1 / 17

Képességvizsgálat, a tanulási nehézség jelentéstartalma Pinterics János

Képességvizsgálat, a tanulási nehézség jelentéstartalma Pinterics János. ALAPFOGALMAK MEGHATÁROZÁSA. TANULÁSI NEHÉZSÉG: A legenyhébb problémák vagy átmeneti nehézségek. Az iskolai teljesítményelvárásoknak nem tud eleget tenni. jellemzője: - kezdettől alacsony színvonalon teljesít

alvis
Télécharger la présentation

Képességvizsgálat, a tanulási nehézség jelentéstartalma Pinterics János

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Képességvizsgálat, a tanulási nehézség jelentéstartalmaPinterics János

  2. ALAPFOGALMAK MEGHATÁROZÁSA TANULÁSI NEHÉZSÉG: A legenyhébb problémák vagy átmeneti nehézségek. Az iskolai teljesítményelvárásoknak nem tud eleget tenni. • jellemzője: - kezdettől alacsony színvonalon teljesít - jó tanuló hirtelen visszaesik Pl.: környezeti stressz, gyengébb intelligencia színvonal TANULÁSI ZAVAR: A tanulás meglassúbbodott, késedelmet szenved , lefékeződik, valami akadályozza Pl.: Észlelési, emlékezeti, figyelmi nehézségek TANULÁSI AKADÁLYOZOTTSÁG: A tanulás jelentős mértékű korlátozottsága figyelhető meg :átfogó, súlyos és tartós Pl.: Enyhe mértékű mentális retardáció A FOGLMAK GYAKRAN KEVEREDNEK Előforduló megnevezések még: • részképesség zavar • integrációs zavar

  3. TANULÁSI NEHÉZSÉG/AKADÁLYOZOTTSÁG JELENTÉSTARTALMA A pedagógus és a szülő megfigyelése: • Az ismeretek elsajátítása globálisan problematikussá válik • Teljesítménye általában véve nagyfokú hullámzást mutat • Valamelyik tantárgyi terület kiemelkedően nehézkés lesz: Pl.: matematika, olvasás stb. A feltárás sokoldalú: pszichológiai, logopédiai, pedagógiai, szociális Pszichodiagnosztikus folyamat indul el

  4. TANULÁSI NEHÉZSÉG/AKADÁLYOZOTTSÁG LEHETÉSGES OKAI I. • Az érzelmi élet problémáira vezethető vissza: - Neurotikus személyiségfejlődés: szülői elhanyagolás, bántalmazás stb. - Akut pszichés terhelések: válás, haláleset, egyéb traumák • A megismerő funkciók zavarára vezethető vissza: - Nem organikus - Organikus

  5. TANULÁSI NEHÉZSÉG/AKADÁLYOZOTTSÁG LEHETSÉGES OKAI II. Elemzést kíván még a gyermek: Motivációja Az osztályban elfoglalt helye Igény szintje Kudarctűrése, kudarckerülése Önbizalma Kíváncsisága, kutatószükséglete GYERMEK Tantárgy iránti prefenciális attitűdje Tanár személyisége és kapcsolatuk Oktatási rendszer

  6. A TELJESÍTŐKÉPESSÉG ÖSSZETEVŐI • A teljesítőképesség: komplex pszichikus funkciók sokaságából tevődik össze • A komplex pszichikus funkciók: egy sor egyszerűbb elemből épülnek fel Ha a részképességek nem megfelelően alakulnak ki vagy egymásra ható részképességek diszfunkciója áll fenn AKKOR A MAGASABB KOGNITÍV FUNKCÓK NEM LEHETSÉGESEK

  7. PÉLDA A PSZICHIKUS FUNKCIÓK ORGANIZÁCIÓJÁRA Ahhoz, hogy az írás azon belül a tollbamondás sikeres legyen, a következő részképességek megfelelő működése szükséges: • Auditív figyelem – A tanár hangját hallani • Auditív emlékezet – Felidézni a hallott mondatot • Auditív analízis – A mondatot szavakra, hangokra bontani • Auditív differenciálás – A hasonló hangzású hangokat elkülöníteni • Vizuális emlékezet – A hangokhoz betűket azonosítani • Vizuális differenciálás – A hasonló betűktől elkülöníteni • Intermodális összekapcsolás – A hallott hangokat, látott betűket összekapcsolni • Vizuomotoros-koordináció – A kívánt helyre írni • Térorientáció – A kívánt helyre írni • Szerialitás – Betűk, szavak sorrendjét tartani Pl.: szövegértés, kategorizáció, absztrakció, kauzális viszonyok megértése, analógiák megértése, rész-egész viszonyok megértése Magasabb szintű feldolgozás csak ezután lehetséges

  8. A TANULÁSI NEHÉZSÉG/AKADÁLYOZTATOTTSÁG ÁLTALÁBAN NEM ELŐZMÉNY NÉLKÜLI I. Gyakran már óvodás korban megfigyelhető a pszichés funkciók egyenletlensége Finom és nagymozgás ügyetlensége Testséma zavara Beszédzavar és nyelvi készség zavara Percepció zavara Figyelmi problémák Emlékezet gyengesége Lateralitás zavara kialakulatlan kézdominancia ÓVODÁS GYERMEK Gondolkodásképesség gyengesége Szerialitás gyengesége Vizumotoros koordináció gyengesége Téri tájékozódás zavara Szám- és mennyiségfogalom kialakulatlansága

  9. A TANULÁSI NEHÉZSÉG/AKADÁLYOZTATOTTSÁG ÁLTALÁBAN NEM ELŐZMÉNY NÉLKÜLI I. Probléma esetén komplex vizsgálatok: gyakran iskolaérettségi vizsgálat Elmaradt fejlődés – összerendezetlen működés – szórt profil – egyenetlenség esetén Tanulás szempontjából veszélyeztetett Célzott fejlesztések

  10. A TANULÁSI NEHÉZSÉG/AKADÁLYOZTATOTTSÁG ÁLTALÁBAN NEM ELŐZMÉNY NÉLKÜLI II. • Nagyon fontos a célzott fejlesztés, mivel az idegrendszer fejlődése, szerveződése, érése szenzitív periódusokhoz, időpontokhoz kötött • Megfelelő impulzusok hiányában a funkciók nem tudnak kialakulni REJTVE MARADÓ PROBLÉMÁK • A magas intelligencia és a jó szociokulturális háttér sokáig elleplezi a problémát (jól kompenzál) • Szembetűnővé felső tagozatba vagy középiskolába való átlépéskor válik

  11. A TANULÁSI ZAVAR IDŐPONTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA • Óvoda középső csoportjától – általános iskola harmadik osztályáig: Tanulási szempontból veszélyeztetett • Általános iskola negyedik osztályától: Tanulási nehézség/zavar

  12. A TANULÁSI ZAVAR MEGÁLLAPÍTÁSA KÉPESSÉGVIZSGÁLAT/INTELLIGENCIA VIZSGÁLAT Az egyes részterületek az általános intelligencia egy-egy különleges megvalósulásai Különböző pszichikus funkciók • Emlékezet • Figyelem • Gondolkodás • Képzelet • Észlelés • Percepció • Szenzomotorikus szerveződés • Pszichomotoros tempó • Beszéd konvergenciája • Motorium • Vizuális-akusztikomotoros koordináció A vizsgálati személy intelligenciájának sajátosságára lehet következtetni. Az egyéni különbségek minél differenciáltabb megítélésére nyílik lehetőség. A teljesítmények között jellegzetes együttjárások vannak

  13. AZ INTELLIGENCIAFOGALOM ALAKULÁSAI. • Akadémikus intelligencia fogalom /Alacsony szintű megközelítés • Kizárólagosan az értelmi tevékenységhez kötődik, és ezen belül jelentős mértékben a szóbeliséghez PROBLÉMA: • Középosztálybeli családok gyermekeihez mérik • Megszabják, hogy az iskolák milyen célokat tűznek maguk elé, mit tartanak fontosnak és fejlesztendőnek

  14. AZ INTELLIGENCIAFOGALOM ALAKULÁSAII. Ma az intelligenciák sokféléségéről beszélhetünk • Magasszintű megközelítés: Modul koncepció • Fellazítja azt a merev intelligencia fogalmat, amely elsősorban a matematikai, logikai és verbális képességekre épül. Ennek következményeként megjelent: • Emocionális intelligencia • Művészeti intelligencia • Szociális intelligencia • Zenei intelligencia • Nyelvi intelligencia • Testi intelligencia

  15. A SZAKVÉLEMÉNYBEN KAPOTT INFORMÁCIÓK ÉTÉKELÉSE A TANULÁSI ZAVAR SZEMPONTJÁBÓL • IQ • 90-100 (Átlagos) • 80-90 (Alacsony) • 70-80 (Nagyon alacsony) • 70 alatt (Mentális retardáció) • VQ-PQ különbsége 10-nél nagyobb: Patológiás érték /Tanulási zavar • Az egyes részpróbákban nyújtott teljesítménye • egyenletes • szórt • valamely területen nagyon gyenge • Figyelmi kapacitás • Logopédiai vizsgálat

  16. TANULÁSI ZAVAR FENNÁLLÁSA ESETÉN FELMERÜLŐ KÖVETKEZMÉNYEK • Egyéni bánásmód • Tantárgyi felmentés • Pedagógus feladatai: • differenciált oktatás/oktatásszervezés • határok tudatosítása: mi változtatható? mi nem? mi függ a pedagógustól? • költség hatékonyság

  17. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! PINTERICS JÁNOS

More Related