Közoktatási fejlesztések, pályázati lehetőségek

1. Közoktatási fejlesztések, pályázati lehetőségek Halasi István főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Hajdúszoboszló, 2011. március 30.

2. A közoktatás fejlesztési tervei az Új Széchenyi Terv keretein belül 2011-13 • Az Európai Unió 2010 nyarán indította útjára az Európa 2020 Stratégiát, amely fő céljaiban a korábbi Lisszaboni Stratégia utódának tekinthető. • Az Európa 2020 Stratégia szemléletében és célkitűzéseiben egyértelműen harmonizál a magyar kormány elképzeléseivel.

3. EU 2020 stratégia prioritásai • Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása • Oktatás, képzés és élethosszig tartó tanulás • Digitális társadalom • Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság • Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése • Szakképzettség • A szegénység elleni küzdelem

4. EU 2020 kiemelt célok • A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. • Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. • Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését). • Az iskolai végzettségre nézve olyan célt kell kitűzni, amely – a lemorzsolódók arányának a jelenlegi 15-ről 10 %-ra történő csökkentése révén – egyrészt kezeli az iskolából kimaradók problémáját, másrészt a 30–34 éves korosztály körében 31-ről 2020-ig legalább 40 %-ra növeli a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányát. • 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

5. EU 2020 kiemelt kezdeményezések • Az „Innovatív Unió” kezdeményezés a keretfeltételek, illetve a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. • A „Mozgásban az ifjúság” az oktatási rendszerek teljesítményének növelését és a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének megkönnyítését szolgálja. • Az „Európai digitális menetrend” a nagy sebességű internet bővítésének felgyorsítását és az egységes digitális piac előnyeinek háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja szem előtt. • Az „Erőforrás-hatékony Európa” a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja. • Az „Iparpolitika a globalizáció korában” a vállalkozások (különösen a kkv-k) üzleti környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kifejlesztésének támogatását célozza. • Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” a munkaerőpiacok modernizálását célozza, és arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára készségeik egész életen át történő fejlesztését, hogy ezáltal növekedjen a munkaerőpiacon való részvétel, és – többek között a munkavállalók mobilitása révén – közeledjen egymáshoz a munkaerőpiaci kínálat és kereslet. • A „Szegénység elleni európai platform” célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek.

6. Oktatási rendszer és foglalkoztatás kapcsolatának javítása • Növekedést akadályozó szempontként azonosította a Kormány az oktatási rendszerben képzett emberi erőforrás (azaz a munkaerő-kínálat) és a munkaerő-piaci kereslet összetételében, szerkezetében tapasztalható eltérést. • A hatékonyság javításában fontos szerep jut a képzettségi szint növelésére vonatkozó nemzeti vállaláshoz kapcsolódó intézkedéseknek, továbbá kiemelt hangsúlyt kap a szakképzés és a munkaerő-piaci igények összehangolása. • A kidolgozás alatt álló új Nemzeti Alaptanterv a korábbinál hangsúlyosabban kívánja megjeleníteni az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai között a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciát mint kulcskompetenciát, amely alapját képezi azon speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

7. Nemzeti Intézkedési Terv feladatai Pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. • Összetevői az egyéni személyes adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. • Felkészítés arra is, hogy a tanulók életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket.

8. Nemzeti Intézkedési Terv feladatai • Lemorzsolódás csökkentése, az intézményi és a hallgatói érdekeltség fokozása, valamint a • Felsőoktatás pedagógiai kultúrájának fejlesztése hozzájárul a felsőoktatás hatékonyságának, eredményességének növeléséhez, ezáltal az oktatási rendszer minőségének emeléséhez. • A gyakorlatorientált rövid ciklusú képzések, továbbképzések, a felsőfokú szakképzés bővítése és fejlesztése, az oktatási rendszer és a munka világa közti átjárhatóság növelése

9. Várható konstrukciók 2011. április (9,4 Mrd Ft támogatási keret) • TÁMOP 3.1.6 Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények fejlesztése • TÁMOP 3.1.7 Referencia iskolai pályázat • TÁMOP 3.2.2 Területi együttműködések 2011. május (1,7 Mrd Ft támogatási keret) • TÁMOP 3.4.3 Iskolai tehetséggondozás • TÁMOP 3.4.4 Tehetséghálózatok 2011. július (52 Mrd Ft támogatási keret) • TÁMOP 3.1.5 Pedagógusképzés • TÁMOP 3.1.9 Diagnosztikus mérések • TIOP 1.1.1 Közoktatási informatika fejlesztése • ROP közoktatási infrastruktúra fejlesztése 2011. November (83 Mrd Ft támogatási keret) • TÁMOP 3.1.2 Tartalomfejlesztés a közoktatásban • TÁMOP 3.1.4 Innovatív iskolák fejlesztése • TÁMOP 3.2.1 Közoktatási intézmények szerepbővítése, újszerű intézményi együttműködések kialakítása (tanulást segítő támogató formák bevezetése) • TÁMOP 3.4.1 Nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének és oktatásának támogatása • TÁMOP 3.4.2 Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja

10. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Halasi István főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium