Könyvtárhasználat

1. Könyvtárhasználat

2. A könyvtár fogalma A könyvtár = a nyilvánosságra szánt, rögzített információk összegyűjtését, tárolását, rendszerezését, hozzáférhetőségét és visszakereshetőségét biztosító információs központ. Az időben és térben távol esők közti információcsere tette szükségessé a dokumentumok létrehozását. A könyvtár feladata, hogy tudomást szerezzen a dokumentumokról, megszerezze, tárolja és rendelkezésére bocsássa azoknak, akiknek a dokumentumra szüksége/igénye van. Ehhez a dokumentumokat visszakereshetővé kell tenni. Az információs intézmények sokasodásával párhuzamosan a könyvtári funkcióban előtérbe került az információkeresés, és az azt biztosító eszközök létrehozása. A nem hagyományos – ezen belül is az elektronikus – dokumentumok (információforrások) előretörése, a hálózaton rendelkezésre álló dokumentumok a könyvtár szerepének kibővüléséhez vezettek. A könyvtárak különböző típusai rendszert alkotnak. Könyvtári hálózatba az azonos fenntartójú vagy hasonló feladatkörű könyvtárak tömörülnek. Hálózatot alkotnak a közművelődési könyvtárak megyénként, illetve a fővárosban; az iskolai könyvtárak megyénként; a felsőoktatási könyvtárak intézményenként; a szakkönyvtárak tudományterületenként. A könyvtári rendszer lényege, hogy bármelyik könyvtárból elérhető az adott hálózat össze szolgáltatása. A hálózat tagjait információs csatornák kötik össze, amelyek lehetővé teszik az igények, információk közvetítését a könyvtárak között.

3. A könyvtárak típusai: • Nyilvános könyvtárak – mindenki látogathatja, és igénybe veheti szolgáltatásait. • Korlátozottan nyilvános könyvtárak • Könyvtárak az interneten

4. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet • A könyvtári állomány felépítése: szabadpolcos rész és raktár. A szabadpolcos rész felépítése: kölcsönözhető, nem kölcsönözhető és audiovizuális dokumentumok. A kölcsönözhető rész áll: ismeretközlő és szépirodalomból, időszaki kiadványok és különgyűjtemény. Az ismeretközlő rész áll szakirodalomból és ismeretterjesztő irodalomból. A nem kölcsönözhető rész a kézikönyvtár. • A könyvtárak állományát szabadpolcon, illetve zárt raktárakban helyezik el. A szabadpolcos elhelyezés azt jelenti, hogy a könyvtári anyag szabadon hozzáférhető az olvasók számára (pl. FSZEK). A zárt raktári rendszer esetén az olvasók a zárt raktárba nem mehetnek be, a katalógus és a könyvtáros közvetítésével juthatnak hozzá a dokumentumokhoz (pl. OSZK). Nem ritka a vegyes rendszer, ilyenkor a ritkábban használt, vagy védettebb állomány kerül a raktárba. • A raktárban raktári rendet, szabadpolcon tematikus elrendezést alkalmaznak. A raktári rend mechanikus: a könyvtárba érkezés sorrendjében kerülnek a polcra a könyvek. A tematikus elrendezés alapja a dokumentumok szétválasztása tartalmuk, illetve funkciójuk szerint. A szépirodalom betűrendben, az ismeretközlő irodalom és a kézikönyvek szakrendben találhatók.

5. A könyvtári betűrend kialakításakor a dokumentumokat szerzőjük (ennek hiányában címük) alapján betűrendbe sorolják. A besorolás alapja a latin ABC, és megkönnyítését teszi lehetővé a Cutter-szám (a kezdőbetű és egy – a név betűrendi helyére utaló – szám kombinációja). • A könyvtári szakrend kialakításakor a dokumentum a Cutter-szám mellett egy háromjegyű szakrendi jelet is kap – ezek alkotják a raktári jelzetet, ami biztosítja, hogy a dokumentum mindig megtalálható legyen a polcon. • A szakrendi jel alapja az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás). Az ETO lényege, hogy a dokumentumokat tartalmuk szerint tíz fő csoportba sorolja: • 0 általános, összefoglaló művek • 1 filozófia, pszichológia, etika, esztétika • 2 vallás • 3 társadalomtudományok • 4 üres • 5 természettudományok • 6 alkalmazott tudományok, technika • 7 művészetek, sport • 8 nyelv-, és irodalomtudomány • 9 földrajz, történelem, életrajzok • A főcsoportok alcsoportokra tagolódnak, és együttesen egy hierarchikus rendszert alkotnak. • A szabadpolcos tér különböző övezetekre tagolódik a dokumentumok típusa és a használat függvényében: kölcsönözhető állomány, kézikönyvtár, folyóirattár, olvasóterem, multimédia övezet, különgyűjtemény. • A könyvtár állománya ezenkívül kölcsönözhető és helyben használható dokumentumokra tagolódik. Kölcsönözhető a szép- és szakirodalom, a különgyűjtemény, az audiovizuális és elektronikus dokumentumok. Helyben használható a kézikönyvtár, folyóirattár és a multimédiás eszközök.

6. Könyvtári szolgáltatások • A könyvtár használatának feltételei könyvtáranként eltérőek: a beiratkozás feltételei, a nyitvatartási idő, a kölcsönözhető dokumentumok köre, száma, a kölcsönzés ideje, a késedelmi díjak mértéke, egyéb szolgáltatások. • A könyvtári szolgáltatásokat két nagy csoportra oszthatjuk: • 1. Dokumentumok prezentálásával kapcsolatos szolgáltatások • Helybenhasználat • Kölcsönzés • Könyvtárközi kölcsönzés • Előjegyzés • Fénymásolás, reprodukció • Audiovizuális eszközök használata 2. Tájékoztató jellegű szolgáltatások • Témafigyelés • Bibliográfia készítés • Számítógép- és internethasználat • Kiadványkészítés- és terjesztés • Téma- és irodalomfigyelés, adatszolgáltatás • Adatbázis szerkesztés • 3. Használóképzés • Könyvtárhasználati órák • Rendezvények

7. Dokumentumismeret • Dokumentum = rögzített információt tartalmazó és az információ átadására szolgáló objektum (információhordozó), önálló szellemi termék, független információegység, melynek célja az információ közlése, a tudás átadása. • A dokumentumokat több szempont szerint csoportosíthatjuk: • - az előállítás technológiája, • - tartalmi vonatkozások, • - formai sajátosságok, • - egyéb szempontok (megjelenési gyakoriság, hordozó, publicitás)

8. Hagyományos, szöveges dokumentumok • Könyv = a szabvány szerint olyan 48 oldalnál nagyobb terjedelmű nyomdatermék, amely két fedőlapból, valamint meghatározott sorrendben egymást követő – esetenként kivehető -, a gerincen tartósan összeerősített belső lapokból áll, és olvasható szöveget, ill. illusztrációt tartalmaz.” Részei: védőborító, fülszöveg, címoldal (szerző, cím, kiadás adatai), verzó, tartalomjegyzék, kolofon. • Csoportosítása: • Forma szerint: kötött (keménytáblás), fűzött (puhatáblás) • Tartalom szerint: szépirodalom, ismeretközlő művek • Tárgyalás színvonalaszerint: ismeretközlő: szakirodalom (tudományos igényű művek), ismeretterjesztő irodalom (közérthető színvonalú művek); irodalom: szépirodalom (művészi színvonalú), szórakoztató irodalom (művészi igény nélküli) • Funkció szerint: ismeretközlő művek (monográfia = egy témát dolgoz fel részletesen, összefoglaló mű = egy szakterület ismeretanyagát rendszerezi, tanulmánykötet = több, kisebb terjedelmű önálló művet tartalmaz), tájékoztató segédkönyvek (a közvetlen tájékozódás, azonnali, gyors információszerzés eszközei), tankönyvek (az iskolai rendszernek megfelelően korcsoportonként és tantárgyanként közlik a didaktikus módszerekkel feldolgozott tananyagot)

9. Segédkönyvek fajtái • a. lexikon (az egyes fogalmak rövid, tömör, szakszerű magyarázatát betűrenden közli); lehet általános~ vagy szak~; felépítése betűrendes; pl. ált. ~:Magyar nagylexikon, szak~: Magyar irodalmi lexikon • b. enciklopédia (összefüggésében tárgyalja az ismereteket); lehet általános~ és szak~; felépítése tematikus; pl. ált~: Cambridge Enciklopédia, szak~: A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája • c. kézikönyv (egy tudományterület összefoglaló műve) • d. szótár (egy nyelv vagy szakterület szavait betűrendbesorolva közlik); lehet egynyelvű (értelmező, betűrendes, helyesírási, szinonima, kiejtési, történeti, etimológiai, írói) vagy többnyelvű; pl. egynyelvű értelmező: Magyar Értelmező Kéziszótár, kétnyelvű: Magyar-angol szótár • e. közhasznú ismeretek tára: menetrend (tematikus);térkép (égtájak szerinti)pl. Budapest térkép; telefonkönyv (betűrendes); szaknévsor (betűrendes, tematikus) pl. Arany Oldalak ; polgári kisokos (tematikus); pályaválasztási tanácsadó (tematikus ) • f. adattár: fogalomtár (betűrendes) pl. Irodalmi fogalomtár A-Z ; kronológia (időrendi) pl. Magyar történeti kronológia;eseménytár (tematikus, időrendi) pl. Tények könyve; névtár (betűrendes) pl. Ki kicsoda • g. atlasz(tematikus) pl. Képes Világatlasz • h. bibliográfia lehet általános vagy szak; felépítése:tematikus, pl. ált.:Magyar Nemzeti Bibliográfia, szak: A középkor világa