1 - teljesítménysűrűség; 2 - teljesítménygradiens

1. 10.1. ábra. A hőfluxus () valamint a térfogati ( ) és a lineáris ( ) teljesítmény-sűrűségek összefüggése a különböző üzemanyag- és burkolatátmérők, mint paraméterérték mellett

2. 10.2. ábra. A megengedhető maximális lineáris teljesítménysűrűség és hosszmenti teljesítménygardiens a kiégési szint függvényében 254, 256 1 - teljesítménysűrűség; 2 - teljesítménygradiens

3. 10.3. ábra A hőfluxusok és a DNBR változása a fűtőelem hossza mentén

4. 10.4. ábra. A Kv térfogati egyenlőtlenségi tényező és az AO axiális kitérés kapcsolata 40000 különböző reaktorállapot alapján [243]

5. 10.5. ábra. Tipikus összefüggés a megengedhető maximális teljesítmény és az axiális kitérés között 

6. 10.6. ábra. A megengedett maximális teljesítmény és az axiális kitérés kapcsolata két különböző belépési hőmérsékletnél (nyomás: 16,75MPa; hűtőközeg-forgalom: 18,98m3s1) COBRA kóddal számolva, THINC kóddal számolva

7. 10.7. ábra. A belépő hőmérséklet megengedett maximális értéke és az axiális kitérés közötti kapcsolat két különböző teljesítménynél (nyomás: 16,75 MPa; hűtőközeg-forgalom: 18,40 m3s1)

8. 10.8. ábra. Az aktív zóna termikus korlátai Tki = Ttel. Reaktorteljesítmény, %

9. 10.9. ábra. Az aktív zóna termikus korlátai TbeP diagramban különböző hűtőközeg-nyomások mellett

10. 10.10. ábra. A termikus tervezési fogalmak kapcsolata

11. 10.11. ábra. A feltételes valószínűségi sűrűségfüggvény két különböző pontosságú mérőrendszer esetében I - indexbecslés; IL - index-határérték; Î - az index méréssel meghatározott várható értéke (a) pontatlanul mérő rendszer (b) pontosabban mérő rendszer.

12. 10.12. ábra. A cellánkénti számítások „geometriája” az ún. szuperkazetta

13. Középvonal 10.13. ábra. Egy tipikus PWR kazetta szintű teljesítmény- és kiégéseloszlása hagyományos fűtőelem-elrendezés esetében

14. 10.14. ábra. Egy tipikus PWR kazetta szintű teljesítményeloszlása CECOR, ill. SIMULATE kóddal számolva kis kiszökésű zóna esetében Maximális egyenlőtlenségi tényezők Kv = 1,712 1,731 Kazetta = 49 67 Kr = 1,464 1,470 Kazetta = 57 67 Sorszám CECOR SIMULATE Különbség

15. 10.15. ábra. Kazettaszintű teljesítményeloszlás a Loviisa-i atomerőmű 1. blokkjának aktív zónájában a 3. ciklus elején és végén a) Teff = 13 nap; b) Teff = 266 nap

16. 10.16. ábra. Kazettaszintű teljesítményeloszlás a Loviisa-i atomerőmű 1. blokkjának aktív zónájában a 19. ciklus elején és végén • Teff = 19 nap; • b) Teff = 266 nap

17. 10.17. ábra. Kis kiszökésű zónaelrendezés és kazettánkénti kiégéseloszlás a paksi atomerőműben

18. 10.18. ábra. Kazettánkénti teljesítményeloszlás a paksi atomerőmű kis kiszökésű aktív zónájában

19. 10.19. ábra. Aalakulása a paksi atomerőmű különböző blokkjainak különböző kiégési ciklusai alatt Teff,nap

20. 10.20. ábra. Belépési hőmérsékletek eltérése az egyenletes eloszláshoz képest az Oconee-1 aktív zónájában a kiégési ciklus végén Meleg ág Hideg ág (A2) (+2,3) Hideg ág (A1) (+2,3) Hideg ág (B1) (3,3) Hideg ág (B2) (3,3) Meleg ág

21. 10.21. ábra. A kazettateljesítmények relatív értéke az egyenletes belépési hőmérséklet-eloszlású esetben érvényes kazettateljesítményekhez képest (a 10.20. ábra szerinti esetben)

22. 10.22. ábra. A kazettafalaknál kialakuló extra vízréteg (moderátortöbblet)

23. 10.23. ábra. A neutronfluxus alakulása a szabályozókazettában és annak környezetében négy különböző energiacsoportban a) 4. energiacsoport b) 2. energiacsoport d) 4. energiacsoport (term. neutronok) c) 3. energiacsoport

24. 10.24. ábra. A VVER440 szabályozókazetta abszorber részének méretei

25. 10.25. ábra. A radiális termikusneutron-fluxuseloszlás a VVER440 szabályozó kazettájának abszorbens részében

26. 10.26. ábra. Gyorsneutron-fluxuseloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus elején (BOC) a) 1. sz. kazetta (BOC) b) 2. sz. kazetta (BOC)

27. 10.27. ábra. Gyorsneutron-fluxuseloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus végén (EOC) b) 2. sz. kazetta (EOC) a) 1. sz. kazetta (EOC)

28. 10.28. ábra. Termikusneutronfluxus-eloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus elején (BOC) b) 2. sz. kazetta (BOC) a) 1. sz. kazetta (BOC)

29. 10.29. ábra. Termikusneutronfluxuseloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus végén (EOC) b) 2. sz. kazetta (EOC) a) 1. sz. kazetta (EOC)

30. 10. 30. ábra. Fluxus- és teljesítményeloszlás a középső szabályozókazetta abszorber részében és a szomszédos fűtőelemkötegekben alulról a 16. nódusban a kiégési ciklus elején (BOC) és végén (EOC) b) Termikusneutron- fluxus (EOC) c) Gyorsneutronfluxus (BOC) • Termikusneutron- • fluxus (BOC) d) Gyorsneutronfluxus (EOC) e) Lineáris teljesítmény- sűrűség (BOC) f) Lineáris teljesítmény- sűrűség (BOC)

31. 10.31. ábra. Pálcateljesítmény-eloszlás a 35. és a 43. helyszámú kazetták keresztmetszetében a) b)

32. 10.32. ábra. Pálcateljesítmény-eloszlás a 33. a 18. és a 19. helyszámú kazetták keresztmetszetében a. 33. helyszámú kazetta b. 18. helyszámú kazetta c. 19. helyszámú kazetta

33. 10.33. ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 4. nódusában a kiégési ciklus elején b) nlin-boc-2-4 a) nlin-boc-1-4

34. 10.34. ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 4. nódusában a kiégési ciklus végén a) nlin-eoc-1-4 b) nlin-eoc-2-4

35. 10.35. ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus elején és végén b) nlin-eoc-2-16 a) nlin-boc-2-16

36. 10.36. ábra. A fűtőelem-profilírozás különböző lehetőségei és azok hatása a keresztmetszeti egyenlőtlenségi tényezőre a) kk,max = 1,154; b) kk,max =1,143; c) kk,max =1,124 a) b) c) d) alacsony dúsítású fűtőelem (3,05%); magas dúsítású fűtőelem (3,70-3,90%); Gd tartalmú fűtőelem ; vezető cső

37. 10.37.ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 néhány fűtőelemkötegében a szabályozókazetták 125 cm-es pozíciója esetében

38. 10.38.ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 néhány fűtőelemkötegében a szabályozókazetták 175 cm-es pozíciója esetében

39. 10.39. ábra. Axiális teljesítményeloszlás a 2. számú kazetta négy különböző fűtőelemében

40. 10.40.ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 1. és 2. számú fűtőelem-kötegében a kiégési ciklus három különböző időpontjában a) 1. kazetta b) 2. kazetta)

41. 10.41.ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 4. és 21. számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus három különböző időpontjában a) 4. kazetta b) 21. kazetta

42. 10.42.ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 50. és 41. számú fűtőelem-kötegében a kiégési ciklus három különböző időpontjában 50. kazetta 41. kazetta

43. 10.43.ábra. A lineáris teljesítménysűrűség (q’) a termikusneutron-fluxus (th) és a kiégési szint (Q) relatív axiális eloszlása a VVER440 1. számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus utolsó szakaszában 1. kazetta (2B)

44. 10.44.ábra. A lineáris teljesítménysűrűség (q’) a termikusneutron-fluxus (th) és a kiégési szint (Q) relatív axiális eloszlása a VVER440 2. számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus utolsó szakaszának két különböző időpntjában

45. 10.45.ábra. A lineáris teljesítménysűrűség (q’) a termikusneutron-fluxus (th) és a kiégési szint (Q) relatív axiális eloszlása a VVER440 21. számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus utolsó szakaszának két különböző időpontjában

46. 10.46. ábra. Az axiális teljesítményeloszlás az aktív zónában különböző feltételek mellett

47. 10.47.ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 2. számú fűtőelemkötegének két különböző fűtőelemében a kiégési ciklus három különböző időpontjában a) 25-ös pozíció b) 102-es pozíció

48. 10.48. ábra. A hőfluxusok és a DNBR változása a fűtőelem hossza mentén két különböző axiális eloszlás esetében

49. 10.49. ábra. A térfogati egyenlőtlenségi tényező a paksi atomerőmű 3. blokkjának első három kiégési ciklusában az üzemi szabályozókazetták állandósult helyzetéből (H = 175 cm) történő elmozdítás függvényében a kiégési ciklus három különböző időpontjában 20 eff.nap 120 eff.nap 280 eff.nap 20 eff.nap 120 eff.nap 280 eff.nap 20 eff.nap 120 eff.nap 280 eff.nap H, cm

50. 10.50. ábra. A térfogati egyenlőtlenség alakulása a kiégési ciklus előrehaladtával a paksi atomerőmű 3. blokkjának első három kiégési ciklusában