A jog szerepe a környezetvédelemben

1. A jog szerepe a környezetvédelemben A „környezeti tervezés” c. előadás-sorozathoz

2. A jog szerepe a környezetvédelemben Dr. Kert Ágota Budapest, 2008. december

3. I. A jog működésének általános bemutatása 1. A jog mechanizmusa 2. A jogalkotás 3. A jogszabály 4. Végrehajtás/megvalósulás 5. Környezet(védelmi) jog ágai II. A környezetvédelmi jog megvalósulása: szabályai és esettanulmányok 1. Magyar jog 2. Az Európai Unió joga 3. Nemzetközi jog Tartalom Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

4. . I. A JOG MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

5. 1. A jog mechanizmusa társadalmi, gazdasági körülmények Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

6. 2. A jogalkotás • A jogalkotás = (hosszú) folyamat • „jogalkotó” = testület • A jogalkotás szintjei: • Magyarország (nemzeti jog) • Európai Unió (az EU joga) • nemzetközi közösség (nemzetközi jog) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

7. A/ Nemzeti jogalkotás • Szuverén állam jogalkotása • Nemzetközi és EU-s kötelezettségek a jogalkotásra vonatkozóan • Hierarchia a jogrendszerben • Intézményrendszer • Végrehajtás és ellenőrzés Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

8. B/ Az Európai Unió jogalkotása • Államok feletti, de nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet • A Tagállamokra vonatkozóan kötelező jellegű jogalkotás • Nemzeti jogalkotás szükségessége bizonyos esetekben • A végrehajtás ellenőrzése, szankciók • Intézményrendszer Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

9. C/ Jogalkotás nemzetközi szinten • Szuverén államok önkéntes részvétele a szerződéskötésben • Nemzeti jogrendszerben való megjelenése közvetlenül hatályos ratifikálni kell • A végrehajtás önkéntessége • (A szerződésből való kilépés lehetősége) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

10. 3. A jogforrás A jogforrások: 1.A magyar jogban: • elvek • jogszabályok 2. Az EU jogrendszerében: • elsődleges jogforrások (alapító szerződések) • alapelvek (Európai Bíróság) • másodlagos jogforrások (Közösségi jogalkotás) 3. Nemzetközi jogban: • „soft law” (szokásjog, jogelvek, bírói döntések, stb.) • nemzetközi szerződés Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

11. 4. Végrehajtás/megvalósulás • A jogszabálynak jónak, pontosnak és végrehajthatónak kell lennie. • A meglévő jogszabály önmagában nem elég, csak akkor, ha megvalósul. (-> végrehajtás fontosága!) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

12. 5. Környezet(védelmi) jog ágai • ....... • ....... • ....... Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

13. 5. Környezet(védelmi) jog ágai A környezet(védelemi) jog ágai: • vízgazdálkodás, vízvédelem • levegőtisztaság-védelem • természetvédelem • hulladékgazdálkodás • zajártalom elleni védelem • veszélyes vegyi anyagok és biotechnológia • ipari tevékenységből származó kockázatok rendezése • földvédelem • épített környezet védelme és • területfejlesztés Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

14. . II. A KÖRNYEZETVÉDELMI JOG MEGVALÓSULÁSA: SZABÁLYAI ÉS ESETTANULMÁNYOK Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

15. . 1. A magyar környezetjog A/ Jogelvek B/ Szabályozási módszerek C/ Közigazgatási jogintézmények D/ A jogi szabályozás szerkezete E/ Végrehajtás Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

16. 1. A magyar környezetjog • A magyar szabályozásban a környezetjog elsősorban a közigazgatás területén van szabályozva, de más jogágak is szerepet kapnak • A polgárjog egyes rendelkezései is igénybevehetők • A büntetőjogban is megjelenik a környezetkárosítás tényállása Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

17. A/ Jogelvek A környezetjogi alapelvek (a környezetvédelmi tv. alapján): • megelőzés, elővigyázatosság, helyreállítás • cél a környezetszennyezés elkerülése, az okozott kár megszüntetése • fenntartható fejlődés • a Rio de Janeiro-i környzetvédelmi világkonferencia óta meghatározó; az integráció mint szinonima: a környezeti érdekek szempontjai megjelennek a nem környezetvédelmi jellegű döntésekben • tervszerűség • tartós erdemény csak hoszú távú gondolkodással érhető el, szükség van környezeti stratégiák, környezetpolitikák kidolgozására Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

18. A/ Jogelvek (folyt.) • az állam kötelezettség- és felelősségvállalása • a környezetvédelem feltételeinek kialakítása • felelősség az állami szervek által okozott környezeti veszélyekért, károkért, ártalmakért • „mögöttes felelősség” • társadalmi részvétel • a környezetvédelem közös érdek, befolyását bárki jogosan kívánja érvényesíteni • elemei: információhoz való jog; részvétel a jogszabályalkotásban és közigazgatási döntéshozatalban; jogorvoslathoz való jog; környezetvédelmi egyesületek jogai Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

19. A/ Jogelvek (folyt.) • együttműködés • a/ az állam (ill. azt képviselő szervezet) + a környezethasználó + a társadalom között; b/ államok között • cél: a megegyezés • „szennyező fizet” • a felelősség elve: a környezetkárosító helytállása (nem csak anyagi értelemben) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

20. B/Szabályozási módszerek A szabályozás 3 formája: • Hagyományos eszközök (az állam erőteljes szerepe) az elsődlegesek • Gazdasági/piaci eszközök • Önszabályozás Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

21. B/Szabályozási módszerek A szabályozás 3 formája: • Hagyományos eszközök (az állam erőteljes szerepe) az elsődlegesek • kívánt környezeti hatás → környezetpolitika, tervezés → jogalkotás → eseti közigazgatási eszközök → ellenőrzés → szankcionálás →visszacsatolás • Gazdasági/piaci eszközök • a piac a környezeti elemek költségvonzatát felismeri (internalizálja), a jogalkotás a piac befolyásolásával éri el célját • díjak, adók, árak befolyásolása, támogatások, betéti rendszerek, kibocsátási jogok kereskedelme, ökocímke, stb. Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

22. B/ Szabályozási módszerek (folyt.) • Önszabályozás • a környezethasználóksaját tevékenységükre vonatkozó követelményeket valósítanak meg, de a követelmények elfogadása és betartása részben saját döntés eredménye • jogalkotási és jogonkívüli szabályozás (elsősorban szabványosítás) kell hozzá Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

23. C/ Közigazgatási jogintézmények A magyar jogban alkalmazott közigazgatási jogintézmények: • engedélyek • szakhatósági hozzájárulás • környezeti hatásvizsgálat • környezeti felülvizsgálat • csődeljárás környezetvédelmi követelményei • hatérértékek (szennyezettségi, kibocsátási és igénybevételi) • minősítés (terméknél és technológiánál) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

24. D/ A jogi szabályozás szerkezete • Magyarország a jelentős nemzetközi szerződések többségének részese, ezek megjelennek a magyar jogban • a magyar jog követi az EU szabályozást: az abban leírt rendelkezések beépülnek a magyar jogba Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

25. D/ A jogi szabályozás szerkezete (folyt.) • A nemzeti jogszabályok hierarchikusan épülnek fel: • keretjogszabály az 1995. évi LIII. törvény (környezetvédelmi törvény) • szakosított törvények (pl. hulladékgazdálkodási törvény, természetvédelmi törvény, stb.) • végrehajtási redelkezések, részletszabályok • helyi szintű jogszabályok (pl. önkormányzati rendeletek) • technikai jellegű jogszabályok (szabványok, stb.) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

26. E/ Végrehajtás • A nemzeti jogban a végrehajtást intézményrendszer biztosítja. 1. A végrehajtásért felelős államigazgatási szervek: • Minisztérium (ma: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) • Környezetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség • Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek • jegyző 2. Igazságszolgáltatás: a magyar bíróságok által Európai Bíróság: nyitva minden állampolgár és szervezet előtt (az EU jogának megsértése esetén) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

27. E/ Végrehajtás (folyt.) • Az alkalmazott szankciók: • bírságok (államigazgatási szerv) • szabálysértési eljárás • egyéb szankciók: polgárjogi és büntetőjogi (bíróságok) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

28. . 2. Az Európai Unió környezetjoga A/ jogforrások B/ Az EU jog megvalósulása C/ Szektorális szabályozás D/ Jogestek Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

29. 2. Az Európai Unió környezetjoga • Az Európai Uniónak saját környezetpolitikája van, mely rendkívül kiterjedt • A környezetpolitika alapjai politikai kinyilatkoztatások szintjén a környezetvédelmi Akcióprogramokban vannak megfogalmazva • Az Akcióprogramok 3-10 éves időszakra határozzák meg az elérni kívánt célokat • Az első Akcióprogram 1973-ban született, ma a hatodik van hatályban (2001-2010-es időszakra) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

30. A/ jogforrások Az EU környezetjogának forrásai: • Elsődleges jog (a szervezetet létrehozó alapszerződések) • Az Európai Bíróság által megfogalmazott alapelvek • Másodlagos jogforrások Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

31. A/ jogforrások (folyt.) A környezetvédelem megjelenése az elsődleges jogban: • 1957. Római Szerződés: nem tartalmaz környezetpolitikára vonatkozó rendelkezést • 1986. Egységes Európai okmány: környezeti politikára vonatkozó rendelkezések megjelenése új fejezetben • 1992. Maastrichti Szerződés: a környezetvédelem a közösségi célok közé kerül, a közösségi környezetpolitikai hatáskör kibővül, demokratikusabb jogalkotás • 1997. Amszterdami Szerződés: a Parlament szerepe tovább nő • 2001. Nizzai szerződés: nincs lényeges változás Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

32. A/ jogforrások (folyt.) Az Európai bíróság által megfogalmazott alapelvek: • tiszta és egészséges környezethez való jog • a meghallgatás joga (közhatóság döntésével érintett személy joga, hogy álláspontját kifejtse) • arányosság alapelve: a közhatóságok csak olyan mértékű kötelezettséget róhatnak az állampolgárokra, amelyek a közérdek szempontjából feltétlen szükségesek • szubszidiaritás alapelve: a jogi normákat a lehető legalacsonyabb szinten kell hozni (a közösség csak akkor jár el, ha a célok a Tagállamok szintjén nem érhetők el) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

33. A/ jogforrások (folyt.) Másodlagos jogforrások az EU-ban: az alapszerződések felhatalmazása alapján a Bizottság (és a Parlament) által alkotott jogszabályok • Rendeletek: közvetlenül hatályosak, a Tagállamok részéről nincs szükség semmilyen aktusra • környezeti politikában igen ritka, kivételes • elsősorban nemzetközi szerződések által megfogalmazott követelmények végrehajtása tárgyában születnek Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

34. A/ jogforrások (folyt.)Másodlagos jogforrások (folyt.) • Direktívák/irányelvek:egy megfogalmazott eredmény elérésére köteleznek, melynek elérésére a módszereket és eszközöket a Tagállamok választhatják meg → saját nemzeti jogszabály megalkotása szükséges • a nemzeti jogszabály megalkotásának határideje van (általában 2 év), ennek elmulasztása szankcióhoz vezethet • az elérendő cél vonatkozásában csak szigorúbb lehet a nemzeti jogszabály • a direktívák a környezetvédelem tipikus eszközei • egyes esetekben keretdirektíva (+ „leánydirektívák”) megalkotására kerül sor Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

35. A/ jogforrások (folyt.)Másodlagos jogforrások (folyt.) • döntések: közvetlen kötelező erejük van, jelentőségük kisebb • környezeti programok, nemzetközi környezetvédelmi szerződések kapcsán használják • nyilatkozatok és határozatok:kötelező erejük nincs • A Közösség Környezeti Akcióprogramjait elfogadó jogi eszközök Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

36. B/ Az EU jog megvalósulása A különböző jogszabályok végrehajtása/megvalósulása más-más formában jelentkezik: • Rendeletek: közvetlenül hatályosak a Tagországokban; nem-végrehajtás esetén szankció • Direktívák/irányelvek: nemzeti jogszabály alkotása szükséges • Ha nincs határidőn belül nemzeti jogalkotás: szankció (Tagállam) • Ha nincs végrehajtás Szankció nemzeti jogban szankció az EU-ban • Az Európai Bíróság szerepe! Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

37. . 2. Az Európai Unió környezetjoga A/ jogforrások B/ Az EU jog megvalósulása C/ Szektorális szabályozás D/ Jogestek Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

38. C/ Szektorális szabályozás A jogszabályok csoportjai: a) Horizontális jogalkotás b) Levegőtisztaság-védelem c) Vízvédelem d) Természetvédelem e) Veszélyes anyagok és biotechnológia f) Ipari tevékenységből eredő kockázatok g) Hulladék h) Zajártalom elleni védelem Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

39. a) Horizontális szabályozás A környeztvédelem valamennyi területére egyaránt vonatkozó szabályok • 85/335/EEC Tanácsi direktíva egyes magán- és közprojektek környezeti hatásainak vizsgálatáról (módosítás: 97/1/EC Tanácsi Direktíva) • eljárás, melynek eredménye dokumentumok sorozata • az engedélyezési folyamat része • a környezeti elemek teljes körét átfogja • „projekt” = építkezési tevékenység; létesítmény, rendszer létrehozása; környezetbe, tájképbe való beavatkozás • nyilvánosság és szükség szerint érintett másik Tagország bevonása Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

40. a) Horizontális szabályozás (folyt.) • 90/313/EEC direktíva a környezeti információhoz való hozzáférés szabadságáról • Az állampolgároknak joguk van a környezeti információhoz, a hatóságoknak feladata ezek terjesztése • EEC/1210/90 rendelet az Európai Környezeti Hivatal és az európai környezeti információs és megfigyelő hálózat létrehozásáról • A Hivatal 1993-ban kezdte meg munkáját, székhelye Koppenhága • feladata információgyűjtés és –elemzés, létrehozza és működteti az információs hálózatot Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

41. b) Levegőtisztaság-védelem • 96/62/EC direktíva: levegőminőségi keretszabályozás • A levegőminőség elérendő követelményének és megvalósításukhoz szükséges elvárások kereteinek meghatározása • Cél a levegőminőség közös stratégiájának kialakítása Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

42. b) Levegőtisztaság-védelem (folyt.) • A levegőtisztaság-védelem részletes szabályai: • Egyes szennyezőanyagok levegőminőségi szabályai • Határértékek kén-dioxidra és lebegő részecskékre; nitrogén-dioxidokra; ólomkoncentrációra vonatkozó direktíva; légköri ózonszennyezettséggel kapcsolatos monitoringra és információcserére vonatkozó szabályozás • Ipari létesítményekből eredő levegőszennyezés • előzetes működési engedély, lehető legjobb elérhető technológia alkalmazása Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

43. b) Levegőtisztaság-védelem (folyt.) • Nagyteljesítményű tüzelőberendezések • kibocsátási határértékek és elérhető legjobb technológia • engedélykötelesek • Hulladékégető művek légszennyezése • egységes szabályozás a meglévő, az újonnan létesített hulladékégetőkre és a veszélyes hulladék égetésre • engedélykötelesek (társadalmi részvétel!) • működési feltételekre műszaki paraméterek • monitoring és mérési szabályok • Egyes anyagok, termékek kibocsátásának szabályozása • járművekből származó kibocsátás; üzemanyagok kéntartalma; illékony szerves vegyületek csökkentése Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

44. c) Vízvédelem • 2000/60/EC Vízminőségi keretdirektíva • az egész vízre vonatkozó szabályozási rendszer átalakítása • céljai: 1. elegendő ivóvíz szolgáltatása; 2. elegendő víz szolgáltatása gazdasági célokra; 3. vízi környezet védelme; 4. árvíz és szárazság hatásainak enyhítése • vízgyűjtő-területi menedzsmentterv: együttműködés és együttes tervezés az egész vízgyűjtő medencére vonatkozóan • igénybevett eszközök: határértékek (minőségi és kibocsátási), tilalmak, engedélyek, árumegjelölés (pl. csecsemők által fogyasztott vízre), akciótervek, jó gyakorlat kódexe (lsd mezőgazdasági nitrát-kibocsátás) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

45. c) Vízvédelem (folyt.) • Felszíni vizek védelme • veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló direktíva (76/464/EEC) • bizonyos anyagok kibocsátásának megtiltása, más anyagok kibocsátásának korlátozása • az anyagok egyik csoportjára vonatkozóan a szennyvízkibocsátásra engedélyezést ír elő, a másik csoport anyagaira vonatkozóan vízszennyezés-csökkentő programokat kell készíteni Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

46. c) Vízvédelem (folyt.) • Felszín alatti vizek védelme • a felszín alatti víz bizonyos veszélyes anyagok általi szennyezése elleni védelemről szóló direktíva (80/68/EEC) • az anyagok két listája: az első listán szereplők közvetlen talajvízbe való bocsátását meg kell tiltani, a második listán szereplő anyagok bebocsátását korlátozni kell (előzetes vizsgálatok és engedélyek) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

47. c) Vízvédelem (folyt.) • Egyes vízminőségi célok és határértékek • ivóvízre vonatkozó követelmények (az ivóvíz kivételére, mintavételezésére és minőségére vonatkozó 3 direktíva) • fürdővíz-direktíva • halak és rákfélék vizeinek védemét biztosító direktívák Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

48. c) Vízvédelem (folyt.) • Szennyező tevékenységek ellenőrzése • mosószer-direktíva (bizonyos, határéték felett szennyező mosószerek betiltása) • települési szennyvízkezelés (a szennyvíz kezelésének és elhelyezésének szabályai) • nitrátokról szóló direktíva (mezőgazdasági, „diffúz” szennyezés csökkentése) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

49. d) Természetvédelem A szabályozás kettős: faj- és élőhelyvédelem; eredménye egy pán-európai természetvédelmi hálózat, a Natura 2000 • 79/409/EEC irányelv a vadon élő madarak védelméről (madárvédelmi irányelv) • élőhelyvédelem + fajvédelem (csak madarak) • Különleges Madárvédelmi Területek (SPA) létrehozása (Tagállamok jelölik ki) • 92/43/EEC irányelv a vadon élő növények és állatok élőhelyeinek megőrzéséről (élőhelyvédelmi irányelv) • élőhelyvédelem és fajvédelem (minden faj) • Különleges Természetmegőrzési Területek (SAC) létrehozása (közösségi eljárás) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok

50. e) Veszélyes anyagok és biotechnológia • Veszélyes anyagok és készítmények : • növényvédő szerekre vonatkozó előírások (engedélyezés, csomagolási szabályok, információs rendszer, kereskedelem szabályozása) • azbesztre vonatkozó rendelkezések (legjobb elérhető technológia alkalmazása, levegőszennyezés mérése) Dr. Kert Á.: Könyezetjogi alapok