1 / 48

Járulékok és szociális hozzájárulási adó

Járulékok és szociális hozzájárulási adó. VÁLTOZÁSOK 2014 dr. Rajnai Zoltán KMRAFI Tájékoztatási Főosztály 2014. 03. 03. Minimálbér, garantált bérminimum. 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet Minimálbér Havibér alkalmazása esetén: 101 500 Ft 30 %-a: 30 450 Ft

asa
Télécharger la présentation

Járulékok és szociális hozzájárulási adó

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Járulékok és szociális hozzájárulási adó VÁLTOZÁSOK 2014 dr. Rajnai Zoltán KMRAFI Tájékoztatási Főosztály 2014. 03. 03.

  2. Minimálbér, garantált bérminimum 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet Minimálbér Havibér alkalmazása esetén: 101 500 Ft 30 %-a: 30 450 Ft ennek 30-ad része: 1 015 Ft A havibér 30-ad része: 3 383,33 Ft Napibér alkalmazása esetén:  4 670 Ft  Garantált bérminimum (havi): 118 000 Ft 30-ad része: 3 933,33 Ft

  3. TANULÓSZERZŐDÉS ALAPJÁN FOGLALKOZTATOTT SZEMÉLY • Biztosított  a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló [Tbj. 5. § (1) bek. c) pont] • Szocho-fizetési kötelezettséget eredményező jogviszony a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony [Eat. 455. § (2) bek. e) pont] • Járulékalap és szocho alap: a tanulószerződésben meghatározott díj • Változás: a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj • Szünetel a biztosítás: a tanulószerződés szünetelésének időtartama alatt

  4. HALLGATÓI MUNKASZERZŐDÉS ALAPJÁN MUNKÁT VÉGZŐ HALLGATÓ A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát (Nftv. 44. § (1) bek.): a) a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen, b) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben. Változás: • A biztosítás nem terjed ki: a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. [Tbj. 11. § d) pont] • Nem eredményez szocho-fizetési kötelezettséget: a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.  évi CCIV.  törvény 44.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerint a  hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony. [Eat. 455. § (3) bek. d) pont]

  5. A biztosítási jogviszony szünetelése [Tbj. 8. §] Nem szünetel a biztosítás: • a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, ha azt önkéntes katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe [Tbj. 8. § a) pont ac) alpontja] Szünetel a biztosítás: • az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt [Tbj. 8. § e) pont], • az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt [Tbj. 8. § g) pont], • a tanulószerződés szünetelésének időtartama alatt [Tbj. 8. § h) pont], • minden olyan egyéb esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel

  6. Családi járulékkedvezmény (CSJK) • Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosítottés – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult. [24/A. § (1)] • A CSJK érvényesítése nem érinti a  biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. [24/B. §] A  CSJK-t • az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak és/vagy • a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A  CSJK együttes igénybevételének feltétele az  érintett magánszemélyek – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket. [24/A. § (4)]

  7. Családi járulékkedvezmény (CSJK) • A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő • természetbeni (4 %) és • pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3 %) és • nyugdíjjárulék (10 %) [kötelező sorrend!!!] együttes összegét. [24/A. § (2) bek.] • Nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). • Egyéni és társas vállalkozó esetén a CSJK-t - a kivétet, - az átalányban megállapított jövedelmet vagy - a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. [24/A. § (6) bek.]

  8. A CSJK összege 1. A CSJK összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből • a) a biztosított által vagy • b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy • c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebba biztosított által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék valamint a nyugdíjjárulék együttes összege. [24/A. § (3) bek.]

  9. A CSJK összege 2. A CSJK havi összege • az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összegeés a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő • a)  természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és • b)  nyugdíjjárulék összege. [51. § (2) bek.]

  10. A CSJK összege 3. A  biztosított egyéni vállalkozóáltal érvényesíthető CSJK havi összege • a  családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az  átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő • a)  természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és • b)  nyugdíjjárulék • összege. [51/A. § (2) bek.]

  11. A CSJK összege 4. A  biztosított őstermelő által érvényesíthető CSJK negyedéves összege • a  családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a  biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a  mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az  átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az  pozitív – 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő • a)  természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és • b)  nyugdíjjárulék összege. [51/A. § (3) bek.]

  12. A CSJK érvényesítése 1. • A foglalkoztató köteles a CSJK havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül. [51. § (1) bek.] • A  biztosított az  adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a  CSJK havi összegének érvényesítését. [51. § (4) bek.] • CSJK havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az  Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak. [51. § (5) bek.]

  13. A CSJK érvényesítése 2. A foglalkoztató a CSJK havi összegének megfelelő összeget • a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy • b) ha a  természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a  járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy • c) ha a  természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a  járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A CSJK havi összegét a foglalkoztató a ’08-as bevallásában vallja be. [51. § (3) bek.]

  14. Példa 1 Férj jövedelme: 120 000 Ft Feleség jövedelme: 200 000 Ft 2 kedvezményezett eltartott és egy eltartott gyermekük van a családi kedvezmény havi összege: 412 500 Ft A családi kedvezményt teljes összegben a feleség érvényesíti

  15. A CSJK érvényesítése 3. • A  biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a  családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg. [51/A. § (1)] • A  biztosított egyéni vállalkozó a  havi, a  mezőgazdasági őstermelő a  negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy b) ha a  természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a  járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy c) ha a  természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a  járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem fizeti meg az  állami adóhatóságnak. • A  biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a  családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét az ’58-as bevallásában vallja be. [51/A. § (4) bek.] • Családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak. [51/A. § (5)]

  16. Példa • Egy egyéni vállalkozónak 3 gyermeke van, akik közül ketten eltartottnak, egy pedig kedvezményezett eltartottnak minősül. • A vállalkozói kivét havi összege 120 000 forint. • A családi kedvezmény havi összege: 206 250 forint • Személyesen végzett főtevékenysége középfokú iskolai végzettséget igényel.

  17. Családi járulékkedvezmény • A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles elszámolni: • az éves bevallásában vagy • a munkáltatói adómegállapítás során • Az  elszámolásban fel kell tüntetni • a  CSJK 24/A.  § (3)  bek. szerint megállapított alapját, összegét, • azt az  összeget, amelyet a  tárgyévre a  CSJK havi összegeként a  foglalkoztató, a  biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a  biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített. [51/B. § (1) bek.] Igazolások – havi (50. § (6) bek.) , éves (47. § (3) bek.)

  18. Családi járulékkedvezmény • Ha a  CSJK összege több, mint amit a  tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a  foglalkoztató vagy az  egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a  mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a  különbözet az  adóbevallásban igényelhető, illetvemunkáltatói adómegállapítás esetén az  említett különbözet tekintetében a  személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok [Szja tv. 14. § (2) bekezdés] szerint kell eljárni. [51/B. § (2) bek.]

  19. Családi járulékkedvezmény • Ha a biztosított a CSJK havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az  igénybe vett családi járulékkedvezményt az  adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. • A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e  rendelkezést alkalmazni, ha a  befizetési kötelezettség a  10 ezer forintot nem haladja meg. [51/B. § (3) bek.] • Ha a  biztosított a  családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az  éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a CSJK összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. E rendelkezés nem befolyásolja jogosulatlan igénybevétel esetére az 51/B. § (3) bekezdésében előírt fizetési kötelezettséget. [24/C. §]

  20. Járulékmértékek • Változás: egészségügyi szolgáltatási járulék • havi 6810 forint (napi összege 227 forint) (a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő)

  21. Biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők járulékfizetése • Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó a) keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, b) fogvatartott, c) állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel, d)ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, e) egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, f) foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.[Tbj. 37/A. §]

  22. Tbj-t érintő egyéb változások fogvatartott fogalma (Tbj. 4. § g) pont) nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony biztosítási kötelezettség alá nem eső külföldi kiküldött

  23. Biztosítási kötelezettség alá nem eső külföldi kiküldött Tbj. 11. § b) pont A biztosítás nem terjed ki: a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzettkülföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.

  24. Biztosítási kötelezettség alá nem eső külföldi kiküldött 1) két évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha a) a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és b) az  a)  pontban említettkörülmény a  magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak. Ez a rendelkezés nem érinti az  e  jogviszony alapján létrejött – külön törvényben meghatározott – szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget (szocho-fizetési kötelezettség tehát van). (Tbj. 11/A. §) 2) A Tbj. 11. § b) pontban foglalt 2éves időtartamot2013. január 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. január 1-jével jön létre. (Tbj. 65. § (1) bek.)

  25. Magyar – japán szociális biztonsági egyezmény a Magyarország és Japán között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2013. évi CLII. törvény A hatálybalépés időpontja: 2014. január 1. [ 48/2013. (XII. 31.) KüM közlemény]

  26. Szociális hozzájárulási adó

  27. A kifizetőt terhelő szocho alapja a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj [Eat. 455. § (1) bek. c) pont] külföldi kiküldetés esetén alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér a járulékalap [Eat. 455. § (1) bek. e) pont] a szocho-fizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követő kifizetés

  28. A jogviszony megszűnését követő kifizetés • Tbj vhr. 4/A. § (5) bek.: A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor. • 2014. jan. 1-jétől – Eat. 455. § (1b)-(1c) bek. • A kifizetőt terhelő adó alapjának megállapításánál figyelembe kell venni a jogviszony megszűnését követően kifizetett/juttatott, az Eat. 455. § (1) bek. szerinti szocho alapot képező jövedelmet úgy, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján kerülne sor.

  29. Eva alany egyéni vállalkozó szocho-kötelezettsége 1. [456. § (2)-(4) bek.] Az eva alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja: • a)a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg; • b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az adóalap megállapításának egyéni vállalkozóra, illetve őstermelőre irányadó különös szabályai szerint meghatározott összeg. • Új szabály: ha az egyéni vállalkozó eva-alanyisága év közben megszűnik, akkor az a) pont szerinti adóalapot törthónap esetén az eva-alanyisága megszűnésének hónapjában napi arányosítással állapítja meg.

  30. Eva alany egyéni vállalkozó szocho-kötelezettsége 2. [456. § (2)-(4) bek.] • Az eva-alany egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az eva alapjának 4 százaléka, ha a) az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányaira tekintettel mentesül, b) tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll.

  31. Szociális hozzájárulási adókedvezmények • Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény • A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény • START-kedvezmények

  32. Tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény [Eat. 462/C. §] Tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartott. A 275 nap és a 183 nap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. A  Munka Törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a  462/C.  § szerinti kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére. [Eat. 464. § (10) bek.]

  33. Anyasági ellátásban részesülő foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény [462/D. §]

  34. Részkedvezmény összege 1. • Gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült/részesülő munkavállaló • Bruttó munkabér (max. 100 ezer Ft) 27 % - a foglalkoztatás első 2 évében • Bruttó munkabér (max. 100 ezer Ft) 14,5 % - a foglalkoztatás 3. évében • Időkorlát: az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig • A folyósítás megszűnésének hónapja: az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette - ha több is megillette, a határidőt a legutolsó anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani • Igazolás: az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a kincstár – az ellátásban részesülő kérelmére

  35. Részkedvezmény összege 2. • Ha a foglalkoztatott a) a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult ésgyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy b) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül. • Bruttó munkabér (max. 100 ezer Ft) 27 % - a foglalkoztatás első 3 évében • Bruttó munkabér (max. 100 ezer Ft) 14,5 % - a foglalkoztatás 4. és 5. évében • Időkorlát: az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig • A folyósítás megszűnésének hónapja • Igazolás: gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély eseténplusszban szükséges a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, kincstár által kiadott igazolás

  36. A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve/a foglalkoztatás harmadik, illetve ötödik éve véget ér. • A foglalkoztatás kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor az anyasági ellátás folyósítása melletti vagy az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás vagy továbbfoglalkoztatás megkezdődik. • Az Eat. 462/D. § (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény érvényesítését – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – nem zárja ki, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás 2013. január 1-jét, a (3) bekezdés szerinti kedvezmény esetén 2014. január 1-jét megelőzően kezdődött.

  37. Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások adókedvezménye [Eat. 462/E. §] A részkedvezményre való jogosultság feltétele, hogy • a) a kifizető a létszámát az új munkavállalóval létesített munkaviszony kezdetét megelőző hónap – Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató szerinti – átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményezett időszakban nem csökkenti, és • b) a  kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye abban a  szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik, és • c) a  kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja a  b)  pont szerinti szabad vállalkozási zónában vagy e  szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától – közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számított – legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy ugyanabban a  területfejlesztésről és a  területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint a b) pont szerinti szabad vállalkozási zóna.

  38. Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény 1. [Eat. 462/F. §] • Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban • doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató, • vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő kifizető • Részkedvezmény: a (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 %-a

  39. Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény 2. • Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban • az Nftv. szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató • vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő kifizető • Részkedvezmény: a (bruttó) munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 14,5 %-a

  40. Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény 3. • Ha a  kifizető a  foglalkoztatottat az  adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag a kutató, fejlesztő tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet. • Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a  munkavállaló munkaviszonya kezdődik vagy véget ér, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

  41. Egészségügyi hozzájárulás • Mentes a  százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az  olyan jövedelem vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely a) a Tbj. szerint járulék alapját képezi, b)  szociális hozzájárulási adó alapját képezi, vagy c)  az Szja tv. alapján adómentes vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni. [Eho tv. 3. § (5) bek.]

  42. A Tbj. szerinti belföldi magánszemély 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet • a) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelem – az Szja tv. szerint adómentesnek minősülő kamatjövedelem vagy kamat kivételével – adóalapként meghatározott összege után, • b) az Szja tv. 67/B. §-a szerint megállapított lekötési hozam után, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor. [Eho tv. 3/A. § (1) bek.]

  43. [Mentes a 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól] • d) az Szja tv. 65. § szerinti olyan biztosítás után megállapított kamatjövedelem, amelynél • da) a biztosításra vonatkozó jogviszony fennállásának időszakában – 2014. január 1-je előtt kötött biztosítások esetében 2014. április 1-től a jogviszony megszűnéséig, de legalább három évig – mindvégig a biztosítási feltételekben vagy más hasonló, a szerződő által megismerhető belső szabályzatban meghatározottak szerint befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a szerződő választása szerinti eszközalapnak, befektetési egységhez nem kötött életbiztosítások esetében a díjtartaléknak legalább 80 százalékos arányban kell a b) pont szerinti értékpapírt tartalmaznia, és • db) a biztosító, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az uniós jogi aktusokban megállapított tőkepiaci felügyelet hatálya alatt áll. [Eho tv. 3/A. § (2) bek. d) pont]

  44. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

More Related