1 / 20

ÖKO Zrt. Budapesti Corvinus egyetem

ÖKO Zrt. Budapesti Corvinus egyetem. A támogatásintenzitás hatása a KEOP energetikai fejlesztések hatékonyságára és jövedelmezőségére KEOP végrehajtás egyes feltételeinek értékelése. A vizsgálat tárgya.

alize
Télécharger la présentation

ÖKO Zrt. Budapesti Corvinus egyetem

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. ÖKO Zrt. Budapesti Corvinus egyetem A támogatásintenzitás hatása a KEOP energetikai fejlesztések hatékonyságára és jövedelmezőségéreKEOP végrehajtás egyes feltételeinek értékelése

  2. A vizsgálat tárgya • Hatékonyság: A támogatásintenzitás hatása a fajlagos költségmutatókra, az EMIR adatbázisa alapján, 1427 db pályázat (hipotézis: a támogatásintenzitás növelése rontja a hatékonyságot). A vizsgálat módja: átlag, korreláció, kereszttábla. • Jövedelmezőség: Belső megtérülési ráta vizsgálatok 102 projekt részletesebb adatai alapján • Összefoglaló megállapítások

  3. A KEOP megújuló energiás (4.) konstrukciói • 4.1. Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása megújuló energiaforrásból • 4.2. Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal • 4.4. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometán-termelés • 4.7. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása • 4.9. Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva

  4. A KEOP energiahatékonysági (5.) konstrukciói • 5.1. Energetikai hatékonyság fokozása • 5.2. Harmadik feles finanszírozás • 5.3. A. Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése • 5.3. B. Energetikai hatékonyság fokozása megújuló energiaforrással kombinálva • 5.4. Távhő-szektor energetikai korszerűsítése

  5. A megújuló energiás és energia-hatékonysági vizsgálataiban alkalmazott változók • Kategorizáló változók: a pályázat típusa (konstrukció), a pályázó gazdálkodási formája, eljárásrend, a projekt helye, régió, leszerződött összköltség, támogatásintenzitás, saját forrás • Környezeti megtakarítások: megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés növekedése (GWh/év), megújuló energiahordozó felhasználás (GJ/év), az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése (t/év), energiahatékonyság révén megtakarított energiahordozó (GJ/év), • Fajlagos költségmutatók: 1 kW beépített hőteljesítmény fajlagos beruházásigénye (eFt/kW), 1 kW beépített villamos teljesítmény fajlagos beruházásigénye (eFt/kW), 1 m2 beépített napkollektor fajlagos beruházásigénye (eFt/m2), 1 tonna éves ÜHG-kibocsátás csökkentésre vetített elszámolható költség (eFt/t), 1 GJ éves alapenergiahordozó-megtakarításra vetített elszámolható költség (eFt/GJ/év).

  6. Az átlagos támogatási intenzitás a pályázat típusa alapján (%)(N=1427)

  7. 61,09 Total 82,78 önkormányzat 63,93 non - profit szerv 75,95 költségvetési szerv 48,10 vállalkozás 0,00 20,00 40,00 60,00 80,00 100,00 A támogatási intenzitás a pályázó gazdálkodási formája szerint

  8. A hatékonysági vizsgálatok eredményei I. • Amegújuló energiás projektek gazdálkodási forma szerinti eredményei: az energia megtakarítás egységére vetítve az önkormányzatok teljesítettek rosszabbul. • Az energiahatékonysági projekteken belül a gazdálkodási forma szerint két indikátorban az önkormányzatok teljesítettek legrosszabbul: az 1 tonna éves ÜHG-kibocsátás-csökkentés és az 1 GJ éves alapenergiahordozó megtakarítás költségeiben. • Nincs szignifikáns hatékonyságbeli különbség a pályázat típusa, az eljárásrend, a projekt helyszíne szerint.

  9. Összegző megállapítások a támogatás-intenzitás hatékonyságra gyakorolt szerepéről A beruházások hatékonysága általában nem függ a támogatásintenzitástól a beruházási fajlagosok alapján. Kivéve: A napkollektoros beruházásoknál a magasabb támogatás rosszabb fajlagos költségértékeket ad.

  10. A KEOP energia projektek értékelése jövedelmezőségi szempontból • Támogatás célja: gazdaságilag nem megtérülő, de környezetileg előnyös projektek jövedelmezőségének javítása – a piaci elvárások figyelembevételével • Belső megtérülési ráta (BMR) felhasználásával • 102 lezárt projekt részletes pénzügyi adatai alapján

  11. Az összes költségre vonatkozó BMR-mutatók eloszlása - BMR érték alapján a támogatott projektek szükségességének vizsgálata • A BMR értéke és a támogatási intenzitás összefüggésének vizsgálata

  12. Az összes költségre vetített BMR az egyes pályázattípusok szerint

  13. A támogatással csökkentett költségekre vonatkozó BMR-mutatók

  14. A támogatással csökkentett költségekre vetített BMR az egyes pályázattípusok szerint

  15. Az összes költségre vetített BMR az egyes pályázattípusok szerint Az energiahatékonyság javítását célzó projektek hozam mutatója ugyan elmarad az átlagos piaci elvárt hozam szinttől, de már alacsonyabb támogatás esetén is jövedelmező lehet a projektgazdák számára. A megújulós projektek támogatás nélküli hozamszintje jelentősen elmarad a piaci elvárásoktól, így itt mindenképpen jelentős támogatásra van szükség.

  16. A támogatással csökkentett költségekre vetített BMR az egyes pályázattípusok szerint A megújuló energiás projektek elérhető magasabb támogatási intenzitása némileg korrigálja a két projekt típus közti jövedelmezőségi különbséget. Térnyerésüket ösztönzi, hogy az átlagos korrigált BMR már itt is meghaladja a 14%-ot, ami a piaci elvárások alapján is jónak mondható.

  17. Az összes költség alapján számolt BMR a pályázó szervezet típusa szerint A vállalkozások projektjeinek magasabb BMR-mutatója mögött álló lehetséges okok: • tudatosabb pénzügyi tervezés, alaposabb szelektálás a vállalkozásoknál, • az önkormányzatok, illetve a költségvetési szervek esetében általában magasabb támogatás intenzitás érhető el, így már kisebb kezdeti BMR mellett is érdemes megvalósítani egy-egy beruházást.

  18. A támogatással csökkentett költségek alapján számolt BMR a pályázó szervezet típusa szerint A támogatással korrigált BMR-mutatókat összevetve az látszik, hogy a vállalati beruházások előnye ugyan megmarad, de ez a különbség statisztikai értelemben nem szignifikáns, azaz az eltérő támogatási szint némiképp kiegyenlíti a különbségeket.

  19. Megállapítások, javaslatok a jövedelmezőségi elemzés alapján • Az energiahatékonysági projektek BMR mutatói kisebb, a megújuló energiás projektek mutatói jelentős mértékben elmaradnak az elvárt hozam szinttől, így az energiahatékonysági projektek esetében kisebb, a megújulós projektek esetében jelentősebb támogatásra van szükség. • A támogatási rendszer tompítja a különbségeket, ezt érdemes a jövőben is fenntartani (hasonlóan vállalkozás vs. önkormányzat/költségvetési szerv). • További hatékonyságjavító javaslatok: • bizonyos megtérülő projektek minimális (10% körüli) támogatása (pl. harmadik feles finanszírozással) • minimum BMR-elvárás (0%, 2%, 4% stb.)

  20. Köszönjük a figyelmet! 2013. ÖKO Zrt Budapesti Corvinus Egyetem

More Related