1 / 27

Magyarország a régióban Eltérések és közös pontok

Magyarország a régióban Eltérések és közös pontok. Köllő János MTA KTI. Termelékenység és növekedés – a munkaerőpiac szerepe – MNB 2008. augusztus 29. Foglalkoztatási ráták (15-64 évesek), 2000-2007. Forrás: Eurostat. Éves adatok, 2007-ben: 2. negyedév. Keresleti oldal?

calida
Télécharger la présentation

Magyarország a régióban Eltérések és közös pontok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Magyarország a régióbanEltérések és közös pontok Köllő János MTA KTI Termelékenység és növekedés – a munkaerőpiac szerepe – MNB 2008. augusztus 29.

  2. Foglalkoztatási ráták (15-64 évesek), 2000-2007 Forrás: Eurostat. Éves adatok, 2007-ben: 2. negyedév

  3. Keresleti oldal? - Kiszámítható környezet, gyorsabb növekedés, stb. • Rugalmasság? A szokásos intézményi indikátorokkal dolgozó elemzések (Riboud et al 2002, Cazes - Nesporova, 2003, Rutkowski et al. 2005) igen rugalmasnak mutatják a magyar munkaerőpiacot. A bérrugalmasságra (Kőrösi 2005, Köllő 2001), munkahely-forgalomra (Kőrösi 2005) az alkalmazkodási költségekre (Kőrösi-Surányi 2002) vonatkozó becslések sem jeleznek nagyfokú rugalmatlanságot Ugyanakkor EU-LFS: perzisztens U, N (Magyarország 7. és 1.-5./19) • Két, a helyzetértékelés és a foglalkoztatáspolitika számára fontos kérdés - Kelet-nyugati eltérések a foglalkoztatás szerkezetében - Eltérések Mo és más KKE országok között, különös tekintettel a kirívó mértékű inaktivitásra és a jóléti rendszerre • Zömmel: EU-LFS

  4. Szerkezeti sajátosságok

  5. Az adat magába foglal  18-20% rejtett foglalkoztatást. Augusztinovics-Köllő (2007), Elek et al. (2007) • Viszonylag nagy foglalkoztatási lemaradás a 15-64 éves népességben* HU -9.4 % (2005, vs EU-15) • Erős a nyugdíjrendszer hatása: a lemaradás lényegesen kisebb a „legjobb munkavállalási korú” (15-59 éves, nem tanuló) népességben HU -3,1% (2005, vs EU-15) • Nincs lemaradás, sőt, ha csak a referenciahéten ténylegesen dolgozókat tekintjük és a ledol-gozott munkaidejüket is számításba vesszük HU 7.2% (2005, vs EU-15)

  6. ILO-OECD foglalkoztatott: dolgozott legalább 1 órát vagy ideiglenesen volt távol a munkahelyétől • Ténylegesen dolgozott-e legalább egy órát? • Mennyit dolgozott? • FTE = dolgozott-e legalább egy órát*(munkaidő/40) • Minta: 15-59 éves, nem tanuló népesség

  7. Fogl. Dolg. 1 órát FTE

  8. A legjobb munkavállalási korban lévőknél a munka-input nem alacsony a potenciálishoz képest • A 15-64 éves népességben mért lemaradás egyrészt a korai effektív nyugdíjkorhatárnak tulajdonítható (beleértve a rokkantnyugdíjat) • Másrészt, a legjobb munkavállalási korú népességben is viszonylag kevesen dolgoznak, viszonylag sokat. A foglalkoztatási szintet a teljes (és más adatokból tudhatóan: tartós) távollét csökkenti. • Éles a határvonal a foglalkoztatás és nem-foglalkoztatás között 

  9. Részmunkaidő, rugalmas munkarend, otthoni munka A rugalmas formák megteremtésére irányuló politikának azonban nem csak a hasznai kétségesek (v.ö. a „work-sharing” kudarcai), a hiányukat kiváltó okokat sem ismerjük

  10. Fix költségek? Kínálati oldali probléma, munkavállalási költségek?

  11. Inaktivitás és a magyar munkaügyi/jóléti rendszer sajátosságai

  12. Alacsony aktivitás, különösen a férfiaknál (relatív értelemben). 15-64 évesek 26%, 15-59 évesek 18% (>13%) • Különösen éles kontraszt Mo és Lengyelország illetve Szlovákia között • Összefügg a jóléti rendszer és a foglalkoztatási szolgálat sajátosságaival 2005

  13. Kiterjedt korai nyugdíjrendszer, erős munkaerő-piaci hatások, minimális mértékű visszalépés (39%)* Cseres-Gergely 2007, Scharle 2006, 2007 • Kivételesen hosszú fizetett távollétet biztosító gyermektámogatási rendszer, sokéves igénybevétel, erős munkaerő-piaci hatások (17%) OECD Family Database, Bálint-Köllő (2007) • Zsákutcás szociális segélyezés (9%) Galasi-Nagy (2001), Elek at el. (2007), Szalai (2006), Kertesi (2006), Bódis et al. (2008) • Marginálissá vált biztosítási járadék (5%) Nagy (2001) • Szűk hatókörű foglalkoztatási szolgálat  *) Részarányok a 15-59 éves, nem tanuló, nem dolgozó népesség támogatásában. Nem részesül a fenti transzferekben 30%

  14. A foglalkoztatási szolgálat hatóköre és kapcsolata az ügyfelekkel, 2005 nem fogl

  15. A foglalkoztatási szolgálat hatóköre és kapcsolata az ügyfelekkel, 2005

  16. (2005)

  17. A regisztráltak álláskeresési intenzitása Mo-n annak ellenére is alacsony, hogy a hosszú ideje nem dolgozók igen kis részét regisztrálják Regisztráltak aránya az állásvesztés óta eltelt hónapok függvényében, 2005 Regisztráció és keresés: nyilvánvaló „bevallási torzítás” (kirívó példa Szlovákia 2005-2007), de Magyarországon (2005):

  18. Alapvetően a sajátos munkaügyi rendszer magyarázza az alacsony foglalkoztatás ellenére is alacsony munkanélküliség jelenségét • A keresési intenzitás nem életkor, nem, iskolázottság vagy a munkanélküliség hossza szerint tér el az átlagostól, hanem a regisztrált-nem regisztrált, segélyezett-nem segélyezett dimenziók mentén (MT 2008)

  19. Akadály-e az álláskeresés hiánya? • Nem, ha erős „discouraged worker” hatás érvényesül • A „csak akarók” munkapiaci kötődésével kapcsolatos empirikus eredmények vegyesek Flynn – Heckman (1983), versus Juhn et al. (1991), Murphy – Topel (1997), a csak akarók kötődéséről pld. Jones – Riddell (1999), Sorrentino (2000-2006, több tanulmány) • Mikro-adatok: a keresés a nőknél növeli az elhelyezkedési esélyt, a férfiaknál a szezonális iparágak indulásának időszakában nem (a keresők és „akarók” elhelyezkedési esélye azonos). Más időpontra vonatkozó mérés szerint a keresés a férfiaknál is számít. Micklewright-Nagy (1999), Köllő (1999) • Makro-adatok: „discouraged worker” hatásra inkább a nők esetében mutattak jelek (1997-2000, 15-55 évesek, de ez is összefügghetett a nyugdíjkorhatár emelésével.) Férfiaknál az eltolódások egyértelműen a munkanélküliség és a foglalkoztatás között történtek. • Nemzetközi adatok: a mukavállalási korú férfi inaktivitás kirívó mértékben perzisztens (Magyarországon a legzártabb az inaktív kategória)

  20. A képzetlenek munkanélküliségének „kezelése”

  21. 15-59 éves, nem tanuló népesség, 2005

  22. Strukturális meg nem felelési indexek különböző munkanélküliség- -definíciókkal, négy iskolázottsági szintre, 1993-2004 (MEF 5.-52. hullám) Népesség: 15-55/59, nem tanul

  23. „Foglalkoztathatóság” (1) • Az alapkészségek sokat számítanak, de: • IALS 1998: nagy szóródás azonos teszteredmények mellett • IALS 1998: Az írás-olvasási teljesítmény interkvartilis sávja a 0-10 osztályt végzett, 15-59 éves magyaroknál 187-252 pont. A foglalkoztatási ráta 46.4%, a sávba esőknél 51.6%, alatta 33.5%. • Más alapkészségek, szociális jártasságok?

  24. „Foglakoztathatóság” (2) Foglalkoztatási ráták (15-64 évesek, ISCED 0-2: 15-59 évesek) Forrás: Eurostat. Éves adatok, 2007-ben: 2. negyedév

  25. Foglalkoztatáspolitikai alternatívák(különös tekintettel a képzetlenekre)

  26. Kiindulópontokat kell választani olyan esetekben is, amikor hiányoznak a robosztus kutatási eredmények és tartalmas adatok • Ha a munkanélküliek jó része „nem foglalkoztatható”, és az álláskeresés hiánya nem akadálya a foglalkoztatás bővítésének  „monoki gondolat” és előzményei • Ha ellentétesek a kiindulópontok 

  27. Javítaná a piacra való visszatérés esélyét, ha (a) a nagy jóléti transzfereket minél nagyobb mértékben sikerülne megszabadítani a munkanélküli segélyezési funkcióiktól Korai nyugdíjazás: részben „megoldódik”. Gyermektámogatások: nem (b) bővülne a mára erősen visszaszorult biztosítási segélyezés (szélesebb hozzáférés, hosszabb periódus, magasabb összeg), szigorúbb ellenőrzés és aktívabb szolgáltatás mellett. (c) az aktív kiadások sokkal nagyobb része irányulna oda, ahol a piaci alkalmazkodást nehezítik az adminisztratív korlátok, a magas munkavállalási költségek és a hiányos képzettség  rugalmas formák (d) Oktatás: ma évente  18,000 olyan gyerek, aki nem fog 8 általánosnál többet végezni, és  25,000 funcionális analfabéta végzett – erősen lassítja a kínálat minőségének javulását Ellenpélda Lengyelország, PISA: 17 pontos javulás 2001-2003-ban, 11 pontos 2003-2006-ban, főleg alul. Szegregáció, pedagógiai fatalizmus, eszköztelenség az alapkészségek és szociális jártasságok átadásában. A jelenlegi iskolafenntartási, tanárképzési és bérezési rendszerben nincs remény komoly változásra  OKA Zöld Könyv (e) „Minimálbér és segélyek”

More Related