1 / 8

A Nap

A Nap. Keszitette: Boda Eniko es Molnar Eniko.

duncan
Télécharger la présentation

A Nap

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A Nap Keszitette: Boda Eniko es Molnar Eniko

  2. A Nap csak egy csillag a sok közül, amely pusztán azért látszik olyan fényesnek, mert rendkívül közel van hozzánk. Ha ugyanolyan távol volna (4,3 fényévre), mint a hozzá hasonló egyik legközelebbi csillag, az Alfa Centauri, semmivel sem volna különb, mint a többi fényes csillag. Eltekintve a bolygórendszerünkben elfoglalt középponti helyétõl, nincs semmi olyan különös ismertetõjele, amely megkülönböztetné a Tejútrendszer sok milliárdnyi hasonló csillagától. A földlakók szempontjából természetesen rendkívül fontos szerepet játszik a Nap, mivel az élethez elengedhetetlenül fontos meleg és fény forrása. A Nap szerepe nélkülözhetetlen az emberiség életében.

  3. A Nap legfontosabb adatai: • Kor 4,6·109 év • Tömeg 1,989·1030 kg • 332830 · Föld-tömeg • Átmérõ 1390000 km 109 · Föld-átmérõ • Térfogat 1300000 · Föld-térfogat • Egyenlítõi sugár 695000 km 109 · Föld egyenlítõi sugár • Felszíni sûrûség 2,07·10-7 g/cm3 • Közepes sûrûség 1,41 g/cm3 • Tengelyforgási idõ a sarkok közelében 35 nap • Tengelyforgási idõ az egyenlítõnél 25 nap • Egyenlítõi nehézségi gyorsulás 274 m/s2 • Szökési sebesség 618 km/s • Felszíni hõmérséklet 5785 K • Centrális hõmérséklet 14-16 millió K • Sugárzási teljesítmény 3,86·1026 W • Tömegveszteség 109 kg/s • Közepes Nap-Föld távolság (Csillagászati Egység) 150·106 km • Összetétel ( Kémiai elem) Felszíni Központi • Hidrogén 70 % 35 % • Hélium 28 % 63 % • Egyéb (Szén, Nitrogén, Oxigén, ... ) 2 % 2 %

  4. A Nap belsõ szerkezete: • Centrális mag, röntgensugárzási zóna, konvektív zóna. A Nap hõmérséklete, a fúziós folyamat bemutatása. • A Nap belseje három fõ részre tagolható, a Nap középpontjától kifelé haladva: • centrális mag : • A centrális mag körülbelül a Nap sugarának negyedéig tart, ebben a régióban zajlik a Nap energiáját szolgáltató fúzió. • röntgensugárzási zóna : • A Nap centrumától kifelé haladva a belsõ magot elhagyva érjük el a röntgensugárzási zónát.Ebben a részben fõleg a sugárzás valósul meg. • •konvektív zóna : • A Nap felszínéhez legközelebb esõ régió a konvektív zóna,amely a benne zajló konvekcióról kapta a nevét.

  5. A Nap energiatermelése - a hidrogén termonukleáris fúziója: • Hatalmas mennyiségû energiát termel és sugároz ki a környezetébe. Egészen a XX. századig úgy gondolták, hogy a kisugárzott energia a Nap anyagának összehúzódásából származik, de a pontosabb adatok alapján a Nap túl idõs ahhoz, hogy ilyen hosszú idõn keresztül nyerhesse az energiát a gravitációs összehúzódásból. Az 1930-as évek végén a magreakciók tanulmányozása után a fizikusok arra a következtetésre jutottak, hogy a Nap energiája fúziós reakcióból, könnyû atommagok egyesülésekor felszabaduló gamma- és röntgensugárzásból ered. A Nap által kisugárzott hatalmas mennyiségû energia a hidrogén termonukleáris fúziójából származik. A centrális magban uralkodó 15 millió K-es hõmérséklet és a 2*1015 Pa nyomás lehetõvé teszi a fúzió lezajlását. A csillagokban kétféleképpen mehet végbe a hidrogén-hélium fúzió, proton-proton ciklussal illetve szén-nitrogén-oxigén ciklussal.

  6. A korona • Ez a régió helyenként nagyon forró, így igen erõs röntgensugárzása van. A korona szerkezete egyenetlen. A röntgen felvételeken sötét foltokat is meg lehet figyelni, melyek hidegebb, alacsonyabb sûrûségû és nyitott mágneses mezejû jelenségek. Ezek a koronalyukak, belõlük indul ki a napszél. Napszélnek nevezzük, mikor a korona anyaga kifelé irányuló áramlást végez. Ekkor a részecskék hõmozgásának sebessége már meghaladja a szökési sebességet. Az áramlási sebesség kb. 400-800 km/s.

  7. Napfogyatkozás • A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelõ számára részben vagy egészen eltakarja a Napot. • Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül, azaz újholdkor. De nem minden újholdkor, hanem csak akkor, ha a Föld körüli pálya leszálló, vagy felszálló csomópontjában van éppen újholdkor a Hold.

More Related