1 / 30

Velázquez: „Las Meninas”

Velázquez: „Las Meninas”. 1656-1657 olaj, vászon, 318*276 cm 1734-ben megsérült az Alcázar tűzvészében, G. Miranda udv.festő restaurálta. Mindkét széléből levágtak (a jobb oldalon többet) Proveniencia: Madrid, Alcázar, inv. 1666, 1686, 1700 [„cuadro de la Familia”]

Télécharger la présentation

Velázquez: „Las Meninas”

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Velázquez: „Las Meninas” • 1656-1657 • olaj, vászon, 318*276 cm 1734-ben megsérült az Alcázar tűzvészében, G. Miranda udv.festő restaurálta. Mindkét széléből levágtak (a jobb oldalon többet) • Proveniencia: Madrid, Alcázar, inv. 1666, 1686, 1700 [„cuadro de la Familia”] Madrid, Palacio Real Nuevo, inv. 1772, 1794, 1814 „IV. Fülöp családja”; „Las Meninas”[a.m. Az udvarhölgyek hódolása] cím 1853-tól ma: Madrid, Museo del Prado [1819-től] inv. no.1174

  2. Michel Foucault: Les SuivantesIn: Les mots et les choses. Paris, Gallimard, 1966 Az udvarhölgyek In: A szavak és a dolgok. A társadalomtudományok archeológiája Osiris, Budapest, 2000. ford. Romhányi Török Gábor

  3. Michel Foucault: Az udvarhölgyek(A szavak és a dolgok, I. rész) A reprezentáció felfüggesztésének pillanata: a festő és a kép, hátulról elkezdte? befejezte? ha folytatja, eltűnik („kitérők finom rendszere”)

  4. reneszánsz klasszikus” (17.sz. közepe-18.sz. vége) modern (19.sz-.tól) A dolgok közötthasonlóság vetélkedési és vonzódási viszonyok állnak fenn: a dolgok egymással beszélnek/feleselnek a tudás ezt a beszédet kottázza le A megismerés célja: hasonlóságok felfedezése, láncolataik leírásaanalógia-keresés A dolgokat az azonosság/különbség dimenziója mentén ragadják meg A megismerés célja: A dolgok létének és a jelek (helyesttsítők) létének elkülönításe, kapcsolódásaik analízise  megjelenik az ember, aki már nem puszta megállapítója az összefüggéseknek az ember maga is ki van szolgáltatva a dolgok és jelek világának (a nyelvnek, az életnek, a munkának) A megismerés problémája: ki az, aki előállítja a jeleket A szavak és a dolgok folytonosak, keverednek és átrhatják egymást a szavak: jelek, amelyek a dolgoknak természet szerint „megfelelnek” – de a jelek elkülönült rendet („nyelvet”) alkotnak a dolgok és szavak megfelelése nem prestabilizált, történetileg alakul A világ maga egy szöveg A jel/nyelv áttetsző a dologhoz képest  a nyelv áttetszőségét felváltja a beszéd homálya: minden beszéd történetileg és szociálisan helyhez kötött: A világnak nincs története, csak a megismerés tökéletesedésének A szavaknak és dolgoknak az embertől független történetük van A három episztémé

  5. Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a reneszánsz hasonlósági episztéméje A sisakvirág és a szem között szimpátia van amit a magok szemformája jelöl meg hasonlóság szignatúra szimpátia

  6. Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Carl von Linné, Carl Linnaeus (1707-1778) svéd botanikus Genera plantarum (1737) - Système des Plantes

  7. Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Linné: • leszűkíti a megfigyelést néhány komponensre • közöttük hierarchikus viszonyokat ír le • a növény identitása: genus proximum differentia specifica

  8. Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a reneszánsz hasonlósáűgi episztéméje Giambattista della Porta (1535-1615) De humana physiognomonia [1586]

  9. Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a reneszánsz hasonlósági episztéméje Della Porta: De humana physiognomia látható hasonlóság szignatúra convenienta szignatúra convenienta durva természet durva lélek rejtett hasonlóság: convenientia

  10. Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun (1619-1690) Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698]

  11. Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé • Descartes szenvedélyelméletén (Les Passions de l’âme) alapul • két alapvető affektus: vonzás (+) – taszítás (-) (mennyiben képes a tobozmirigy befolyásolni az arc elemeinek mozgását)

  12. Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé • A szenvedélyek taxonómiája + a kifejezések matézise • 6 alapszenvedély + ezek 24 variációja (+) (-) kiváncsiság (0) tisztelet lenézés szeretet utálat hódolat gyűlölet iszony elragadtatás

  13. Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé • a kifejezés matézise/geometriája • a szenvtelen/kifejezéstelen arc elemei mint változó paraméterek: • szemöldök • száj • szemgolyó-méret • homlokvonal • ajakvonal • orrvonal

  14. Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé • A szenvedélyek taxonómiája + • a kifejezés matézise

  15. Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé • mechanikus kísérlet az arc teljes affektuskészletének feltárására • klasszifikációs szabály: minél kisebb különbség legyen két egymás melletti konfigurációnál (folytonosság, hierarchia) • összevethetőség. „közös nevező” (matézis) • kódolás: kifejezésséma (kép) és megnevezés (nyelv) egysége

  16. Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé • a munka egy „táblázat”: a „közös nevező” radikális vizuális/geometriai egyneműsítést feltételez • fejforma-azonosság, méretazonosság, elemazonosság • megfeleltető segédvonalak

  17. Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé • elvi cél: olyan tabló, amelyben minden egyedi elhelyezhető

  18. Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Henri Testelin: Sentiments des plus habiles peintres... [Paris, 1696] Gyakorlati alkalmazás: útmutató és példák festőknek Itt: Poussin képeiről vett típusok

  19. Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Le Brun célja: • egyértelműsítés, lexikai rendszerezés, taníthatóság

  20. Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé • előírni/olvasni tudni a kifejezéseket:átírhatóság a nyelvbe • a képi médium zavaró elemének kiiktatása: transzparencia

  21. Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé jelek / szavak reprezentáció (megnevezés) reprezentáció (megnevezés) egyedi dolgok

  22. A diskurzus hatalma: a nyelv uralja az észlelést, amennyiben a dolgok tablójává formálja őket, de nem láthatja meg önmagát a szavak /ábrák a tudás: a Rend tablója reprodukálja a lét folyamatosságát és meghatározza észlelését megfigyelés és leírás: leszűkítés, felosztás, megjelölés, megállapítások tétele reprezentáció a dolgok az emprikus lét folyamatos: közvetlenül rendelkezésére áll a reprezentációnak

  23. De ki csinálja mindezt?Hol a szubjektum? a szavak /ábrák a tudás: a Rend tablója, amely reprodukálja a lét folya- matosságát és meghatározza észelését megfigyelés és leírás: leszűkítés, felosztás, megjelölés, megállapítások tétele reprezentáció a dolgok az emprikus lét folyamatos: közvetlenül rendelkezésére áll a reprezentációnak

  24. a nyelv uralja az észlelést, amennyiben a dolgok tablójává formálja őket, de nem láthatja önmagát jelek / szavak reprezentáció reprezentáció dolgok

  25. Michel Foucault: Az udvarhölgyek(A szavak és a dolgok) A Las Meninas „a klasszikus reprezentáció reprezentációja”: • arra vállalkozik, hogy a képben a képi megjelenítést jelenítse meg • itt van a reprezentáció minden eleme • de hiányzik, aki megalapozza a sujet mint [tárgy] és mint [szubjektum] el van tüntetve

  26. Michel Foucault: Az udvarhölgyek(A szavak és a dolgok) A reprezentáció klasszikus reprezentációja Vermeer: A festészet dícsérete [1666-67] 120x100 cm Bécs, Kunsthistorisches Museum

  27. Michel Foucault: Az udvarhölgyek(A szavak és a dolgok)

  28. Michel Foucault: Az udvarhölgyek(A szavak és a dolgok) festő (alkotó: aki reprezentál) uralkodópár (modell: akiket reprezentálnak) látogató (befogadó: aki előtt reprezentálnak) N1 N U1 F U F1

  29. Michel Foucault: Az udvarhölgyek(A szavak és a dolgok) a festett tükör paradoxona megkérdőjelezi a „szavak” és a „dolgok” identitását, ábrázolásuk tablószerű folytonosságát

  30. Michel Foucault: Az udvarhölgyek(A szavak és a dolgok) Mi van tehát „a király helyén”? • a tárgy [sujet] • és az alany [sujet] hiánya a klasszikus episztémében a tudáshoz nincs szükség „az ember” mint szubjektum tételezésére

More Related