1 / 75

Az Információs Társadalom Technológiai Távlatai

Az Információs Társadalom Technológiai Távlatai. Dömölki Bálint NHIT. IT3 Projekt. Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) indította 2005 februárjában

dorjan
Télécharger la présentation

Az Információs Társadalom Technológiai Távlatai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az Információs Társadalom Technológiai Távlatai Dömölki Bálint NHIT BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  2. IT3 Projekt • Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) indította 2005 februárjában • Célkitűzés :Felvázolni egy jövőképet az információs és kommunikációs technológiák (IKT) előrelátható alakulásáról, különös tekintettel a 2007-13 időszakban várhatóan Magyarországra hatással lévő tényezőkre. • Egyszerűbben: mi várható a jövő évtizedben az informatikában Magyarországon ? BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  3. Alapvető hozzáállás • Világ felosztása 12 témakörre • Technológia kínálat (7) és hasznosulási kereslet (3) kölcsönhatása, • plusz két átfogó terület (Biztonság és Szabályozás) • Társadalmi-gazdasági fejlődés trendjeiről munkahipotézis (nem a mi szakmánk!) • egyelőre egy változatban BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  4. Társadalmi-gazdasági hipotézisek ‘ G ” Ü zlet K ö zszolg á lat Mag á nszf é ra hasznosulási kereslet ( „ pull ” ) § technológiai Szab kínálat ( push „ ” ) á g lyoz á á i ` s Tartalom kezel é s Biztons @ Alkalmaz á si eszk ö z ö k Ï Fejlesztés ¾ V é g - Â Rend szer- + H í rk ö zl é s technika berendez é sek ¢ Alapok BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  5. Kétlépcsős kidolgozás • Első Kötet: általános áttekintés a 12 témakör mintegy 90 részterületéről • csak a legfontosabbnak tartott részterületek néhány jellemző trendjének felsorolása • Második Kötet: részletes elemzés 20 kiválasztott komplex, interdiszciplináris témáról („mélyfúrások”) BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  6. § ‘ + @  G ¾ i Témakörök ” Â ` Ï Részterületek Elsö Kötet Második Kötet „Mélyfúrások” Összefoglaló jövőkép BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  7. átdolgozás ! Első Kötet szerkezete • Bevezetés • 12 témakörről • rövid áttekintés • 6-8 részterület tendenciáinak összefoglalása • Témakörök összefüggései • mátrix grafikus ábrázolás • sokatmondó, érdemi állítások • (Mélyfúrások annotációi és vázlata) • Társadalmi trendek munkahipotézisei • (Fogalomtár) BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  8. Második Kötet szerkezete • Bevezetés • 20 önálló tanulmány („mélyfúrás”) egységes szerkezetben • „Tézis” • Megnevezés • Jelenlegi helyzet • Várható fejlődés (diagrammal) • Technológiai előfeltételek • Folyamatban lévő kutatások-fejlesztések • Más területekre való hatások • Társadalmi-gazdasági hatások • Magyar vonatkozások • Következtetések • Kibővített Fogalomtár BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  9. Összefoglaló jövőkép • Tanulmányok ismertetése: • a következő évtized (magyarországi) információs társadalmát – esetenként a jelenlegi helyzettől lényegesen eltérő módon – meghatározó főbb tendenciák keretében • A továbbiakban ezeket mutatjuk be • megjelölve a témához tartozó részletes elemzéseket („mélyfúrásokat) • röviden megfogalmazva a várható változás lényegét és veszélyeit BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  10. Technológiai Jövőkép – fő jellemzők • Az infokommunikációs eszközök teljesítmény paraméterei tovább növekednek. • Gyakorlatilag teljessé válik az eszközök összekapcsoltsága. • Információ-feldolgozó és adatátviteli kapacitások megjelennek a környezet tárgyaiban is. • Az informatikai rendszerek működése egyre több intelligens vonást mutat. • A rendszerek működésében egyre nagyobb szerep jut a szolgáltatások különböző fajtáinak. • Fokozott mértékben együttműködnek egymással az infokommunikációs rendszerek felhasználói. • Az infokommunikációs rendszerek működésének minden szempontból (megbízhatóság, védelem) való biztonságossága egyre növekvő kihívást jelent. BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  11. I. Teljesítmény • Az infokommunikációs eszközök teljesítmény paraméterei a vonatkozó tapasztalati törvényeknek megfelelően alakulnak • Moore: feldolgozási kapacitás másfél évenként a kétszeresére nő • Gilder: kommunikációs rendszerek sávszélessége évente háromszorozódik. • Ruettgers:memóriachipek kapacitása egy év alatt a duplájára növekszik. • Fejlődést a három törvény kölcsönhatása határozza meg BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  12. I. Teljesítmény • Új paradigmák és rendszertechnikai megoldások is megjelennek • nano-, bio-, kvantum- • többmagos mikroprocesszorok., • grid rendszerek • .... • DE: egyes esetekben új korlátos erőforrás jelentkezik: energia fogyasztás! • kisméretű (beágyazott) rendszerekben • nagy adatközpontoknál Új feladat: energiatudatos tervezés, programozás BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  13. I. Teljesítmény Elkészült elemzések: • Korlátlan sávszélesség és tárolókapacitás • Nanoelektronika – lehetőségek, korlátok • A plasztronika • Biológia és IT integrálódása Kell még: Kvantum-számítástechnika Többmagos processzorok Grid rendszerek BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  14. I. Teljesítmény • Jelentős változás: • Az informatikai rendszerek használói (és tervezői) számára az eszközök teljesítmény paraméterei nem fognak korlátozó tényezőt jelenteni. • Veszély: • A korlátok nélküli használat lehetősége előmozdíthatja az informatikától való függőség különböző formáinak kialakulását. BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  15. II. Összekapcsoltság • Az információ-feldolgozó képességekkel rendelkező eszközök egyre inkább (gyakorlatilag mindig) egymással összekapcsolt módon működnek. • A teljes összekapcsoltság következtében • a felhasználók a világon tárolt bármilyen információhoz hozzájuthatnak és bárkivel kapcsolatba léphetnek; • a számítástechnikai berendezések felhasználhatják egymás erőforrásait, • egy feladat megoldásában több – akár a világ különböző pontjain elhelyezkedő – számítógép vehet részt, megvalósítva ezzel a „hálózat maga a számítógép” elképzelést BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  16. II. Összekapcsoltság • A felhasználók számára kényelmessé - és gazdaságossá! – válik az, hogy saját gépe helyett központi szervereket használjon adatai tárolására ill. egyes feladatainak elvégzésére =>a számítástechnika „súlypontja” a személyi eszközökről át-(vissza-)helyeződik a központilag elhelyezett nagy gépekre (adatközpontok, szerverfarmok) • Kialakul a hálózatok új generációja (NGN), amelyekben a különböző átviteli funkciókat (adat-, hang, kép-) együttesen valósítják meg, az internet protokoll alapján („all-IP”). BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  17. II. Összekapcsoltság Elkészült elemzések: • Korlátlan sávszélesség és tárolókapacitás • Új generációs hálózatok (NGN) • IP alapú televíziózás (IPTV) • A Web 2.0 (és ami mögötte van) • P2P megoldások elterjedése … Kell még: IPv6 protokol elterjedése ….. BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  18. II. Összekapcsoltság • Jelentős változás: • Nem lesznek elszigetelten működő gépek, minden információ elérhetővé válik • Veszély: • Növekszenek a privát szféra megsértésének lehetőségei. BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  19. III. Környezet Az informatikai és kommunikációs képességek a (személyi) számítógépeken kívül megjelennek a környezet tárgyaiban • Ember-gép kapcsolat végberendezései PC helyett sok más: • mobiltelefonok, PDA-k, set-top boxok stb • beépülés mindennapi tárgyakba, háztartási gépekbe • „disappearing computer” • Arendszerek gyakran az ember megkerülésével, közvetlenül is kapcsolatba lépnek a külvilággal BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  20. III. Környezet • Környezet-intelligencia („ambient intelligence”) • infokommunikációs tulajdonságokkal ellátott, egymással is kommunikáló objektumok • szenzorok és aktuátorok beépítése a mindennapi élet tárgyaiba • önálló szenzor rendszerek (pl. „smart dust”) • Beágyazott rendszerek(„embedded systems”) • Problémák • energia ellátás • Internet címzés (IPv6) BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  21. III. Környezet Elkészült elemzések: • Végberendezések sokszínűsége • Szenzor-rendszerek • Rugalmas ember-gép kapcsolatok Előkészületben: • Beágyazott rendszerek, intelligens környezetek • Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) • IKT implantátumok BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  22. III. Környezet • Jelentős változás: • Az informatikával az ember nemcsak a számítógépen keresztül kerül kapcsolatba, hanem az az élet minden területén megjelenik. • Veszély: • Kialakulhat az emberben a gépek által való irányítottság érzése. BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  23. IV. Intelligencia • Az intelligencia különböző formái szélesebb körben kerülnek alkalmazásra az informatikai eszközökben és szolgáltatásokban: • egymástól távoli információkat összekapcsolása (asszociáció, társítás), • rejtett ill. közvetlenül hozzá nem férhető információk származtatása (következtetés) és • az információ újrafelhasználhatóvá tétele (tanulás). • növekvő hatékonyság és kényelem mind az információ feldolgozásban, mind az ember-gép kommunikációban; BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  24. IV. Intelligencia • széleskörű és jól kereshető információ (cf. Összekapcsoltság) alapján végezhető következtetések • „igazság-felismerés” (Google) • beszéd- és szövegfelismerés az ember-gép kommunikációban • nagymennyiségű egyed együttműködésén alapuló multi-ágens rendszerek • rajintelligencia BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  25. IV. Intelligencia Elkészült elemzések: • Jelentésalapú technológiák • Ágensalapú technológiák • Rugalmas ember-gép kapcsolatok • Biológia és IT integrálódása Előkészületben: • Adatbányászat és üzleti célú információszerzés • Számítógépes szövegértés • Mobil robotok BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  26. IV. Intelligencia • Jelentős változás: • Az informatikai rendszerek viselkedése egyre inkább igazodik az emberi gondolkodásmódhoz. • Veszély: • Leszokhatunk az önálló gondolkodásról(?) BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  27. V. Szolgáltatások • Az informatikai rendszerek működésében, fejlesztésében és üzemeltetésében egyre fontosabb szerephez jutnak a szolgáltatások különböző fajtái: • A rendszerek architektúrája nagymértékben épül a (gyakran különböző számítógépeken futó) web-szolgáltatásokra; • Az alkalmazási rendszerek korszerű fejlesztési módszerei - a megvalósítás módjától függetlenül definiált – szolgáltatásokból építik fel a rendszereket; • Az informatikai rendszereket egyre inkább (közmű jellegű) szolgáltatás-szerűen üzemeltetik. BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  28. V. Szolgáltatások • Service Oriented Architecture (SOA) = az (ujra-felhasználható) komponens-alapú szoftver fejlesztés régi álmának új megvalósítása • gyakran kapcsolódik a model-alapú fejlesztéshez: tervezés és implementálás modelek formális transzformációján keresztül • szakemberigény változása: • fejlesztők/programozók helyett egyre inkább a rendszerek építését és üzemeltetését végző szakemberekre lesz szükség BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  29. V. Szolgáltatások Elkészült elemzések: • Szolgáltatásalapú alkalmazásfejlesztés • Közműszerű IT-szolgáltatás • Szellemi közjavak („Open source”) • A Web 2.0 (és ami mögötte van) Kell még: Model-alapú rendszerfejlesztés Alkalmazás integráció Rendszerüzemeltetés BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  30. V. Szolgáltatások • Jelentős változás: • Az informatika legtöbb területén a termékek szerepét a szolgáltatások veszik át. • Veszély: • Fokozott mértékben leszünk másoknak kiszolgáltatva. BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  31. VI. Együttműködés • Eszközök összekapcsoltsága => felhasználók közötti együttműködés • kollektív tevékenységek (kommunikáció, alkotás, ellenőrzés stb.) • virtuális közösségek kialakulása • Felhasználók a webes tartalom passzív szemlélőiből aktív létrehozókká válnak • blogok, wikik, tagging, ... • alk.integráció, montázsok („mashup”), webes vágólap • Web 2.0 (de nemcsak ez!!!) BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  32. VI. Együttműködés • Szellemi javak (tartalmak, programok stb.) létrehozásának, karbantartásának és elosztásának új (üzleti) modelljei jönnek létre • open source, Creative Commons, ... • Az egyre tökéletesebbé váló virtuális valóság technológiák segítségével az együttműködések színtereként gyakran a virtuális világok is megjelennek • játékok (MMORPG) => virtuális közösségek • e-demokrácia... BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  33. VI. Együttműködés Elkészült elemzések: • Tartalom előállítás kollektív módszerei • P2P megoldások elterjedése ... • Szellemi közjavak („Open source”) • A Web 2.0 (és ami mögötte van) • Virtuális jelenlét és virtuális világok Kell még: e-demokrácia technológiái virtuális közösségek működése BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  34. VI. Együttműködés • Jelentős változás: • A felhasználók egyre aktívabb szerepet játszanak az informatikai szolgáltatások létrehozásában és tartalmának előállításában. • Veszély: • Sok rossz minőségű tartalom és szolgáltatás is forgalomba kerülhet BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  35. VII. Biztonságosság • Az infokommunikációs rendszereknek az élet minden területén való széleskörűlterjedése, a szolgáltatásoktól való függőség jelentős veszélyekkel járhat. • Fó veszélyforrások: • a működés megbízhatóságának hiányosságai, • a tárolt ill. átvitt adatok integritásának és titkosságának sérelme, • a személyiségi és egyéb jogok esetleges megsértése különböző jellegű problémák (=biztonságosság) közös vonása: • a rendszerek iránti bizalom csökkenéséhez vezethetnek, ami az informatikai szolgáltatások elterjedését gátló tényezővé válhat. BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  36. VII. Biztonságosság • biztonságossági szempontokat már a tervezés során beépítik a rendszerekbe • szigorú szabályozások, különösen a felhasználóvédelemre és a személyiségi jogok megsértései ellen • DE: a biztonságosságnak ára van: • hatékonyságban (erőforrások) és • kényelemben (”usability”) BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  37. VII. Biztonságosság Elkészült elemzések: • Biztonság-tudatos fejlesztés, üzemeltetés • Privát szférát erősítő technológiák (PET-ek • Személyi azonosítási technikák • Az elektronikus adatállományokarchiválása Előkészületben: • Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) • IKT implantátumok BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  38. VII. Biztonságosság • Jelentős változás: • A megbízható működést és az adatok valamint személyiségi jogaink védelmét az informatikai rendszerekbe organikusan beépülő eszközök biztosítják. • Veszély: • A biztonsági eszközök működése jelentősen ronthatja a rendszerek teljesítményét, használhatóságát. BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  39. Jelenlegi tevékenység • további részletes elemzések („mélyfúrások”) készítése • új műfajként „horizontális” alkalmazási víziók kidolgozása • intelligens otthon • munkavégzés • közszolgálat, egészségügy, közlekedés (2007?) • A korábban elkészült anyagok aktualizálása, Összesített Tanulmány publikálásának előkészítése; BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  40. IT3 Körkép • Kéthavonta megjelenő hírlevél • eddig tíz szám • mintegy 300, a tanulmány szempontjából érdekes, figyelemre méltó aktuális hír • minden száma tartalmaz „vezércikk”: • röviden bemutat egy-egy érdekesnek tartott jelenséget BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  41. IT3 kapcsolat • mintegy 30-40 szakember vett részt 2005 novemberében a mélyfúrásokat megtárgyaló műhelyvitákon • az idén ezek az IT3 Baráti Társaság keretében folytatódnak (jelentkezés: it3-bt@nhit.hu). • Az IT3 projekt valamennyi anyaga letölthető az NHIT honlapjáról: http://www.nhit.hu/szakmai • folyamatban van egy interaktív webes megjelenés kialakitása BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  42. Köszönöm a figyelmet ! BME Matematikai Modellalkotás szeminárium

  43. 2015 n a n o t e c h n o l ó g i a Fokozatos átállás az IPv6-ra 22 nm 32 nm 2010 Fotonika elterjedése 45 nm NGN hálózatok elterjedése 400 Gbit/s 65 nm IPTV tömeges elterjedése 70-90 nm 2005 100 Gbit/s VoIP tömeges elterjedése kábelkapacitás 40 Gbit/s Korlátlan sávszélesség és tárolókapacitás (Bartolits István) Az adatátviteli és tárolási kapacitások korlátainak jelentős csökkenése új szolgáltatások és új üzleti modellek megjelenését eredményezi. 1

  44. Tömeges elterjedés, NGN szolgáltatások 2015 Korai szolgáltatók, Softswitchek elterjedése Hazai teljes NGN migráció 2010 BT teljes NGN migráció 2005 Hazai NGN beruházás indul BT NGN beruházás indul Új generációs hálózatok (NGN) (Bartolits István) A különböző távközlő hálózatok konvergenciája egységes protokollon alapuló, intelligens, a szolgáltatások kialakítása szempontjából rugalmas hálózat kialakulásához vezet. 2

  45. 2015 „egzotikus” alapanyagok Trináris kódok elterjedése ? Agyi implantátumok 2010 Programozható organizmusok Biológiailag intelligens szoftverek Nanotech Proteomics 2005 Bioinformatika, Human Genom Adatbázis Biológia és IT integrálódása (Kömlődi Ferenc) Biológia és számítástudomány kölcsönösen, egyre erőteljesebben hatnak egymásra: az élővilágból „ellesett” mintákat mind gyakrabban alkalmazzák számítógépes rendszerekre, folytatódik az informatika széleskörű alkalmazása a biológiában, a számítástechnika segítségével próbáljuk még jobban megérteni az élővilágot. 3

  46. A fejlesztésben megjelennek mint alternatív lehetőségek, speciális alkalmazások 2015 Egyetemi kutatóhelyek, külföldi eredetű mintadarabok vizsgálata, EU kooperáció Érzékelő és mérőeszközök modellezése 2010 Első szén nanocsöves eszköz-struktúrák 2005 Hazatérő szakemberek ismeretátadása, az alapkutatás indul Nincs mérhető aktivitás, szerveződik az egyetemi világ, tanszékalapítások 4 Nanoelektronika – lehetőségek, korlátok(Mojzes Imre) A mikroelektronikai áramkörök tervezési méreteinek (szabályainak) csökkentésével, nanoelemek - elsősorban nanocsövek – kapcsolástechnikai alkalmazásával egyaránt hozhatunk létre olyan kapcsolási elrendezéseket, amelyek az alapvető logikai funkciókat megvalósítják

  47. A fejlesztésben megjelennek mint alternatív lehetőségek, néhány tömeges alkalmazás 2015 Egyetemi kutatóhelyek, mintadarabok, EU kooperáció OLED eszközök elterjedtek a háztartásokban és a mobil telefoniában 2010 Az alkatrészek megjelennek az összeszerelésben 2005 Hazai alapkutatás indul Nincs mérhető aktivitás 5 A plasztronika(Mojzes Imre) Szerves anyagok alkalmazása a mikro- és optoelektronikai áramkörökben újszerű alkalmazások lehetőségét nyitja meg

  48. Bio-feedback eszközök Személyi eszközök 2015 Bio-szenzitív eszközök Nyilvános terek ellátása információval Viselhető infokom.- eszközök, és számítógépek 2010 Intelligens otthon Személyi info-kommunikációs eszközök Beágyazott ipari és közlekedési rendszerek Környezeti eszközök 2005 Kártya alapú üzleti szolgáltatások Végberendezések sokszínűsége(Kósa Zsuzsanna) Az informatikai szolgáltatások egyre inkább elérhetők lesznek különböző specializált eszközök segítségével, vagy beágyazódnak a rendszerekbe, csökkentve az univerzális számítógépek szerepét 6

  49. Gondolati vezérlés 2015 Munkavégzők, képzett felhasználók Egyedi segítő eszközök Szemvezérlés 2010 Szenzorok, aktuátorok Szimuláció, virtuális jelenlét Speciális igényű v. képzetlen felhasználók Képernyő, billentyűzet Hangra épülő technikák 2005 Érintőképernyők, piktogrammok, jelzőhangok 7 Rugalmas ember-gép kapcsolatok(Kósa Zsuzsanna) Multi-modális, a rendelkezésre álló technikai eszközöket és a felhasználó egyéniségét is figyelembe vevő ember-gép kapcsolódási módszerek kerülnek előtérbe

More Related