Egyéb prevenció, civilek, iskolán kívüli szervezetek

1. Egyéb prevenció, civilek, iskolán kívüli szervezetek

2. Harmadlagos szocializáció • Család • Iskola (munkahely) • Szabadidős szféra „Családon innen, iskolán túl” A harmadlagos terület előreléphet akár elsődlegessé is!

3. Szabadidős szocializációs terep - kortárscsoportok jellemzik - nem mesterségesen hierarchizált - egyenrangú csoportok - önkéntességen és kölcsönösségen alapul • különböző színterek és közösségek világa (utcák, terek, sportpályák, plázák, internet, média, szórakozás, kisközösségek stb.)

4. Az oktatással (munkával) és családüggyel foglalkozó nagy intézményrendszereknek nem feladatuk és nem is képesek arra, hogy a harmadik, jórészt önszerveződő, önkéntességen alapuló területet kiváltsák. Ez az ifjúsági munka területe: • fejlesztő • megelőző funkció

5. Forrás: Excenter Kutatási Központ

6. Ifjúsági szakma szereplői • - Közigazgatásban • Tudományos területen • Politika területén • Média területén Az Ifjúságügy területei: • Család • Gyerekvédelem • Formális oktatási rendszer • Munka világa • Egészség-sport • Környezet • Kultúra • Fogyatékkal élők • Kisebbségek-romák • Bűnmegelőzés - reszocializáció • stb.

7. Az ifjúsági munka szereplői a. Természetes és laikus segítők köre • Természetes segítő • A család • Baráti kör, barátok • A szomszédok • Önkéntesség – Önkéntes segítők, kortárssegítők, • sortárs segítők, önsegítő csoportok b. Felkészült segítők köre • Ifjúságsegítők • Ifjúsági referensek • Pedagógusok, óvónők, védőnők, pszicho-pedagógusok, • Szociálpedagógusok, konduktorok stb. • Pszichológusok • Gyermek és ifjúságvédelem szakmai munkatársai • Szabadidőszervezők, edzők, szakkörök, csoportok vezetői, • Szociális segítők, szociális munkások • Művelődésszervezők c. Határterületek szakmai segítői • Orvosok, egészségügyi szakfeladatot ellátók • Drogprevenció szakemberei • Rendőrök, a bűnmegelőzésben, illetőleg a büntetés-végrehajtásban tevékenykedők • Ifjúsági művészek

8. Erőforrás vagy probléma Az ifjúságügy megközelítései: • „Ifjúság, mint erőforrás” • „Ifjúság, mint probléma” • Társadalmi beilleszkedés problémái • Részvétellel kapcsolatos gondok • Kulturális, szociális devianciák

9. A közösségfejlesztés jelentősége • Van-e védelmi funkciója a közösségeknek az ifjúsági korosztályban? • Szolgálhat-e elterelésként, megelőzésként a nem kívánt tevékenységek elkerülésében? • Szolgálhatja-e pozitív értékek közvetítését? • Szükség van-e ifjúsági közösségi terekre? • Szükség van-e közösségfejlesztő, ifjúságsegítő szakemberekre?

10. „Vajon kötelező feladattá tehető-e az önkormányzatok számára a közösségi bűnmegelőzés? Úgy döntöttünk, hogy nem. Jöjjenek össze a helyi erők. Az állam adja meg annak a lehetőségét, hogy a helyi kezdeményezések, helyi partnerek egymásra találjanak.” Gönczöl Katalin: A társadalmi bűnmegelőzés stratégiájának megvalósulási feltételei nagyvárosokban (2007.)

11. Az eredményes ifjúsági munka horizontális megközelítést igénylő szektorközi, szakmaközi együttműködés függvénye! Folytatjuk…

12. Köszönöm a figyelmet! További együttműködés: Kárpáti Árpád ifjúsági szakértő karpad@tetthely.net 06-30/356-3570