AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE

1. Környezetmenedzsment rendszerekA környezeti menedzsment. A környezettudatos vállalatirányítás alapeszméi: elkötelezettség, környezettudatos magatartás, folyamatos fejlesztés.PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés

2. AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Környezeti menedzsment • Környezettudatos vállalatirányítás alapeszméi: • Elkötelezettség • Környezettudatos magatartás • Folyamatos fejlesztés

3. A környezeti menedzsment története 1972: ENSZ Emberi Környezet Konferencia, Stockholm; 1972: Létrehozzák az ENSZ Környezetvédelmi programját (UNEP); 1984: Környezet és Fejlődés Világbizottsága (WCED): Közös jövőnk (1987); 1984: Felelősségteljes gondoskodás programja: vegyipar; 1990: A Fenntartható Fejlődés Vállalati Tanácsa (BCSD): Változó világ (1992); 1991: Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartája: a környezetbarát menedzsment 16 alapelve; 1991: A BCSD megkeresése az ISO felé, hogy a környezetvédelmi szabványok kidolgozásáról tárgyaljanak. 1992: ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia (UNCED): Agenda 21 és Riói Nyilatkozat; 1994: Szabványok, módszerek: BS 7750, Öko-Menedzsment és Audit Rendszer (EMAS), ISO;

4. A Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartája • A világgazdasági folyamatok főszereplői, a nemzetközi vállalatok felé a fenntartható fejlődés követelménye szervezett formában először 1991-ben fogalmazódott meg. • A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC-International Chamber of Commerce) kidolgozta „A Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartájá”-t („Business Charter for Sustainable Development”), amelyet a környezet és a vállalati menedzsment témakörét napirendre tűző II. világgazdasági konferencia (Párizs, 1991. április) elfogadott.

5. A Chartához csatlakozott kötelezettséget vállalt: „…környezeti teljesítményüket a Charta 16 alapelvével összhangban fejlesztik, javítják vállalatvezetési módszereiket, az elért eredményeket folyamatosan értékelik és azokról a munkatársakat és a közvéleményt egyaránt tájékoztatják”.

6. Az ICC Üzleti Kartájában a környezeti menedzsment a következő 16 pontban került meghatározásra: • Vállalati prioritás; • Integrált menedzsment; • Folytonos fejlesztés; • Alkalmazottak képzése; • Előzetes felmérés; • Termékek és szolgáltatások; • Fogyasztói információk; • Létesítmény és üzemelés; • Kutatás; • Az elővigyázatosság szemlélete; • Alvállalkozók és szállítók; • Vészhelyzetek elhárítására valós készenlét; • Technológia átadása; • Közreműködés az össztársadalmi erőfeszítésekben; • Nyitottság a környezeti problémákra; • Tájékozottság és tájékoztatás.

7. Környezettudatos (vállalat)irányítás • A környezettudatos irányítás a környezettudatos szervezetek – általában vállalatok – vezetését, működtetését jelenti oly módon, hogy maga a tevékenység és a kibocsátott termékek, szolgáltatások ne veszélyeztessék, és minél kevésbé terheljék a telepítési, munkahelyi és természeti környezetet. • Gyakran összetévesztik a környezettudatos irányítást a környezetközpontú irányítási rendszerekkel. A környezettudatos irányítás egy olyan alapkoncepció, megközelítés vagy akár magatartási forma, amely alapján a vezetőség a vállalatot működteti.

8. Környezeti Menedzsment Rendszer • a vállalat általános menedzsmentjének (a tervezést is beleértve) azon aspektusai, amelyek kialakítják, végrehajtják, bevezetik, és folyamatosan megújítsák a környezeti politikát és célkitűzéseket. • A környezeti menedzsment rendszer (KMR) vagy környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) rendszer a vállalat általános menedzsment rendszerének része. • Kiterjed a szervezeti felépítésre, a tervezési folyamatokra, a feladatkörökre, az eljárásokra, folyamatokra ésmindazonerőforrásokra, melyek a környezeti menedzsment rendszer kialakításához és fenntartásához szükségesek.

9. A KIR az ISO 14001 szabvány megfogalmazásában (MSZ EN 14001:1997.): „A teljes (vállalat) irányítási rendszerének az a része, amely magában foglalja a környezeti politika kialakításához, bevezetéséhez, véghezviteléhez, átvizsgálásához és fenntartásához szükséges szervezeti felépítést, tervezési tevékenységéhez, felelősséget, gyakorlatot, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat.”

10. A KÖRNYEZETI MENEDZSMENT ALAPELVEI (Klaus-Kerekes alapján) • 1. A környezet védelme - a megelőzés elvének gyakorlati alkalmazásával – alapvető cél. • 2. Részvétel a környezetvédelemmel összefüggő társadalmi feladatok megvalósításában. • 3. A környezeti teljesítmény folyamatos javítása, a folytonos fejlődés megvalósítása. • 4. Integrált menedzsment, a döntések környezeti megalapozása. • 5. A környezeti szempontok érvényesítése a kommunikációs tevékenység során (nyitottság a környezeti problémákra, tájékozottság és tájékoztatás). • 6. A környezeti szempontok figyelembe vétele már a kutatás- fejlesztés során.

11. A KÖRNYEZETI MENEDZSMENT ALAPELVEI • 7. A környezeti szempontok beépülnek a tervezés folyamatába. Új projektek, új tevékenységek indítását megelőzi az előzetes környezeti értékelés. • 8. Törekvés a környezetbarát termékek és szolgáltatások megvalósítására és terjesztésére. • 9. A környezeti menedzsment figyelembe veszi az érdekelt felek véleményét (törekszik megfelelni a fogyasztók, az üzleti partnerek elvárásainak, és tanácsadással is ösztönzi őket a környezetkímélő használatra). • 10. A környezeti menedzsment felkészült a normálistól eltérő tevékenységek következményeinek elhárítására, az üzemzavarok, vészhelyzetek által okozott környezeti hatások lehetőség szerinti mérséklésére. • 11. A környezeti menedzsment kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók oktatására, folyamatos továbbképzésére.

12. Folyamatos környezeti teljesítmény javulás • A környezeti menedzsment rendszer legfontosabb elve a folyamatos környezeti teljesítményjavulás a gazdasági eredményekjavulása mellett, mely környezettudatos kommunikációval, a dolgozók motiváltságánakelősegítésével, felülvizsgálatokkal és a nyilvánosság bevonásávalérhető el.

13. Egy jó környezeti menedzsment rendszer két dolgot eredményez • Egyrészt lehetővé teszi a vállalat számára, hogy csökkentse a környezetet ért hatásokat, míg ezzel egy időben csökkenti a költségeket és növeli a termelékenységet, • másrészt koordinálja a vállalat környezetvédelmi tevékenységét, hogy nagyobb szervezeti eredményeket és hatékonyságot érjen el.

14. A VÁLLALATVEZETÉS HATSZÖGE

15. A vállalati környezetmenedzsment fontosabb jellemzői Többdimenziós célrendszer (ökológiai-, társadalmi- és piaci célorientáció); • Vállalaton és funkciókon túlmutató karakter; • Proaktív stratégia.

16. TÖBBDIMENZIÓS CÉLRENDSZER Folyamatszervezés Szervezeti felépítés Projekt- menedzsment Információ- áramlás Beszerzés Termék- tervezés Értékesítés Vevői igények Anyag- áramok Anyag raktár Termelés Késztermék raktár Munkavállalók Technika KIR rendszer Anyag és információs folyamatok

17. Ökológiai irányultság • A gazdálkodás külső és belső feltételeivel egyaránt számoló, szisztematikusan építkező és folyamatos ellenőrzést biztosító, ökológiai irányultságú vállalati magatartás. • Az ökológiai irányultság a vállalati magatartás elsődleges céljaként fogalmazódik meg, ami a környezetterhelések megelőzésére és csökkentésére megtett gyakorlati intézkedésekben realizálódik.

18. Ökológiai irányultság (folytatás1) • Minden olyan vállalati tevékenységet átfog, ami közvetlenül (pl. filterek felszerelése, szűkös erőforrások helyettesítése), vagy közvetetten(pl. kutatás-fejlesztés, környezeti tanácsadás, környezeti kommunikációs politika) hozzájárul a környezeti terhelések megelőzéséhez és csökkentéséhez. • Egyrészt a vállalatot érintő környezeti gondok kezelése tartozik feladatkörébe, másrészt gondoskodik a környezetvédelemmel-környezetgazdálkodással összefüggő lehetséges sikerfaktorok kifejlesztéséről, és a fennálló kockázatok megszüntetéséről.

19. A környezeti menedzsment rendszer célja, hogy segítse a szervezetet: • A szervezet szempontjából lényeges környezeti hatások,tényezők és kockázatok meghatározásában, kezelésében • Környezeti politika (célok) • Programok végrehajtása • Alapelvek meghatározásában (környezetvédelmi felelősség) • A célok eléréséhez szükséges erőforrások meghatározásában, a felelősök kijelölésében és a szükséges forrásokkal való ellátásukban; • Az egyes feladatok,feladatkörök, hatáskörök és eljárásokmeghatározásában és dokumentálásában, (a vállalat megszüntesse vagy minimalizálja a negatív környezeti hatásokat) • Mindezen elvek terjesztése a szervezeten belül • az emberektovábbképzése (kötelezettségeik hatékony teljesítése).

20. A vállalati környezeti menedzsment eszközei • külső fél által tanúsítható környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) alkalmazása; • hulladékminimalizálás, energiaracionalizálás szennyezés-megelőzés, tisztább technológiák alkalmazása; • dolgozók képzése, ösztönzése a környezet és egészségkímélő magatartásra; • ökokontrolling; • szállítási és egyéb logisztikai rendszerek átalakítása; • ökológiai könyvvitel; • környezetbarát termékek; • életciklus elemzés; • ökomarketing; • környezeti jelentések.

21. A környezetorientált vállalkozás lehetséges előnyei • A vállalat társadalmi elismertségének (imázs) javulása; • Új és tartós vásárlói kör megnyerése; • Költségmegtakarítás az anyag- és energiafelhasz-nálásban; • Új piacok megszerzése (környezeti piaci irányultság); • Piaci partnerekkel (bankok, biztosítók stb.) való kapcsolat javulása; • Nagyobb állami megrendelések lehetősége. (Kósi K. – Valkó L., 2003.)

22. A környezetorientált vállalkozás lehetséges kockázatai • A környezetvédelmi feladatok megvalósítása által kiváltott költségnyomás; • A környezetvédelmi szabályozás országonként eltérő szintje és következetessége rövidtávon csökkenti a nemzetközi versenyképességet; • A környezeti piac termékei iránti kereslet bizonytalanságai; • Hiányzó kooperációs hajlam a partnerek részéről; • Vállalaton belüli ellenállás az új feladatokkal szemben; • A hatósági bürokrácia túlzott jelenléte. (Kósi K. – Valkó L., 2003.)

23. Összegzés • növeli a szervezet VERSENYKÉPESSÉGÉTés hozzájárul az emberek egészségének, a környezet állapotának megóvásához, és javításához, • a költségeket csökkenti, mert elősegíti az anyag- és az energiafelhasználás optimalizálását; mert a környezetterhelést (kibocsátás, elvonás) mértékét csökkenti; • biztosítja a tevékenység környezeti hatásainak kézben tarthatóságát, mert összehangoltságot eredményez; mert környezetvédelmi szempontból rendet teremt; • lehetőséget biztosít a környezeti teljesítmény folyamatos fejlődésére, a forgalmat növeli, mert lehetővé teszi, hogy alkalmazója a környezetvédelem iránti elkötelezettségét mások előtt felmutassa, így a szervezet, valamint tevékenysége, terméke, szolgáltatása megítélését a vevők körében javítja; • a javítja a kapcsolatot az érdekelt felekkel: Vásárlók, Hatóság, Szomszédság, Befektetők, Zöldek, Dolgozók

24. Környezeti menedzsment szabványok • BS 7750 - érvényes Nagy Britanniában. • EMAS - érvényes az Európai Unió területén • ISO 14001 - érvényes az egész világon.

25. Jelenlegi nemzetközi helyzet Az iparvállalatok – ha létre akarják hozni saját környezeti menedzsment és auditálási rendszerüket – számos (min. 6) szabvány és előírás közül választhatnak. Pl. • International Chamber of Commerce (Nemzetközi Ipari Kamara) által kiadott Business Charter for Sustainable Development, • a CERES elvek (Coalition of Environmentally Responsible Economics) • a Chemical Manufacturers Association által kiadott Responsible Care Programné.

26. Hazai helyzet A hazai vállalkozási szféra: • 1998-ban 209 Mrd forintot fordított környezetvédelemre, • 2001-re 432 Mrd Ft-ra nőtt, • 2005-re pedig 786 Mrd forintra emelkedett.

27. Jelenlegi hazai helyzet • A gazdasági szféra környezetvédelmi beruházásainak legnagyobb része a kibocsátási paraméterek javítására irányul. • A környezetvédelmi kiadásokra jellemző az ágazati és a területi koncentráció. A területi koncentrációt illetően a közép-magyarországi régió áll az élen, ahová az egyszeri környezetvédelmi beruházásoknak és a folyó kiadásoknak kb. a fele, a közvetetten környezetvédelmi hatással is rendelkező beruházásoknak több, mint kétharmada összpontosul.

28. Jelenlegi hazai helyzet (folytatás1) • Az ISO 14001 szerint tanúsított vállalatok száma a 2008. januári nyilvántartás szerint 1257. Ezek között csupán 5 vállalatnak van EMAS szerinti tanúsítása. • Az EMAS-ra fordítandó fokozott figyelmet az is indokolja, hogy az ISO 14001-től eltérően ennek elterjesztését az EU anyagilag is támogatja.

29. KÖVET- INEM • A magyarországi KIR nyilvántartás hivatalos kezelője a KÖVET-INEM Hungária. • A KÖVET (Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület) 1995. októberében alakult, az INEM magyar tagjaként. Főtitkára Tóth Gergő • A KÖVET nem nyereségorientált, a kormányzattól és érdekcsoportoktól függetlenül működő kiemelten közhasznú szervezet. Szolgáltatásokat nyújt, és gyakorlati programokat szervez a környezetre kisebb terheket rovó vállalati működés elterjesztése érdekében. • A KÖVET politikai vitákban nem foglal állást, tagjai nem "zöld mintavállalatok", de felelősséget érző cégek, akik működésüket is ezen szempontok szerint alakítják, alkalmazzák és terjesztik a környezettudatos vállaltirányítás eszközeit és módszereit.

30. Terméktervezés Termék-bevezetés Panaszok kezelése Szennyvíz -kezelés Hulladék- kezelés FOLYAMATKÖZPONTÚSÁG Nagyobb fejlesztési lehetőségek. Kedvezőbb környezetminőség elérése!

31. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FOLYAMATOS JAVÍTÁSA VEVŐ VEVŐ VEZETÉS FELELŐSSÉGE FELMÉRÉS ELEMZÉS JAVÍTÁS ERŐFORRÁSOK Elégedettség TERMÉK MEGVALÓSÍTÁS Követelmény TERMÉK A folyamatszemléletű minőségirányítási rendszer modellje Értéknövelő tevékenység Információáramlás

32. A folyamatszemléletű minőségirányítási rendszer modellje A vevők olyan termékeket és szolgáltatásokat igényelnek, amelyek megfelelnek az elvárásaiknak. Ezek az igények és elvárások a vevői követelményekben jelennek meg. A vevői igények mellett – melyek természetesen folyamatosan változnak – a vállalatnak figyelembe kell vennie a piaci versenyhelyzet miatti nyomást, és a műszaki haladást. Folyamatszemléletű irányításról akkor beszélünk, ha egy vállalaton belül a folyamatok egy rendszerének alkalmazása folyik, e folyamatok meghatározásával, kölcsönhatásaival és irányításukkal együtt.

33. A folyamatszemléletű minőségirányítási rendszer modellje (folytatás1) A folyamatszemléletű megközelítés előnye, hogy gondoskodik az egyes folyamatok közötti kapcsolat, továbbá a folyamatok kombinációjának és kölcsönhatásának folyamatos szabályozásáról. Folyamat: Egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek olyan sorozata, amely bemeneteket kimenetekké alakít át.

34. FOLYAMATKÖZPONTÚSÁG Folyamatok minden szinten • Egyéni munka • Csapatmunka • Egy osztály • Az egész vállalat

35. Környezeti célok Mérés és figyelés Folyamatok Szükséges erőforrások Feljegyzések Kibocsátások Folyamatok tervezése Dokumentálás

36. Főfolyamat Folyamatok Műveletek Műv.elemek Folyamat feltérképezése-folyamat lebontása

37. A Deming ciklus Terv. Csel. Csin. Ell. Terv. Csel. Csin. Ell. Terv. Csel. Csin. Ell. Folyamatos javítás Előirányzott környezeti teljesítés Aktuális környezeti teljesítés

39. AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • A környezeti menedzsment egyre fontosabb szerepet tölt be a vállalatok életében. • Összességében elmondható, hogy a vállalatok számára előny a környezeti menedzsment rendszer megvalósítása. • A sikeres megvalósítás alappillérei: elkötelezettség, környezettudatos magatartás, folyamatos fejlesztés.

40. AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartáját! • Ismertesse és fejtse ki a környezeti menedzsment rendszer alapelveit, előnyeit és hátrányait! • Ismertesse a környezettudatos vállalatirányítás alapeszméit! • Ismertesse és fejtse ki a Deming-kör részeit a KIR működése során!

41. Az előadás felhasznált forrásai • Engel, H. W.-Tóth G. (2000). Miért és hogyan foglalkozzunk a környezetvédelemmel vállalatunknál. A környezettudatos vállalatirányításról és az ISO 14001-ről egyszerűen. RegEM program 1. útmutató. KÖVET-INEM Hungária. Budapest. • Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen.

42. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKÖVETKEZŐELŐADÁS CÍME:A vállalati környezeti menedzsment eszközei. Környezetirányítási Rendszerek (KIR)