AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

1. AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN Dr. Juhász Gábor

2. ELŐADÁS VÁZLAT • A közös érdekeltség kialakításának lehetséges módozatai • Az érdekháló felvázolása és elemzése • Konfliktusfeltárás és konfliktuskezelés • A közösségfejlesztés szemlélete és gyakorlata • Az érdek aggregáció várható eredményei, pozitív hatásai • Összefoglalás

3. BEVEZETÉS • A kollektív javak létrehozására irányuló, a vidéki térségek népességmegtartó erejét fokozó különböző fejlesztések nélkülözhetetlen kiindulópontja a közös érdek alapján történő összehangolt cselekvés. • A kistérségi fejlesztési projektek a társadalmi és gazdasági szereplők célorientált, közös érdekeltséget megjelenítő együttműködési keretei között kerülnek kivitelezésre.

4. AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG KONTEXTUSÁBAN MEGJELENŐ STRATÉGIAI CÉLOK • Igények, szükségletek, motivációk, érdekek és konfliktus-források feltárása (érdekstruktúra); • beavatkozási pontok, célok, módszerek és eszközök meghatározása; • érdekaggregáció elősegítése közös értékek, normák, igények, érdekek és célok, valamint az együttműködési lehetőségek felmutatásával, konfliktuskezelés;

5. AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG KONTEXTUSÁBAN MEGJELENŐ STRATÉGIAI CÉLOK • erőtér-, ill. erőforrás analízis és allokáció, valamint motivációs rendszer kialakítása a közös érdekeltség jegyében; • közösségfejlesztés; • kompetencia-analízis (feladatok, hatáskörök és felelősségi körök szintézise); • az együttműködést motiváló feltételek hosszú távon való fenntarthatóságának biztosítása.

6. AZ ÉRDEKHÁLÓ FELVÁZOLÁSA ÉS ELEMZÉSE • A környezeti feltételrendszerben megelevenedő érdekstruktúra sajátságos mintázatát adja a kistérségi keretek között létező társadalmi szövedéknek. • Az egyes érdekcsoportok definiálása, ezek bevonása már az előkészítési szakaszban fontos, hiszen e nélkül nem képzelhető el közös érdekeltség kialakulása.

7. A POTENCIÁLIS ÉRDEKELTEK ELEMZÉSÉNEK CÉLJAI ÉS FELADATAI • A társadalmi / gazdasági forrásbázis feltérképezése a szereplőkre figyelemmel; • információgyűjtés az egyes szereplők esetében felmerülő igények, szükségletek, elvárások és célok tekintetében; - Koivunen és Langén (2003) alapján -

8. A POTENCIÁLIS ÉRDEKELTEK ELEMZÉSÉNEK CÉLJAI ÉS FELADATAI • a potenciális résztvevők csoportosítása, kategorizálása sajátságos céljaik, érdekeik és erőforrásaik alapján részvételük lehetőségeit és korlátait nézve; • az érdekeltek között fennálló jelenlegi és további lehetséges konfliktusok-, valamint az együttműködést jelentő kapcsolódási pontok, lehetőségek azonosítása. - Koivunen és Langén (2003) alapján -

9. KONFLIKTUSFELTÁRÁS ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS • A közös érdekeltség kialakítása érdekében alkalmazott konfliktuskezelési akciók célja: a kistérség gazdasági és társadalmi értelemben vett versenyképességének, hatékonyságának fokozása a különböző szereplők fejlesztési folyamatokba való bevonása, érdekeltté tétele révén.

10. KONFLIKTUSFELTÁRÁS ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS • A konfliktuskezelés alanyai: Az egyes kistérségekben az - önkormányzatok, - a vállalkozások, - a civil szervezetek és - a magánszemélyek által létrehozott egyéb szerveződések alkotta hálózatok szereplői.

11. A MEDIÁCIÓ LÉNYEGE Megállapodás elérése a felek között, amelyben szerepet játszik • a szereplők vitakultúrája, • kommunikációs készsége, • beállítódásaik milyensége, • a felvetett kérdésekhez, problémákhoz, a vitához, mint helyzethez való hozzáállásuk jellege, • konfliktustűrő-és kezelő képességük, • megegyezésre való törekvésük, • kompromisszumkészségük intenzitása.

12. A MEDIÁCIÓ SZAKASZAI • Akezdeti fázisban az említett tényezőket veszi figyelembe a mediátor, amikor próbálkozásai a bizalmi légkör megteremtésére irányulnak elsősorban.

13. A MEDIÁCIÓ SZAKASZAI • A második szakasz: - a valós problémák feltárására, megfogal- mazására, valamint - a különböző, ellentétes hozzáállásokat motiváló tényezők kézzelfoghatóvá tételére irányul. - Ebben a fázisban a mediátor különös figyelmet szentel • a felek szükségleteinek, érdekeinek, • az azokat meghatározó értékeknek és normáknak, valamint • a problémák azonosításának, azok felekről történő „leválasztásának”.

14. A MEDIÁCIÓ SZAKASZAI • Harmadik problémakezelési fázis: - célja a közös megoldás(ok) keresése kölcsönös alkuk révén. - Az alkudozás a közösnek ítélt igények, szükségletek és érdekek mentén indul meg, azaz: a felek már nem a korábbi, az oppozíciót feltételező állásponton helyezkednek el egymáshoz képest, hanem egyfajta köztes, egymáshoz közelítő pozícióban.

15. A MEDIÁCIÓ SZAKASZAI • Megoldás: - amikor a felek számára egyformán hasznot hozó, - a valós igényeket, szükségleteket és érdekeket egyaránt kielégítő megegyezésre kerül sor.

16. A MEDIÁCIÓ SZAKASZAI • Érdekközösség, érdekaggregáció: - a minden közreműködő számára elfogadható feltételeket visszatükröző megállapodás létrejötte, - amelynek felmondása, megszegése már egyik félnek sem érdeke. - A megállapodás betartásának biztosítékává, a hosszú távon való fenntarthatóság zálogává a kölcsönös érdekeltség válik.

17. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZEMLÉLETE ÉS GYAKORLATA • Lényege: - egy-egy település, kistérség lakói képessé váljanak arra, hogy - a helyi erőforrások célorientált, optimális allokációja és - külső források bevonása és felhasználása révén, - közös érdekeltségi alapon javítsanak saját gazdasági és szociális feltételeiken.

18. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZEMLÉLETE ÉS GYAKORLATA • Kollektív tanulási folyamat: - az alárendelt, a javaktól való megfosztottságot visszatükröző tudatot felváltja a lokális érdekekből táplálkozó tenni akarást megjelenítő állampolgári tudat; - csökken a szereplők hatalomtól való függése, autonómiájuk, önálló érdekérvényesítési törekvéseik kereteit jelentős mértékben kibővíthetik;

19. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZEMLÉLETE ÉS GYAKORLATA • Kollektív tanulási folyamat: - növekedik a résztvevők együttműködésben, partneri viszonylatokban való jártassága; - fokozódik szolidaritás- és felelősség-érzetük; - nő a problémamegoldó jártasságuk.

20. AZ ÉRDEKAGGREGÁCIÓ VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, POZITÍV HATÁSAI • A kiindulási alapok, feltételek részletes vizsgálata révén • javul az együttműködők információkkal való ellátottsága, ami • mérsékli a kockázatokat, • biztonságosabb tervezést és kivitelezést (projekt megvalósítást) tesz lehetővé.

21. AZ ÉRDEKAGGREGÁCIÓ VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, POZITÍV HATÁSAI • Az igények, szükségletek, célok és érdekek, valamint konfliktus-források pontos meghatározása hozzájárul: • a potenciális partnerek felismertetéséhez, • a köztük kialakításra kerülő, • közös érdekeltséget megjelenítő együttműködés, partnerség alapjainak megteremtéséhez.

22. AZ ÉRDEKAGGREGÁCIÓ VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, POZITÍV HATÁSAI • Lehetővé válik az erőforrások tervezése, optimális együttállásuk kialakítása. • Ezáltal a teljes kapacitáskihasználtság felé mozdul el a projekt.

23. AZ ÉRDEKAGGREGÁCIÓ VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, POZITÍV HATÁSAI • Konkréttá válnak a tevékenységek és a projektfázisok közti tartalmi-logikai összefüggések • a feladatok, • hatáskörök, • felelősségek, • kompetenciák rendszerbe történő szervezésével.

24. AZ ÉRDEKAGGREGÁCIÓ VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, POZITÍV HATÁSAI • Ugyancsak lehetővé válik • a projekt megvalósítását befolyásoló kritikus tényezők beazonosítása, • kezelésük preventív jellegű megoldása.

25. AZ ÉRDEKAGGREGÁCIÓ VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, POZITÍV HATÁSAI • Követhetővé válnak az egymással párhuzamos folyó feladatok, projektek, ami a szinergia és a forráselosztás szempontjából válik fontossá. • Zökkenőmentessé válik a projektek megvalósításában közreműködő szereplők közti információáramlás, a belső és külső kommunikáció hatékonysága fokozódik. • Konzisztens keret jön létre a projekt nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez.

26. ÖSSZEGZÉS • Speciális intervenciókra van szükség, amelyek az önszerveződésre építve feltárják a lokális igényeket, szükségleteket, motivációkat és érdekeket, képesek mozgósítani, integrálni a rendelkezésre álló erőforrásokat, kapacitásokat; • A szereplők differenciált együttműködése a mediátor, valamint a közösségfejlesztő professzionalitása révén, minőségi többlet jelentkezik.