Kis-és középvállalkozások és a hitelgarancia

1. Kis-és középvállalkozások és a hitelgarancia

2. Az előadás felépítése • Kis- és középvállalkozások • I./1. Kis- és középvállalatok definiálása, Régi és új definíció • Gondok az új definícióból adódóan • I./2. KKV szektor kialakulása a rendszerváltástól napjainkig, KKV-k a gazdasági szervezeteken belül, KKV szektor az EU-n belül • I./3. KKV szektor jelentősége a gazdaságban, vállalkozások demográfiája, gazdasági jellemzőik, kilátásaik, KKV szektor a nemzeti számlákban, Vállalkozói aktivitás • I./4. KKV szektor támogatása, állami támogatások szükségessége, Nagyvállalati összefogás, KKV-k mint bankok célcsoportjai

3. Hitelgarancia • II./1. Hitelgarancia rendszerek, Csoportos, kölcsönös, szövetkezeti garancia rendszerek, Közhitelgarancia rendszer • II./2. Közhitelgarancia rendszer működése, jogi háttere, Kik vehetik igénybe a kezességet és kik nem? • II./3. Hitelgarancia Rt. Feladatai, működése, számviteli sajátosságok, Szervezeti felépítés, éves jelentés, nemzetközi kapcsolatok • II./4. Hitelgarancia Rt. tevékenysége, Ki, mit, mennyiért? Termékei

4. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány • III./1. Történeti áttekintés, formai sajátosságok, jogi háttér • III./2. A tevékenységek eltérő vonásai különös tekintettel az agrárágazatra és vidékfejlesztésre • III./3. Az alapítvány működési modellje, Kezességnyújtás folyamata, Beváltás folyamata • III./4. Az alapítvány jellemzése számokkal • Hitelgarancia a gyakorlatban • IV./1. Beruházási hitelek • IV./2. Preferált célú agrár-beruházási hitelek • IV./3. Jelzáloghitelezés

5. I. Kis- és középvállalkozások 1999. évi XCV. tv. alapján 2004. május 1-ig kkv: 2005. január 1-jetől:

6. A korábbi és új definíció közötti lényeges különbségek: • mikro vállalkozások korábbinál pontosabb körülhatárolása • kis- és középvállalkozások mérleg-főösszeg és árbevétel határainak megnövelése • a korábbi 25% állami, önkormányzati vagy nem kkv tulajdonosi részesedésre vonatkozó függetlenségi kritérium helyett részletesebb megoldással lesznek a vállalkozások megkülönböztethetőek • Változások: • közel ezer vállalkozás átsorolása történik meg • a kkv-k arányai eltolódnak egymás közt • sor kerül az önálló vállalkozás, a társvállalkozás, az összekapcsolt vállalkozás fogalmak bevezetésére • nagyvállalatok jó része is beletartozik majd a kkv körbe

7. Gondok az új definícióból adódóan: • rászoruló kisvállalatok csúsznak le a támogatásokról, csődveszély • nagyvállalatok versenyelőnye pályázatok elnyerésében • támogatásból kiszoruló cégek • A kkv szektor kialakulása: • 80-as évek vállalati gazdasági munkaközösségei: egyéni teljesítmény elismerése a központosított hatalom bábáskodása mellett • rendszerváltás során a pénzügyi, gazdasági, információs struktúra mesterséges kialakítása • szervezetek nem elég hatékonyak

8. Kkv-k a korai átmeneti gazdaságban: (1990-96) • felszámolják a tervgazdaság és a pártállam politikai intézményeit • kiépülnek a piacgazdaság intézmény keretei • rövid idő alatt a hiánygazdaság versenygazdasággá alakul • állami tulajdon privatizációja • radikális átalakulás a gazdaság szerkezetében • gyorsan növekvő számú vállalkozás, amelynek túlnyomó többsége mikro vállalkozás • gazdaság nyitottsága nő • kkv szektor a sok új belépővel felhígul – kényszervállalkozások, tőkeszegénység

9. Kkv-k a fejlett átmeneti gazdaságban: (1997-) • az import szabályozása egyre liberálisabb, így erősödik az importverseny • a betelepülő külföldi tulajdonú vállalkozások egy része a hazai piacon értékesít • erősödik a hazai tulajdonú vállalkozások teljesítménye és az egymásnak támasztott konkurencia • verseny erősödése, stabilizálódó szabályozási környezet

10. Néhány hatékonysági és eredménymutató vállalatcsoportok szerinti változása

11. Az egyes kkv-csoportok mérlegfőösszegének aránya az összes vállalaté arányában

12. A nemzetgazdasági ágak bruttó hozzáadott értéke és részesedése a piaci áron mért vállalati GDP-ből

13. GEM vállalkozói aktivitás és a vállalati vállalkozási index országok szerint

14. TVM azt mutatja, hogy az adott időpontban az adott országban a felnőtt lakosság hány százaléka akar vállalkozásba kezdeni, vagy már van 42 hónapnál fiatalabb vállalkozása. • Ebből származtatható a lehetőség motiválta, illetve a kényszervállalkozások aránya, amelyek azt mutatják, hogy az adott időpontban, az adott országban a felnőtt lakosság hány százaléka akar vállalkozást létrehozni (vagy van 42 hónapnál fiatalabb vállalkozása), amely létrehozásának oka a kínálkozó üzleti lehetőség vagy pedig a kényszer volt. • VVM egy olyan komplex index, amelyet a vállalkozói vállalatok összes vállalathoz viszonyított százaléka és ezen cégek foglalkoztatási aktivitása eredményeképpen alakítottak ki. A negatív számok elkerülése érdekében a VVM átlagértékét kettőre standardizálták.

15. Önfoglalkoztatás aránya és a vállalkozói ráta az OECD-országokban Vállalkozói ráta: a tulajdonosok aránya a teljes foglalkoztatottak számához képest. Az önfoglalkoztatók közé tartoznak a főállásban önállók, a társas vállalkozások tagjai és kisegítő tagjai továbbá a szövetkezeti tagok és alkalmi munkások. magasabb önfoglalkoztatási arány a vállalkozói ráta meghaladja az önfoglalkoztatói rátát

16. Kkv szektor az EU-ban: • Lisszaboni Agenda és EUGA célkitűzése: legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő gazdaság • 25 tagállamban közel 20 millió kkv • Eu GDP-jének 57%-a • kkv-k 45 5-a tud csak az EU-s támogatásokról • 4% pályázik csak

17. Kilátások, várakozások • K and H és a Gfk Közvélemény-kutató kkv bizalmi index kutatása: • negatív tartomány – 2005 nehéz év • árbevétel növekedési várakozásai egyszámjegyűek • innovációs kedv viszont töretlen • mezőgazdasági vállalkozások a legborulátóbbak • Kitörési pont: • minél több EU-s forrás bevonása

18. Állami akciók • A kis- és középvállalkozások a nemzetgazdaságban igen fontos szerepet töltenek be, hiszen a GDP közel felét termelik, a munkavállalóknak pedig megközelítőleg kétharmadát foglalkoztatják. Nem véletlen, hogy egyre több támogatásban részesül(het)nek. Az állami támogatások egy része vissza nem térítendő, más része kedvezményes hitelprogram, vagy induló vállalkozások számára biztosított tőkebefektetés formájában valósul meg. • Sikeres hitelkonstrukciók: • a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által szervezett Európa-hitel (amelynél a teljes évre szánt keret felét, 40 milliárd forintot a bankok már ki is helyezték), • a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) Széchenyi-kártyája (az eddig felhasznált hitelkeret 37 milliárd forint).

20. Bankok célcsoportjaként A nagyvállalati piacon kialakult éles verseny és a minimálisra csökkent jövedelmezőség hatására az utóbbi években egyre több bank érdeklődése fordult a korábban elhanyagolt kis- és középvállalati szektor felé.Míg a honi nagyvállalatok eladósodottsága a nemzetközi szintet közelíti, addig a KKV-szektorba tartozó vállalkozások jellemzően még mindig forráshiánnyal küzdenek. A KKV-szektor tehát a bankok számára hatalmas potenciállal kecsegtető hitelpiacot jelent. A kicsik finanszírozása ugyanakkor speciális kihívások elé állítja a pénzintézeteket. Egyrészt a vállalkozás méretének csökkenésével a csőd kockázata egyre nagyobb, másrészt a kisebb vállalatok jelentős része nem rendelkezik alapos pénzügyi kimutatásokkal, így limitált a bankok számára róluk elérhető információ.

21. A KKV-hiteleket továbbdrágító tényező: az elbírálásukhoz és későbbi figyelemmel kisérésükhöz kapcsolódó magas fajlagos adminisztrációs költség. Kezelése: a folyamatok és termékek egyszerűsítése. Egyre többen kínálnak szolgáltatás-csomagokat, illetve gyorsított elbírálású, sztenderd feltételű hiteleket. Szofisztikáltabb ügyfelek: gyakran több – általában két – bankkal állnak kapcsolatban, ezek kondícióit összehasonlítják, és váltanak is akár, ha máshol jobb feltételeket sikerül elérniük. Keresztértékesítési szempontok:a forráshoz jutás egyik feltétele, hogy a cég éves számlaforgalmának meghatározott százalékát a hitelező banknál bonyolítsa. Itt azonban csak részben lehet keresztértékesítésről beszélni, e feltétel bizonyos mértékig a bankok információhiányából fakadó kockázatát hivatott ellensúlyozni.

23. II. Hitelgarancia Hitelgarancia rendszerek: ­ Csoportos ­ Kölcsönös ­ Szövetkezeti ­ Közhitel

24. Hitelgarancia ZRt.: Alapítás éve: 1992 Jegyzett tőke: 4812 millió Ft (2004) Alapítói célok: • a kis- és középvállalkozások (KKV) támogatása • a KKV-k hitelezésében a banki kockázatok mérséklése • állami, banki és vállalkozói források bevonása Alapvető feladatai: • a kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának megkönnyítése • hitelt biztosít alacsony összegű fedezetek esetén is

25. Maga a folyamat: A bank a Hitelgarancia ZRt-hez továbbítja a szükséges dokumentumokat, valamint a kézfizető kezességvállalási kérelmet. A Hitelgarancia  ZRt. a benyújtott kérelmeket kockázati szempontból elemzi, és ennek alapján legfeljebb 15 nap alatt döntést hoz A döntés négyféle lehet: A HG ZRt.elfogadja a kérelemben foglaltaknak megfelelően A HG ZRt. bizonyos feltételhez köti a kezességvállalási szerződés megkötését A HG ZRt. ajánlatot tesz alacsonyabb mértékű készfizető kezességvállalásra A túl kockázatosnak ítélt kérelmeket a HG ZRt. elutasítja

26. A HG ZRt. működésének jogi háttere: • A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. (Hpt.) • A költségvetési törvény (a garancia-portfolió maximális nagysága, kezességvállalás mértéke, az állami viszontgarancia mértéke, maximális összege és feltételei) • A költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 48/2002. (XII.28.) PM rendelet

27. Számviteli sajátosságok: • nem fizet társasági adót • nem fizet osztalékot • az üzlet aktivitást az éves új garanciavállalás összege fejezi ki leginkább • az év végi garanciaállományt mérlegen kívüli tételként kell kimutatni • az értékesítés nettó árbevétele nem értelmezhető • a céltartalékképzés saját elhatározás alapján történik

28. Szervezeti felépítése:

29. Nemzetközi kapcsolatok: Kölcsönös Garanciatársaságok Európai Szövetségének (AECM) tagja, melynek főbb céljai: • képviseli a tagok közös érdekeit, • erősíti és növeli a kölcsönös garanciáknak, mint a KKV-k finaszírozáshoz való hozzájutását segítő instrumentumoknak a szerepét, • előmozdítja és támogatja a garancia társaságok működésének pénzügyi feltételeit szabályozó jogi keretek fejlesztését, javítását, • elősegíti és támogatja a tagok közötti információcserét, • javaslatokat tesz a gazdasági politikák kialakításában közreműködő szervezetek számára, beleértve az Európai Uniót is.

30. A HG ZRt. tevékenysége • Készfizető kezességvállalás (garancia) a tulajdonos hitelintézetek és KKV-k hitel- és bankgarancia-szerződéseihez • A készfizető kezességvállalás mögött 70%-os állami viszontgarancia áll • A garancia az EU szabályai szerint de minimisállami támogatásnak minősül • A garanciavállalás régió- és szektorsemleges

31. Ki, mit, mennyiért? – aktuális díjtábla

32. futamidő kezdő hónap hitel összege garancia ügy típusa fizetés módja

34. HG ZRt. termékei • Bankokkal megkötött megállapodás alapján, csomagszerűen kezelt, egyszerűsített eljárással vállalt kezességek 2005. I-IV. havi adat: a garanciák összegének 12%-a • Egyedi kockázatelemzés alapján elbírált ügyletek 2005. I-IV. havi adat : a garanciák összegének 33%-a • Széchenyi Kártya konstrukció 2005. I-IV. havi adat : a garanciák összegének 55%-a