1 / 41

Szülő támogató programok itthon és külföldön

Szülő támogató programok itthon és külföldön. Németh Szilvia, oktatáskutató Ügyvezető igazgató, T-Tudok Zrt. A szülőség támogatása.

awen
Télécharger la présentation

Szülő támogató programok itthon és külföldön

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szülő támogató programok itthon és külföldön Németh Szilvia, oktatáskutató Ügyvezető igazgató, T-Tudok Zrt.

  2. A szülőség támogatása “A szüleinket és a nagyszüleinket nem okolhatjuk azért, hogy félreérthető információkat adnak át nekünk, mivel nekik sem állt rendelkezésükre jobb. De ma más a helyzet. Nem mondhatjuk, hogy ártatlanok vagyunk, amikor a következő generáció azzal vádol minket, hogy visszatartottuk azt az információt ami a birtokunkban volt, és könnyen átadható lenne” Alice Miller

  3. A szülők és az állam felelőssége • ENSZ GyermekjogiEgyezmény 18§ szerint a gondozás, nevelésfelelősségeelsősorban a szülőké, de ennekgyakorlásáhozazállamnakmindenlehetségessegítséget, szolgáltatástbiztosítaniakell • “Egyegészfalukellegygyerekfelneveléséhez” (afrikaiközmondás)

  4. Szülőség: ösztönös és/vagy tanult? • Szülői feladatok, szülőkkel szembeni elvárások változása • Gyermekkor át- és felértékelődése • Változó ismeretek, változó szükségletek • Sokféle család, szülő, gyerek • Család, intézmények, közösség, média • Gyermekek részvétele, partneri kapcsolat

  5. Szülőtámogatás Európában • “A szülők támogatása egy sor olyan tevékenységet jelent, mint az információk nyújtása, támogatás, képzés, tréning, tanácsadás és más lehetőségekek vagy szolgáltatások amelyek arra irányulnak, hogy befolyást gyakoroljanak annak érdekében, hogy a szülők értsék és képesek legyenek szülői szerepüknek megfelelni. Közös célkitűzés, hogy a gyerekek és fiatalok sikeresebbek legyenek (az esetek egy részében, ez igaz a család egészére), szolgáltatások nyújtásával, amelyek ismereteket, támogatást és akár átképzést nyújtanak a szülőknek.” (Mary Daly, 2011)

  6. Szülőtámogatás Európában • A szülőtámogatás fogalmát többféleképpen értelmezik a nemzetközi gyakorlatban, Európában: eltérő meghatározások, megközelítések találhatók a kutatók, döntéshozók, jogalkalmazók, szolgáltatók szóhasználatában, meghatározásában. • Egyik célkitűzése: Ennek keretében meg kellene szüntetni a gyerekek elhanyagolását és bántalmazását, a lelki és fizikai erőszakot, ideértve a megalázást, megalázó bánásmódot, lekicsinylő, degradáló magatartást, és a testi fenyítés minden formáját – testi fenyítés mentes Európát! – a jogszabály nálunk is él Gyvt. 6§.5. - elvileg

  7. A pozitív szülőség programja • Európa Tanács programjai szorosan kapcsolódnak: gyerekek elleni és családon belüli elleni erőszak, testi fenyítés tilalma, intézményes ellátásban nevelkedők, kisebbségek, migránsok, fogyatékkal élők, gyermeki jogok érvényesítése kérdéseihez is! • Önálló kiadvány:“Szülőség a mai Európában” Egy pozitív megközelítés, 2007

  8. Szülő támogató programok Európában • kliensbarátmegoldások, apákfokozottbevonása • a szolgáltatások ne legyenekstigmatizálóak • akészségfejlesztőmódszerekdomináljanak • nema hiányokra, gyengeségrefektetni a hangsúlyt, hanem a meglévőerősségekreépíteni • a progresszívuniverzalizmustámogatása – mindenkinekszolgáltatások, célzottspeciálisak, akinekszükséges

  9. Parenting support - 2012 Cél: Magyar országjelentés készítése a Eurofound megbízásából a szülő nevelésről, szülő támogatásról Résztvevő országok: Ausztria, Észtország, Svédország, Magyarország Módszerek: • Dokumentumelemzés • Jogi elemzés • Fókuszcsoportos beszélgetések • Jó gyakorlatok gyűjtése, leírása

  10. Az országjelentés szerkezete • A „szülő támogatás” fogalmának meghatározása • Történeti áttekintés • Jogi szabályozás és a kisgyermekkori intézményrendszer bemutatása • Jó gyakorlatok leírása • Következtetések, javaslatok megfogalmazása

  11. Parenting support - meghatározása • „szülőnek lenni”, szülőtámogatás, szülő nevelés Tartalma: • szülőklubok (Szülők háza, FSZK szülősegítő klubja, stb.) • tájékoztatás, informálás (portálok, brossúrák) • edukáció (Szülők Akadémiája, védőnő, Biztos Kezdet, A Good Start programok) • közösségi portálok (Babanet-Kölöknet, Babaszoba stb.) • egyesület, érdekképviselet (NOE, Szülőnek lenni program) • tanácsadás, tréning (családterápia, on-line tanácsadás) • közvetlen segítségnyújtás („Otthon segítünk”) • gyerekbarát, szülőbarát attitűd, szemlélet megjelenése az intézményrendszerben (bababarát kórház, szülők involválása az oktatási intézményekben, stb.)

  12. Szülőtámogató programok közös jellemzője • Civil kezdeményezések • a tanácsadás, informálás és közösséggé szerveződés elemei együttesen jelennek meg

  13. Jó gyakorlatok kiválasztása • A téma hazai szakértői ajánlják (Szülők Háza, Biztos Kezdet, stb.) • Sok szülőt elér (portálok, Babanet-Kölöknet) • Pozitív visszajelzés a kliensektől (Szülők Háza, második kerületi önkormányzati program, stb.) • Pozitív hatás bizonyítható ( pl. A Good Start nemzetközi értékelése)

  14. Hazai jó gyakorlatok fő kategóriái • Adott lokális területen az alulról jövő igények civil támogatásra találnak, illetve az adott települési intézményrendszer, önkormányzat felkarolja azokat; • Már kipróbált, bevált, külföldi jó gyakorlatokat honosítanak meg, vagy több jó gyakorlat elemet ötvöznek; • A meglévő intézményrendszerben általában egy kompetens és aktív vezető révén szolgáltatásokat nyújtanak a szülőknek • On-line csatornákon keresztül a szülők széles(felhasználó/on-line) rétege szakértői, illetve peer támogatáshoz jut.

  15. 1. Civil és állami/önkormányzati kooperáció • A Szülők Háza kezdeményezésben alulról építkezve az együttműködő közösségi erőre építve alkották meg intézményi programjukat, melynek célja a szülők megerősítése kompetenciáikban a közösségi léten és szakmai rendezvényeken keresztül. Egyaránt lehetőséget biztosít a gyermekekkel való foglalkozásra, újabb nevelési ismeretek elsajátítására és közösségben való létezésre a szülők számára. • Szülők Háza programnak több követője akadt, megteremti a hálózattá épülés lehetőségét, ezáltal fontos szinergiát teremtve a sporadikusan meglévő kezdeményezések között. • Módszertanilag megalapozott programról van szó. Egyik legfontosabb eleme, a gyermekjóléti és családsegítő központokkal való szoros együttműködés, ami a fenntarthatóság egyik legfontosabb biztosítéka. • A program mögött számos szakember áll, akik tapasztalataikkal, hozzáállásukkal, felkészültségükkel garanciát jelentenek a jó színvonalú működésre. • Univerzális megközelítésű

  16. 1/ mégegy példa • Budapest II. kerületében a Gyermekjóléti Szolgálat civil kezdeményezésre pályázati forrást biztosított a családi táboroztatás és szülői klub projektre, illetve • a pedagógiai szolgálat szembesülve a szülői igényekkel megszervezte a Szülők Akadémiája előadássorozatot, amit az önkormányzat felkarolt.

  17. 2. Külföldről behozott, továbbfejlesztett gyakorlatok A Good Start – Egy Jó Kezdet (Roma Education Fund) • A 2010 júniusától 2012 júniusáig tartó program - a helyi adottságokhoz alkalmazkodó mintaprojektek révén - Szlovákiában, Romániában, Macedóniában és Magyarországon összesen 16 településen valósult meg. • Célja a négy országban több mint 4 ezer kisgyermek és családjuk eredményes bevonása és támogatása volt. • Magyarországon a 2010/11-es tanév kezdetén Nyíregyházán, valamint a mátészalkai kistérség összesen öt településén indultak el az egyes programrészek, a 0-6 éves roma és nem roma, hátrányos helyzetű gyermekekre és családjukra koncentrálva, a kicsik kora gyermekkori fejlesztését célozva meg. • Meséd elnevezésű programelem: az édesanyák 36 héten át minden héten egy-egy új mesekönyvet olvastak otthon a gyermekeiknek, miközben a program felkészítette őket az óvodáztatással kapcsolatos feladatokra és az egészséges életmódra nevelésre.

  18. Együttműködés – miért? Számos nemzetközi tanulmány bizonyítja, hogy a szülők bevonása FÜGGETLENÜL SZOCIO-KULTURÁLIS STÁTUSZUKTÓL, ISKOLÁZOTTSÁGUKTÓL javítja • az iskolai eredményeket, • növeli a továbbtanulási arányt, • csökkenti a hiányzásokat, • segíti a diákok beilleszkedését, szociális készségeiket fejleszti. (Don Davies 2002.)

  19. Együttműködés – hogyan? • a szülői részvételnek számos formája van • mértékét és formáját befolyásolja a szülő háttere • mértéke a gyermek életkorának emelkedésével csökken • a gyermek fontos szereplője a folyamatnak • sok szülő nem érzi biztonságban magát a helyzetben (Charles Desforges 2003.)

  20. A szülői részvétel kiindulópontja • A szülők gyermekeik elsődleges nevelői, oktatói … de legalábbis rendelkeznek a szükséges potenciállal • A szülői jogok a gyermeki jogokban gyökereznek és ahhoz szorosan kötődnek • A szülőknek részt kell vennie a közoktatásbaninformáció, véleménynyilvánítás, bevonás • A szülőknek bíztatásra és támogatásra van ehhez szüksége  Befolyást kell gyakorolni a család-, szociál- és oktatáspolitikai döntéshozókra

  21. A legfőbb feladatok • a szülők felkészítése az egyenrangú kommunikációra • a pedagógusok felkészítése a partnerségre • új pedagógus-diák-szülő szerepek, egyensúly kialakítása • mindenki tanul

  22. Programtípusok • tanárképzés és –továbbképzés, tréningek • szülői szervezetek által kínált programok • közös tanár-szülő tréningek, programok • peer learning, egymás segítése • információs brosúrák • segítő szolgálatok

  23. Joyce Epstein • partnershipschools.org

  24. Szülő-iskola kommunikációA kutatásról • Majdnem 1500 fő (1469) válaszolt (KÖSZÖNJÜK MINDEN VÁLASZOLÓNAK!) • A minta 40 százaléka csak szülő, 60 százaléka pedagógus, felük osztályfőnök. • A minta 92%-aszülő, 68%-nak jár most is közoktatási intézménybe a gyereke (7% még nem óvodás, 27%-nak egyetemista vagy dolgozik a gyereke) • A pedagógusoknak átlagosan 1,83, a nem pedagógus szülőknek 2,29 gyereke van, az egész mintában átlagosan két gyereke van a válaszolóknak. • Az osztályfőnökök a legidősebbek (40-60), a tanárok fiatalabbak (30-50), a szülők a legfiatalabbak, nagytöbbségük harmincas. • A pedagógusok 35%-a középiskolai, 44%-a általános iskolai tanár, 9% óvodapedagógus, 7%-a gyógypedagógus, 6%-a egyéb. A pedagógusok 80%-a dolgozott pedagógusként az elmúlt három évben. • Iskolázottság és lakóhely alapján a válaszoló nem pedagógus szülők iskolázottsága magasabb az országosénál (44% diplomás, 40% érettségi, 14% szakmunkás, 2% 8 általános), a községben lakók és a borsodiak, szabolcsiak alulreprezentáltak, de nem drámai mértékben.

  25. A pedagógus és szülő közötti kommunikációs formák

  26. Még mindig az ellenőrző és a szülői értekezlet a favorit a szülők körében

  27. A legtöbb kommunikációs formával a szülők több mint fele soha nem élt

  28. Kommunikáció típusok csoportjai

  29. Az általános iskolában a hagyományos és személyes, a gimnáziumban a modern, a szakképzésben a személytelen kommunikációs formák dívnak az osztályfőnöknél

  30. Minél nagyobb a gyerek, annál kevésbé aktív a szülő

  31. Tipikus problémák és megoldásuk

  32. Általános iskolában előforduló problémák megoldása Sárga: inkább a tanár. Zöld: inkább a szülő választja

  33. Tipikus problémák megoldása középfokon Sárga: inkább a tanár. Zöld: inkább a szülő választja

  34. A tipikus iskolai problémák előfordulása és megoldási aránya, %

  35. Attitűdök, vélemények

  36. A szülők inkább hárítanak és konzervatívabbnak tűnnek, mint a pedagógusok

  37. Konklúzió/1 A szülők és pedagógusok közötti kommunikáció a középfokra elszemélytelenedik és elfogy, ezzel együtt a kapcsolat megítélése is rosszabb lesz. A szülők inkább pártolják a modernebb kommunikációs formákat (internetes levelezőlista, email), de gyakran időmegtakarítás céljából. A hagyományos formák (szülői, fogadóóra, ellenőrző) a leggyakrabb érintkezési formák, megítélésük is a legmagasabb. Ugyanakkor a szülőknek 40%-a a szülői értekezleten kívül nem igazán lép kommunikációba a pedagógussal. 38

  38. Konklúzió/2 Szinte mindenki találkozott azzal a problémával, hogy a gyerek nem szeret iskolába járni! A motivációs problémáknak több, mint a fele megoldódott, de az agresszív gyerek, vagy a tanárral kapcsolatos problémák esetén az esetek zöme nem vagy nem megnyugtató módon oldódott meg. A pedagógusok nyitottabbnak tűnnek a több kommunikációra mint a szülők, a szülőknek viszont ehhez sem sok kedve, sem ideje nincs. A kommunikációs formákat tekintve hiányoznak a kreatív, innovatív formák. 39

  39. Köszönöm a figyelmet! szilvia.nemeth@t-tudok.hu

  40. Köszönöm a figyelmet!

More Related