1 / 36

TRANSZEURÓPAI FOLYOSÓK – A MEGLÉVŐK HOSSZABBÍTGATÁSA, VAGY EGY ÖSSZEURÓPAI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA?

TRANSZEURÓPAI FOLYOSÓK – A MEGLÉVŐK HOSSZABBÍTGATÁSA, VAGY EGY ÖSSZEURÓPAI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA?. Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ <tfleisch@vki.hu>. A DÉLKELET-EURÓPAI TÉRSÉG ÉS MAGYARORSZÁG EURÓPA KÖZLEKEDÉSÉBEN ELŐADÁSOK A BALKÁNRÓL 6.

alodie
Télécharger la présentation

TRANSZEURÓPAI FOLYOSÓK – A MEGLÉVŐK HOSSZABBÍTGATÁSA, VAGY EGY ÖSSZEURÓPAI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. TRANSZEURÓPAI FOLYOSÓK – A MEGLÉVŐK HOSSZABBÍTGATÁSA, VAGY EGY ÖSSZEURÓPAI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA? Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ <tfleisch@vki.hu> A DÉLKELET-EURÓPAI TÉRSÉG ÉS MAGYARORSZÁG EURÓPA KÖZLEKEDÉSÉBEN ELŐADÁSOK A BALKÁNRÓL 6. Balkán-tanulmányok Központ, Európa Intézet MTA Társadalomkutató Központ Budapest, 2006 május 16.

  2. Közlekedés 50 000 éve Amikor a Balkán volt „Európa kapuja” Forrás: Élet és Tudomány, 2006/12. sz.

  3. Transzeurópai folyosók – a meglévők hosszabbítgatása, vagy egy összeurópai hálózat kialakítása? • Balkán – tanulságok az eddigi konferenciákból • CADSES - együttműködő térség • TEN, PEN, PETRA, TINA, TIRS, REBIS • Nem beszélek az AGR, AGC, AGTC, TEM és TER hálózatokról • Összefoglaló, tanulságok • (1) Interregionális összefüggésben máshol meghatározott hálózatok hatása válik dominánssá a térségi összefüggéseken alapuló tervezéssel szemben • (2) Az egyedi projekt-finanszírozhatóság szempontjának kizárólagossá emelése miatt a korábban kialakult struktúrák, hálózatelemek tudnak csak megerősödni, elsikkad az új struktúrák létrehozásának az esélye

  4. A Balkán és környezete (Merre tartunk?) Mettől-meddig Balkán? Van-e kapuja?

  5. Történelmi nézőpontok

  6. Történelmi nézőpontok

  7. 1760

  8. Kortárs nézőpont INTERREG III.B együttműködési térségek Eltérő térségi logika: Európa nyugati részén partvonalak, tengeröblök, beltengerek határozták meg az összetartozó téregységeket Forrás: Zonneveld, Wil (2005) Expansive Spatial Planning: The New European Transnational Spatial Visions. European Planning Studies, Vol.13. No.1. pp.137-155.

  9. Kortárs nézőpont INTERREG III.B (2004-2006) együttműködési térségek CADSES = Central European, Adriatic, Danubian and South-Eastern Europeanegyüttműködési térség. Árulkodó a maradék-elv, a külső nézőpontból való lehatárolás Forrás: INTERREG térségek.

  10. Kortárs nézőpont INTERREG III.B (2004-2006) együttműködési térségek CADSES = Central European, Adriatic, Danubian and South-Eastern Europeanegyüttműködési térség. Forrás: INTERREG térségek.

  11. A Duna vízgyűjtő medencéje • A Duna vízgyűjtője lefedi a CADSES térség szárazföldi régióit

  12. A Balkán belülről strukturálva: keleti részén a magot négy nagyváros által kifeszített zóna képezi Forrás: Papadaskalopoulos, A. – Karaganis, A. – Christofakis, M. (2005) The spatial impact of EU Pan-European transport axes: City clusters formation in the Balkan area developmental perspectives. Transport Policy Vol.12. No.6.

  13. A folyosók előképe Új útszámozás 1975-ből: a TEN és a korridorok előképe

  14. A folyosók előképe 1990 Európa keleti felében az autópályák szinte mindenütt a fővárosok bevezető szakaszait váltották ki

  15. TEN-T - uniós átlapoló közlekedéshálózat • 80-as évektől „Közös hálózatot a közös piachoz” • Transzeurópai hálózat (TEN-E, TEN-C, TEN-T) • 1992 – Maastricht - EU 12 (-> EU 16-ra számítva) • 1996 14 kiemelt projekt (2004 ápr. 29: 30-ra emelik) • Mateu Turro (1999) Going Trans-European: Planning and financing Transport Networks for Europe. Elsevier„regionális érdekektől vezérelt folyamat, drága megoldások” • Közben 1989 a berlini fal és a vasfüggöny leomlik • Pán-európai konferencia 1991 Prága, 1994 Kréta, 1997 Helsinki • „Krétai folyosók” v. Helsinki folyosók v. Páneurópai folyosók – a TEN keleti kiterjesztése

  16. Páneurópai hálózat – a TEN kiterjesztése • Mit jelent a TEN keleti kiterjesztése ?

  17. Páneurópai hálózat – a TEN kiterjesztése • A hálózat kiterjesztése kelet felé

  18. Páneurópai hálózat – a TEN kiterjesztése • A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

  19. Páneurópai hálózat – a TEN kiterjesztése • A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

  20. Páneurópai hálózat – a TEN kiterjesztése • A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

  21. Páneurópai hálózat – a TEN kiterjesztése • A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

  22. Páneurópai hálózat – a TEN kiterjesztése Forrás: http://www.khvm.hu/EU-integracio/A_magyarorszagi_TINA_halozat/Image11.gif A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók

  23. Páneurópai hálózat – a TEN kiterjesztése (Gdansk – ) Varsó – Bukarest – (Alexandopolisz) alternatív IX-es folyosó elképzelések (2000) Forrás: Köller László (2000) A Krakkó – Kassa – Miskolc – Nagyvárad útirány vizsgálata a vasúti forgalomban. Közlekedéstudományi Szemle Vol.50. No.12. pp.448-454.

  24. Páneurópai hálózat – a TEN kiterjesztése • Helsinkiben a 10 folyosó mellett négy páneurópai közlekedési térséget is kijelöltek PETRA (Pan-European Transport Areas) Ezek tengerhajózási medencék • A Fekete-tenger az egyik PETRA térség (BS-PETRA) • Fő fejlesztési prioritása Constanta kikötője

  25. TINA – a Páneurópai hálózat kiegészítése • TINA – Transport Infrastructure Needs Assessment • (There Is No Alternative) • 1995 – 11 csatlakozó ország módszertani segítése1999 zárójelentés főhálózat = páneurópai folyosók+ másodlagos hálózat (amit még a 11 ország javasolt)

  26. TINA – a Páneurópai hálózat kiegészítése Forrás: A 8. sz. főút fejlesztési feladatai... UKIG Hálózatfejlesztési Főosztálya 2000. szept. 13 A helsinki folyosók és a TINA-hálózat kiegészítő elemei

  27. TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése • TIRS – Transport Infrastructure Study in Balkans • 2002 – 7 ország ALB, B-H, BG, CR, SR-M, MAC, RO • BG és ROaz alaphálózat azonos a TINA folyamatban meghatározottal, • A többi országban EIB Western Balkans Transport Infrastructure Inventory – 223 projekt finanszírozhatóság szempontjából kategorizálva

  28. TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók a balkáni térségben

  29. TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése • TIRS – A közúti kapacitások kimerülése

  30. TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése • TIRS – Tervezett közúthálózat 2015-re

  31. TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése • TIRS – Tervezett vasúthálózat 2015-re

  32. REBIS – a TIRS hálózat kiegészítése • REBIS – Regional Balkans Infrastructure Study • 2003 – 5 ország ALB, B-H, CR, SR-M, MAC, • Cél: finanszírozható projektek keresése, majd rangsorolása • 20 projektet kiválasztottak

  33. REBIS – a TIRS hálózat kiegészítése • REBIS – Regional Balkans Infrastructure Study Általános áttekintés és 20 projekt részletes előtanulmánya (pre-feasibility study)

  34. Összefoglaló, tanulságok • A TEN 12 (15) uniós ország saját közlekedési hálózatának figyelembevételével alakított ki egy átlapoló hálózatot (1992) Azóta a hálózat háttérbe szorul, főleg 14 (30) projektről van szó • A PEN (páneurópai hálózat) a TEN kelet-nyugati folyosói meg-hosszabbításaként próbálta lefedni Európa keleti részét (1997) • A TINA megtartotta a PEN hálózatát, de lehetővé tette másodlagos folyosók beiktatását (1999) • A TIRS kiindulásnak tekintette a PEN és a TINA folyosókat, és kiegészítette öt további ország irányában (2002) • A REBIS az utóbbi öt ország hálózatát felmérte és kiegészítő javaslatokat tett (2003) • A teljes folyamatban dominál a projekt-orientált megközelítés, kizárólagosan az elemi projektek finanszírozhatósága képezi a rangsor alapját - és hiányzik az átlapoló hálózat funkcionális szerepének a tudatosítása. Ilyen módon a meglévő struktúra őrződik (erősödik) meg, nincs mód struktúraváltásra.

  35. TRANSZEURÓPAI FOLYOSÓK – A MEGLÉVŐK HOSSZABBÍTGATÁSA, VAGY EGY ÖSSZEURÓPAI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA? KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ <tfleisch@vki.hu> A DÉLKELET-EURÓPAI TÉRSÉG ÉS MAGYARORSZÁG EURÓPA KÖZLEKEDÉSÉBEN ELŐADÁSOK A BALKÁNRÓL 6. Balkán-tanulmányok Központ, Európa Intézet MTA Társadalomkutató Központ Budapest, 2006 május 16.

More Related