1 / 8

Szociológia - Jogszociológia

Szociológia - Jogszociológia. A szociológiai gondolkodásmód. A t ársadalom (különböző jelenségei) megfigyelhető, mérhető, értelmezhető a társadalomtudomány eszközeivel (elméletek és módszerek) “M indenki amatőr szociológus”, konvencionális tudás, személyes tapasztalatok, vélekedések

beth
Télécharger la présentation

Szociológia - Jogszociológia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Szociológia - Jogszociológia A szociológiai gondolkodásmód

  2. A társadalom (különböző jelenségei) megfigyelhető, mérhető, értelmezhető a társadalomtudomány eszközeivel (elméletek és módszerek) • “Mindenki amatőr szociológus”, konvencionális tudás, személyes tapasztalatok, vélekedések • A magától értetődő tudások megkérdőjelezése, használt sémák újraértelmezése

  3. John Godfrey Saxe: A VAKOK ÉS AZ ELEFÁNT (Hindu mese)

  4. Szociológia: az emberi társadalom és viselkedés szisztematikus tudományos vizsgálata. (mikro és makroszociológiai megközelítések) • Az emberi viselkedés hogyan hat a társadalomra és a társadalom a viselkedésre. • Konkurenciák a társadalmi jelenségek értelmezésében

  5. Szociológiai szemléletmód (perspektíva, gondolkodásmód) • „szociológiai képzelőerő” – sociological imagination (C. Wright Mills, 1959) az egyéni élettörténet, tapasztalat és a társadalmi szintű összefüggések közötti viszony, események, jelenségek szélesebb kontextusban való megértése. • Az idegen társadalmat vizsgáló kívülálló perspektívája (culture shock) • „üres lap” (beginner’s mind): az ismertek zárójelbe tétele, a dolgok új módon való látása, személyes paradigmaváltás

  6. Mannheim Károly: Ember és társadalom az átépítés korában (1935) • Nem egyidejű dolgok egyidejűsége: régi és új, laissez faire és szabályozás • Általános diszproporcionalitás: az emberek felett gyakorolt racionális uralom és az önuralom lépéshátrányban a technikai fejlődés mögött • Szociális diszproporcionalitás: a szükséges ésszerűség és moralitás egyenlőtlenül oszlik el • Fundamentális demokratizálódás: a tömegek aktivitása és irracionalitás „Az uralkodó rétegek számára addig volt érdemes a tömegeket szellemileg alacsony szinten tartani, amíg azzal számolhatott, hogy a tömegek ostobasága egyáltalában a politikai akciótól is távol tartja őket.”

  7. Komplexitás és interdependencia: a társadalom alkotóelemei jobban függnek egymástól, funkcionális kapcsolatok. • Az iparosodás csak a funkcionális racionalitás számára kedvező (szervezet, bürokrácia), a szubsztantív racionalitást (ítélőerő) nem fejleszti. • Nem csak a termelőeszközök tulajdona koncentrálódik, hanem azok a helyek is, ahonnan a társadalmi összefüggések láthatóvá válnak.

  8. Negatív demokratizálódás: az irracionális érzelmek, ösztönök benyomulnak a demokrácia olyan helyeire, ahol racionális irányításra lenne szükség.

More Related