Dombos Tamás (Közép-európai Egyetem)

1. Gyűlölet-bűncselekmények Magyarországon: Jogi szabályozás, statisztikai adatok, sértetti csoportok Dombos Tamás (Közép-európai Egyetem)

2. Mi a gyűlölet-bűncselekmény? • EBESZ meghatározás: • „előítéletes indokból elkövetett bűncselekmények” (MC.DEC/9/09) • „A) minden olyan bűncselekmény, ideértve a személy vagy vagyon elleni bűncselekményeket, ahol a bűncselekmény áldozatának, helyszínének vagy tárgyának kiválasztása mögött ezen áldozatok, helyszínek vagy tárgyak B pontban meghatározott csoporthoz való vélt vagy valós tartozása, e csoporthoz fűződő kapcsolata, vagy e csoport számára nyújtott támogatása áll; B) egy csoport bármely olyan tulajdonságon alapulhat, amelyben a csoport tagjai osztoznak, így például a tagok vélt vagy valós faji hovatartozása, nemzeti vagy etnikai származása, nyelve, bőrszíne, vallása, neme, kora, értelmi vagy testi fogyatékossága, szexuális irányultsága vagy más hasonló tulajdonsága” (ODIHR workingdefinition)

3. Jelentősége • áldozatra gyakorolt hatása jelentősebb • nagyobb trauma, identitásában érinti az áldozatot • „átsugárzik” a csoport valamennyi tagjára • én is lehetek áldozat, általános félelemérzet, rejtőzködés • csoportok közötti ellenségeskedéssé fajulhat • elszabadulhatnak az indulatok • közbiztonsági kockázat

4. Magyar jogi szabályozás - tényállások • közösség tagja elleni erőszak (Btk. 174/B. §) • aljas indok (emberölés Btk. 166. § (2) c), testi sértés Btk. 170. § (3)) • vallási tisztelet tárgya, temetkezési hely elleni lopás, rongálás (Btk. 316. § (4) b);324. § (4) b)) • a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 174/A. §) • közösség elleni izgatás (Btk. 269. §) • önkényuralmi jelképek használata (Btk. 269/B. §) • a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása (Btk. 269/C. §)

5. Közösség tagja elleni erőszak BTK 174/B. § (1) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (1a) Aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) fegyveresen, b) felfegyverkezve,c) jelentős érdeksérelmet okozva, d) a sértett sanyargatásával, e) csoportosan, f) bűnszövetségben követik el. (3) Aki a közösség tagja elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

6. Összevetés más tényállásokkal • kényszerítés: • jelentős érdeksérelem: szükséges v. minősítő körülmény • súlyosabb büntetés: 0-3 v. 0-5 év (+minősítő körülmények) • testi sértés: • testi épség vagy egészség sérelme v. bántalmazás • magánindítvány v. hivatalból üldözendő • súlyosabb büntetés: 0-2 v. 0-5 év (jellemző elkövetés: 2-8 év) • további minősítő körülmények: csoportosan, fegyveresen, felfegyverkezve • halmazatban: közösség tagja elleni erőszak + súlyos testi sértés • garázdaság: • erőszakosság nem feltétel • súlyosabb büntetés: 0-2 v. 0-3 év (+minősítő körülmények) • nyomozás megyei/fővárosi hatáskörben (3/2008. (I. 16.) IRM rend.)

7. Hivatalos statisztikák

8. Hivatalos statisztikák Nemzetközi kitekintésben

9. Reprezentatív kérdőíves Áldozatkutatások

10. Hivatalos statisztikák és a valóság

11. Eltérés oka? • átfogó gyűlölet-bűncselekményfogalom hiánya • nem minden gyűlöletbcs. esik a 174/B. § alá • látencia • más bűncselekményeknél alacsonyabb jelentési hajlandóság • oka: • alacsony bizalom a hatóságok munkájában • hatóság előítéletes fellépésétől (másodlagos viktimizáció) való félelem • vonatkozó jogszabályok ismeretének hiánya • szégyenérzet, félelem a védett tulajdonság kiderülésétől • tanult érzéketlenség • alulminősítés • motiváció vizsgálatának figyelmen kívül hagyása • oka: • alacsony tudatosság (képzések, útmutatók hiánya) • társadalmi előítéletek érvényesülése a hatóságok munkatársainál

12. Sértetti csoportok

13. Néhány jellemző eset I. • romák elleni támadások • romák elleni támadássorozat/ sorozatgyilkosság (2008-2009) • romaveréssel Facebookon dicsekvő rendőr (2011) • Betyársereg gyöngyöspatai incidens-sorozata (2011) • kődobálás romák házai ellen a Jobbik devecseri felvonulásán (2012) • fenyegető feliratok romák házain Nagykanizsán (2012) • roma vendég elutasítása és megverése egy diszkó előtt (2012) • antiszemita támadások • ablakot kővel bedobják Széder esten (2010) • gyalázkodó felirat a halasi zsinagóga falán (2011) • disznólábak a Wallenberg-szoborra (2012) • hitközségi vezető bántalmazása a zsinagóga előtt (2012)

14. Néhány jellemző eset II. • homofób/transzfób támadások • meleg szórakozóhelyek elleni Molotov-koktélos támadás (2008) • meleg szórakozóhelyről hazafelé tartó férfit bántalmazzák a „nemzeti” szórakozóhely vendégei (2010) • Budapest Pride felvonulásról hazafelé tartó felvonulókat a kordonon kívül bántalmaznak (2008-2012) • nemét megváltoztató transznemű személyt bántalmaznak egy edzőteremben (2011) • tömegközlekedési eszközön sértő megjegyzéseket tesznek, majd bántalmaznak egy meleg férfit (2012) • egyéb támadások • muszlim székház körül parkoló autók felgyújtása ima alatt (2011) • afgán menekültek elleni támadások a balassagyarmati menekültszálló környékén (2012)

15. Kérdések? Dombos Tamás dombost@ceu.hu