Boródi Attila ÉFOSZ ügyvezető elnök Az élelmiszeripar jövője - FVM Budapest, 2 00

1. Az élelmiszeripar versenyképességének nemzetközi összehasonlítása Boródi Attila ÉFOSZ ügyvezető elnök Az élelmiszeripar jövője - FVM Budapest, 2007. június 20.

2. Az élelmiszeripar versenyképessége • Az élelmiszeripar a feldolgozóiparok között • Forgalom: Európában 1. Magyarországon 3. • Foglalkoztatás: Európában 1. Magyarországon 2-3. • A versenyképesség megőrzése, javítása alapvető fontosságú • gazdasági növekedés • foglalkoztatás • A versenyképesség növelésének egyik legfontosabb eszköze az innováció Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

3. Az európai élelmiszeripar versenyképességének kihívásai(CIAA Benchmarking Report 2006) • Nem kellő K+F ráfordítás • Magas mezőgazdasági árszínvonal • Bonyolult jogszabályok, sok adminisztráció • Koncentrálódó kiskereskedelem Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

4. K+F kiadási ráfordítások a bevétel százalékában (különböző élelmiszer –ital előállító cégek 2003) Versenyképesség az élelmiszer-iparban K+F ráfordítások (2003) Forrás: CIAA Benchmarking Report 2006 Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

5. SMEs-NET: Van-e K+F részlege? Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

6. SMEs-NET: Az innováció legkedveltebb forrásai (rangsor szerint) Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

7. A kiskereskedelem koncentrációja • Növekvő árleszorító hatás • Saját márkás termékek • Az élelmiszeripari vállalatoknál maradó nyereség nem elegendő a versenyképesség fenntartására, a K+F finanszírozására, különösen a KKV-knál. Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

8. Élelmiszeripari és ital-előállító cégek bruttó bevételi változása (%) 25 EU tagállamban Az élelmiszeripari vállalatok bruttó bevételi változása (%) 25 EU tagállamban (CIAA Benchmarking Report 2006) Kék : kicsi Zöld: közepes Piros: nagy Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

9. Bruttó beruházás az élelmiszer és ital előállítóknál Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

10. A K+F fontossága az EU élelmiszer és ital előállítók versenyképességében A K+F be való befektetés gyakran eredményez : - hatékonyabb termelést, - elősegíti magasabb minőségű termékek előállítását, melyek: - megfelelnek a törvényi és rendeleti előírásoknak - a szigorodó biztonsági előírásoknak, elősegíti: - új termékek megjelenését - piacot biztosítanak az új terméknek - csökkentik az előállítás költségeit - magasabb profitot Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

11. 2005/2006 EU felmérés főbb megállapításai az SME - k technológiai innováció készségeiről • Az innováció mértéke növekszik a cég nagyságával. A legtöbb élelmiszeripari cég, így az SME- k is komolyan veszik az innovációt, és állandóan keresik ennek lehetőségét. • Két kategóriát lehet megkülönböztetni a:- „nagy innovátorok” nagy v. közepes cégek, melyek rendszeresen fektetnek be K+F be, és gyakran vezetnek be új terméket a piacra- „ kis innovátorok” általában nem vezetnek radikális változtatásokat ezek általában a kis vállalkozások • Az SME – k fő tevékenysége a termékfejlesztés. Az innováció iránya az ami a termék jellegének olyan irányú gyors változtatását idézi elő, ami elősegíti a vásárlók általi elfogadottságát ( íz, tápérték) A folyamatok fejlesztése másodlagos jellegű • A nagy cégeknél általában mindkettő fontos • Az EU tagállamok többségében az élelmiszer és italszektor a forgalmi adatok alapján az első három között szerepel. 10 országban az első helyen van. • A tagországok adatai a következők: Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

12. Az EU első 10 élelmiszer előállító tagállamának forgalmi adatai Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

13. Az EU tagállamainak élelmiszer előállító forgalmi adatai (2004-2005) Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

14. EU belső kereskedelmi adatai Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

15. Tagországok EU–n belüli és kívüli kereskedelmi adatai Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

16. A magyar élelmiszeripar egyeztetett innovációs stratégiája MNÉTP Fő kihívások • Olcsó, többségében gyenge minőségű áruk növekvő importja, • Az olcsóságot egyoldalúan előtérbe helyező, az igénytelen fogyasztásra ösztönző, a minőséget leértékelő szemlélet terjedése • Az egészségtelen életmód és a helytelen étkezési szokások kedvezőtlen egészségi hatásai és a növekvő igény az egészségben eltöltött életszakasz meghosszabbítására Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

17. Az ÉFOSZ-ról • Magyarországi élelmiszeripari vállalkozások országos gazdasági és szakmai érdekképviselte • Célja: versenyképes üzleti környezet biztosítása a közös érdekek mentén • Munkaadói szövetség, megalakulása: 1989 • 13 szakmai szövetség (kb. 850-900 vállalkozás) és 31 egyéni cég • Magyarországi termelő cégek, külföldi termelő cégek magyarországi képviseletei, kutatási és információs központok, de: kereskedők nem! • Lefedi a magyar élelmiszeripar termelésének 80 %-át • Tagja: MGYOSZ, széleskörű egyéb hazai kapcsolatrendszer • Politikai pártoktól és a kormánytól független, de együttműködés Kormányzattal és törvényhozással • Nemzetközi kapcsolatok: EU: C.I.A.A, 1992 Visegrádi Négyek

18. ÉFOSZ tagok: szakmai szövetségek • Magyar Húsiparosok Szövetsége • Magyar Pékszövetség • Cukoripari Egyesülés • Édességgyártók Szövetsége • Magyar Tartósítóipari Szövetség • Magyar Hűtőipari Szövetség • Magyarországi Üdítőital- Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége • Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége • Magyar Sörgyártók Szövetsége • Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács • Gyümölcsszesz és Pálinkafőzők Országos Érdekvédelmi Közössége • DK Magyarországi Pálinkafőzők Egyesülete • Magyar Ásványiz Szövetség és Terméktanács

19. ÉFOSZ tagok: egyéni vállalkozások • Tschibo • Coca-Cola • Nestlé • Unilever • Masterfoods • Bunge • Cerbona • Danone • KraftFoods • Bondulelle • Pannon Baromfi • Első Pesti Malom • Univer • Szegedi Sütödék • Hungerit • Campden and Chorleywood Kht • Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet

20. Milyen most a magyar élelmiszeripar? • EU szabályok, közös agrárpolitika • Hasonló szerkezet az EU átlagához: sok kis- és középvállalat és néhány fős vállalkozások • Mintegy 80 „nagy” középvállalat • Gyakorlatilag teljesen privatizált tulajdonviszonyok, külföldi tőke részaránya kb. 55 % • Felgyorsult változások a szakágazatok szerkezetében és piacaiban • Termelés 2000. évi színvonalon

21. Milyen most a magyar élelmiszeripar? (2) • EU rangsorban fogyasztás szerint a 16. helyen • Hasonló méret: Ausztria, Csehország, Finnország, Portugália • Bruttó hozzáadott értékben jobb helyezés • Hazai feldolgozó iparágak között No.3 helyezés, 10 % részesedéssel, lényeges visszaesés! • Nem készültünk fel helyesen az EU csatlakozásra

22. Magyarországi élelmiszer-értékesítés főbb arányai, milliárd Ft (%) Magyarországi élelmiszertermelés, 2006 Élelmiszer-kiskereskedelem, 2006

23. A magyar élelmiszeripar termelése ágazatonként, 2005

24. Élelmiszeripari vállalkozások

25. Mi a jelenlegi helyzet?Belföldi piac EU csatlakozással: • Védelem nélküli versenypiac belföldön • Minőséggel szembeni követelmények csökkentek, olcsó, gyenge beltartalmi értékű élelmiszerek a belföldi piacon • Hazai élelmiszeripar lejtős pályán, az évek óta kedvezőtlen tendenciák felgyorsultak • Belföldi piac stratégiai jelentőségű lett! • Belföldi termelésünk csökken, annak ellenére, hogy a belföldi fogyasztás a nemzeti jövedelmet meghaladó mértékben növekedett • Tartós piacvesztés a belföldön, minden ágazatban, csakátmeneti javulás!

26. Élelmiszeripari termelés Bruttó termelési érték, milliárd forintban Volumen-index az előző évhez képest

27. Belföldi élelmiszer értékesítés Volumen-index az előző évhez képest Bruttó árbevétel, milliárd forintban

28. Termelés és belföldi értékesítés volumenindex változása

29. Hazai élelmiszertermelés részesedése a kiskereskedelmi fogyasztói piacon

30. Mi a jelenlegi helyzet? (2)Export piacok • Export termelésünk volumenben csökkent, értékben kissé növekedett • Egészségtelen exportszerkezet: egyoldalúság, növekedés csak EU-15 felé, tengerentúli piacok jelentéktelenek, nincs növekedés • Orosz és balkáni piacok sem növekednek • Megnőtt a feldolgozatlan nyersanyagok exportja • Kedvezőtlen folyamatok az újonnan csatlakozott országokkal szemben • Élelmiszerimport ugrásszerűen megnövekedett • Az élelmiszerágazat devizaegyenlege csökkent (258 milliárd Ft), feldolgozott élelmiszereknél alig több 100 milliárd Ft-nál

31. Élelmiszeripari export Volumen-index az előző évhez képest Bruttó árbevétel, milliárd forintban

32. Termelés és export- értékesítés volumenindex változása

33. Élelmiszerek V-4 külkereskedelmi forgalma Export, milliárd forintban Import, milliárd forintban

34. V-4 külkereskedelem részaránya Export a teljes export- forgalomban Import a teljes import-forgalomban

35. Élelmiszeripari export és belföldi értékesítés arányai Export és belföldi árbevétel milliárd forintban Export részaránya (%) a teljes árbevételben

36. Mi a jelenlegi helyzet? (3) • Nagy hozzáadott értéket előállító tevékenységekben külföldi tőke kivonulása, belföldiek részaránya növekszik • Cégek számának folyamatos csökkenése, koncentrációs folyamatok elején vagyunk • Létszámcsökkenés • Nagyvállalatok termelése csökkent, kis- és középvállalatok szerepének növekedése

37. A vállalati méretek szerepe az élelmiszeripar teljesítményében Vállalatok részesedése az összes termelésen belül, % Vállalatok részesedése az összes exporton belül, %

38. Élelmiszeriparban foglalkoztatottak számának alakulása, ezer főben

39. Mi a jelenlegi helyzet? (4)Kereskedelmi láncok • Belső piacon kereskedelmi láncok meghatározó szerepben, hatalmas árverseny • Könnyen másolható termékek, kevés hozzáadott érték , saját márkás termékek növekvő piaci súlya • Beszállitói árak növekedése elmarad a kiskereskedelmi fogyasztói árak növekedése mögött • Egyre nő a beszállitók kiszolgáltatottsága, kereskedelem jelentős piaci erőfölénye, nem kerülhetők meg! • 30 % körüli illegális gazdaság, tisztességtelen versenyelőny, jelentős EU-n kívüli import

40. Élelmiszerek árindexének alakulása az előző évhez képest

41. Mi a jelenlegi helyzet? (5)Beruházások, jövedelmezőség • Beruházások színvonala folyó áron változatlan • Növekvő túlélési és egzisztenciális gondok • Jövedelemtermelés nem elegendő az bővített újratermeléshez sem

42. Élelmiszeripar jövedelmezősége Összes élelmiszeripari eredmény, milliárd Ft-ban Átlagos tőke- és árbevétel arányos eredmény, %

43. Élelmiszeripari hitelállomány, milliárd Ft

44. Mik a versenyképességi bajok okai? • Trend-jellegű gondok, politika mulasztásai, rövid és hosszú távú érdekek folyamatos konfliktusa • Magyar mezőgazdaság drágán termel, sokáig volt támogatás és ma is egészségtelen a szerkezete, kertészet és állattenyésztés visszaszorulása • Környező országok árszintje lényegesen alacsonyabb, nagy kihasználatlan gyártókapacitások is rendelkezésre állanak • Nem készültünk fel eléggé a szabad versenyre • Eredménytermelés nagyon szerény • Tőkeszegénység valamennyi területen • Kormányzati munkában a mezőgazdaság prioritása, politika elsőbbsége, élelmiszeripar nem fontos

45. Mik a versenyképességi bajok okai? (2) • Túlságosan nagy elvonások a legális szférában, főképpen a munkabér- és környezetvédelmi terhek tekintetében • Átmenetileg rossz árfolyam-politika, olcsó import • Kicsi a piac a nemzetközi versenyben, nincs kritikus tömeg a termékekből • Kereskedelmi láncokkal való aszimmetrikus kapcsolatok, piaci erővel való visszaélés • Kereskedelem versenytárs is, saját márkák, láncok globális-regionális beszerzési politikája • Szabályozatlan belső piac, túlzott liberalizálás, piacvédelem félreértelmezése, a „fogyasztó jól jár elmélet” • Erőset a gyengével szemben valamelyest korlátozni kell!

46. Mik a versenyképességi bajok okai? (3) • Összefogás esetén kartell-vád a gyártókkal szemben • Az ár a belső piacon meghatározó, még kicsi a fogyasztói igény a minőségi termékek iránt • Erős szürke és feketegazdaság • Piacellenőrzés, hatósági munka hiányosságai, bár van jelentős javulás • Kormányzatnál és nemzetközi szervezetekben nem megfelelő lobbyerő • Nincs innováció • Mentalitás, a rossz elemeket ragadjuk meg, gondolkodás, nemzetközi üzleti környezet megértésének hiánya • Szükséges lépesek elmulasztása, gondok akkumulációja • Összefogásra való készség hiánya, túlzott önbizalom, csodavárás az állami segítség irányában

47. Mi a lehetséges kiút? • Jó adottságok: kedvező klíma, speciális ízek, tiszta környezet, természeti értékek, regionális termékek lehetősége • Belföldi referencia piacra alapozott export-teljesítmény • Közös marketing-támogatás, több forrás, jobb célok • Szabályozással tisztességes piaci viszonyok megteremtése a belső piacon (ellenőrzés, szürkegazdaság fehérítése, kereskedelmi láncok korlátozása, gyakorlati piacvédelem) • Kis- és középvállalkozások számára kedvezőbb hitelezés, adóterhek, adminisztrációs csökkentése, innováció és megvalósításuk állami támogatása (beruházás, piacrajutás), de „nem ingyen pénzzel” • Innováció és műszaki fejlesztés együttesen! • Termékpálya szereplőinek összefogása, együttműködés mezőgazda- sági termelővel, kereskedőkkel, tudománnyal, logisztika • Az idő pénz! Amit ma elmulasztunk....., kumuláló gondok!

48. Mi a lehetséges kiút? (2) • Új pályázati kiírásoknál kerülendő: többletkapacitások létrehozása, túlzott szociális szempontok • Emberi oldal: ellentmondásos. Felkészült, kreatív, rugalmas munkaerő a nemzetközi cégeknél, sok a korszerű tudású fiatalember, de elegendő üzleti tapasztalatok nélkül • Egyéb területeken konzervatív mentalitás, változtatás szükségessége: nagyobb előrelátás és kockázatvállalás • Óriási a lemaradás az innovációban!

49. Élelmiszeripari innovációs kiadások, bruttó árbevétel %-ában

50. Merre felé? Innováció • Innováció, nagyobb hozzáadott érték • Tömegtermelés helyett speciális hiány- és prémiumtermékek, fenntartható fejlődés • Márkafejlesztés, márkaépítés (termékcsaládok) • Lehetőségek: regionális, tradicionális termékek újrapozícionálása, komplex projektek, egészségesebb életmód (elhízás, adalékanyagok, stb.), támadások az élelmiszeripar ellen • Kutatás, műszaki fejlesztés és beruházások együttesen