K zigazgat s-szervez si s vezet si ismeretek

2. 2 Tartalom A szervez�si �s vezet�si gondolkod�s fejlod�se A vezet�s folyamata, funkci�i A vezet�s gyakorlata, m�dszerei A szervezetek ism�rvei, fel�p�t�se A k�zigazgat�s muk�d�si folyamatai �s t�mogat� technik�i A k�zigazgat�s minos�gfejleszt�se Hum�neroforr�s- �s k�zszolg�lati menedzsment A tananyag fel�p�t�se �s jellemz�se A tananyag c�lja: az �gazati, funkcion�lis elv�n alapul� k�zigazgat�si szervezetrendszer muk�d�s�hez (muk�dtet�s�hez) sz�ks�ges alapveto szervez�si �s vezet�si ismeretek bemutat�sa; az Eur�pai Uni�s csatlakoz�shoz illetve az elektronikus technol�giai v�lt�shoz kapcsol�d� korm�nyzati strat�gi�k megismer�se; valamint a k�zszolg�lati menedzsment �s a k�zszolg�lati jogviszonyhoz kapcsol�d� ismeretek elsaj�t�t�sa. A tananyag n�gy r�szre tagoz�dik: Az elso r�sz a k�zigazgat�si szervezetek mindennapi muk�d�s�hez kapcsol�d� hagyom�nyos vezet�si ismereteket tartalmaz. A m�sodik r�sz a korm�ny newpublic management koncepci�j�t dolgozza fel. A harmadik r�sz az elektronikus technol�gia v�lt�shoz sz�ks�ges �gazati-szakmai felk�sz�l�s k�rd�sk�r�t t�rgyalja. A negyedik r�sz a k�zszolg�lati menedzsment fobb t�mak�reit mutatja be. A tananyag fel�p�t�se �s jellemz�se A tananyag c�lja: az �gazati, funkcion�lis elv�n alapul� k�zigazgat�si szervezetrendszer muk�d�s�hez (muk�dtet�s�hez) sz�ks�ges alapveto szervez�si �s vezet�si ismeretek bemutat�sa; az Eur�pai Uni�s csatlakoz�shoz illetve az elektronikus technol�giai v�lt�shoz kapcsol�d� korm�nyzati strat�gi�k megismer�se; valamint a k�zszolg�lati menedzsment �s a k�zszolg�lati jogviszonyhoz kapcsol�d� ismeretek elsaj�t�t�sa. A tananyag n�gy r�szre tagoz�dik: Az elso r�sz a k�zigazgat�si szervezetek mindennapi muk�d�s�hez kapcsol�d� hagyom�nyos vezet�si ismereteket tartalmaz. A m�sodik r�sz a korm�ny newpublic management koncepci�j�t dolgozza fel. A harmadik r�sz az elektronikus technol�gia v�lt�shoz sz�ks�ges �gazati-szakmai felk�sz�l�s k�rd�sk�r�t t�rgyalja. A negyedik r�sz a k�zszolg�lati menedzsment fobb t�mak�reit mutatja be.

3. 3

4. 4 Kialakul�sa:

5. 5 A tudom�nyok rendszer�ben val� elhelyez�st kell kifejteni. Kiemelendo: k�z�s jellemzo, hogy a t�rsadalomtudom�nyok k�r�ben jelenik meg a vizsg�lt ter�let�k (mesters�ges t�rsadalmi rendszer) r�szelemei elt�roek integrat�v szerep�k van Egy p�ld�n bel�l ismertesse a hallgat�s�g �sszet�tel�nek megfeleloen a tudom�ny interdiszciplin�ris jelleg�t! P�lda: a szociol�gia �ltal haszn�lt interj� m�dszer �tv�tele, adapt�l�sa (l�sd a 46. di�n) P�lda: a jogtudom�ny �ltal haszn�lt jogi eszk�z�k �tv�tele, alkalmaz�sa (l�sd a 18. �br�n) A tudom�nyok rendszer�ben val� elhelyez�st kell kifejteni. Kiemelendo: k�z�s jellemzo, hogy a t�rsadalomtudom�nyok k�r�ben jelenik meg a vizsg�lt ter�let�k (mesters�ges t�rsadalmi rendszer) r�szelemei elt�roek integrat�v szerep�k van Egy p�ld�n bel�l ismertesse a hallgat�s�g �sszet�tel�nek megfeleloen a tudom�ny interdiszciplin�ris jelleg�t! P�lda: a szociol�gia �ltal haszn�lt interj� m�dszer �tv�tele, adapt�l�sa (l�sd a 46. di�n) P�lda: a jogtudom�ny �ltal haszn�lt jogi eszk�z�k �tv�tele, alkalmaz�sa (l�sd a 18. �br�n)

6. 6 A szervez�s �s vezet�s kialakul�sa idoben egybeesik: tartalmuk azonban elt�ro (l�sd: szervez�s mint vezet�si funkci�, szervezet�p�t�s) forr�suk: az emberi munka tapasztalatai �s a tudom�nyos gondolkod�s c�ljuk: az eredm�nyes munkav�gz�s (az eredm�nyess�g fogalm�t l�sd k�sobb a 34. di�n) A jegyzet 6-8. oldal�n l�vo ir�nyzatokat is itt kell bemutatni illetve azok tartalm�t �sszevetni.A szervez�s �s vezet�s kialakul�sa idoben egybeesik: tartalmuk azonban elt�ro (l�sd: szervez�s mint vezet�si funkci�, szervezet�p�t�s) forr�suk: az emberi munka tapasztalatai �s a tudom�nyos gondolkod�s c�ljuk: az eredm�nyes munkav�gz�s (az eredm�nyess�g fogalm�t l�sd k�sobb a 34. di�n) A jegyzet 6-8. oldal�n l�vo ir�nyzatokat is itt kell bemutatni illetve azok tartalm�t �sszevetni.

7. 7 H�vjuk fel a figyelmet arra, hogy a fogalmak �sszehasonl�t� elemz�s�t a hozz�juk tartoz� jogos�tv�nyok m�rt�ke alapj�n lehet elv�gezni, jobbr�l balra haladva a k�vetkeze fogalom mindig tartalmazza az elotte �ll�k jogos�tv�nyait. A fogalmak tartalmuk szerint �gy is �sszehasonl�that�k, hogy az ir�ny�t�s a vezet�ssel a fel�gyelet az ellenorz�ssel mutat hasonl� tulajdons�gokat. A fel�gyelet �s az ellenorz�s a jogi norm�t�l val� elt�r�s meg�llap�t�s�ra (ellenorz�s), illetve a jogszab�lynak megfelelo magatart�s kik�nyszer�t�se a jellemzo (fel�gyelet). A k�z�s von�s az, hogy a jogi norm�ban elo�rt magatart�si szab�ly vizsg�lat�ra ir�nyul. Az ir�ny�t�s �s a vezet�s a fent le�rt jogos�tv�nyokon t�l c�lszerus�gi utas�t�sokat is adhat, az al�rendelt szervezetnek (ir�ny�t�s), illetve a beosztottaknak (vezet�s). Az ir�ny�t�s �s a vezet�s �sszehasonl�t�sakor c�lszeru a szervezeti ir�ny�t�s teljes k�ru jogos�tv�nyait konkr�t p�ld�n kereszt�l bemutatni (p�lda: az ir�ny�tott szervezet alap�t�sa SZMSZ-�nek j�v�hagy�sa, k�lts�gvet�s�nek, l�tsz�mkeret�nek j�v�hagy�sa). Mutassunk r� arra, hogy a vezeto csak az ir�ny�t�s �ltal meghat�rozott c�l �s szervezeti keretek k�z�tt hat�rozhatja meg a szervezet muk�d�s�t. H�vjuk fel a figyelmet az elvi �s a k�zvetett ir�ny�t�s elt�ro saj�toss�gaira!H�vjuk fel a figyelmet arra, hogy a fogalmak �sszehasonl�t� elemz�s�t a hozz�juk tartoz� jogos�tv�nyok m�rt�ke alapj�n lehet elv�gezni, jobbr�l balra haladva a k�vetkeze fogalom mindig tartalmazza az elotte �ll�k jogos�tv�nyait. A fogalmak tartalmuk szerint �gy is �sszehasonl�that�k, hogy az ir�ny�t�s a vezet�ssel a fel�gyelet az ellenorz�ssel mutat hasonl� tulajdons�gokat. A fel�gyelet �s az ellenorz�s a jogi norm�t�l val� elt�r�s meg�llap�t�s�ra (ellenorz�s), illetve a jogszab�lynak megfelelo magatart�s kik�nyszer�t�se a jellemzo (fel�gyelet). A k�z�s von�s az, hogy a jogi norm�ban elo�rt magatart�si szab�ly vizsg�lat�ra ir�nyul. Az ir�ny�t�s �s a vezet�s a fent le�rt jogos�tv�nyokon t�l c�lszerus�gi utas�t�sokat is adhat, az al�rendelt szervezetnek (ir�ny�t�s), illetve a beosztottaknak (vezet�s). Az ir�ny�t�s �s a vezet�s �sszehasonl�t�sakor c�lszeru a szervezeti ir�ny�t�s teljes k�ru jogos�tv�nyait konkr�t p�ld�n kereszt�l bemutatni (p�lda: az ir�ny�tott szervezet alap�t�sa SZMSZ-�nek j�v�hagy�sa, k�lts�gvet�s�nek, l�tsz�mkeret�nek j�v�hagy�sa). Mutassunk r� arra, hogy a vezeto csak az ir�ny�t�s �ltal meghat�rozott c�l �s szervezeti keretek k�z�tt hat�rozhatja meg a szervezet muk�d�s�t. H�vjuk fel a figyelmet az elvi �s a k�zvetett ir�ny�t�s elt�ro saj�toss�gaira!

8. 8 A szervez�si �s vezet�si gondolkod�s fejlod�se Melyek a szervez�s �s vezet�s kialakul�s�nak t�rsadalmi okai, elozm�nyei? Hat�rozza meg a szervez�s �ltal�nosan elfogadott �rtelmez�s�t! Hat�rozza meg a vezet�s fogalm�t �s abb�l vezesse le a vezet�s fobb saj�toss�gait! Hat�rozza meg az ir�ny�t�s fogalm�t �s abb�l vezesse le az ir�ny�t�s fobb saj�toss�gait! Mi az alapveto k�l�nbs�g a vezet�s �s ir�ny�t�s k�z�tt? Hat�rozza meg a fel�gyelete fogalm�t �s a fel�gyeletei tev�kenys�g form�it! Mit �rt�nk ellenorz�s alatt �s milyen r�sztev�kenys�gekbol �ll?

9. 9 2. A vezet�s folyamata, funkci�i A fejezettel el�rni k�v�nt c�lok

10. 10 H�vjuk fel a figyelmet arra, hogy a vezet�s l�nyeg�t az egyes ir�nyzatok k�l�nb�zo m�don k�zel�tik meg. �rdemes n�h�ny p�ld�n szeml�ltetni a d�nt�s elm�leti, magatart�studom�nyi �s a matematikai ir�nyzatok elt�ro tartalm�t. Mutassunk r�, hogy a jegyzet a vezet�s folyamat elm�leti megk�zel�t�s�n alapul, p�ldak�nt hivatkozzunk Fayol, valamint Gullick �s Urwick Posdcorb funkci� le�r�saira. Fayol Posdcorb tervez�s � tervez�s szervez�s � szervez�s parancsol�s � ir�ny�t�s koordin�l�s � koordin�l�s ellenorz�s � jelent�s � p�nz�gyi elsz�mol�s H�vjuk fel a figyelmet arra, hogy a vezet�s l�nyeg�t az egyes ir�nyzatok k�l�nb�zo m�don k�zel�tik meg. �rdemes n�h�ny p�ld�n szeml�ltetni a d�nt�s elm�leti, magatart�studom�nyi �s a matematikai ir�nyzatok elt�ro tartalm�t. Mutassunk r�, hogy a jegyzet a vezet�s folyamat elm�leti megk�zel�t�s�n alapul, p�ldak�nt hivatkozzunk Fayol, valamint Gullick �s Urwick Posdcorb funkci� le�r�saira. Fayol Posdcorb tervez�s � tervez�s szervez�s � szervez�s parancsol�s � ir�ny�t�s koordin�l�s � koordin�l�s ellenorz�s � jelent�s � p�nz�gyi elsz�mol�s

11. 11 H�vjuk fel a figyelmet arra, hogy a di�k �ltal�ban az adott t�ma fogalmaira, illetve oszt�lyoz�saira (t�pusok) koncentr�l �s ezt a hallgat�nak c�lszeru a felk�sz�l�s megtervez�sekor figyelembe venni. H�vjuk fel a figyelmet arra, hogy a di�k �ltal�ban az adott t�ma fogalmaira, illetve oszt�lyoz�saira (t�pusok) koncentr�l �s ezt a hallgat�nak c�lszeru a felk�sz�l�s megtervez�sekor figyelembe venni.

12. 12 Utaljunk r�, hogy ez a megk�zel�t�s a racion�lis d�nt�si modellt mutatja be! H�vjuk fel a figyelmet, hogy l�teznek m�s fontos d�nt�selm�letek! Ilyen p�ld�ul Herbert Simon Korl�tozott racionalit�s c�mu munk�ja amely d�nt�si helyzetek teljes k�ru megismer�s�nek korl�taival foglalkozik. Emelj�k ki a d�nt�sek k�vetelm�nyeit a jegyzet alapj�n! Utaljunk r�, hogy ez a megk�zel�t�s a racion�lis d�nt�si modellt mutatja be! H�vjuk fel a figyelmet, hogy l�teznek m�s fontos d�nt�selm�letek! Ilyen p�ld�ul Herbert Simon Korl�tozott racionalit�s c�mu munk�ja amely d�nt�si helyzetek teljes k�ru megismer�s�nek korl�taival foglalkozik. Emelj�k ki a d�nt�sek k�vetelm�nyeit a jegyzet alapj�n!

13. 13 Mutassunk r�, hogy a szervez�si funkci� megjelenik az inform�ci� gyujt�s, a tervez�s �s az ellenorz�s funkci�iban is. Az ellenorz�sn�l c�lszeru utalni a 6.oldal 1.4. �br�j�ra (ellenorz�s) ism�tlo jelleggel. Utaljunk r�, hogy a �szervez�s� (4.oldal 1.2.�ba) mint alapveto fogalom elt�ro tartalm� a szervez�s mint vezet�si funkci�hoz k�pest! Emelj�k ki, hogy az ellenorz�s visszacsatol�sk�nt is muk�dik �s �j ciklust ind�t. Mutassunk r�, hogy a szervez�si funkci� megjelenik az inform�ci� gyujt�s, a tervez�s �s az ellenorz�s funkci�iban is. Az ellenorz�sn�l c�lszeru utalni a 6.oldal 1.4. �br�j�ra (ellenorz�s) ism�tlo jelleggel. Utaljunk r�, hogy a �szervez�s� (4.oldal 1.2.�ba) mint alapveto fogalom elt�ro tartalm� a szervez�s mint vezet�si funkci�hoz k�pest! Emelj�k ki, hogy az ellenorz�s visszacsatol�sk�nt is muk�dik �s �j ciklust ind�t.

14. 14

15. 15 2. A vezet�s folyamata, funkci�i 1. Mit �rt�nk vezet�si funkci� alatt? 2. A vezet�s folyamata milyen f�zisokra bonthat�? 3. Helyezze el a t�j�koz�d�s (inform�ci�) funkci�t a veze-t�s folyamat�ba! Hat�rozza meg az inform�ci� fogal-m�t! 4. Melyek az inform�ci�-rendszer fobb elemei? 5. Hat�rozza meg a terv, a tervez�s �s a tervszerus�g fo-galm�t! 6. Keressen p�ld�kat az egyes tervfajt�kra! 7. Hat�rozza meg a d�nt�si folyamat elmeit, azok logikai sorrendj�t! 8. Melyek a d�nt�sekkel szemben t�masztott �ltal�nos k�vetelm�nyek? 9. Hat�rozza meg a szervez�s, mint vezet�si funkci� tev�kenys�g tartalm�t! 10. Mutassa be az ellenorz�si tev�kenys�g folyamat�t!

16. 16 3. A vezet�s gyakorlata, m�dszerei A fejezettel el�rni k�v�nt c�lok

17. 17 C�lszeru a bevezetoben utalni arra, hogy a k�zigazgat�si szervezetek t�bbs�ge hagyom�nyos line�ris (vagy annak valamely v�ltozata, l�sd a strukt�r�k bemutat�s�n�l) strukt�ra t�pushoz tartozik ez�rt t�rgyaljuk az ehhez igazod� klasszikus vezetoi st�lusokat. H�vjuk fel a hallgat� figyelm�t, hogy rendszerint a vezet�si st�lus igazodik a vezet�s jelleg�hez. (pl. katonai rend�szeti szervezetekhez autokratikus; kutat�int�zetekhez liber�lis vezet�si st�lus illeszkedik. A hagyom�nyos vezet�si m�dszerek bemutat�sa sor�n �rv�nyes�l a tananyagban az egys�ges igazgat�si szeml�let, melynek alapj�n rendszerezz�k a k�l�nb�zo felsooktat�si int�zm�nyekben szerzett ismereteket.C�lszeru a bevezetoben utalni arra, hogy a k�zigazgat�si szervezetek t�bbs�ge hagyom�nyos line�ris (vagy annak valamely v�ltozata, l�sd a strukt�r�k bemutat�s�n�l) strukt�ra t�pushoz tartozik ez�rt t�rgyaljuk az ehhez igazod� klasszikus vezetoi st�lusokat. H�vjuk fel a hallgat� figyelm�t, hogy rendszerint a vezet�si st�lus igazodik a vezet�s jelleg�hez. (pl. katonai rend�szeti szervezetekhez autokratikus; kutat�int�zetekhez liber�lis vezet�si st�lus illeszkedik. A hagyom�nyos vezet�si m�dszerek bemutat�sa sor�n �rv�nyes�l a tananyagban az egys�ges igazgat�si szeml�let, melynek alapj�n rendszerezz�k a k�l�nb�zo felsooktat�si int�zm�nyekben szerzett ismereteket.

18. 18 Mutassunk r�, hogy a vezetoi st�lusok ritk�n jelennek meg tiszta form�ban, jellemzo a st�lusok egy�ttes jelenl�te. A liber�lis st�lusn�l h�vjuk fel a figyelmet arra, hogy az nem azonos a vezetoi passzivit�ssal, a szervezet mag�ra hagy�s�val. Mutassunk r�, hogy a vezetoi st�lusok ritk�n jelennek meg tiszta form�ban, jellemzo a st�lusok egy�ttes jelenl�te. A liber�lis st�lusn�l h�vjuk fel a figyelmet arra, hogy az nem azonos a vezetoi passzivit�ssal, a szervezet mag�ra hagy�s�val.

19. 19 V�gezz�k el az elony�k, h�tr�nyok �sszehasonl�t�s�val a vezet�si st�lusok �sszehasonl�t� elemz�s�t! Utaljunk arra, hogy ez minta lehet az ilyen t�pus� �r�sbeli feladatok megold�s�ra!V�gezz�k el az elony�k, h�tr�nyok �sszehasonl�t�s�val a vezet�si st�lusok �sszehasonl�t� elemz�s�t! Utaljunk arra, hogy ez minta lehet az ilyen t�pus� �r�sbeli feladatok megold�s�ra!

20. 20 3.3 A vezet�s eszk�zei Emelj�k ki a vezet�s eszk�zeinek igazgat�si saj�toss�gait, annak jogi meghat�rozotts�g�t. A jogi eszk�z�kn�l utaljunk a jogalkot�s c�mu t�rgyn�l tanultakra!Emelj�k ki a vezet�s eszk�zeinek igazgat�si saj�toss�gait, annak jogi meghat�rozotts�g�t. A jogi eszk�z�kn�l utaljunk a jogalkot�s c�mu t�rgyn�l tanultakra!

21. 21 H�vjuk fel a figyelmet a t�ma �s a szervezet m�rete k�z�tti �sszef�gg�sre! Pl. a kis k�zs�gi �nkorm�nyzat polg�rmesteri hivatal�ban nincs lehetos�g a munkaszervezet �s vezet�s szervezet�nek elk�l�n�t�s�re.H�vjuk fel a figyelmet a t�ma �s a szervezet m�rete k�z�tti �sszef�gg�sre! Pl. a kis k�zs�gi �nkorm�nyzat polg�rmesteri hivatal�ban nincs lehetos�g a munkaszervezet �s vezet�s szervezet�nek elk�l�n�t�s�re.

22. 22 Javasoljuk a test�leti vezet�s elonyeinek �s h�tr�nyainak �sszehasonl�t�s�t az egyszem�lyi vezet�s (21.dia) hasonl� tulajdons�gaival. H�vjuk fel a figyelmet arra, hogy a tan�csad�, ellenorzo jogos�tv�nnyal rendelkezo bizotts�gok csak a vezet�s folyamat�nak egy-egy funkci�j�ban muk�dnek k�zre. Javasoljuk a test�leti vezet�s elonyeinek �s h�tr�nyainak �sszehasonl�t�s�t az egyszem�lyi vezet�s (21.dia) hasonl� tulajdons�gaival. H�vjuk fel a figyelmet arra, hogy a tan�csad�, ellenorzo jogos�tv�nnyal rendelkezo bizotts�gok csak a vezet�s folyamat�nak egy-egy funkci�j�ban muk�dnek k�zre.

23. 23 Javasoljuk a test�leti vezet�s elonyeinek �s h�tr�nyainak �sszehasonl�t�s�t az egyszem�lyi vezet�s hasonl� tulajdons�gaival.Javasoljuk a test�leti vezet�s elonyeinek �s h�tr�nyainak �sszehasonl�t�s�t az egyszem�lyi vezet�s hasonl� tulajdons�gaival.

24. 24 3. A vezet�s gyakorlata, m�dszerei Hat�rozza meg a vezet�s m�dszer�nek �s st�lus�nak fogalm�t! Hasonl�tsa �ssze az autokratikus, liber�lis �s demokratikus st�lusokat! Mutassa be a vezet�s jogi eszk�zeit! Melyek a k�zvetlen�l hat� nem jogi eszk�z�k? Ismertesse a k�zvetett hat�s� nem jogi eszk�z�ket! Hat�rozza meg a test�leti vezet�s l�nyeg�t, form�it! Mutassa be az egyszem�lyi vezet�st, hasonl�tsa �ssze a test�leti vezet�ssel!

25. 25 A k�ztisztviselo ismerje meg: A szervezettel kapcsolatos legfontosabb tudnival�kat, mint a muk�d�s, k�rnyezet, strukt�ra, fel�p�t�s, a szervezeti kult�ra. K�pes legyen felismerni �s megk�l�nb�ztetni az egyes szervezetek muk�d�s�nek legjobb form�j�t. A k�zigazgat�si szervezetek jellemzoit. Saj�t�tsa el strat�giai tervez�s alapjait, m�dszereit, a projektben gondolkod�s l�nyeg�t. Szerezzen j�rtass�got a szervezeti v�ltoz�sok kezel�s�nek m�dszereirol. 4. A szervezetek ism�rvei, fel�p�t�se

26. 4. A szervezet fogalma �s jellemzoi

27. 27 4.1 A szervezet fogalma �s jellemzoi �regedo szervezet elhatalmasodik az adminisztr�ci�, elnyomja a kezdem�nyezo-k�szs�get �s a teljes�tm�nyt. az elismer�st a strukt�r�ban elfoglalt hely hat�rozza meg, a kialakult helyzet�rt a k�lso k�r�lm�nyeket teszik feleloss�, a muk�d�s rugalmatlan, a hat�sk�r�ket leosztj�k, a feladatok elv�gz�se elott enged�lyt k�rnek, a konfliktusok gyakoriak, a konfliktusok kiv�lt� okait nem vizsg�lj�k Fiatal szervezet a hat�sk�rt kiterjesztve a feladatokat felv�llalj�k, rugalmasan muk�dnek, kezdem�nyezoek, kreat�vak, nagy teljes�tm�nyre k�pesek, mindent megtesznek, ami kifejezetten nem tiltott

28. 28 4.1 A szervezet fogalma �s jellemzoi Az optim�lis szervezetben a rugalmass�g �s a kontroll�lhat�s�g egyens�lyban van, �gy k�pes gyorsan reag�lni a k�rnyezet kih�v�saira, teljes�tm�nye kisz�m�that�v� v�lik, pontosan tudja, hogy mely tev�kenys�ge, szolg�ltat�sa �ltal sz�m�that az �gyfelek, partnerek, felhaszn�l�k elismer�s�re, vil�gos �rt�krenddel �s tev�kenys�gi k�rrel rendelkezik.

29. 29 4.1 A szervezet fogalma �s jellemzoi Form�lis szervezetek Jogi keretei vannak �s a mindenkori deklar�lt hata-lom elvei szerint muk�dik. A fogalomba tartozik a szervezet munkastrukt�r�ja, a feladatok, a hierarchia, a r�gz�tett int�zm�nyi poli-tika, az elj�r�sok �s szab�-lyok stb., �s azok az elemek is, amelyeket a hat�konys�g �s a gazdas�goss�g n�vel�-se �rdek�ben h�vtak �letre. Inform�lis szervezetek A t�rsul�si tev�kenys�gekre �sszpontos�t (munkacso-portok kialak�t�sa, a munka-csoportok k�pess�ge az elismer�s, a t�rsul�s, a biz-tons�g, az �nbecs�l�s ir�nti ig�nyeik megszerz�s�re, a dolgoz�k �ltali ellenorz�sen alapul� m�dszerek, az oldal-ir�ny� kommunik�ci�s csa-torn�k muk�dtet�se)

30. 30 4.2 A szervezet jellemzoi A szervezet k�rnyezete piaci tudom�nyos- technikai t�rsadalmi-gazdas�gi kultur�lis 2. A szervezet adotts�gai m�rete, nagys�ga eroforr�sai st�tusza eredete telep�tetts�ge technol�gi�ja

31. 31 4.2 A szervezet jellemzoi 3. Tev�kenys�gi k�re kiterjed�se a szintek egym�sra �p�l�se komplexit�s v�ltoz�konys�g tart�ss�g 4. Szervezeti kult�ra vezetok szerepe d�nt�si hat�sk�r�k szakmai felk�sz�lts�g vezet�si ismeretek c�lokkal val� azonosul�s motiv�ci� vezet�si elvek

32. 32 4.2 A szervezet jellemzoi A szervezeti kult�ra a szervezeti tagok �ltal osztott alapveto elofeltev�sek, hiedelmek �s �rt�kek rendszere, amelyek seg�ts�g�vel meghat�rozz�k �nmagukat �s k�rnyezet�ket. Jellemzoje, hogy alapvetoen rejtett, aki nem tud alkalmazkodni hozz�, azt b�nteti, tov�bb�, hogy a hasznos �s haszontalan v�ltoz�sokkal szemben egyar�nt korl�tot is jelent. A szervezeti ideol�gia a viszonylag �sszef�ggo hiedelmek, amelyek az azt vall�kat �sszekapcsolj�k, �s k�rnyezet�k ok-okozati �sszef�gg�seit magyar�zz�k.

33. 33 4.2 A szervezet jellemzoi A szervezeti kult�ra t�pusai Hatalom t�pus� � tekint�lyes int�zm�ny, gyors reag�l�si k�pess�g, gyakran eredm�nyesek, de nehezen mozdulnak, nagy a fluktu�ci�. Szerep t�pus� � az �sszerus�g alapj�n muk�dik, nem elv�rt a t�bblet teljes�tm�ny, lassan mozdul, lassan v�ltozik � ott elony�s, ahol t�meges, rutin feladatokat kell v�gezni.

34. 34 4.2 A szervezet jellemzoi A szervezeti kult�ra t�pusai Feladat t�pus� � a csoportra �p�t, a projektek, a m�trix szervezet jellemzi, rugalmas, a v�ltoz�sokhoz k�nnyen igazodik, nagy szabads�got enged a munkat�rsaknak, v�ltoz� k�rnyezetben elony�s. Szem�lyre alapoz� � az egy�nre �p�t, nincs utas�t�s, a feladatok megold�s�nak m�dja a munkat�rsak megegyez�se, kvalifik�lt �s innovat�v munkat�rsakat ig�nyel � addig muk�dik, am�g ki nem alakulnak a form�lis csoportok.

35. 35 4.2 A szervezet jellemzoi A szervezeti kult�ra alkalmazkod�sa a k�rnyezeti v�ltoz�sokhoz Alkalmazkod�s � javul a kommunik�ci�, form�lis szervezet alakul ki, a teljes�tm�ny fontoss� v�lik. Alkalmazkod�s felapr�z�dva � nincs val�s�gos kult�rav�lt�s, a szervezet reproduk�lja �nmag�t. Alkalmazkod�s differenci�l�d�ssal � a szervezet t�bb egys�gre oszlik, figyelemmel az o tev�kenys�g�kre.

36. 36 4.3 A szervezet fel�p�t�se, strukt�r�ja Valamely k�zigazgat�si szervezet szervezeti �s�m�j�val� illusztr�ljuk a fogalmat. J� p�lda a hallgat�k munkahely�nek szervezeti s�m�ja is. Utaljunk szervezeti strukt�r�k sokf�les�g�re, �s ismertess�k az �j szervezeti form�k kialakul�s�nak okait.Valamely k�zigazgat�si szervezet szervezeti �s�m�j�val� illusztr�ljuk a fogalmat. J� p�lda a hallgat�k munkahely�nek szervezeti s�m�ja is. Utaljunk szervezeti strukt�r�k sokf�les�g�re, �s ismertess�k az �j szervezeti form�k kialakul�s�nak okait.

37. 37 4.3 A szervezet fel�p�t�se, strukt�r�ja Mondjon k�zigazgat�si p�ld�t a line�ris szervezet muk�d�s�re! A szervezet jellemz�se sor�n t�rjen ki a horizont�lis kapcsolatok gyenges�g�re, illetve a szolg�lati �t idevonatkoz� rendelkez�seire! (A hierarchi�ban k�vetkezo elso �k�z�s� fon�k�n kereszt�l kell a kommunik�ci�t megval�s�tani.) Mutassa be a line�ris (�gazati) strukt�ra jellemzoit k�zigazgat�si p�ld�n kereszt�l! Ismertesse a strukt�ra fobb elonyeit: k�nnyen �ttekintheto, az al�- �s f�l�rendelts�gi viszonyok tiszt�zottak �s h�tr�nyait: lass� reakci�k�pess�g, rugalmass�g alacsony foka.Mondjon k�zigazgat�si p�ld�t a line�ris szervezet muk�d�s�re! A szervezet jellemz�se sor�n t�rjen ki a horizont�lis kapcsolatok gyenges�g�re, illetve a szolg�lati �t idevonatkoz� rendelkez�seire! (A hierarchi�ban k�vetkezo elso �k�z�s� fon�k�n kereszt�l kell a kommunik�ci�t megval�s�tani.) Mutassa be a line�ris (�gazati) strukt�ra jellemzoit k�zigazgat�si p�ld�n kereszt�l! Ismertesse a strukt�ra fobb elonyeit: k�nnyen �ttekintheto, az al�- �s f�l�rendelts�gi viszonyok tiszt�zottak �s h�tr�nyait: lass� reakci�k�pess�g, rugalmass�g alacsony foka.

38. 38 A line�ris � t�rzskari � szervezet 4.3 A szervezet fel�p�t�se, strukt�r�ja C�lszeru utalni arra, hogy k�zigazgat�si szervezetek t�bbs�g�nek jellemzoje a t�rzskar. Fontos a szervezeti m�ret �s a t�rzskar l�t�nek ford�tott ar�nyoss�ga (kis szervezetre nem jellemzo). Az un. �magas� szervezetben k�z�pszinten is muk�dhet t�rzskar. C�lszeru utalni arra, hogy k�zigazgat�si szervezetek t�bbs�g�nek jellemzoje a t�rzskar. Fontos a szervezeti m�ret �s a t�rzskar l�t�nek ford�tott ar�nyoss�ga (kis szervezetre nem jellemzo). Az un. �magas� szervezetben k�z�pszinten is muk�dhet t�rzskar.

39. 39 4.3 A szervezet fel�p�t�se, strukt�r�ja Ismertesse az egyes szinteket, konkr�t szervezeti egys�geket megnevezo p�ld�k bemutat�s�val. Itt eml�tendo meg a k�zigazgat�sra jellemzo b�rokratikus szervezeti forma (a Max Weber f�le modell alapj�n). P�ld�k: Funkcion�lis szervek: A: P�nz�gyi B: Munka�gyi �gazati szervek: 1) Muszaki igazgat�si 2) Szoci�lis igazgat�si A vezeto feladata a funkcion�lis �s �gazati szervezetek hatalmi befoly�s�nak kiegyens�lyoz�sa. Ismertesse a strukt�ra fobb elonyeit: n�vekedhet a munkatermel�kenys�g, javulhat a rugalmass�g �s h�tr�nyait: t�bb koordin�ci�s r�ford�t�st ig�nyel, n�velheti a formai t�lszab�lyozotts�got. Ismertesse az egyes szinteket, konkr�t szervezeti egys�geket megnevezo p�ld�k bemutat�s�val. Itt eml�tendo meg a k�zigazgat�sra jellemzo b�rokratikus szervezeti forma (a Max Weber f�le modell alapj�n). P�ld�k: Funkcion�lis szervek: A: P�nz�gyi B: Munka�gyi �gazati szervek: 1) Muszaki igazgat�si 2) Szoci�lis igazgat�si A vezeto feladata a funkcion�lis �s �gazati szervezetek hatalmi befoly�s�nak kiegyens�lyoz�sa. Ismertesse a strukt�ra fobb elonyeit: n�vekedhet a munkatermel�kenys�g, javulhat a rugalmass�g �s h�tr�nyait: t�bb koordin�ci�s r�ford�t�st ig�nyel, n�velheti a formai t�lszab�lyozotts�got.

40. 40 4.3 A szervezet fel�p�t�se, strukt�r�ja A m�trix-szervezet A m�trix-szervezeti modell a hagyom�nyos �gazati strukt�ra hat�konys�g�t n�veli az�ltal, hogy a vertik�lis (hagyom�nyos) �gazati ir�ny�t�s mellett a horizont�lis ir�ny�t�ssal rugalmasabb� teszi a rendszert. L�sd bovebben vezet�s-szervez�s I. (Aula 1996. 176. o.) (A k�zigazgat�sban nem jellemzo modell!) M�s rugalmas strukt�r�k is l�teznek, pl. team strukt�ra, divizion�lis strukt�ra, p�rhuzamos hierarchia. Elonye a m�trix szervezeteknek, hogy teljes�tm�ny�szt�nzo �s innovat�v, h�tr�nya a horizont�lis �s vertik�lis ir�ny�t�si kompetenci�k nagy koordin�ci�s ig�nye, a magas konfliktusszint miatti t�lzott verseng�s. A m�trix-szervezeti modell a hagyom�nyos �gazati strukt�ra hat�konys�g�t n�veli az�ltal, hogy a vertik�lis (hagyom�nyos) �gazati ir�ny�t�s mellett a horizont�lis ir�ny�t�ssal rugalmasabb� teszi a rendszert. L�sd bovebben vezet�s-szervez�s I. (Aula 1996. 176. o.) (A k�zigazgat�sban nem jellemzo modell!) M�s rugalmas strukt�r�k is l�teznek, pl. team strukt�ra, divizion�lis strukt�ra, p�rhuzamos hierarchia. Elonye a m�trix szervezeteknek, hogy teljes�tm�ny�szt�nzo �s innovat�v, h�tr�nya a horizont�lis �s vertik�lis ir�ny�t�si kompetenci�k nagy koordin�ci�s ig�nye, a magas konfliktusszint miatti t�lzott verseng�s.

41. 41 4.3 A szervezet fel�p�t�se, strukt�r�ja Egy�b szervezeti fel�p�t�s t�pusok tenzorszervezetek divizion�lis szervezetek du�l szervezetek konszernek, holdingok k�z�ppontos szervezetek koncentrikus fel�p�t�su szervezetek

42. 42 4.4 A szervezeti teljes�tm�ny kapcsolata a szervezeti jellemzokkel

43. 43 4.4 A szervezeti teljes�tm�ny kapcsolata a szervezeti jellemzokkel Eredm�nyess�gnek nevezz�k az el�rt eredm�nyeknek a kituz�tt c�lokhoz val� viszony�t, azaz, hogy el�rt�k-e a k�v�nt eredm�nyt (eredm�nyess�g = eredm�nyek/c�lok); megmutatja, hogy a l�trehozott v�geredm�ny megfelelo-e.

44. 44 4.5 A k�rnyezet hat�sa a szervezetre

45. 45 4.6 A k�zigazgat�si szerveztek saj�toss�gai C�lszeru p�ld�kkal illusztr�lni az egyes saj�toss�gokat: A teljess�g ig�nye n�lk�l: Nincs t�nyleges tulajdonosa: a k�zigazgat�sban az �gyint�zonek nincs k�zvetlen �rdekelts�ge sem tulajdonosk�nt, sem fogyaszt�k�nt. Versenyszitu�ci� hi�nya: a k�zigazgat�sban hat�sk�ri �s illet�kess�gi szab�lyok kiz�rj�k a versenyhelyzetet. A szervezeti c�lrendszer �sszetetts�ge: az �nkorm�nyzatok r�sz�re t�bb min 1600 t�rv�nyhely hat�roz meg feladatot. Szab�lyozotts�g: a hat�s�gi munka folyamatokat az �E az �gykezel�si szab�lyzat, �gyrendek, munkak�ri le�r�sok �s az �gazati jogszab�lyok alapj�n v�gzik. Ciklikuss�g: az �nkorm�nyzati test�letek muk�d�se.C�lszeru p�ld�kkal illusztr�lni az egyes saj�toss�gokat: A teljess�g ig�nye n�lk�l: Nincs t�nyleges tulajdonosa: a k�zigazgat�sban az �gyint�zonek nincs k�zvetlen �rdekelts�ge sem tulajdonosk�nt, sem fogyaszt�k�nt. Versenyszitu�ci� hi�nya: a k�zigazgat�sban hat�sk�ri �s illet�kess�gi szab�lyok kiz�rj�k a versenyhelyzetet. A szervezeti c�lrendszer �sszetetts�ge: az �nkorm�nyzatok r�sz�re t�bb min 1600 t�rv�nyhely hat�roz meg feladatot. Szab�lyozotts�g: a hat�s�gi munka folyamatokat az �E az �gykezel�si szab�lyzat, �gyrendek, munkak�ri le�r�sok �s az �gazati jogszab�lyok alapj�n v�gzik. Ciklikuss�g: az �nkorm�nyzati test�letek muk�d�se.

46. 46 4. A szervezetek ism�rvei, fel�p�t�se I. Hat�rozza meg a szervezet fogalm�t, ism�rveit! Ismertesse a szervezeti kult�ra fogalm�t, t�pusait! Hat�rozza meg a szervezeti fel�p�t�s fogalm�t, t�pusait �s az egyes t�pusok alkalmaz�s�nak elonyeit, h�tr�nyait! Ismertesse a k�rnyezet hat�s�t a szervezetre! Sorolja fel a szervezeti teljes�tm�ny �sszetevoit! Melyek a k�zigazgat�si szervezetek specialit�sai?

47. 47 4.7 A k�zigazgat�si szervezetek fejleszt�s�nek lehetos�gei, technik�i P�ld�kkal szeml�ltesse az egyes elemeket, a teljess�g ig�nye n�lk�l: Pl: Piaci mechanizmusok alkalmaz�sa Szolg�ltat�k versenyeztet�se. Egyes k�zszolg�ltat�sok v�llalkoz�sba ad�sa szoci�lis �tkeztet�s v�llalkoz�sba ad�sa Kiszerzod�s A fov�rosban a parkol�si d�j beszed�se v�llalkoz�sokkal k�t�tt szerzod�s alapj�n t�rt�nik. �j menedzsment technik�k alkalmaz�sa Nagyr�szt a v�llalati szektorb�l �tvett elvek �s technik�k (strat�giai tervez�s, v�ltoz�svezet�s, minos�gbiztos�t�si rendszerek.) Szervezeti �s d�nt�si decentraliz�ci� A nagy, verti�kilsan tagolt szervezetek sz�tdarabol�sa ( a piramis �lelap�t�sa�)P�ld�kkal szeml�ltesse az egyes elemeket, a teljess�g ig�nye n�lk�l: Pl: Piaci mechanizmusok alkalmaz�sa Szolg�ltat�k versenyeztet�se. Egyes k�zszolg�ltat�sok v�llalkoz�sba ad�sa szoci�lis �tkeztet�s v�llalkoz�sba ad�sa Kiszerzod�s A fov�rosban a parkol�si d�j beszed�se v�llalkoz�sokkal k�t�tt szerzod�s alapj�n t�rt�nik. �j menedzsment technik�k alkalmaz�sa Nagyr�szt a v�llalati szektorb�l �tvett elvek �s technik�k (strat�giai tervez�s, v�ltoz�svezet�s, minos�gbiztos�t�si rendszerek.) Szervezeti �s d�nt�si decentraliz�ci� A nagy, verti�kilsan tagolt szervezetek sz�tdarabol�sa ( a piramis �lelap�t�sa�)

48. 48 4.7 A k�zigazgat�si szervezetek fejleszt�s�nek lehetos�gei, technik�i

49. 49 4.7 A k�zigazgat�si szervezetek fejleszt�s�nek lehetos�gei, technik�i A strat�gia a c�l�llapot el�r�s�nek �tfog� terve. A strat�giai terv az alap�llapot �s a c�l�llapot k�z�tti �t le�r�s�ra, feldolgoz�s�ra szolg�l. Ebbol kiindulva a strat�gi�k t�pusai: Az evolut�v strat�gia l�nyege a b�zisalap� tervez�s ker�li a kock�zatot, a hagyom�nyos tervez�si elveket �rv�nyes�ti. Emiatt azt vallja, hogy kisebb kock�zatot v�llal �s ezzel kisebb hasznot �r el. A j�vok�p-vez�relt strat�gia alapja a kidolgozott j�vok�p. Teh�t egy r�szletes �s j�l kidolgozott j�vok�pnek m�r a tervez�s elej�n rendelkez�sre kell �llnia. Ebben a kreat�v szeml�let jobban �rv�nyes�l, a c�l el�r�s�hez a megold�sok keres�se fontosabb, mint a jelenlegi helyzetben megl�vo lehetos�gek kiakn�z�sa.

50. 50 4.7 A k�zigazgat�si szervezetek fejleszt�s�nek lehetos�gei, technik�i A k�ldet�s a szervezet l�t�nek �ltal�nos c�lj�t, a vezet�s t�rekv�seinek ir�ny�t, sz�nd�kait, �rt�keit fejezi ki. alapot ny�jt az eroforr�sok �sszeru �s takar�kos felhaszn�l�s�hoz, hajt�erot jelent a szervezet c�ljaival azonosulni sz�nd�koz�k sz�m�ra, hozz�j�rul az alkot� szervezeti kult�ra kialak�t�s�hoz �s megeros�d�s�hez.

51. 51 4.7 A k�zigazgat�si szervezetek fejleszt�s�nek lehetos�gei, technik�i A j�vok�p A szervezet elorevet�tett �s k�v�nt j�vobeni �llapot�t azonos�tja. A j�vok�pben megjeleno strat�giai sz�nd�k ir�nyulhat: az alapveto k�pess�gekre, a szervezet tev�kenys�g�re �s poz�ci�j�ra, jelszavak megfogalmaz�s�ra, j�vobeni fejlod�si elorejelz�sekre.

52. 52 4.7 A k�zigazgat�si szervezetek fejleszt�s�nek lehetos�gei, technik�i A strat�gia k�sz�t�s eszk�ze a SWOT anal�zis

53. 53 4.7 A k�zigazgat�si szervezetek fejleszt�s�nek lehetos�gei, technik�i A SWOT elemz�s seg�ts�g�vel csoportos munk�ban �sszegyujthetok egy elj�r�s, egy m�dszer vagy egy szervezet, esetleg projekt, vagy m�s folyamat legfontosabb jellemzoi. J�l alkalmazhat� valamely rendszer ki�p�t�se sor�n az egyes kulcster�letek kiindul� helyzet�nek felt�r�s�hoz �s r�gz�t�s�hez, helyzetelemez�s�hez a v�ltoztat�sok, fejleszt�sek v�grehajt�sa elott. Vil�gos k�pet adhat, hogy az �rdekeltek hogyan v�lekednek az �rt�kelendo ter�letrol, kiindul�si alapot ny�jt a fejleszt�sek ir�ny�nak meghat�roz�s�hoz, de alkalmas arra is, hogy az �rdekeltek val�s, vagy felt�telezett v�lem�nyeit �sszegyujts�k, az elv�r�sokat megismerj�k.

54. 54 4.7 A k�zigazgat�si szervezetek fejleszt�s�nek lehetos�gei, technik�i 2. Projektszeml�let A projekt: egyedi szervezeti k�rnyezetben megtervezett �s v�grehajtott l�p�ssorozat, konkr�t c�lokat meghat�rozott ido alatt k�v�n el�rni, a c�lok el�r�s�hez meghat�rozott (hum�n �s anyagi) eroforr�sokat rendel. Szakaszai: l�trehoz�s megval�s�t�s lez�r�s

55. 55 4.7 A k�zigazgat�si szervezetek fejleszt�s�nek lehetos�gei, technik�i 3. V�ltoz�skezel�s, v�ltoz�smenedzsment A szervezet egy vagy t�bb alapveto jellemzoj�ben (alaptev�kenys�g �s -technol�gia, strukt�ra, kult�ra, k�rnyezet, stb.) bek�vetkezo, jelentos m�rt�ku v�ltoz�s. V�ltoz�smenedzsment: B�rmely megval�-s�t�s sor�n a tervezett folyamatokhoz, adatokhoz, k�lts�gvet�shez k�pest a k�rnyezet hat�s�ra bek�vetkezett v�lto-z�sok kezel�se. (pl.: szervezeti fel�p�t�s, �zleti strat�gia, gy�rt�si elj�r�s, infor-m�ci�rendszer, szem�lyzeti politika, stb.)

56. 56 4.7 A k�zigazgat�si szervezetek fejleszt�s�nek lehetos�gei, technik�i3. V�ltoz�skezel�s, v�ltoz�smenedzsment A v�ltoztat�s t�pusai: elsofok� � a rendszer keretein bel�l zajlik le � nem l�p�nk ki a rendszerbol � pl. vezet�s m�sodfok� � a rendszernek a megv�ltoz�sa- kil�p�nk a rendszerbol � pl. �tszervez�s V�ltoztat�si strat�gi�k t�pusai: elomozd�t�, megk�nny�to � jutalmak kil�t�sba helyez�se �tnevelo � �rt�krend viselked�s megv�ltoztat�sa meggyozo � �rveket, indokl�sokat hoz fel hatalmi � utas�t�st, k�nyszert alkalmaz

57. 57 4.7 A k�zigazgat�si szervezetek fejleszt�s�nek lehetos�gei, technik�i3. V�ltoz�skezel�s, v�ltoz�smenedzsment A v�ltoz�s fogadtat�sa: engedelmesked�s � jutalom �g�rete, vagy b�ntet�s vesz�lye miatt azonosul�s � a v�ltoz�s vonz�, ez�rt a szervezet tagjai k�pesek azt elfogadni be�p�t�s � a v�ltoz�st k�pviselo szem�lyben megb�znak, ez�rt elfogadj�k magyar�zatait �s be�p�tik saj�t �rt�krendj�kbe V�ltoz�sn�l a fenti h�rom t�nyezo ar�nyok kever�k�t kell alkalmaznunk.

58. 58 A v�ltoz�s ellen hat� t�nyezok: az �nmegeros�t�s sz�ks�glete ismeretlentol val� szorong�s kialakult �rt�k- �s normarendszerek ir�nti tisztelet j�vedelem, a preszt�zs �s a hatalmi helyzet megorz�s�nek sz�nd�ka A szervezeti v�ltoztat�s ellen�ll�s�nak kezel�se: r�seg�to taktika felvil�gos�t�-oktat� technika manipulat�v taktika hatalmi taktika k�pz�s, kommunik�ci� vezetoi t�mogat�s t�rgyal�s, megegyez�s

59. 59 Ismertesse a New Public Management ism�rveit, jellemzoit! Melyek a k�zigazgat�si szervek fejleszt�-s�nek lehets�ges m�dszerei? Hat�sozza meg a strat�giai tervez�s fogal-m�t, fobb l�p�seit! Ismertesse a SWOT elemz�s m�dszerta-n�t! Hat�rozza meg a projekt fogalm�t �s szakaszait! Mutassa be r�viden a v�ltoz�skezel�st �s a v�ltoz�smenedzsmentet!

60. 60 A vizsg�z� ismerje a k�zigazgat�si folyamatok alapveto jellegzetess�geit, saj�t�tsa el a tananyag �ltal bemutatott szervezet �tvil�g�t�si technik�kat. Ismerje meg az elektronikus k�zigazgat�s alapveto jellemzoit. Legyen k�pes bemutatni a csoportos szellemi alkot� technik�kat �s azok alkalmazhat�s�g�t a k�zigazgat�sban. Saj�t�tsa el az okelemz�si technik�k haszn�lat�t �s m�dszer�t. 5. A k�zigazgat�s muk�d�si folyamatai �s t�mogat� technik�i

61. 61 5. A k�zigazgat�s muk�d�si folyamatai �s t�mogat� technik�i

62. 62 5.1 Elektronikus k�zigazgat�s Az e-korm�nyzat az inform�ci�technol�gia, szervezeti v�ltoz�sok �s �j k�pess�gek kombin�ci�j�nak felhaszn�l�s�t jelenti a k�zigazgat�sban. C�lja: jav�tani a k�zszolg�ltat�sok sz�nvonal�n, megeros�teni a demokratikus folyamatokat �s t�mogatni a k�z�ss�gi c�lkituz�seket. Az EU �ll�sfoglal�sa szerint az al�bbi h�rom tev�kenys�get foglalja mag�ban: infokommunik�ci�s eszk�z�k alkalmaz�sa a k�zigaz-gat�sban, a k�zigazgat�s moderniz�ci�j�val �sszef�ggo munka-folyamatok �s muk�d�si egys�gek �tszervez�se, k�zigazgat�sban foglalkoztatott k�zalkalmazottak �s k�ztisztviselok, valamint az �gyfeleket jelento �llampolg�rok k�pz�se az �j eszk�z�k kezel�s�nek elsaj�t�t�s�ra.

63. 63 5.1 Elektronikus k�zigazgat�s Elektronikus k�zigazgat�s: k�zigazgat�si funkci�k elektronikus megval�s�t�sa az Internet ny�jtotta lehetos�gek, technikai megold�sok felhaszn�l�s�val. Elektronikus irat: olyan elektronikus doku-mentum, melynek funkci�ja sz�veg betukkel val� k�zl�se, �s a sz�vegen k�v�l az olvas� sz�m�ra �rz�kelhetoen kiz�r�lag olyan egy�b adatokat foglal mag�ban, melyek a sz�veggel szorosan �sszef�ggenek, annak azonos�t�s�t (pl. fejl�c), illetve k�nnyebb meg�rt�s�t (pl. �bra) szolg�lj�k.

64. 64 5.1 Elektronikus k�zigazgat�s Elonyei n�vekvo hat�konys�g az inform�ci� megoszt�sa miatt tranzakci�kb�l eredo �llami megtakar�t�s gyorsabban ig�nybe veheto szolg�ltat�sok non stop rendelkez�sre �ll�s �nkiszolg�l�s, k�nyelem bonyolults�g cs�kkent�se �tl�that� korm�nyzat

65. 65 5.1 Elektronikus k�zigazgat�s H�tr�nyai neh�z az inform�ci�kat megtal�lni elv�sz az �gyf�l �s az �gyint�zo k�z�tti szem�lyes kapcsolat � (magyar polg�rok �gyint�z�si attidudjei 2006) Szintjei: Jelenl�t � statikus inform�ci�k on-line fel�leteken Interakci� � let�ltheto urlapok, hivatkoz�sok, csatol�sok Tranzakci� � �nkiszolg�l� alkalmaz�sok megjelent�se Transzform�ci� � komplex szolg�ltat�s egy�ttes, amely �tl�that� rendszert biztos�t az �llampolg�rok sz�m�ra Targetiz�ci� � 2007-tol � automatiz�lt szolg�ltat�sok megjelen�se, abszol�t �gyf�lk�zpont�s�ggal p�rosulva

66. 66 5.2 �gymenetvizsg�lat Szeml�ltesse az �gymenetvizsg�lat menet�t egy felrajzolt folyamat�br�val! Mutassa be az �gymenetvizsg�lat folyamat�t. C�lszeru a szakirodalmi elozm�nyek bemutat�sa nemzetk�zi (Taylor) �s a hazai elozm�nyek bemutat�sa (Fluck) L�sd: BK�E �IF K�zigazgat�s szervez�s �s technol�gia k�zirat, 2001.Szeml�ltesse az �gymenetvizsg�lat menet�t egy felrajzolt folyamat�br�val! Mutassa be az �gymenetvizsg�lat folyamat�t. C�lszeru a szakirodalmi elozm�nyek bemutat�sa nemzetk�zi (Taylor) �s a hazai elozm�nyek bemutat�sa (Fluck) L�sd: BK�E �IF K�zigazgat�s szervez�s �s technol�gia k�zirat, 2001.

67. 67 5.3 �tvil�g�t�st t�mogat� technik�k K�RDO�VEK Nagy mennyis�gu v�laszt �s inform�ci�t kapunk r�vid ido alatt. T�pusai Ny�lt � k�rd�s-felelet Z�rt � adott feleletek Vegyes Mintav�teli m�dszere �nk�nyes - olcs� Paneles � folyamatos vizsg�latot jelent Kv�ta szerinti �k�l�nb�zo csoportok szerinti mint�k Val�sz�nus�gi � ez a legjobb

68. 68 5.3 �tvil�g�t�st t�mogat� technik�k MUNKAK�R ELEMZ�S Egyes dolgoz�k napi tev�kenys�g�t vizsg�lja, c�lja a munkak�r tartalmi elemeire ir�nyul. Mit vizsg�l? munkak�r saj�toss�gait munkatartalmi t�nyezoit bet�ltoj�vel szemben t�masztott k�vetelm�nyek szem�lyes kompetenci�k C�lszeru r�mutatni arra, hogy a k�zigazgat�s gyakorlat�ban a szervezet �tvil�g�t�s�ra rendszerint az interj� �s a dokumentum-elemz�st r�sztechnik�it haszn�lj�k. T�rjen ki a szervezet�tvil�g�t�s melyik f�zis�ban haszn�lhat� �s milyen eredm�ny v�rhat� az interj�t�l (elozetes adatgyujt�s, inform�ci�gyujt�s stb.)!C�lszeru r�mutatni arra, hogy a k�zigazgat�s gyakorlat�ban a szervezet �tvil�g�t�s�ra rendszerint az interj� �s a dokumentum-elemz�st r�sztechnik�it haszn�lj�k. T�rjen ki a szervezet�tvil�g�t�s melyik f�zis�ban haszn�lhat� �s milyen eredm�ny v�rhat� az interj�t�l (elozetes adatgyujt�s, inform�ci�gyujt�s stb.)!

69. 69 A munkanap f�nyk�pez�s munka �s k�lts�gig�nyes m�gis sz�lesk�ru referencia �ll rendelkez�sre. A munka megszak�totts�g�t az �rdemi �s az �gyviteli tev�kenys�gek egym�shoz val� viszony�t lehet vizsg�lni. Fontos kihangs�lyozni, hogy az �rt�kel�st mindig k�lso szak�rtore kell b�zni, az elfogults�g elker�l�s�re c�lj�b�l.A munkanap f�nyk�pez�s munka �s k�lts�gig�nyes m�gis sz�lesk�ru referencia �ll rendelkez�sre. A munka megszak�totts�g�t az �rdemi �s az �gyviteli tev�kenys�gek egym�shoz val� viszony�t lehet vizsg�lni. Fontos kihangs�lyozni, hogy az �rt�kel�st mindig k�lso szak�rtore kell b�zni, az elfogults�g elker�l�s�re c�lj�b�l.

70. 70

71. 71

72. 72

73. 73

74. 74

75. 75

76. 76 5. A k�zigazgat�s muk�d�si folyamatai �s t�mogat� technik�i  Ellenorzo k�rd�sek Rendszerezze a k�zigazgat�s muk�d�s�nek fejleszt�s�t t�mogat� technik�kat! Melyek az elektronikus k�zigazgat�s alapfogalmai, elonyei, h�tr�nyai? Tegyen k�l�nbs�get a szervezet�tvil�g�t�st t�mogat� r�sztechnik�k k�z�tt! Hasonl�tsa �ssze a csoportos szellemi alkot�technik�kat! Hat�rozza meg a csoport fogalm�t �s ism�rveit!

77. 77 A fejezettel el�rni k�v�nt c�lok A hallgat� ismerje meg az �gyf�lfogad�s �j, korszeru m�dszereit, saj�t�tsa el a k�zigazgat�si minos�gbiztos�t�s �s minos�gfejleszt�s alapelveit. Legyen j�rtas a tananyag �ltal bemutatott teljes�tm�ny�rt�kel�si m�dszerekben. Ismerkedjen meg az �gyf�lkart�k �s �llampolg�ri tan�csok szerep�vel �s k�zigazgat�si hasznos�t�s�val, valamint a benchmarking m�dszereivel.

78. 78 6. A k�zigazgat�s minos�gfejleszt�se 6.1 A minos�gmenedzsment fejlod�se Minos�gellenorz�s - a v�gterm�k ellenor-z�se � Taylor -> termel�s �s ellenorz�s elv�laszt�sa. Minos�gszab�lyoz�s � a szab�lyoz�s mellett ellenorz�s �s visszacsatol�s is megjelent, lehetov� tette a beavatkoz�s, mielott a hib�s term�k elk�sz�lt. Minos�gbiztos�t�s � a rendszerre vonat-kozik, a minos�get a term�kbe/szolg�ltat�sba �p�tj�k � a termelo folyamatok mellett megjelentek a kiszolg�l�, t�mogat� folyamatok is.

79. 79 Teljes k�ru minos�gir�ny�t�s � valamennyi folyamatot integr�lja (k�nyvel�s, p�nz�gy, szem�ly�gy) � c�lja a vevoi el�gedetts�g � a vevo fogalma a belso vevokre, munkat�rsakra is kiterjed. TQM � (Total Quality Management) -teljes k�ru minos�gir�ny�t�s � nem foglalhat� szabv�nyba, nem tan�s�that�, de alapelvei vannak, mint az �gyf�l �s partnerk�zpont�s�g folyamatos fejleszt�s, munkat�rsak bevon�sa 6. A k�zigazgat�s minos�gfejleszt�se 6.1 A minos�gmenedzsment fejlod�se

80. 80 Plan - tervez�s Do - megval�s�t�s Check � ellenorz�s, �rt�kel�s Act � beavatkoz�s, korrekci� A folyamat ezzel nem �ll meg, hanem magasabb szinten muk�dik tov�bb. A k�vetkezo tervez�sbe be�p�lnek a kor�bbi korrekci�k, �gy egyre magasabb szinten val�sul meg a folyamat. Ez�rt a ciklust a folyamatos fejleszt�s ciklus�nak nevezz�k. 6.2 A minos�g�gyi rendszerek k�z�s alapja a PDCA ciklus 

81. 81 6.3 A K�z�s �rt�kel�si Keretrendszer, CAF EFQM alap� �n�rt�kel�si modell 1998-ban az EU k�zigazgat�ssal foglalkoz� miniszt�riumainak fotitk�rai a k�zigazgat�s-fejleszt�si programot kidolgozt�k a minos�gfejleszt�s �rdek�ben. 2000-ben mutatt�k be, 2002-ben fejlesztett�k tov�bb, 2006. �vi hazai tov�bbfejleszt�se is megt�rt�nt. El kell mondani, mi is az z EFQM, El kell mondani, mi is az z EFQM,

82. 82 6.3 A K�z�s �rt�kel�si Keretrendszer, CAF

83. 83 6.3 A K�z�s �rt�kel�si Keretrendszer, CAF A CAF c�lkituz�sei: Kezeli a k�zigazgat�st jellemzo egyedi saj�toss�gokat. A k�zigazgat�si szervek sz�m�ra a teljes�tm�ny fokoz�s�ra alkalmas eszk�zk�nt szolg�l. H�d szerepet t�lt be a k�l�nf�le minos�gmenedzsment modellek k�z�tt. Megk�nny�ti a minos�gi �sszehasonl�t� �rt�kel�seket a k�zigazgat�si szervezetek k�z�tt.

84. 84 6.3 A K�z�s �rt�kel�si Keretrendszer, CAF A CAF elonyei: lehetov� teszi a szervezetek sz�m�ra az �rt�kel�si ismereteik elm�ly�t�s�t �s a fejleszt�si int�zked�seikre t�rt�no nagyobb m�rt�ku �sszpontos�t�st. lehetos�get ad a szervezet r�sz�re, hogy t�bbet tudjon meg �nmag�r�l nyilv�nos �s ingyen hozz�f�rheto a szervezetek ig�nyeik szerint szabadon felhaszn�lhatj�k a modellt m�s minos�g�gyi modellekkel egy�tt is alkal-mazhat�

85. 85 6.4 Teljes�tm�ny a k�zigazgat�sban A teljes�tm�ny h�rom elembol �ll: gazdas�goss�g, hat�konys�g, eredm�nyess�g. A teljes�tm�ny�rt�kel�si folyamat, az alkalmazotti teljes�tm�ny m�r�se mel-lett mag�ba foglalja annak eld�nt�s�t is, hogy mit �rt�kelj�nk, ki �rt�keljen, melyik �rt�kel�si elj�r�st alkalmazzuk �s hogyan ismertess�k az �rt�kel�si eredm�nyeket.

86. 86 6.4 Teljes�tm�ny a k�zigazgat�sban �gyf�lkart�k Alkalmaz�sa Angli�b�l � York � indult nagyobb figyelmet szentelnek az �llampolg�rok �tfog� t�j�koztat�s�nak, teljes k�ruen figyelembe veszik az �gyfelek �rdekeit, hangs�lyt helyeznek az �llampolg�rok r�szv�tel�re a k�zigazgat�si szolg�ltat�sokkal kapcsolatos elv�r�sok meghat�roz�s�ban �s ellenorz�s�ben. a megb�zhat�s�g �s pontoss�g, hat�konys�g, minos�gi szolg�ltat�sok ny�jt�sa, az ad�fizeto p�nz��rt a megfelelo �rt�k garant�l�sa.

87. 87 Elonye, hogy arra k�szteti a k�zigazgat�si szervezeteket, munk�jukkal kapcsolatban minos�gi standardokat �ll�tsanak fel, �s a k�vetelm�nyek megs�rt�se eset�n szankci�k alkalmaz�s�t, illetve az �gyfelek r�sz�re panaszjoguk gyakorl�s�t teszik lehetov�. �llampolg�ri Tan�csok a helyi d�nt�shozatalban �s a demokratikus folyamatokban val� lakoss�gi r�szv�tel

88. 88 6.4 Teljes�tm�ny a k�zigazgat�sban �llampolg�ri Tan�csok A m�dszer er�nye, hogy seg�ts�g�vel megfontolt, konszenzusos d�nt�sek sz�lethetnek a helyi k�z�ss�get �rinto vit�s k�rd�sekben, felk�sz�ti, aktiviz�lja az �llampolg�rokat, sz�mos k�rd�s eld�nt�s�re, megvitat�s�ra alkalmazhat�, haszn�lhat� konkr�t k�rd�sek megv�laszo-l�s�ban, pl. egy ipari beruh�z�s megval�sul�sa a telep�l�sen, de elony�s egy adott int�zked�ssel, tervvel kapcsolatos lakoss�gi t�mogat�s vagy ellen�ll�s vizsg�lat�ra �s a t�mogat�s megszerz�s�re, a nemzetk�zi gyakorlatban az �llampolg�ri tan�cs kiemelt alkalmaz�si ter�lete a j�votervez�s, pl. telep�l�sfejleszt�si koncepci� k�z�s kidolgoz�sa.

89. 89 6.4 Teljes�tm�ny a k�zigazgat�sban Benchmarking Fogalma: A legjobb gyakorlatok keres�se, tanulm�nyoz�sa, �sszehasonl�t�sa a szer-vezet saj�t gyakorlat�val, �s a tanuls�gok hasznos�t�sa a szervezet saj�t gyakor-lat�nak fejleszt�s�ben. Kulcsszava: a �legjobb gyakorlat� (best practice): olyan megold�st jelent, ami m�shol kiemelkedoen j�l bev�lt.

90. 90 6.4 Teljes�tm�ny a k�zigazgat�sban Benchmarking Nem univerz�lis csodaszer a szervezet minden baj�nak gy�gy�t�s�ra. Nem szolgai ut�nz�sra val�, hogy ne kelljen semmi �jat kital�lnunk. Minden esetben m�rlegelni kell, hogy mi hogyan szabhat� saj�t szervezet�nk test�re. Nem lehet vele eroforr�sok beruh�z�sa n�lk�l javul�st el�rni. Nem a holtidok hasznos�t�s�ra tal�lt�k ki, amikor �ppen nincs jobb dolgunk.

91. 91 6.4 Teljes�tm�ny a k�zigazgat�sban Benchmarking Fajt�i: funkcion�lis � funkcion�lis ter�letek �sszehasonl�t�sa folyamat � �sszef�ggo folyamatokat vizsg�lunk strat�giai � strat�gi�k eredm�nyess�g�t hasonl�tjuk �ssze kompetitiv � a versenyt�rsak legjobb gyakorlatait vizsg�ljuk A benchmark ismerete arra j�, hogy tudjuk, hol keress�k a legjobb gyakorlatot, hol �rdemes tanulm�nyozni a bev�lt megold�sokat. gyakori hiba, hogy csak a kiemelkedo teljes�tm�nyt keresik m�s szervezetekn�l, majd automatikusan megk�vetelik ugyanezt a teljes�tm�nyt saj�t szervezet�ktol, an�lk�l, hogy tanulm�nyozn�k �s adapt�ln�k a legjobb gyakorlatot

92. 92 6. A k�zigazgat�s minos�gfejleszt�se Ellenorzo k�rd�sek Rendszerezze a k�zigazgat�s muk�d�s�nek fejleszt�s�t t�mogat� technik�kat! Melyek az elektronikus k�zigazgat�s alapfogalmai, elonyei, h�tr�nyai? Tegyen k�l�nbs�get a szervezet�tvil�g�t�st t�mogat� r�sztechnik�k k�z�tt! Hasonl�tsa �ssze a csoportos szellemi alkot�technik�kat! Hat�rozza meg a csoport fogalm�t �s ism�rveit!

93. 93 A fejezettel el�rni k�v�nt c�lok A vizsg�z� ismerje meg a hum�neroforr�s menedzsment fogalm�t, elemeit, m�dszereit, valamint a k�zszolg�lati menedzsment ism�rveit. Szerezzen alapismereteket HR strat�gia kiala-k�t�s�ban, az eroforr�s ig�ny tervez�s�ben, a d�jaz�si �s �szt�nz�si rendszer kialak�t�s�ban, a tov�bbk�pz�si rendszer kialak�t�s�nak fontoss�g�ban. Ismerje meg a nem k�pz�s jellegu fejleszt�si m�dszereket. Saj�t�tsa el a k�zszolg�lati jogviszonnyal kapcsolatos legfontosabb ismereteket, �gymint az alkalmaz�s felt�teleit, a jogviszony l�trehoz�s�t, m�dos�t�s�t, megsz�ntet�s�t, az elomeneteli rendszer szab�lyait. A jogviszony tartalm�ra vonatkoz� ismereteket szerezze meg, l�ssa �t a feleloss�gi rendszer fel�p�t�s�t �s ismerje meg annak legfontosabb szab�lyait

94. 94 7. Hum�neroforr�s- �s k�zszolg�lati menedzsment 7.1 Az emberi eroforr�s menedzsment (EEM) az al�bbi tev�kenys�geket �rinti: az emberi eroforr�s strat�gi�t; az emberi eroforr�s tervez�st; a munkak�r-tervez�st; az �szt�nz�smenedzsmentet; a munkaero-ell�t�st, -toborz�st �s -kiv�laszt�st; a teljes�tm�ny�rt�kel�st; az emberi eroforr�s-fejleszt�st; valamint a munka�gyi kapcsolatokat.

95. 95 7.1 Az emberi eroforr�s menedzsment  Az EEM meghat�roz�sai Funkcion�lis megk�zel�t�s � az EEM nem m�s, mint az ell�tand� funkci�k egyike, a szem�lyzeti tev�kenys�g. T�gabb �rtelemben: a szem�lyes �s szervezeti c�lok egyideju maximaliz�s�ra tervezett programok �s tev�kenys�gek Egyfelol tervez�st, m�sfelol muk�dtet�st jelent a szervezetben. Azon funkci�k k�lcs�n�sen egym�sra �p�lo egy�ttes�t jelenti, amelyek a hum�n eroforr�sok hat�kony felhaszn�l�s�t seg�tik elo � figyelembe v�ve mind az egy�ni mind a szervezeti c�lokat.

96. 96 7.1 Az emberi eroforr�s menedzsment Az EEM fejlod�s�nek szakaszai Szem�ly�gyi adminisztr�ci�: a szem�lyzeti funkci� alapveto szerepe a munkaero foglal-koztat�s�hoz kapcsol�d� adminisztrat�v teendok ell�t�sa Szem�lyzeti menedzsment: �n�ll� szakte-r�letk�nt jelent meg a szervezeteken bel�l. A feladatok k�re kiterjedt a szervezeten bel�li kommunik�ci� t�mogat�s�ra �s tan�csad�sra a munk�hoz kapcsol�d� probl�m�k megold�s�hoz. A szem�lyzeti szakappar�tus feladata lett a szem�lyek menedzsel�s�hez kapcsol�d� technik�k, rendszerek kialak�t�sa �s muk�dtet�se, ami specializ�lt szaktud�st ig�nyelt.

97. 97 7.1 Az emberi eroforr�s menedzsment Az EEM fejlod�s�nek szakaszai Emberi eroforr�s menedzsment: alapelvei Az emberi eroforr�sok egy szervezet legfontosabb eroforr�sa, �s hat�kony menedzsel�s�k a siker kulcst�nyezoje. Az emberek menedzsel�s�nek elvei �s m�dszerei szorosan kapcsol�djanak a szervezeti c�lkituz�sekhez �s megval�s�t�si strat�gi�jukhoz. A szervezeti kult�ra �s �rt�kek, a szervezeti l�gk�r �s a vezetoi magatart�s, mind-mind nagym�rt�kben befoly�solj�k a sikert, ez�rt a szervezeti kult�r�t menedzselni kell. A szervezet valamennyi tagj�t bevonja egy k�z�s szervezeti c�l megval�s�t�s�ba. Strat�giai emberi eroforr�s menedzsment

98. 98 7.2 A k�zszolg�lati menedzsment saj�toss�gai Normat�v beszab�lyozotts�g � a k�zszolg�lat egys�ges muk�d�s��rt Korl�tozott szabads�g helyi szinten Korm�nyzati HR strat�gia kialak�t�sa K�pz�si, �szt�nz�si rendszerek, p�nz�gyi lehetos�gek korm�nyzati meghat�roz�sa Nem muk�dik a klasszikus EEM tev�kenys�g, ink�bb csak szem�lyzeti adminisztr�ci�r�l besz�lhet�nk

99. 99 7.3 Hum�neroforr�s - �s k�zszolg�lati menedzsment K�zszolg�lati reformok a vil�g orsz�gaiban: szolg�ltat�s sz�nvonal�nak jav�t�sa a k�zszolg�lat ellenorz�se sz�monk�rhetos�g �s feleloss�g az �llami funkci�kban a takar�koss�g a k�zp�nzek felhaszn�l�s�ban a versenyk�pess�g megtart�sa (pl. b�rsz�nvonal) Fobb tendenci�k: ter�leti szint jelentos�g�nek n�veked�se � hat�sk�r�k �tad�s�val al�rendelt szervek �n�ll�s�g�nak fokoz�sa k�lts�gvet�si gazd�lkod�s szabads�g�nak eros�d�se k�pz�si, tov�bbk�pz�si programok a felk�sz�lts�g jav�t�s�ra l�tsz�mle�p�t�s

100. 100 7.4 Az emberi eroforr�s ig�ny tervez�se L�tsz�mterv - hossz� t�vra biztos�tani tudjuk szervezet�nk sz�m�ra a sz�ks�ges munkaerot. L�tsz�mig�ny elemz�se fentrol lefel� � vezetoktol a hr vonalhoz lentrol felfel� � szervezeti egys�gektol a hr vonalhoz A munkaero tervez�s szakaszai munkaero ig�ny elore jelz�s munkaero k�n�lat elore jelz�s akci�tervek az elt�r�sek kezel�s�hez

101. 101 7.5 Kiv�laszt�s, toborz�s A kiv�laszt�s k�t m�dszerrel t�rt�nhet: toborz�s k�lso forr�sb�l - munkaeropiacr�l toborz�s belso forr�sb�l � saj�t szervezeten bel�lrol A k�zigazgat�s kiv�laszt�si m�dszerei: nyilv�nos p�ly�zat a kinevez�s k�telezo k�zz�t�tele k�pess�gvizsg�l� m�dszerek felv�teli vizsga pr�baido gyakorlati vizsga K�ZIGTAD, mint a k�zponti l�tsz�mtervez�s eszk�ze, Tartal�k�llom�ny �j szab�lyai

102. 102 7.5 Kiv�laszt�s, toborz�s Ktv. �j szab�lyai: kinevez�s csak p�ly�zat �tj�n kiv�ve: tart�s k�lszolg�lat idotartama hat�rozott ido �thelyez�s p�ly�zati szab�lyok kompetencia vizsg�lat toborz�si adatb�zis � kiv�laszt�s seg�t�s�re, tartinfo versenyvizsga

103. 103 7.6 D�jaz�si, �szt�nz�si rendszer, juttat�sok C�lja, hogy megszerezze, megtartsa �s motiv�lja a szervezet sz�m�ra sz�ks�ges munkaerot. �szt�nz�si rendszer alapjai munkaero piaci inform�ci�k megszerz�se b�rstrukt�ra kialak�t�sa �szt�nz�si csomag: teljes�tm�nyb�rek v�ltoz� b�rek nyeres�g r�szesed�s juttat�sok � term�szetbeli �s p�nzbeli

104. 104 7.6 D�jaz�si, �szt�nz�si rendszer, juttat�sok A Ktv. d�jaz�sra vonatkoz� szab�lyai illetm�ny = alapilletm�ny, illetm�nykieg�sz�t�s, illetm�nyp�tl�k illetm�nyek elt�r�t�s�nek lehetos�ge � vezetoi kompetencia -> +30 -20%, szerzod�s t�bbletfeladatra alanyi jogon j�r� juttat�sok: 13. havi illetm�ny �tkez�si hozz�j�rul�s, term�szetbeni �tkez�s ruh�zati k�lts�gt�r�t�s jubileumi jutalom 25,30,35,40 �v k�zszolg�lat ut�n c�lpr�mium, �sszkorm�nyzati projekt-pr�mium -> maximum az �ves illetm�ny 50-50%-�ig terjedo m�rt�kben, de nem lehet ugyanaz, mint a teljes�tm�ny c�lkituz�s!

105. 105 7.6 D�jaz�si, �szt�nz�si rendszer, juttat�sok Egy�b juttat�sok Szoci�lis, j�l�ti, kultur�lis, eg�szs�g�gyi juttat�sok P�nz- vagy t�rgyjutalom Jutalom�d�l�s Miniszter �ltal adom�nyozott eml�kt�rgy Kit�nteto c�m, d�j, oklev�l, eml�klap �llami kit�ntet�s �llami k�szfizeto kezess�g lak�singatlanokra

106. 106 7.7 Teljes�tm�ny�rt�kel�s, minos�t�s Teljes�tm�ny�rt�kel�s alkalmaz�s�nak c�lja, hogy: javuljon az alkalmazottak teljes�tm�nye, k�pess�geik kibontakozzanak a szervezet c�ljainak megval�s�t�sa �rdek�ben, �szt�n�zze �s jutalmazza az egy�ni erofesz�t�seket, r�k�nyszer�tse a vezetoket, hogy a munkak�ri le�r�sokat �s egy�b szervezeti dokumentumokat rendszeresen fel�lvizsg�lj�k, seg�tse a dolgoz� �s a vezeto elv�r�sainak pontos megfogalmaz�s�t.

107. 107 7.7 Teljes�tm�ny�rt�kel�s, minos�t�s Teljes�tm�ny�rt�kel�s a Ktv. alapj�n: elso szint: a miniszter meghat�rozza az �gazatra vonatkoz� kiemelt c�lokat m�sodik szint: a vezeto a t�rgy�vre vonatkoz�an meghat�rozza a k�ztisztviselore vonatkoz� teljes�tm�ny k�vetelm�nyeket harmadik szint: a vezeto a t�rgy�v v�g�n �rt�keli a k�ztisztviselo teljes�tm�ny�t �nkorm�nyzatokn�l: k�ztisztviselok sz�m�ra -> jegyzo, jegyzo sz�m�ra -> polg�rmester-> t�j�koztatja a k�pviselo test�letet a kituz�srol �s az �r�kel�srol is

108. 108 7.7 Teljes�tm�ny�rt�kel�s, minos�t�s T�R A 301/2006. (XII. 23.) Korm�nyrendelet alapj�n �j t�pus� fejleszt�sk�zpont�, kompetencia-alap� egy�ni teljes�tm�ny�rt�kel�s, �vente ism�tlodo c�lmeghat�roz�s; �s struktur�lt form�ban adott visszacsatol�s; a vezeto �ltal t�mogatott �s figyelemmel k�s�rt, a permanens fejlod�st szolg�l� folyamat, a v�gzett munka minos�g�t �s minos�g�t (MIT), valamint a munkav�gz�s k�zben tan�s�tott viselked�st (HOGYAN) egyar�nt �rt�keli.

109. 109 7.7 Teljes�tm�ny�rt�kel�s, minos�t�s Bevezette a jutalmaz�s k�telezo eloszt�son alapul� rendszer�t, felso korl�tot �llap�t meg a jutalmaz�s m�rt�k�re, a teljes�tm�ny�rt�kel�s eredm�ny�tol f�ggoen alanyi jogot biztos�t a jutalom minim�lis m�rt�k�re, az egy�ni, valamint a k�zigazgat�si szervezet teljes�tm�nyn�vel�s�nek egyik fo eszk�z�v� is v�lhat.

110. 110 7.7 Teljes�tm�ny�rt�kel�s, minos�t�s

111. 111 A T�R 3 l�p�se: Janu�r � egy�ni c�lmeghat�roz�s J�lius � �ttekinto megbesz�l�s November � �v v�gi �rt�kelo megbesz�l�s Egy�ni c�l: olyan kulcsfontoss�g� k�zigazgat�si c�lkituz�s, amelyre az �rt�kelt a munkav�gz�se sor�n befoly�ssal lehet �s amellyel elo tudja seg�teni a szervezeti egys�g hat�kony munk�j�t. Bevezet�se: 2007 � miniszt�riumok 2008 � korm�nyhivatalok, k�zponti hivatalok 2009 � ter�leti �llamigazgat�si szervek 7.7 Teljes�tm�ny�rt�kel�s, minos�t�s

112. 112 7.7 Teljes�tm�ny�rt�kel�s, minos�t�s Minos�t�s alanyi jog, munk�ltat�i k�telezetts�g, n�gy�vente, �s minden magasabb besorol�si fokozat elott �s a k�ztisztviselo k�relm�re �rt�kel�si szempontok (k�telezo), minos�t�si fokozatok �s k�vetkezm�nyeik, a minos�t�si elj�r�s: a minos�t�s elok�sz�t�se, �ssze�ll�t�sa, a minos�t�s ismertet�se, �tad�sa, al��r�sa, �szrev�telek lehetos�ge, a szakszervezet r�szv�teli �s �szrev�telez�si joga, a minos�t�s b�r�s�gi megt�mad�sa � hib�s val�tlan, szem�lyis�gi jogot s�rto �ll�t�sok eset�n

113. 113 7.8 Tov�bbk�pz�s C�lja: a helyes k�pzetts�gi ar�ny megteremt�se (t�lk�pzetts�g, alulk�pzetts�g). A tov�bbk�pz�sek t�pusai: szolg�lati: k�telezo, �llamilag ir�ny�tott, ingyenes karrier jellegu: �nk�ntes, a munk�ltat� �szt�nz�s�re, tand�jk�teles Ktv. alapvizsga, szakvizsga szab�lyai alapvizsga tov�bbfejleszt�se a versenyvizsga ir�ny�ba

114. 114 7.9 Nem k�pz�s jellegu fejleszt�si m�dszerek Olyan m�dszerek, melyekben az ismeretek megszerz�se a munkav�gz�s k�l�nb�zo esem�nyeihez k�todik, ez�rt gyakor-latorient�lt �s egy�ni felk�sz�l�st ig�nyel. T�pusai: rot�ci� a munkak�r kisz�les�t�se belso �thelyez�s betan�t�s betan�t�s r�szleges �n�ll�s�ggal r�szleges munkak�r �tad�s m�lyv�zbe dob�s

115. 115 7.9 Nem k�pz�s jellegu fejleszt�si m�dszerek szemin�rium teamben, projektekben val� r�szv�tel helyettes�t�s deleg�l�s szakmai p�ly�zatok ki�r�sa felk�r�s eload�sok megtart�s�ra tanulm�nyutak

116. 116 7.10 A k�zszolg�lati jogviszony alanyai MUNKAV�LLAL� k�ztisztviselo �gykezelo

117. 117 7.10 A k�zszolg�lati jogviszony alanyai A vezetoi megb�z�s: Oszt�lyvezetoi, fooszt�lyvezeto-helyettesi �s fo-oszt�lyvezetoi megb�z�st kaphat k�zigazgat�si szerv, illetve szervezeti egys�g vezet�s�re, aki felsofok� v�gzetts�gu, szakvizsg�zott, versenyvizsg�zott k�ztisztviselo. A megb�z�s: foszab�lyk�nt 6 �vre sz�lkiv�ve: a hat�rozott ideju megb�z�st a visszavon�st k�relemre �r�sban indokolni kell  indokol�s n�lk�li lemond�s (egyoldal�!).  Fotisztviseloi kar: a Ktv. 2007. j�niusi m�dos�t�sa megszuntette.���

118. 118 7.11 A k�zszolg�lati jogviszony l�tes�t�se

119. 119 7.11 A k�zszolg�lati jogviszony l�tes�t�se A k�ztisztviselo kinevez�se A k�zszolg�lati jogviszony fogalma:a k�z szolg�lata �s munkav�gz�s c�lj�b�l l�tes�tett k�l�nleges, t�bbletjogokat �s k�telezetts�geket tartalmaz� jogviszony. A k�zszolg�lati jogiszony a kinevez�ssel �s annak elfogad�s�val hat�rozatlan idore, �r�sban j�n l�tre.

120. 120 7.11 A k�zszolg�lati jogviszony l�tes�t�se A k�ztisztviselo kinevez�se Kinevez�s k�telezo tartalmi �s formai elemei: �r�sba foglal�s �s utal�s a k�zszolg�lati jogviszonyra alkalmaz� szerv �s k�ztisztviselo neve munkak�r, feladatk�r meghat�roz�sa besorol�s, illetm�ny meghat�roz�s, be�ll�si szint munkav�gz�s helye elomenetelhez elo�rt k�telezetts�g kinevez�si jogk�r gyakorl�j�nak az al��r�sa k�ztisztviselo nyilatkozata arr�l, hogy elfogadja a kinevez�st Csatolni kell a munkak�ri le�r�st. A kinevez�skor esk�t kell tenni.

121. 121 7.11 A k�zszolg�lati jogviszony l�tes�t�se A k�ztisztviselo kinevez�se A kinevez�sben a jogviszony l�tes�t�sekor pr�baidot kell kik�tni, legal�bb h�rom, legfeljebb hat h�napig terjedhet ism�telten nem hosszabb�that� meg. A pr�baido alatt a k�zszolg�lati jogviszonyt b�rmelyik f�l azonnali hat�llyal megsz�ntetheti. A pr�baido tartalm�t p�lyakezdokn�l a gyakornoki idobe be kell sz�m�tani.

122. 122 7.11 A k�zszolg�lati jogviszony l�tes�t�se A k�ztisztviselo kinevez�se A kinevez�s m�dos�t�sa A kinevez�s tartalm�t a k�t f�l egyet�rt�s�vel lehet m�dos�tani. Nem kell a k�ztisztviselo beleegyez�se a kinevez�s m�dos�t�s�hoz: fizet�si fokozatban t�rt�no elorel�p�se, illetm�ny�nek a Ktv. szerinti meg�llap�t�sa, a k�zigazgat�si szerven bel�li �tszervez�s, a k�zigazgat�si szerv szem�ly�ben jogut�dl�s miatt bek�vetkezett v�ltoz�s eset�n.

123. 123 7.12 A jogviszony megszun�se MEGSZUN�S A felek akarat�t�l nem f�gg hal�l hat�rozott ido lej�rta hivatalveszt�s �letkor el�r�se vagyonnyilatkozat sz�nd�kos elmulaszt�sa �sszef�rhetetlens�gi ok fenntart�sa MEGSZUNTET�S A felek akarat�t�l f�gg k�z�s megegyez�s �thelyez�s lemond�s felment�s azonnali hat�llyal a pr�baido alatt

124. 124 7.12 A jogviszony megszun�se V�gkiel�g�t�s, elomenetel V�GKIEL�G�T�S felment�s eset�n a felment�si idore j�r� illetm�nyen t�l v�gkiel�g�t�sre is jogosult � (kiv�telek) felment�si ido legal�bb 2, legfeljebb 8 h�nap lehet �sszege a k�zigazgat�si szervn�l jogviszonyban t�lt�tt idotol f�gg a felment�si ido utols� napj�n kell kifizetni � kiv�ve k�ztisztviselo k�relm�re - munk�ltat� d�nt�se � utols� munk�ban t�lt�tt napon ELOMENETEL a besorol�st az iskolai v�gzetts�g �s a k�zszol-g�lati jogviszonyban t�lt�tt ido hat�rozza meg gyors�tott elomenetel C�madom�nyoz�sa szakmai tan�csad�i, fotan�-csad�i c�mek adom�nyo-z�sa c�mzetes fojegyzoi c�m � tart�san kiemelkedo szak-mai munk��rt

125. 125 7.13 A k�zszolg�lati jogviszony tartalma A K�ZTISZTVISELO JOGAI munkaidej�t beoszthatja, pihenoidore, szabads�gra, munkasz�neti napra jogosult munkaido kedvezm�nyre, a p�ly�hoz val� biztons�gra sztr�jkhoz �rdekk�pviselet tagja lehet p�rtnak tagja lehet elomenetelhez �s k�pz�shez k�z �rdek�ben a jogsza-b�lyoknak megfeleloen v�-gezni a tev�kenys�g�t K�TELEZETTS�GEI a munk�j�t szem�lyesen v�gezni munkaidej�t munk�val t�lteni munkak�pes �llapotban megjelenni munkat�rsaival egy�ttmuk�dni tov�bbk�pz�seken r�szt venni kirendel�snek, kik�ldet�snek eleget tenni vagyonnyilatkozatot tenni �sszef�rhetetlens�get megsz�ntetni engedelmeskedni �llami, szolg�lati titkot megorizni

126. 126 7.13 A k�zszolg�lati jogviszony tartalma Vagyonnyilatkozat, �sszef�rhetetlens�g Vagyonnyilatkozat korrupci� megeloz�s�re, a k�zbizalom eros�t�s�re vezett�k be nem �ltal�nos k�ru, hozz�tartoz�kra is kiterjed, sz�nd�kos elmulaszt�sa: megszunik a jogviszony �sszef�rhetetlens�g p�rtban tiszts�get nem viselhet, orsz�ggyul�si, �nkorm�nyzati k�pviselo nem lehet, munkav�gz�sre ir�nyul� egy�b jogviszonyt nem l�tes�thet (kiv�telek), nem lehet b�r�, �gy�sz stb. gazdas�gi t�rsas�gban vezeto tiszts�gviselo, fb. tag. C�lszeru a felsorol�sb�l kiemelten t�rgyalni az utas�t�s megtagad�s�nak k�rd�s�t, p�ld�n kereszt�l kell tiszt�zni, mikor tagadhatja meg �s mikor k�teles megtagadni az utas�t�st a k�ztisztviselo.C�lszeru a felsorol�sb�l kiemelten t�rgyalni az utas�t�s megtagad�s�nak k�rd�s�t, p�ld�n kereszt�l kell tiszt�zni, mikor tagadhatja meg �s mikor k�teles megtagadni az utas�t�st a k�ztisztviselo.

127. 127 7.13 A k�zszolg�lati jogviszony tartalma Vagyonnyilatkozat, �sszef�rhetetlens�g Utas�t�s v�grehajt�sa Megtagadhatja � ha azzal sajt �let�t, eg�szs�g�t ve-sz�lyezteti, v. jogszab�lyba �tk�zik Meg kell tagadnia � ha m�sok �let�t, eg�szs�g�t vesz�lyezteti, v. buncselek-m�nyt, szab�lys�rt�st k�-vetne el K�teles felh�vni az utas�t�st ad� figyelm�t K�rheti az �r�sba foglal�st � emiatt nem �rheti h�tr�ny, a felettes az �r�sba foglal�st nem tagadhatja meg. Ha nem �rt egyet, �r�sban megfogalmazhatja v�lem�ny�t Rendk�v�li munkav�gz�s napi 12, heti 48 �r�t nem haladhatja meg max. �vi 160 �ra �r�sban kell elrendelni azonos m�rt�ku szabadidot kell biztos�tani � pihenonap, munkasz�neti nap � dupla ido j�r ha nem lehets�ges 30 napon bel�l kiadni, meg kell v�ltani �ves szabadido �tal�nyt is meg lehet �llap�tani C�lszeru a felsorol�sb�l kiemelten t�rgyalni az utas�t�s megtagad�s�nak k�rd�s�t, p�ld�n kereszt�l kell tiszt�zni, mikor tagadhatja meg �s mikor k�teles megtagadni az utas�t�st a k�ztisztviselo.C�lszeru a felsorol�sb�l kiemelten t�rgyalni az utas�t�s megtagad�s�nak k�rd�s�t, p�ld�n kereszt�l kell tiszt�zni, mikor tagadhatja meg �s mikor k�teles megtagadni az utas�t�st a k�ztisztviselo.

128. 128 7.13 A k�zszolg�lati jogviszony tartalma Kirendel�s Minisztereln�k d�nt�se alapj�n korm�nyzati �rdekbol k�zponti szervezet vezeto k�ztisztviseloj�t Maximum 1 �vre, �r�sban, legal�bb 10 nappal elotte �rtes�teni Nem sz�ks�ges a k�ztisztviselo hozz�j�rul�sa Kirendel�s tartalmazza Idotartamot, illetm�nyt, k�l�n juttat�sokat Felmer�lt k�lts�geket Munk�ltat�i jogk�r gyakorl�j�t Egy�b l�nyeges k�rd�seket a kirendel�ssel kapcsolatban

129. 129 7.14 Feleloss�gi rendszer B�ntetojogi feleloss�g A k�zszolg�lati k�telezetts�g megszeg�s�t � jelentos t�rsadalomra vesz�lyess�ge eset�n - a k�zhatalom a b�ntetojog eszk�zeivel is �ld�zi. A k�ztisztviselo a Btk. szerinti hivatali buncselekm�nyeket, vagy a k�z�let tisztas�ga elleni buncselekm�nyeket k�vetheti el, mint pl. a hivatali vissza�l�s, befoly�ssal �z�rked�s, veszteget�s, veszteget�s feljelent�s�nek elmulaszt�sa, k�z�rdeku bejelento �ld�z�se, stb. Elemei: b�nteto feleloss�g, polg�ri jogi feleloss�g, fegyelmi �s k�rt�r�t�si feleloss�g, vezetok eredm�nyfeleloss�ge, etikai feleloss�g A dia c�lja a feleloss�gi rendszer k�sobb t�rgyal�sra ker�lo elemeinek rendszerez�se.A dia c�lja a feleloss�gi rendszer k�sobb t�rgyal�sra ker�lo elemeinek rendszerez�se.

130. 130 7.14 Feleloss�gi rendszer Polg�ri jogi feleloss�g tipikus esete az �llam-igazgat�si jogk�rben okozott k�r Ptk. szab�lyai szerint Vezetok eredm�nyfeleloss�ge vezeto tev�kenys�g�-nek eredm�nyeirol k�te-les sz�mot adni, ettol f�ggoen marad fenn a munk�ltat�i biza-lom a j�vore n�zve, a vezetoi megb�z�s visszavon�s�t indokolni kell az �rintett k�relm�-re.

131. 131 7.14 Feleloss�gi rendszer Fegyelmi feleloss�g A k�telezetts�g szeg�s v�tkes megszeg�se � > felt�tele a sz�nd�koss�g, gondatlans�g Fegyelmi b�ntet�sek: megrov�s, elomenetelben val� visszavet�s, juttat�sok cs�kken�se, megvon�sa, c�mek, vezetoi megb�z�s visszavon�sa, hivatalveszt�s A fegyelmi elj�r�s k�telezo, e n�lk�l nem lehet b�ntet�st kiszabni. A fegyelmi elj�r�s elrendel�se -> objekt�v �s szubjekt�v hat�ridok Szakaszai: vizsg�lati szakasz, t�rgyal�si szakasz Vizsg�lati szakasz � pontos t�ny�ll�s, k�r�lm�nyek meg�llap�t�sa, �rintettek meghallgat�sa, vagyis a feleloss�g meg�llap�t�sa t�rt�nik Hat�rideje 15 nap, amely egyszer meghosszabb�that� C�lszeru a jogi alapfogalmaknak a v�tkess�g, sz�nd�koss�g, gondatlans�g kiemelt p�ld�val illusztr�lt magyar�zata.C�lszeru a jogi alapfogalmaknak a v�tkess�g, sz�nd�koss�g, gondatlans�g kiemelt p�ld�val illusztr�lt magyar�zata.

132. 132 7.14 Feleloss�gi rendszer Fegyelmi feleloss�g fegyelmi tan�cs � 3 tag� fegyelmi t�rgyal�s � z�rt �l�s � k�telezo a t�rgyal�s megtart�sa � tan�, bizony�t�kok, stb. k�zigazgat�si szervet a vizsg�l� biztos k�pviseli k�ztisztviselo k�pviselot vehet ig�nybe �s szak-szervezetet is �rdemi �s nem �rdemi hat�rozatot hoz �rdemi d�nt�s � a feleloss�g meg�llap�t�sa vagy annak hi�nya � indokolni kell a d�nt�shez minden k�ts�get kiz�r�an kell meg�llap�tani a feleloss�get fegyelmi elj�r�s megsz�ntet�se � jogviszony meg-szun�s, el�v�l�si ido C�lszeru a jogi alapfogalmaknak a v�tkess�g, sz�nd�koss�g, gondatlans�g kiemelt p�ld�val illusztr�lt magyar�zata.C�lszeru a jogi alapfogalmaknak a v�tkess�g, sz�nd�koss�g, gondatlans�g kiemelt p�ld�val illusztr�lt magyar�zata.

133. 133 7.14 Feleloss�gi rendszer Fegyelmi feleloss�g A fegyelmi elj�r�st meg kell sz�ntetni, ha tartama alatt a jogviszony megszunik, az elj�r�s elind�t�s�ra az el�v�l�si ido ut�n ker�lt sor, a k�ztisztviselo nem k�vette el a v�ts�get, vagy az nem bizony�that�. feleloss�gre von�st kiz�r� ok �ll fenn Fegyelmi elj�r�s k�lts�geit a munk�ltat� viseli A hat�rozat addig nem hajthat� v�gre, am�g jogerore nem emelkedik. Jogeros hat�rozat sem hajthat� v�gre, ha a k�ztisztviselo sz�l�si szabads�g�t t�lti C�lszeru a jogi alapfogalmaknak a v�tkess�g, sz�nd�koss�g, gondatlans�g kiemelt p�ld�val illusztr�lt magyar�zata.C�lszeru a jogi alapfogalmaknak a v�tkess�g, sz�nd�koss�g, gondatlans�g kiemelt p�ld�val illusztr�lt magyar�zata.

134. 134 7.14 Feleloss�gi rendszer A k�rt�r�t�si feleloss�grendszer K�ztisztviseloi Elofelt�tel k�r bek�vetkez�se Jogellenes �s felr�hat� magatart�s A ketto k�z�tti okozati �sszef�gg�s Korl�tozott feleloss�g. A bizony�t�si teher a munk�ltat��. M�rt�k: Gondatlan k�rokoz�s: 3 havi illetm�ny, sz�nd�kos: teljes k�r. Hi�nyfeleloss�g teljes k�rra kiterjed, kiment�s esetei. Harmadik szem�lynek okozott k�r�rt a k�zigazgat�si szerv �ll helyt. C�lszeru bemutatni a k�ztisztviseloi �s a munk�ltat�i feleloss�g k�l�nb�zos�g�t.C�lszeru bemutatni a k�ztisztviseloi �s a munk�ltat�i feleloss�g k�l�nb�zos�g�t.

135. 135 A s�relmes munk�ltat�i int�zked�se ellen a k�ztisztviselo k�zvetlen�l a b�r�s�ghoz fordulhat: 30 napon bel�l - jogviszony megsz�ntet�se, �sszef�rhetetlens�g megsz�ntet�s�re ir�nyul� felsz�l�t�s, minos�t�s, teljes�tm�ny�rt�kel�s meg�llap�t�sai, fegyelmi �s k�rt�r�t�si hat�rozat, a kinevez�s egyoldal� m�dos�t�sa, fizet�si felsz�l�t�s, vezetoi p�tl�k cs�kkent�se egy�b esetekben az �ltal�nos el�v�l�si idon bel�l. A jogellenes felment�s �s a visszahelyez�s esetei. A jogellenes lemond�s k�vetkezm�nyei. Elj�r� b�r�s�g: a k�zigazgat�si szerv sz�khelye szerint illet�kes munka�gyi b�r�s�g. C�lszeru a 30 napon bel�li esetek p�ld�kon kereszt�l t�rt�no bemutat�sa �s a jogellenes jogviszony megsz�ntet�s k�vetkezm�nyeinek ismertet�se.C�lszeru a 30 napon bel�li esetek p�ld�kon kereszt�l t�rt�no bemutat�sa �s a jogellenes jogviszony megsz�ntet�s k�vetkezm�nyeinek ismertet�se.

136. 136 7. Hum�neroforr�s- �s k�zszolg�lati menedzsment  Ellenorzo k�rd�sek