsak immunológiai mechanizmusok- • Étkezés, bélmozgás, nemi hormonok, neuroendokrin faktorok, de a testedzés közvetlenül is erősítheti a természetes immunrendszert

23. Pszichoszociális intervenciók Képzeleti tevékenység • A 70-es években a relaxáció és általában a hozzá kapcsolódó képzeleti tevékenység gyakorlása nagyon népszerűvé vált • Háttérben feltételezés és tapasztalat: képzeletünkkel képesek vagyunk befolyásolni testi működéseinket, egészségünket, gyógyulásunkat • A képzeleti tevékenységet elsősorban rosszindulatú daganatokkal való megküzdés során alkalmazták, számos könyv, tanulmány (Simonton, Bernie Siegel) • Eredmények: a képzeleti tevékenység képes előrejelezni és befolyásolni a daganatnövekedést, illetve korrelál a vér bizonyos kémiai mutatóival

24. Hall és mtsi (1988): 10 daganatos személy (34-69 év) eltérő fajtájú áttételes daganattal –naponta kétszer relaxáció és képzeletükben pusztították a daganatot • 12 hónapon keresztül havonta vérvétel, s immunmutatók mérése (MMPI, Rotter-féle külső-belső kontroll kérdőív, szociális támogatás kérdőív, viselkedéses egészség-kérdőív) • Az első 6 hónapban semmilyen visszajelzést nem adtak • Eredmények: • T-sejtek mitogénre adott proliferatív válasza megnőtt • IgG és IgM mennyisége megnőtt • NK-sejtek daganat-sejt kötő képessége megnőtt • IL-2 produkció megemelkedett • Pszichológiai mutatók is változtak (optimista szemlélet fenntartása, kontroll-érzés erősödése

25. Relaxáció • Hatékonynak találták különböző fiziológiai és pszichológiai betegségek esetében (szimpatikus idegrendszeri aktivitás csökkenése) • 1999-ig 13 vizsgálat a relaxáció immunfunkciókra gyakorolt hatásáról egészséges személyeknél. • Fö eredmény: a nyál IgA szintje megemelkedik • A vizsgálatok azt mutatják, hogy leginkább a stresszelt csoporotkban hoztak további jó immuneredményeket

26. Hipnózis • A legkorábbi pszichoszociális intervenció volt, amelynek az immunrendszerre kifejtett hatását vizsgálták • 80-as években, főleg az allergiás betegségekben próbálták alkalmazni a hipnózist, s több esetben gyógyító hatását írták le Allergiás bőrreakciók • Szénanátha • Kutyaszőr-allergia • Mantoux-reakció (a tuberkulin-próba helyén kialakuló gyulladás) • Feltételezik, hogy a megjelent hatásokat a hipnózis nem immunmoduláción keresztül éri el, hanem más mechanizmusok (pl. a lokális véráramlás változása) segítségével

27. Szupportív-kifejező terápiák • Alapgondolat: a ki nem fejezett vagy gátolt érzelmek és gondolatok rosszul hatnak az egészségre • Pennebakerék vizsgálatai (80-as évek): egészséges felnőtteket random módon önfeltáró és nem-önfeltáró csoportba sorolták (4 egymást követő napon 20 percben írásban „valljanak” korábbi, még fel nem tárt traumákról) Eredmények: • Csökkent az orvoslátogatások és a fertőzések száma • Később immunológiai paraméterekben is találtak változást (T-sejt PHA-ra adott proliferáció emelkedett, alacsonyabb EBV titer) • Verbális önfeltárásnak erősebb volt a hatása, mint az írásosnak

28. Petrie és mtsi (1995): orvostanhallgatóknál 4 napos trauma-kiírás + oltás hepatitis-B-re; antitest-titer mérés 1,4,6 hónap múlva: • A feltáró csoport magasabb antitest-titert adott hepatitis-B-re minden időpontban • Az idő előrehaladtával a két csoport közötti különbség nőtt

29. Pszichoszociális beavatkozások összegzése • Összességében legalább a vizsgálatok 2/3-ad részében mutattak ki legalább 1 paraméterben változást • Mik lehetnek közvetítő tényezők? • Negatív hangulat, pl. depresszió, szorongás (csökkenése) • A vágyott, elképzelt kimenetel • Az intervencióval együttjáró viselkedésváltozás • Érzelmi támasz (csoport hatás is) • A stresszor értékelésének megváltozása, aktívabb megküzdés • A negatív gondolatok módosítása • Az én-hatékonyság és kontroll emelkedése

30. Colitis ulcerosa és Crohn-betegség

31. Stresszel kapcsolatos eredmények • A betegség fellángolása és a stresszhatások között összefüggést találtak Weiner (1977): • A betegség és a rosszabbodások 3 féle élethelyzethez kötődnek: • Kulcskapcsolat megszakadásakor • El nem fogadás (kiközösítés, elítélés) esetén • Olyan feladathelyzetben, amely a betegséggel szemben túlzott követelményt támaszt, amelyről úgy véli, hogy segítség nélkül képtelen megoldani

32. A stressz hatása • Oki hatása vitatott • Ezzel szemben széles körben elfogadott (mind a betegek, mind a szakorvosok körében, hogy a lefolyásban komoly szerepük lehet) • Prospektív tanulmányok • Úgy tűnik, hosszú távú utánkövetés lenne szükséges. Ilyen eredmény: • Levenstein (2000): periodikusan mérték az észlelt stressz mennyiségét; a felső harmadba eső személyeknél háromszoros volt az exacerbációk mennyisége mind középtávon (6-8) mind pedig hosszú távon (5 év) • Mittermaier (1998): depressziós tünetek a relapszusok szignifikánsan magasabb mennyiségével jártak együtt a következő évben

33. Személyiség • A személyiség etiológiai szerepe vitatott • A jellemző személyiségjegyek inkább másodlagosak, a betegségre adott reakciók • a tünetek leggyakrabban serdülőkorban, illetve fiatal felnőtt korban kezdődnek, ami a személyt egy függő állapotba helyezi éppen akkor, mikor a függetlenedés lenne a legfőbb feladat • A másság megélése az önértékelésre hathat negatívan • A hasmenéses tünetek miatt pedig a kényszeres jellemzők erősödhetnek fel • Ezek a változások a betegséghez való alkalmazkodásnak tekinthetők!!! • Az eredeti személyiség befolyásolja a betegséghez való alkalmazkodást!

34. A stressz pszichofiziológiai mediátorai • Pszichoneuroimmunológiai mechanizmusok az elsődlegesek! (stressz vezethet immundiszfunkciókhoz) • A bél permeabilitása lehet a másik tényező (ez ismét befolyásolt stressz (HPA-tengely) által /nő/) • Az autonóm idegrendszeri történéseknek is lehet általános hatása a gyulladásos bélbetegségekre • Továbbá a szomatizációnak is lehet szerepe (szorongás, depresszió esetén folyamatosan magas figyelem a testi történésekre)

35. A stressz viselkedéses mediátorai • Dohányzás emeli a Crohn-betegség aktivitását • Nemszteroid gyulladásgátlók és alváshiány rontják a colitist • Az orvossal való együttműködés, ami a hangulat, személyiség és stressz által befolyásolt (a gyógyszerelés és hosszan tartó kezelés nagy erőfeszítést igényel a nyugodt periódusokban is)