1 / 70

Az első magyar „tengeratlasz”

Az első magyar „tengeratlasz”. Nagy Világatlasz Topográf–Nyír-Karta, Budapest, 2004 pp.: 425–456. Évente mintegy 1millió 215 ezer jéghegy jut a tengerbe a grönlandi jégtakaró gleccsereiből. E hatalmas jégtömbök átlagos tömege 1,5 millió tonna. Víz fölötti magasságuk elérheti a 80 métert

brac
Télécharger la présentation

Az első magyar „tengeratlasz”

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az első magyar „tengeratlasz” Nagy Világatlasz Topográf–Nyír-Karta, Budapest, 2004 pp.: 425–456

  2. Évente mintegy 1millió 215 ezer jéghegy jut a tengerbe a grönlandi jégtakaró gleccsereiből. E hatalmas jégtömbök átlagos tömege 1,5 millió tonna. Víz fölötti magasságuk elérheti a 80 métert (az eddig észlelt legmagasabb 170 m-es volt!), és rendszerint több mint 360 m-re nyúlnak a vízszint alá. Állandó veszélyt jelentenek a hajózásra (Titanic-katasztrófa, 1912).

  3. A helyenként 3 km vastagságot is meghaladó, Grönlandon felhalmozódott jégtakaró a mikrokontinenst oly mértékben terheli, hogy központi részei a tengerszint alá kerültek. Az izosztatikus süllyedést az is bizonyítja, hogy a grönlandi self az átlagos 150 m tengerszint alatti mélység helyett kb. 500 m-en fekszik.

  4. A jégkorszaki jég munkájának eredményeit megtalálhatjuk a ma már jégmentes self területein is. Novaja Zemlja egykor összefüggő, s a magasabb részekről lecsúszó belföldi jégtakarója vájta ki a 420 m-t is elérő mélységű teknőt, amely a sziget keleti partjai mentén húzódik.

  5. A tengerbe óriási hordaléktömeget szállító folyók egyre nagyobb területeket hódítanak el a tengertől a szárazföld javára. Hatalmas deltatorkolatuk legyezőszerűen nyúlik a tengerbe, előterében mind a selfen, mind a kontinenslejtőn hordalékkúpot találunk.

  6. Afrika Európához közeledése miatt a Gibraltári-szoros legalább 11 alkalommal záródott el. Mivel a Földközi-tenger vízhiányos, azaz a betorkolló folyók vízhozama nem képes pótolni a párolgás okozta veszteséget, az elzáródás a tenger kiszáradásához vezet. E folyamat egyértelmű bizonyítékául szolgálnak a tengerfenék sókőzetei, amelyeket a Glomar Challenger kutatóhajó fúrásokkal tárt fel.

  7. Réunion és Mauritius egy – és ugyanazon! – forró pontnak köszönheti létét. Az utóbbi azonban már nem aktív, az óceáni kérgű lemezrésszel együtt „elúszott” a forró pont fölül.

  8. Madagaszkár köztudottan Afrika testéről levált és északkeleti irányba elmozdult mikrokontinens, amit a partvonal futása is jól mutat.

  9. A mélytengeri árkok mellett sorakozó szigetek vulkáni eredetűek. Ezek litoszféralemez-alábukáshoz kapcsolódva keletkeztek. Jó példaként szolgálhat e csoportra az itt bemutatott Palau-árok mentén létrejött szigetek sora, amelyek azonos korú földtani képződmények.

  10. Az Északi-Csendes-óceán területén a „többséget” alkotó vulkáni szigetsorokban egy-egy soron belül korban egyre fiatalabb képződmények állnak, amelyek kora rendszerint északnyugat felől délkeletre haladva csökken. Ilyen sorokba rendezhetők – egyebek mellett – a Hawaii-, a Marshall- (ezen belül is két sor: a Ratak- és a Ralik-) vagy a Karolina-, illetve az Egyenlítőn is átnyúló Sor- és a Gilbert-szigetek. Sok esetben korallok „álcázzák” a kialudt vulkánokat, néhány méterrel a tengerszint fölé emelkedő atollok alakjában.

  11. A Salamon-szigetek azért érdekes, mert a szakirodalom egyaránt említi a forrópontos és a lemezalábukáshoz kapcsolódó vulkanizmus példájaként.

More Related