1 / 53

EURÓPA ZÁSZLÓI

EURÓPA ZÁSZLÓI. Andorrától Vatikánig Készítette: Csiki Vanda. Rövid történeti áttekintés. A minden ország nemzeti jelképének számító zászló, már az első civilizációk óta jelen van. A középkorban elsősorban a vezetők megkülönböztetésére, Európában a lovagok használták.

bergen
Télécharger la présentation

EURÓPA ZÁSZLÓI

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. EURÓPA ZÁSZLÓI Andorrától Vatikánig Készítette: Csiki Vanda

  2. Rövid történeti áttekintés • A minden ország nemzeti jelképének számító zászló, már az első civilizációk óta jelen van. • A középkorban elsősorban a vezetők megkülönböztetésére, Európában a lovagok használták. • Kolombusz kora óta, törvény írta elő a hajók nemzetiségének zászlóval való jelölését, ami a mai nemzeti zászlók ősének tekinthető. • Néhány régóta használt zászló adta az alapját más zászlók elkészítéséhez. Dánia nemzeti lobogója, más észak-európai ország zászlajának szolgált alapjául, úgy mint Finnországénak, Norvégiáénak vagy Svédországénak. Hollandia lobogója a legrégebbi mind közül, és a piros, fehér, kék színek a legelterjedtebbek a zászlók között. • Ma, a zászlók helyet kanak a diplomáciában, sport-és kulturális rendezvényeken, nemzeti ünnepségeken és középületeken.

  3. AZ EURÓPAI UNIÓ • Mivel az itt felsorolt országok közül sokan tagjai az Európai Uniónak ezért először ennek a zászlójáról pár szót. • Az Unió zászlaja 12 öt ágú csillagot jelenít meg az azúr kék háttéren, ami az eget szimbolizálja. A csillagok az európai népek unióját, a 12-es szám pedig a teljességet és a tökéletességet testesíti meg. A 12-es szám, az európai kultúrában mindenütt jelen van: 12 hónap, 12 állatövi jegy, 12 apostol és a kerek asztal 12 lovagja. • A zászló, amit egy Strasbourg-i művész tervezett, 1986. május 26-án vált hivatalosan az Unió jelképévé, igaz már 1955 óta használták.

  4. ALBÁNIA • Az ország piros zászlaját, melynek közepén egy kétfejű sas található, 1992. április 7-én fogadta el a tiranai kormány. A zászló először a XV. Században jelent meg Albániában. A sas motívum, egy Albán népmeséből származik.

  5. ANDORRA • 1993. május 1. óta használják jelenlegi formájában. A zászló színei a két szomszédos országot képviselik, utalva ezzel a jó kapcsolatra. A piros és kék szín Franciaországot, míg a piros és sárga Spanyolországot szimbolizálja. A címerre azért volt szükség, hogy megkülönböztessék Románia, illetve Csád zászlajától.

  6. AUSZTRIA • Ausztria nemzeti jelképe, a világ egyik legrégebben használt zászlaja, amit 1230-ban használt először mai formájában II. Frigyes, hogy függetlenítse magát a német-római császártól.

  7. AZERBAJDZSÁN • Az ország egyik nemzeti jelképét 1991. február 5-én vezették be. A kék szín a türk világot, a piros a modern életmódot, a zöld pedig az iszlám vallást jelképezi. A Csillag nyolc ága, a türk népeket szimbolizálja.

  8. BELGIUM • A fekete, sárga és piros színek függőleges sávban követik egymást Belgium zászlajában, ami majdnem egyidős az állammal. 1830-ban ugyanis az ország függetlenné vált Hollandiától és 1831. január 23-án hivatalosan is elfogadták az új nemzeti lobogót, amelynek színeit az egykori Brabant hercegség címeréből vették.

  9. BOSZNIA-HERCEGOVINA • Az 1998. február 3. óta használt zászló az egyik legújabb nemzeti zászló a világon. A zászló szokatlan formatervezésű, de mindennek jelentése van. A kék háttér az Európai Unió mintájára alakult ki. A sárga háromszög oldalai egy-egy nemzetet jelképeznek: a bosnyákokat, a szerbeket és a horvátokat. A csillagok, az Európához való elkötelezettségre utalnak.

  10. BULGÁRIA • A fehér, zöld és piros trikolor 1878-ban alakult ki, mikor Bulgária elnyerte függetlenségét Törökországtól, így talán nem véletlen, hogy a színek mindegyike jelent valamit. A fehér szín szimbolizálja a békét, a zöld a földek termékenységét, a piros pedig az állampolgárok bátorságát.

  11. CIPRUS • 1960. augusztus 16. óta hivatalos lobogó. • Egyedülálló módon, csak Ciprus zászlaján szerepel a szigetország térképe, amely réz-sárga színű és az egész zászló 44%-át foglalja el. A réz-sárga színt, a jelentős rézérc készletek miatt választották. A térkép alatt elhelyezkedő két olajág egybefonódása a török-görög megbékélést jelképezi, illetve a fehér háttér is a béke színe.

  12. CSEHORSZÁG • A csehek nemzeti címerük színeit adoptálták zászlójuk megalkotásakor. A címer négy négyzetre van felosztva, amelyben Csehország címerállata látható: piros háttéren, egy fehér kétfarkú oroszlán. Így a piros és fehér sáv, a címerállat két fő színét adja vissza. A kék háromszögre azért volt szükség, hogy jól meg tudják különböztetni a lengyel zászlótól.

  13. DÁNIA • A világ legrégebbi nemzeti zászlóján, ami a 14. századból származik, piros alapon, fehér skandinávkereszt található. • A legenda szerint, II.Valdemár vezetésével keresztes hadjárat folyt az észtek ellen. Egy napon azonban a dánok vesztésre álltak, de egy vérvörös zászló fehér kereszttel leszállt az égből, és a dánok megragadva azt, győztes csatát vívtak. • Dániában vannak olyan napok, mikor államilag rendelik el a zászlófelvonást. Ilyenek a királynő, hercegek és hercegnők születésnapjai, Újév, egyházi ünnepek stb.

  14. ÉSZTORSZÁG • 1918.november 21. óta hivatalos zászlója az országnak, de a 19. század vége óta a szabadság és függetlenség jelképe. A kék szín az eget, a Balti tengert és a tavakat jelképezi, de jelenti a nép eltökéltségét is a szabadság felé. A fekete a földre utal, de vonatkozhat a történelem sötétebb időszakaira is. A fehér szín a havat és a nyírfaerdőket, átvitt értelemben pedig a boldogság iránti vágyat jelképezi. • A zászlót 1884. június 4-én felszentelték.

  15. FEHÉROROSZORSZÁG • Más néven a Belorusz Köztársaság kétharmad rész piros, egyharmad rész zöld színű zászlója 1995. június 7. óta nemzeti jelkép. A zászló bal oldalán található sávban népművészeti motívum látható. Ilyen motívumok szerepelnek az olyan asztalterítőkön, amelyeket ünnepekkor használnak az itteni emberek.

  16. FINNORSZÁG • A finn zászló neve magyarul, kék keresztes zászlót jelent. • A zászlót dán minta alapján tervezték majd fogadták el 1918. május 19-én. • A kék szín az ország ezernyi tavát és az eget szimbolizálja, a fehér pedig a havas tájat és a fehér éjszakákat. Egy finn költő javasolta, hogy ezek legyenek Finnország nemzeti színei. • A zászlót nagy tiszteletben tartják. Nem lehet piszkos vagy szakadt és mosás után már nem tehető ki utcára.

  17. FRANCIAORSZÁG • A francia zászló a világ egyik legismertebb jelképe, amit a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” eszméjével azonosítottak. Úgy tartják, hogy Párizs kék-piros címeréhez Lafayette márki adta hozzá a királyi ház fehér színét, kialakítva ezzel a végleges francia trikolort. • A kék szín Szent Martin szimbóluma volt, ami a zászlóban a könyörületet és a törődést jelenti. A fehér szín a királyok színe, a piros pedig Szent Denis, Párizs védőszentjének színe volt.

  18. GÖRÖGORSZÁG • A mai görög zászlót sokáig csak hajókon, felségjelzésként használták, és csak 1978-ban fogadták el hivatalosan. A zászlót öt kék, és négy fehér sáv alkotja, bal felső sarkában pedig egy kék alapon fehér kereszt látható. Ez a kereszt jelenti az ortodox vallási beállítottságot. • A fehér szín képviseli az ég színét, míg a kék a tengerét.

  19. GRÚZIA • Az ún. „öt keresztes” zászlót 2004. január 14-től használják újra, több mint 500 év után. A zászló közepén látható a Szent György kereszt, ami magára Szent Györgyre, Grúzia védőszentjére utal. A kis keresztek a Jeruzsálemi keresztek változataként értelmezhetőek. Az így kialakult öt kereszt, Krisztus öt szent sebét jelképezi.

  20. HOLLANDIA • A piros, fehér, kék trikolor már 500 éve jelen van az ország történetében, igaz egészen 1630-ig a piros szín helyett narancsot használtak. A változtatásra valószínűleg azért került sor, mert a tengereken túl halvány volt a narancs szín és messziről nehezen lehetett látni. • A mai zászlót 1937. február 19-én, Wilhelmina királynő tette meg hivatalos lobogónak.

  21. HORVÁTORSZÁG • A pánszláv színeket adoptáló horvát zászló, 1848-ban alakult ki, a forradalmak hatására. 1991-ben Horvátország függetlenné vált Jugoszláviától, és ezzel együtt hivatalos lobogójuk is lett. A piros-fehér kockás központi címer a sakktáblát idézi – a sakk horvát szóból származik – melyen az öt kisebb pajzs alkot koronát. Az öt kis pajzs mind egy-egy horvát történelmi régiót ábrázol.

  22. ÍRORSZÁG • A három színű ír zászló 1848. március 7-én jött létre akkor, mikor Európa szerte dúltak a forradalmak. Éppen ezért, az ír zászlót a Nagy Francia Forradalom hatására tervezték trikolornak. • A zöld szín a katolikus, a narancssárga pedig a protestáns íreket jelképezi. • Az ír zászlót azért kell külön megemlíteni, mivel egy része függetlenné vált Nagy-Britanniától.

  23. IZLAND • Az izlandi zászlót 1915. június 19-én fogadták el. • A zászlón található kereszt, a dán zászlóból származik. • A kereszt vörös színe a működő vulkánokra utal, míg a fehér a hótakaróra, ami szinte mindig fedi Izland területét.

  24. KAZAHSZTÁN • A zászlóban található kék alapszín, a türk nemzetek közös színe. • A világoskék szín itt a végtelen eget, a jólétet, a nyugalmat, a békét és az egységet szimbolizálja. A nap és a sas a szabadság szeretetének motívumai.

  25. LENGYELORSZÁG • Az ország egyik nemzeti jelképét 1919. augusztus 1-én fogadta el a lengyel parlament. • A nemzeti színek az első lengyel király címerében is megjelentek. Ezen egy fehér koronás sas szerepelt, piros háttérrel.

  26. LETTORSZÁG • A három vízszentes sáv két színből épül fel, gesztenyebarna és fehér. Egyes elméletek szerint, már a 13. században létezett. • Sokáig, a kommunista elnyomás miatt, sarló-kalapács volt a zászlón, de 1990. február 27 óta, újra a gesztenyebarna csíkos lobogó leng a Letteknél.

  27. LICHTENSTEIN • A hercegség lobogóját, amit 1937 óta használnak hivatalosan, csupán a korona különbözteti meg Haiti zászlajától. Joseph Hoop kormányfő szerint, a kék szín az ég kékjére utal, míg a piros a parázsra, ami az ország népének kandallóiban árasztja a meleget. A korona a herceget jelképezi, ami azért érdekes, mert Lichtenstein államban sosem volt hercegi korona, vagy koronázási ceremónia.

  28. LITVÁNIA • Az ország legfőbb nemzeti jelképét, 1918-ban fogadta el a Litván nemzetgyűlés. • A sárga szín a gabonakalászokat jelképezi. A zöld szín utal a nép életrevalóságára és a természetre. A piros szín pedig a hazáért kiontott Litván vér szimbóluma.

  29. LUXEMBURG • Luxemburg nemzeti zászlója már 1830-ban megszületett, a nagyhercegség alkotmányába azonban csak 1972. június 23-án került bele. Az alsó sáv kék színe a Holland zászlóéhoz hasonlít. A zászló színeit a nagyherceg határozta meg úgy, hogy a kék árnyalatának színkódját módosította, hogy az eltérjen a Holland zászlóétól.

  30. MACEDÓNIA • Az ország nemzeti zászlaja a napot ábrázolja, annak nyolc sugarával, amely a piros háttérből előtűnve, a hajnali napfelkeltét jelképezi. Az ország nemzeti himnuszában is megjelenik ez a motívum, miszerint a felkelő nap a szabadság új napjának jelképe. A szkopjei parlament 1995. október 5-én fogadta el hivatalosan, miután már négy éve függetlenné váltak Jugoszláviától.

  31. MAGYARORSZÁG • A zászló a magyarság nemzeti jelképe és a Magyar Köztársaság hivatalos, állami jelképe. • A színek a reformkorban jelentek meg először, mint nemzeti színek. A piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi. • A nemzeti zászló háromszínű, az állami zászló közepén a címer is szerepel. • A címert 1990. július 3-án fogadta el az Országgyűlés. A címerpajzs tetején a Szent Korona található. A hétszer vágott mező az Árpád sávok, a kettős kereszt pedig a keresztény királyi hatalom jelképe.

  32. MÁLTA • 1964. szeptember 21. óta a szigetcsoport hivatalos zászlója. A két egyenlő részre felosztott zászló fehér felének, bal sarkában a György kereszt található. Ez egy olyan érdemrend, melyet VI. György, brit uralkodó adott át először azoknak, akik a II. Világháborúban hősiesen helyt álltak.

  33. MOLDOVA • A kék, sárga, piros trikolor a címer nélkül, akár Románia zászlaja is lehetne, ami nem véletlen, hiszen a két országnak közös múltja van, igaz a moldovaiak ma már teljesen elhatárolódnak Romániától. Az egyetlen különbség a két zászló között, az ország címere, ami a középső, sárga részben helyezkedik el.

  34. MONACO • A mini állam zászlajának színei a Grimaldi család hercegi címeréből származnak. A Grimaldi család a 13. századtól kezdve uralkodott Monacóban. • A zászlót 1881. április 4. óta használják hivatalosan.

  35. NAGY-BRITANNIA • 1908-ban a brit parlament hivatalosan kimondta, hogy a Union Jack Nagy-Britannia nemzeti lobogója. • A brit zászló, becenevén Union Jack több, az Egyesült Királysághoz tartozó ország zászlajából tevődik össze, és a világ egyik legismertebb zászlója. A kék háttér a skót zászlóból származik, melyen Anglia, Írország és Skócia keresztjei helyezkednek el. A nagy piros kereszt Anglia védőszentjének, Szent Györgynek a keresztje. A piros ferde kereszt Szent Patriknak tulajdonítható, aki Írország védelmezője. A fehér kereszt pedig Szent Andrásé, aki Skóciát oltalmazza.

  36. NÉMETORSZÁG • 1949-ben, a II. világháború után vált nemzeti zászlóvá. A 19. században a Német Konföderáció választotta először nemzeti jelképének, a fekete, piros, sárga trikolort. • Egyes nézetek szerint, a színek a Német-római Birodalom császári címeréből származnak, ahol is egy fekete sas, pirosra festett karmokkal volt látható, arany háttérrel.

  37. NORVÉGIA • A Skandináv országokra jellemző kereszt, Norvégia zászlajában is helyet kapott. • Az oslói parlament 1898. december 15-én fogadta el, de még egy teljes évbe telt, míg mindenhol használni kezdték.

  38. OLASZORSZÁG • 1948. január 1. óta az ország nemzeti jelképe, amely az 1789-es francia forradalom hatására alakult ki. Az Itáliában kialakult forradalmi hangulat odáig vezetett, hogy a francia zászlót választották saját nemzeti lobogójukká is, azzal a változtatással, hogy a kék színt, zöldre cserélték. A zöld szín állítólag a reményt, illetve a zöld mezőket, síkságokat jelképezi.

  39. OROSZORSZÁG • A Szovjetunió felbomlása után, 1991. augusztus 22-től kezdve hivatalos lobogója Oroszországnak a fehér, kék, piros trikolor. • A színeknek többféle jelentést tulajdonítanak. A legelterjedtebb nézet szerint, a fehér szín a nemességet és az őszinteséget testesíti meg, a kék az erkölcsösséget és a hűséget, a piros pedig a bátorságot és a szerelmet szimbolizálja.

  40. ÖRMÉNYORSZÁG • A színek domináns szerepet töltenek be az ország zászlajában. A piros szín a függetlenségért folytatott harcban kiontott vért jelképezi. A kék az eget és a reményt, a narancs pedig a bátorságot szimbolizálja.

  41. PORTUGÁLIA • 1911. június 30. óta használják hivatalosan a portugál zászlót, amely 2:3 arányban van felosztva függőlegesen zöld, illetve piros részekre. Az elválasztó vonal közepén helyezkedik el a címerpajzs, a portugál escudo, ami nagyon fontos jelképe az országnak. A címerpajzs alatt elhelyezkedő armilláris gömb egyrészt a koronára utal, másrészt pedig a gyarmatokra és felfedezőkre.

  42. ROMÁNIA • A címer nélküli trikolort 1989. december 27-én fogadta el a román parlament, a Caucescu rezsim ledöntése után. • A román nemzeti színeket a 6. században a románok ősei, a dákok használták először. • A három szín Moldvát, Erdélyt és a Havasalföldet testesíti meg.

  43. SAN MARINO • Az itáliai mini államnak 1862. április 6-tól hivatalos lobogója. A két vízszintes sáv, egyenlő arányban van felosztva. A kék szín az ország feletti ég kékjét szimbolizálja, míg a fehér, a hegyek havas csúcsait. A címerben szereplő korona, a nemzeti szuverenitás jelképe, hiszem San Marino sosem volt királyság. A mini állam keresztény volta miatt jelenik meg a címerben a kereszt, a korona tetején. A babérlevél koszorú és a Libertas felirat, a szabadságot jelképezik.

  44. SPANYOLORSZÁG • Az 1:2:1 arányban, vízszintesen felosztott piros-sárga-piros csíkok sárga részében helyezkedik el az ország címere, amelynek központi motívuma négy egyenlő részre van felosztva, jelképezve ezzel a négy királyságot, melyek összeolvadásával jött létre a Spanyol Királyság, melyet a címeren lévő korona szimbolizál. • A spanyol zászló 1981 óta lobog jelenlegi formájában, amit eredetileg III. Károly, versenypályázatban terveztetett meg alattvalóival.

  45. SVÁJC • A négyzet alakú nemzeti zászló igen ritka. Svájcon kívül csak a Vatikánnak van még ilyen, az egész világon. • Mai formáját 1889-ben kapta és a kereszt arányait pontosan rögzíti a svájci alkotmány. • A zászló a becsület, a szabadság és a hűség eszméit testesíti meg.

  46. SVÉDORSZÁG • A Skandináv kereszt itt kék háttérben, arany színben látható. • Pontosan nem tudni mióta használják, de egy 1569-ből származó írásos emlék megerősíti azt, hogy III. János elfogadta a zászlót az ország jelképének.

  47. SZERBIA • A szerb zászló épp az orosz zászló fordítottja. Szerbia is alkalmazta a szláv színek mindegyikét. • Bal szélen található a címer, melyen egy kétfejű fehér sas és annak mellén a címerpajzs látható, ami felett pedig a királyi korona helyezkedik el.

  48. SZLOVÁKIA • Az 1848-as forradalmak hatására, a szlovákok is fellázadtak, először a magyarok, majd a Habsburgok ellen, ezért a szláv színeket részesítették előnyben, lobogójuk megalkotásakor. A ma is használatos nemzeti zászlót, 1992. szeptember 3-án fogadta el a szlovák kormány. • A címer központi motívuma a kettős kereszt, melynek felső része Krisztus halálát, alsó része pedig feltámadását jelképezi, a vallásos interpretáció szerint. A hármas halom, három hegységet szimbolizál, a Tátrát, Fátrát és a Mátrát.

  49. SZLOVÉNIA • Az ország nemzeti lobogóját 1991. július 25-én vonták fel először. A fehér, kék és piros, azaz a pánszláv színeket, Oroszország hatására tették meg nemzeti színekké, az 1848-as forradalmak idején. A fehér és kék csíkok találkozásánál, a bal oldalon helyezkedik el a címer. • A címer a Triglav hegység csúcsait, a benne futó két hullámos vonal pedig a Drávát és a Szávát ábrázolja. A három arany színű csillag, Cetinje város címeréből való.

  50. TÖRÖKORSZÁG • A vörös alapon fehér félhold és csillag, sokak szerint az ország iszlám vallású beállítottsága miatt került fel a zászlóra. Ez azonban téves interpretációnak bizonyult. • Mindkét jelkép az egykori birodalom két központjához köthető. Isztambul védőszentje Artemisz volt, akinek pedig a félhold volt a jelképe. Konstantinápoly pedig Szűz Mária kegyeibe esett, akinek a jelképe az öt ágú csillag.

More Related