1 / 21

7.2 A korszak kulturális életének főbb jellemzői.

A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a nemzetiségek körében. 7.2 A korszak kulturális életének főbb jellemzői. A magyar nyelv megújításának kezdeményezője:. Martinovics Ignác levágott feje, egykori ábrázolás. 1795. Kazinczy Ferenc. Spielbergben, Kufsteinban, Munkácson.

callie
Télécharger la présentation

7.2 A korszak kulturális életének főbb jellemzői.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a nemzetiségek körében. 7.2A korszak kulturális életének főbb jellemzői.

  2. A magyar nyelv megújításának kezdeményezője: Martinovics Ignác levágott feje, egykori ábrázolás 1795 Kazinczy Ferenc Spielbergben, Kufsteinban, Munkácson

  3. Donáth János osztrák születésű festő munkája Széphalom 1804-től a magyarországi irodalom központaja lett

  4. 1792 az első állandó magyarszíntársulat Az első nagyobb diadalok a tízes évekre esnek Színjátszás Dériné Széppataki Róza A hatása nagyobb volt mint a nyomtatott írásnak Katona József Bánk Bán http://www.youtube.com/watch?v=6GlV5TqsCfs

  5. Európa első mezőgazdasági főiskoája GEORGIKON 1817-től Helikoni ünnepségek Georgikon tanárait, diákjait hívta meg, valmint a kor híres íróit, költőit. Festetics György

  6. Kazinczy széphalmi kúriája Festetics György helikoni ünnepségei Igazi irodalmi társaság szerveződött az ország szívében A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.

  7. Reformkor A magyar kultúra fénykora szolgálata nemzet Nemzeti öntudatra ébredés A művészetek és tudományok művelői a legfőbb feladatnaknak tartottak Állami , királyi támogatás híján A művészet és nemzeti művlődés néhány hazafias gazdag főúr áldozatkészségből haladt előbbre

  8. 1844 Kölcsey Ferenc Erkel Ferenc 1823 Szózat 1836 Vörösmarty Mihály 1843 Egressy Béni

  9. A művészet valamennyi ágában születtek a nemzeti sajátosságokat hordozó, ugyanakkor európai szellemiségű művek. Ferenczy István Csokonai Kazinczy Ferenc Kölcsey Ferenc

  10. 2008 Érettségi 17. A feladat a XIX. század első felének magyar történelméhez kapcsolódik. (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei alapján a magyar nyelv államnyelvvé válásának folyamatát! Válaszában térjen ki arra, hogy miért sikerült ezen a területen eredményeket elérni! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

  11. „1.§ Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi leiratok, előadások, válaszok és intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2.§ A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg. Úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak. 3.§ Országgyűlési nyelv ezentúl kirekesztőleg a magyar lészen, egyedül a kapcsolt részek követeinek engedtetvén meg: hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének, a közelebbi 6 évek alatt tartandó országgyűléseken szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék. 5.§ A királyi Helytartótanács mindennemű tárgyalásaiban, hivatalos foglalkozásairól viendő jegyzőkönyveiben, valamint Ő felsége eleibe terjesztendő felírásaiban és az ország határain belőli minden hatóságokhoz bocsátandó minden intézvényeiben a magyar nyelvet használja… 8.§ Ő felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már aziránt is, hogy az ország határain belőli iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen.” (Az 1844. évi

  12. Az országgyűlés feliratai, a megyék igazgatási nyelve a magyar;három év határidővel minden anyakönyvet magyarul kell vezetni. Plébános csak az lehet, aki tud magyarul.

  13. Érettségi 2005 május 17. A feladat a reformkor kulturális életére vonatkozik. (rövid) Bizonyítsa a szöveg és ismeretei segítségével a reformkori politikai törekvések és az irodalmi élet összefüggését!

  14. Kronológia 1823 Kölcsey Ferenc: Himnusz 1833 Katona József Bánk bán című tragédiájának bemutatója 1836 Vörösmarty Mihály: Szózat 1837 Megnyílt az első állandó színház Pesten, a Pesti Magyar Színház. 1843 Egressy Béni megzenésítette a Szózatot. 1844 Erkel Ferenc megzenésítette a Himnuszt. „Jogot a népnek, az emberiség Nagy szent nevében, adjatok jogot, S a hon nevében egyszersmind, amely Eldől, ha nem nyer új védoszlopot. Az alkotmány rózsája a tiétek, Tövíseit a nép közé vetétek; Ide a rózsa néhány levelét S vegyétek vissza a tövis felét!” Petőfi: A nép nevében (1847)

  15. „Elérkezett a búcsú pillanata, s e pillanatban kötelességünknek hittük a Tekintetes Karok és Rendek előtt még egyszer megszólamlani; s elmondani fájdalmunkat, hogy a haza választott fiainak köréből távoznunk kell… Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés. Isten őrizze meg e nemzetet minden gonosztól; isten virrassza fel e nemzetre a teljes felvirágzat szép napját!” (Kölcsey: Búcsú az országos rendektől 1836.)

  16. „Az Athenaeum, Bajza, Vörösmarty és Toldy folyóirata, több volt, mint pusztán szépirodalmi lap, bár e tekintetben is a legkiválóbbak egyike […] Bajzáék eredetileg politikai újságot akartak indítani, erre azonban nem kaptak engedélyt, és az Athenaeumra is csak úgy, hogy a hatóság szigorúan eltiltotta őket politikai tárgyak érintésétől; a szerkesztők mégis megtalálták a módját annak, hogy folyóiratukat a haladó társadalmi eszmék szolgálatába állítsák. […]” (A magyar irodalom története) …………………………………………………………………………………………………...

  17. Egyéb

  18. Nemzetközi jelentőségű a magyar keletkutatás A reformkor rokon népeket keresve a honfoglalás előtti magyar őstörténet felé fordult. Fellendült és nemzetközi jelentőségűvé vált a magyar kelet kutatás.

  19. Tk IIII, (Sz)-139.old Kőrösi Csoma Sándor http://csoma.mtak.hu/

  20. Vámbéry Ármin Vámbéry Ármin Küzdelmeim http://mek.oszk.hu/03900/03975/html/ Vámbéry Ármin Ázsiában http://terebess.hu/keletkultinfo/vambery.html Kísérlet folytatódik Vámbéry Ármin életmûvének feltárása érdekében http://mek.oszk.hu/03500/03565/03565.pdf

  21. 1844. március 13-án született egy kis székely faluban, Szentkatolnán. Már gyerekkorától kezdtek „ráragadni” a nyelvek: édesapjától megtanult németül, majd sorra elsajátította az ókori klasszikus nyelveket: a hébert, a görögöt és a latint, majd nyugati nyelveket is megtanult. Mire leérettségizett, már tizenkét nyelven beszélt. Ezt követően Bécsben, majd Pesten tanult. Érdeklődése ekkor kezdett a keleti nyelvek tanulmányozása felé irányulni, melyben szerepet játszott a székelység eredetének megtalálására irányuló igyekezete és példaképének, Kőrösi Csoma Sándornak hatása. Szentkatolnai Bálint Gábor terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/balint.html

More Related