Középpontban az elektronikus útdíj, valamint a közúti közlekedést érintő kormányzati törekvések

1. II. Magyar FuvarozóiFórum 2012 Konferencia és szakmai találkozó 2012. november 22. Hotel Ramada Plaza Középpontban az elektronikus útdíj, valamint a közúti közlekedést érintő kormányzati törekvések Dr. Völner Pál

2. Az elektronikus útdíj (ED) bevezetése hazánkban • A Kormány ED-re vonatkozó 2012. évi határozatai: • 1036/2012. (II. 21.) Korm. Határozat • 1122/2012. (IV. 25.) Korm. Határozat • 1138/2012. (V. 3.) Korm. Határozat • 1361/2012. (IX.14.) Korm. Határozat • Az ED rendszert meghatározó főbb elvárások: • A kijelölt díjszedő az Állami autópálya Kezelő Zrt. lesz, aki rendszert szerez be (nem díjszedési szolgáltatást rendel az állam), melyet a büdzsé finanszíroz • A bevételek a központi költségvetés részét képezik • Az ED rendszer megrendelésénél figyelembe vételre kerülő EU szabályozások: • Az EU Az Európai Parlament és a Tanács 2004/52/EK irányelve a közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról   • Az Európai Parlament és a Tanács 17-i 1999/62/EK, többször módosított irányelve a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról •   Az Európai bizottság 2009/750/EK sz. határozata az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás műszaki elemeinek meghatározásról  (European Electronic Toll System – „EETS határozat”)

4. Díjköteles Hálózat • Lehatárolás az OKA I. féléves lezárt állományán (2012.06.19.); • ÚD: 1.173 km gyorsforgalmi úti + 5.145 km főút = ∑ 6.318 km 167 db gyorsforgalmi úti + 1.871 db főúti = ∑ 2.038 db; • Díjszedési elemi szakaszhatárok: • az országos közúthálózat saját magával alkotott csomópontjai, • a lakott területek kezdete / vége, • az M0 nyomvonala, • az országhatár; • OKKF 2011. alapján napi 2.087.834 díjszedési tranzakció (azaz minden elemi díjszedési szakaszon megjelenő minden 3,5 tonna < ÚD köteles tehergépjármű egyszer számítva).

5. Alapelvek: • ugyanazon díjköteles elemi szakasz használatáért a kiszabott útdíj adott járműkategóriában menetiránytól függetlenül ugyanaz, • a csomóponti geometriák nem befolyásolhatják az elemi hosszat; • Alkalmazott szabályok: • az elemi szakaszok hossza (osztott pályák közötti) úttengelyben mért, • a keresztező úttengelyek metszése adja ki a csomópontok helyét, • a zárt rendszerű díjszedésre kiépült csomópontokban nem a csomóponti ág keresztező műtárgya, hanem a keresztező út tengelye, • a hálózati keresztezéssel nem rendelkező trombita csomópontokban a csomóponti ág keresztező úti műtárgyának a tengelye, • a pihenőkön keresztüli rejtett csomópontok is csomópontok. • Speciális csomópontok speciális kezelést igényeltek.

8. Díjköteles Járművek

9. A használati díjas (HD) tarifarendszer matrica típusai és árai:

10. A megtett úttal arányos (ÚD) tarifarendszer díjszintje:

11. A megtett úttal arányos (ÚD) tarifarendszer környezetvédelmi osztályai:

13. ED Beszerzés Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos, gyorsított eljárás

14. A közösségi közlekedés szervezeti átalakítása A Kormány programjában és a Széll Kálmán tervben is központi helyet kapott. Általánosan elérendő célok: történjék meg a közösségi közlekedés ellátórendszerének újjászervezése, különös tekintettel a MÁV Csoport és a Volánok korszerűsítésére; az új kialakítandó struktúra függetlenedjékvalamennyi olyan szervezeti, szabályozási korláttól, amely a rendszer korszerű működését akadályozza; történjenek meg azok a szabályozórendszert (kedvezmény- és tarifarendszert, szolgáltatási volument) érintő változások, amelyek szükségesek a közlekedési rendszer finanszírozási egyensúlyának megteremtéséhez, a kialakítandó rendszerben a közlekedési vállalatok működésének középpontjában a közszolgáltatás megfelelő színvonalú nyújtása, valamint az utazóközönség minőségi kiszolgálása kerüljön úgy, hogy működésikereteiben illeszkedjen a Kormány által meghatározott középtávú közlekedés-finanszírozási forrásokhoz. Az egyes közlekedési társaságok szervezeti átalakításának célja: • A MÁVolyan társasággá alakuljon, amely feladatát a lehető legnagyobb költséghatékonysággal, a közpénzek felhasználásának teljes átláthatóságával és a XXI. században elvárt színvonalon végzi tevékenységét. • A jelenlegi 24 VOLÁN társaság helyett 7 regionális társaság jöjjön létre a méretgazdaságossági szempontok, valamint a hatékony eszköz- és humánerőforrás gazdálkodás kereteinek megteremtése érdekében.

15. Volán társaságok járműparkjának fejlesztése Volán társaságok járműparkja jelentős mértékben cserére szorul, ezért a versenyképes szolgáltatás nyújtásának biztosítása céljából előkészítés alatt állnak a Volán társaságok járműparkjának korszerűsítésére irányuló autóbusz-beszerzésekkel kapcsolatos szakmai döntésekés 2. ennek keretében folyamatban van a hazai autóbuszgyártásnak az újraindításával, az ezzel kapcsolatos lehetőségek vizsgálatával kapcsolatos munka. 3. Jelentős szerepe lehet a Volán társaságok járműparkja korszerűsítésében a fuvarozó vállalkozásokat érintő, jól működő alvállalkozói rendszernek is, amelynek gyakorlatát most korszerűsítjük. Ennek keretében meghatározásra kerülnek azok a szabályok, amelyek az alvállalkozói rendszert átláthatóvá teszik. Ezek közül a vállalkozások számára a legfontosabbak: -alvállalkozókéntcsak nyílt, egyfordulós közbeszerzési eljárásban lehet vállalkozást bevonni, -alvállalkozókéntcsak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján átláthatónak minősülő vállalkozás vonható be, -abevonásra kerülő alvállalkozói teljesítmények aránya nem haladhatja meg a 30%-ot, -aszolgáltatónál bevonásra kerülő, egy tulajdonosi körbe tartozó alvállalkozók aránya nem haladhatja meg a szolgáltató összes teljesítményének 5-10%-át,

16. A fuvarozókat érintő terhek, a közúti fuvarozást elősegítő döntések ésa kormány ezzel kapcsolatos törekvése. Hazánk EU csatlakozását követően jelentős fejlődés volt tapasztalható a személyszállításban, árufuvarozásban. A 2008-2009. évek pénzügyi, gazdasági válsága e szakmacsoportot is érintette, a vállalkozások száma szerény mértékben csökkent és az általuk üzemeltetett járművek száma mérséklődött. A vállalkozások meghatározó része racionális döntéseik következtében elkerülte a csődöt, amit számuk szerény mértékű csökkenése igazol.  A 2011-ben a belföldi áruszállítási teljesítmények csökkenését a nemzetközi viszonylatban végzett átkm-ben mért szállítási teljesítmény ellensúlyozta, az átkm-ben mért szállítási teljesítmény szerény mértékű növekedést mutatott, míg a szállított áruk tömege mérséklődött. 2011. IV. n. évében belföldi viszonylatban megállt az áruszállítási teljesítmény csökkenése. A személyszállításban az utasforgalom számottevően nem változott. Az alágazat teljesítménye függ a termelés volumenétől, ezért minden olyan intézkedést támogatunk, amely a gazdaság élénkítését szolgálja.

17. A fuvarozókat érintő terhek, a közúti fuvarozást elősegítő döntések ésa kormány ezzel kapcsolatos törekvése. • Annak érdekében, hogy a közúti szolgáltatók versenyhelyzete ne romoljon, a Kormányzat számos érdemi erőfeszítést tett. Ezek közül kiemelhető: • a napidíjak 40 Euro-ig adómentesek maradtak, és igazolás nélkül költségként elszámolhatóak; • az üzemanyag megtakarítás meghatározott keretek között továbbra is adómentes; • elérhető vált a kereskedelmi gázolajár bevezetésével, hogy a fuvarozók adó visszatérítésben részesülnek, amelynek jelenlegi összege 17,50.-Ft/liter; • felülvizsgálatra került a hatóságok bírságolási gyakorlata és egyes bírságtételek mérséklődtek; • csökkent az átírási illeték; • jelentős erőfeszítések tesznek a hatóságok az egyablakos (állampolgárok és a fuvarozók életét könnyítő) ügyintézés bevezetésére, előreláthatólag ennek jótékony hatása már a jövő évben érezhetővé válik, megszűnnek a felesleges adminisztratív kötelezettségek; • a tervek szerint a jövő év közepétől bevezetésre kerülő ED eredményeként a nemzetközi fuvarozóink versenyképessége tovább javulhat.

18. Köszönöm a megtisztelő figyelmet