Download
1 / 33
330 likes | 452 Vues
A szakképzés helyzete Nógrád megyében. Salgótarján, 2010. május 27. Magyarország népességének korpiramisa, 2001, 2021. Nógrád megye népességének korpiramisa 2008. január 1-én. Nógrád megye lakónépességének száma, valamint annak trend szerint várható alakulása.
E N D
A szakképzés helyzeteNógrád megyében Salgótarján, 2010. május 27.
Nógrád megye lakónépességének száma, valamint annak trend szerint várható alakulása
Munkaerő-piaci helyzetkép Nógrád megyében,2007– 2009. Évről évre folyamatosan nőtt a regisztrált álláskeresők létszáma (2007.11: 15.470 fő, 2008.11: 16.370 fő, 2009.11: 18.975 fő). Legnagyobb létszámban a megyeszékhelyen regisztráltatták magukat (2009. novemberében 7.080 fő) A legsúlyosabb munkaerő-piaci helyzet a Szécsényi (17,95% mnk. ráta), a Bátonyterenyei ( 16,69% mnk. ráta), valamint a Salgótarjáni (15,73% mnk. ráta) kistérségben van. Magas az inaktívak számaa megyében (79.079 fő, 2009. II. negyedév végén). Az aktivitási ráta a Pásztói (47,3%) és a Rétsági (48,3%) kistérségekben a legalacsonyabb.
Regisztrált álláskeresők összetétele 2009. • A regisztráltak mintegy fele 8 általános iskolai végzettséggel, vagy még ezzel sem rendelkező – szakképesítés nélküli – álláskereső (46,09%; 8.701 fő) • Nagyon magas a középfokú (szakiskola, speciális szakiskola, szakmunkásképző) végzettségű álláskeresők aránya (30,08%; 5.680 fő). • Legnagyobb létszámban a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások (7.270 fő), az ipari és építőipari foglalkozások (4.660 fő), valamint a szolgáltatási jellegű foglakozások (2.378 fő) FEOR – főcsoportokhoz köthető foglalkozások, szakmák képviselői regisztráltatták magukat a kirendeltségeken. (A szakképzettek közül legtöbben: kereskedelemi, vendéglátó-ipari foglalkozások (1.843 fő) és vas- és fémipari foglalkozások (1.784 fő) FEOR – csoporthoz köthető foglalkozások, szakmák képviselői regisztráltatták magukat a kirendeltségeken.)
Pályakezdő álláskeresők helyzete • A regisztrált álláskeresők száma évről-évre folyamatos növekedést mutat. • Minden ötödik pályakezdő az Észak-magyarországi Régióban keres állást (2009.11: 11.661 fő)! • Legnagyobb létszámban minden évben augusztus és szeptember hónapokban keresik fel a munkaügyi kirendeltségeket. • Elhelyezkedési esélyeik nem térnek el a nem pályakezdő álláskeresőktől; munkaerő-piaci érvényesülésük az országos átlaghoz képest nehéznek mondható. • A munkáltatók gyakran csak támogatással (Munkaügyi Központnál igényelhető bértámogatással) alkalmazzák a fiatalokat; a támogatás lejárta után a tovább-foglalkoztatás gyakran nem valósul meg.
Nógrád megye gazdasági, munkaerő-piaci helyzetére vonatkozó konklúziók Nógrád megyében az ipari termelés visszaesése (a nehézipari jelleg megszűnése) ellenére még mindig erősek az ipari tradíciók. Alacsony a megyében az aktivitási ráta. Az alacsony aktivitási ráta nem jelent különös vonzerőt a befektetők számára. A helyi gondok – a gazdaság alacsony teljesítőképessége (hozzáadott értéke és termelékenysége) miatt – változatlanok, a felzárkózás folyamata nagyon lassan indul meg.
Nógrád megye gazdasági-, munkaerő-piaci helyzetére vonatkozó konklúziók Az átképzések egy része – mint azt a munkaerő-piaci adatok is alátámasztják – nem járult hozzá a munkaerő-piac potenciáljának növeléséhez. A megyében a munkanélküliség mértéke nagyobb az országos átlagnál, ami egyes társadalmi szektorhoz tartozó fiatalok esetében nem növeli a tanulási hajlandóságot („Miért tanuljak, úgysem lehet elhelyezkedni?”).
SzakmakínálatértékeléseI. Az egy szakmára jutó tanulók számát tekintve a legmagasabb létszámot a fodrász, a hegesztő és a szakács mutatja. (A vizsgált időszak alatt 400 fő feletti tanuló.) Magas a tanulók száma a kőműves és az asztalos szakmákban. (A vizsgált időszak alatt 300-400 tanuló.) A 200-300 fős tanulólétszámú szakmák közé nyolc szakma tartozik, közülük négy az informatikai szakmacsoport, egy-egy pedig az egészségügy, a gépészet, az építészet és az ügyvitel szakmacsoportban található.
Szakmakínálat értékelése II. A 100-200 fős tanulólétszámú szakmák közé 17 szakma tartozik, melyből négy-négy a gépészet és az ügyvitel, három a vendéglátás-idegenforgalom, kettő a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, egy-egy pedig az informatika, az építészet és a közgazdaság szakmacsoportban található. A 100-50 fős tanulólétszámú szakmák közé 29 szakma tartozik, a további 59 szakmát pedig az 50 fő alatti létszám-kategóriába soroljuk.
Szakmakínálat értékelése III. TISZK szakmakínálatának legnagyobb tanulólétszámmal rendelkező szakmái közül csupán egy szakma volt nem támogatott (ez is csak 2008-ban), a nagy tanulólétszámmal rendelkező szakmák mindegyike a kiemelten támogatott és a támogatott szakmák közé sorolódott.
Párhuzamos képzés A legnagyobb számú párhuzamos képzés a gépészet, az informatika, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban található. A legnagyobb arányú párhuzamos képzés az informatika szakmacsoportban látható, amelyben két szakma esetében is 3-3 képzési helyen van képzés. Kiemelendő, hogy a fentebb jelzett legnagyobb számú párhuzamos képzések éppen a kiemelt szakmacsoportokat, illetve a kiemelt szakmacsoportos fókuszokat érintik.
Szakképzési rendszer kihívásai Drasztikusan fogyó gyereklétszám A szakképzés vonzerejének, társadalmi megbecsülésének csökkenése Torzult iskolaszerkezet Képzés minőségének romlása minden iskolatípusban Maradékelv érvényesülése, magas lemorzsolódás a szakiskolákban Romló finanszírozási helyzet Összehangolatlan működés
Szakképzési rendszer kihívásai Gazdasági válság eredményeként romló foglalkoztatási helyzet, magas munkanélküliség A munkaerő-piac kereslet nem megfogalmazott A tanulók szakmaválasztását nem a munkaerő-piaci igények határozzák meg Nincs összhang a munkaerő-piaci kereslet és kínálat között A kapcsolat a gazdálkodó szervezetek és az intézmények között nem elég sokrétű és rendszeres A szakképzési rendszer fejlesztési elképzeléseinek összehangolatlansága
Köszönöm a figyelmet! Telekné Dézsi Piroska igazgato@nogradtiszk.hu
