1 / 58

A Brit Parlament

A Brit Parlament. -áttekintés-. KÉSZÍTETTE: HAJDÚ ANITA TÓTH BARBARA. URALKODÓ (II. Erzsébet 1952-…). Alsóház Tagjait a 659 választási kerületből választják az állampolgárok Mandátum 5 évre szól. Felsőház öröklés útján kerülnek ki tagjait, számuk nem fix CSOPORTOSÍTÁSUK

edita
Télécharger la présentation

A Brit Parlament

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A Brit Parlament -áttekintés- KÉSZÍTETTE: HAJDÚ ANITA TÓTH BARBARA

  2. URALKODÓ (II. Erzsébet 1952-…) Alsóház Tagjait a 659 választási kerületből választják az állampolgárok Mandátum 5 évre szól • Felsőház • öröklés útján kerülnek ki tagjait, számuk nem fix • CSOPORTOSÍTÁSUK • öröklöt t tisztségűek • Élethosszra szóló tisztség • Ex-miniszterelnökök • Nyugdíjazott LB bírák • Vallási főtisztséget ellátóak

  3. KIRÁLYNŐ MINISZTERELNöK

  4. A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER REFORMJAI • 1980-as évektől jelentős változások • A kormány hagyta jóvá a reformokat (öröklött jogkör) • Nép tájékoztatása: Parlamenti tájékoztató iratok • Végrehajtó ügynökségek létrehozása 1980. (élén:elnök, költségvetési autonómia) • Köztisztviselők 75%-a dolgozik ügynökségekben ma • 1990-es évek: kormány nagy költségvetési reform • Kincstár eltulajdonítási rendszert indítványoz • Elmúlt években egyszerűsítések; költségvetési számokat lecsökkentették 167-ről 52-re • Pénzügyi Stabilitás törvénykönyv: kincstár készítsen összefoglalót a pénzügyi és adósságkezelésről

  5. ALAPELVEK I. • A szárazföldi európai országoktól eltérő-íratlan alkotmány • írott alkotmány hiányosságaira rámutat • Íratlan alkotmány=értékek rendszere, nem átfogó normák összessége • kis ellentmondás amit az íratlan alkotmány előír és amit valójában tesznek

  6. Alapelvek: Közpénzek felhasználásának és az adózás törvényes jóváhagyása Minisztériumok tevékenységeinek a Parlament által jóváhagyott szabályszerűségei A minisztériumok kiadásait jóváhagyó Kincstári delegáltak a végső parlamentáris hatóságtól függnek Alkotmányos értékek(nyíltság, pártatlanság, méltányosság) alapelvei: Nyíltság Állandóság Felelőség Méltányosság Hatékonyság ALAPELVEK II.

  7. ALAPELVEK III. • Egyetemesség elve: minden kiadást és bevételt költségvetési dokumentumba foglalnak- nincs törvénybe foglalva • Egység elve: hiányzik; külön törvényeket és eljárásokat használnak az éves bevétel és kiadás becsléseire • Sajátosság elve: módosításra szorul; sajátosság az aktuális kiadásokra jellemző, a tőkeberuházást nem ellenőrzik közvetlenül

  8. Királynő: az ország, a végrehajtás és a Parlament bizonyos részének a vezetője  csekély a monarchia hatalma Megegyezés szerint miniszterei tancását követi Parlament: Királynő, választott Alsóház, kinevezett Felsőház Hármójuk konszenzusa kell a törvényhozáshoz Miniszterelnök: a nyertes párt elnöke, automatikusan a kormány feje A Királynő nevezi ki formálisan Javaslatára a Királynő kinevezi a kormányminisztereket A kormány nem törvényes egység, de átható döntéshozó ereje van Kincstár= Pénzügyminisztérium Kiváltság alapján jön létre, a költségvetési folyamatokat irányítja KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER SZEREPLŐI

  9. KORMÁNY ÉS A MINISZTEREK SZEREPEI ÉS FELADATAI I. • Kormány: kevés jogi erő • Miniszterelnök: nagy hatalom, de ez nem jelenthető ki Szuverén joga van: kinevezni, lemondatni minisztereket, összehívni, feloszlatni Parlamentet, egyéb királyi kiváltságok A közigazgatás vezetője is, Kincstár ruházta rá a hatalmat 1968-ban (hétköznapi felelőséget a Kormány egy minisztere gyakorol)

  10. KORMÁNY ÉS A MINISZTEREK SZEREPEI ÉS FELADATAI II. • Kormány: • 100 miniszter Parlamenti képviselők Lordok Házának főnemesei • Kabinet fő döntés-hozó testülete: 20 miniszter (államtitkárok és rangidős miniszterek) • Különös jogi egység • Nagyságának nincs limitje (Minisztériumi és más fizetések 1972. évi törvénye) • Minisztériumok: majdnem minden kormányminiszter tagja • Egyéni felelősség  minisztériumi politika iránt • Kollektív felelősség  a kormánypolitika felé • Csak a parlament vonhatja őket felelőségre

  11. MINISZTÉRIUMOK • A kormánynak nincs szüksége parlamenti jóváhagyáshoz létező, vagy alakuló minisztériumok egyesüléséhez vagy eltörléséhez • Belügyminisztérium, Államkincstár: kiváltságokból származó autoritások • Egyes minisztériumok: írott jog által jöttek létre 1946-ig • Minisztériumok számáról és létrehozásukról a kormány dönt • 1975-ös törvény engedi a minisztériumok vagy hivatalok feloszlatását, de az elmúlt 30 évben a miniszterelnök kezdeményezte ezeket, parlamenti jóváhagyás nélkül

  12. VÉGREHAJTÓ ÜGYNÖKSÉGEK • 1980-as években jöttek létre • Kb. 130 középautonóm ügynökség • Éves jelentést készítenek • Nem jog hozta létre őket  1990. évi kereskedelmi törvény: megenged olyan kereskedelmi alapok létrehozását, melyben a minisztérium nagyrészt maga finanszírozza működésüket

  13. NEM MINISZTÉRIUMI NYILVÁNOS SZERVEK • Az általános kormánynak részei • Speciális parlamenti törvény, Királyi okirat vagy Társasági törvény legalizálja őket • Szerkezetük nincs megszabva • Kormányzati személyzet vezeti őket, nem végrehajtó tagokat is tartalmaz • Funkciói: végrehajtó, adminisztratív, kereskedelmi, szabályozási és tanácsadói • 2003-ban 811 db volt

  14. NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT (NESZ) • 1948-ban jött létre • Cél: mindenki számára egészségvédelem biztosítása • 1977-ben törvény: egészségügyi hatóságok létrehozása • 1990. Közösségi gondoskodás törvény: nagy változások • 1995-re független NESZ trösztök: összes egészségügyi ellátás biztosítása • Egészségügyi minisztérium vezeti; adófizetők támogatják • Éves költségvetésben megszavazzák a forrásait; parlamenti jóváhagyás

  15. RANGIDŐS KÖZTISZTVISELŐK FELADATAI I. • Közigazgatási szabályzat, nem törvény • Köztisztviselők: állandóak és pártatlanok • Közigazgatást miniszterek irányítják a Királynő nevében • 1996-ban a közigazgatási szabályzatot törvényes okmányba vették fel • Alapvető elvek: megfelelő, hatékony, tényleges közpénzhasználat biztosítása • 1990-es években módosítás a hatékony közigazgatás fenntartásáért skót, wales-i köztisztviselőkre is a szabályzat érvényes

  16. RANGIDŐS KÖZTISZTVISELŐK FELADATAI II. • Kormányi döntéssel hozták létre 1996-ban a rangidősekből álló közigazgatást • Kevés lehetőség a változtatásra • Közös fizetésük, szerződésük, munkaértékelésük és képzési rendszerük van • Politikai semlegesség előírás növekvő politizáció • Mivel a szabályzat érvényes rájukEgyesült Királyság miniszterei (skót miniszterek is), ezért politikai semlegességet követelnek

  17. SZÁMVEVŐ HIVATAL • Kincstár hozza létre, minden minisztériumban • Számvevő: legidősebb tagja a minisztériumoknak vagy az ügynökségeknek; felelős: saját egységen belül vezetőkért beosztottakért • Egyéb felelősség: minisztériumainak kimutatásai és azok továbbításai • Kincstári memorandum: Személyes tulajdon, szabályosság, jutányos pénz fontossága pénzügyi döntéseknél • Költségvetési előírásokat minden számvevőre lehet alkalmazni

  18. PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK SZEREPEI • Képviselőházi szabályok hozzák létre • Alsóház vizsgálóbizottsága a legfontosabb a költségvetési folyamatban • A vizsgálóbizottságok állandóak, más bizottságokat bizonyos törvény létrehozására hoznak létre • 1979: minden minisztériumban van egy vizsgálóbizottság • 20 nem minisztériumi vizsgálóbizottság • Nincs olyan költségvetési bizottság, amely feladata csak a költségvetési stratégia vizsgálata és a költségvetési ajánlatok módosításának beterjesztése lenne (mindig vizsgálatot indít az éves költségvetés és az előzetes költségvetési jelentések kapcsán) • Összekötő bizottság: melyik bizottsági jelentést tárgyalják az alsóház plenáris ülésen • Felsőházi választott bizottságok: nem foglalkoznak közvetlenül költségvetési ügyekkel (pl.: gazdasági ügyek bizottsága)

  19. SZUBNACIONÁLIS KORMÁNYOK SZEREPE I. • Egyesült Királyság: egységes ország  Skócia, Wales, Észak-Írország bizonyos adminisztrációs felelősség • 1997: Parlament Skóciában; Wales: Gyűlés • Parlament elfogadja: 1998-as skót törvényt és a wales-i kormánytörvényt, é-írországi gyűlést • Skót Parlament: teljes törvényhozó erő, több kormányfunkciót lefedve, teljes költségvetést fogad el az összes skót minisztérium alapjairól • 2000: nyilvános pénzügyi és elszámolási törvény – törvényes keret a közpénz ügyeket és forrásokat illetően, meghatározza a skót pénzügyi ellenőrzés és felelős hivatalnokok számára a feladatokat • Legtöbb támogatás a skót önkormányzatoknak • Skót parlament: költségvetés allokációjáért és a helyi önkormányzatok kiutalásaiért felel; alap jövedelemadó rátájának megváltoztatása

  20. SZUBNACIONÁLIS KORMÁNYOK SZEREPE II. • Wales: nincs teljes jogalkotó hatóság • Gyűlés fogadja el az éves költségvetést  nincs közpénz ügyekre, forrásokra törvénye • Helyi kormányzatok, másodlagos törvényhozók • Egyesült Királyság: hely kormányok élén választott tanácsosok; működésük: helyi kormányrendeletek, törvények által szabályozott • Helyi hatóságok: maguk készítik és fogadják el költségvetésüket • Kiadás jóval nagyobb, mint a bevétel  helyi hatóságok nagyban függenek a központi kormánytól

  21. KÖLTSÉGVETÉSI FOLYAMAT TÖRVÉNYES LÉPÉSEI • 3 elkülöníthető, összekapcsolódó szakasz • 1. Költségvetési ciklus: pénzügyi részletet, gazdasági és hatósági adózást határoz meg; megjeleníti a folyamat jövedelem oldalának tetőpontját • 2. Költségvetési előirányozás: költségvetést követi, közpénzek engedélyezése • 3. Jelentés: parlament felé számol be (közpénzeket mire, mennyire hatékonyan költötték el)

  22. KÖLTSÉGVETÉSI ELŐKÉSZÜLET ÉS KORMÁNYBESZÁMOLÓ • Előkészületre nincs törvényi keret • Döntő kincstári szerep; költségvetési tervezetet előkészít, továbbküld kabinet jóváhagyására • Pénzügyminiszter prezentálja a költségvetést a költségvetési napon az alsóháznak • Költségvetésre vonatkozó adóintézkedéseket pénzügyi törvényként jelentik be és a költségvetési nap után pár nappal kihirdetik • A költségvetési tervezet előirányzott kiadásai: források felhasználása, minisztériumok pénzszükségletei, a parlamenti házak, ombudsman, helyi önkormányzatok utalásai, kórházak, egyéb egészségügyi szervezetek költségei

  23. KÖLTSÉGVETÉSI ÖSSZEG • Az összes bevétel, kiadás és pénzügyi egyensúly nincs törvényben meghatározva • 1998: pénzügyi törvény • Kincstár teljes hatáskört ad a költségvetési összeg definiálására • Éves pénzügyi beszámoló és költségvetési jelentés és gazdasági és pénzügyi stratégiai jelentés: kincstári költségvetési előkészület és ellenőrzés összegei • Különbség: folyó- és tőkebefektetés között • Kiadás ellenőrzésére elkülönített összegek • 1998: két fő kiadási összeg • 1. minisztériumi kiadási limit • 2. éves kezelési kiadás

  24. PÉNZÜGYI SZABÁLYOK • 1997 óta 2 előírás (a parlament nem hagyott jóvá törvényt ezek hitelesítésére) • 1. aranyszabály: a kormány csak a folyófizetésekbe való befektetéseire ad kölcsön, nem pedig a finanszírozásokra • 2. fenntartható beruházási szabály: a közszektor nettó adóssága állandó és előrelátó szinten tartása. A nettó államadósság a GDP 40%-a alatt marad

  25. A költségvetési folyamat a Parlamentben

  26. Általános bemutatás • A költségvetés alapvetően két oldallal rendelkezik: • Bevételek • Kiadások A folyamat legfontosabb lépései: • A pénzügyminiszter beszédet mond a Parlamentben, melyben ismerteti a kormány pénzügy-politikai stratégiáját 2. Az adózással kapcsolatos rendelkezések már a beszéd elhangzása előtti éjjel érvénybe léphetnek (az Alsóház alaposan kivizsgálja a „Finance Bill-t”)

  27. Általános bemutatás • 3. A Felsőházhoz kerül, itt megvitatják majd jóváhagyják a tervezetet • 4. Megállapítják a minisztériumok költségeit • 5. Az Alsóház elfogadja a főbb előirányzatokat(becslések) Ezek után jóváhagyják az Appropriation Act-et(ráfordítási törvény)

  28. A költségvetés elfogadása és a költségvetési vita a Parlamentben • a becslések(tervezetek) bemutatása: április –március • Megfontolási idő: 3 nap, még a „nyári szünet előtt” kell végrehajtani(június vége előtt) • Az ideiglenes jogi hatalomnak április 01. előtt el kell foglalnia a helyét • Az Alsóház a költségvetési év előtt 3-4 hónappal elfogadja a „Vote on Account-ot”

  29. Vote on Account Engedélyezik a minisztériumok és alkotmányos testületek kiadásait Ez az éves kiadások 45%-a Törvényhozói hatalommal ruházza fel a Konszolidációs Alap, mely megszabja az adott évben elvonható összegeket Ez egy időtálló szabály, és nem rendelkezik törvényes alapokkal

  30. Skócia • Skóciában, ha a költségvetési év előtt nem fogadják el az éves költségvetést, akkor az adott hónapra eső forrás nem haladhatja meg: • Az előző évi költségvetés 1/12-ed részét • Az előző évben ugyanarra a hónapra eső részt

  31. A költségvetési módosítások • Az Alsóház nem javasolhatja a teljes költségvetés kiadásainak összetételének megváltoztatását,a kiadásainak vagy bevételeinek a csökkentését vagy növelését • Ennek alapja a 48. sz. alsóházi rendelet(300 éves) • Ilyet csak a Korona kérhet • A közalapok célját,tárgyát a Korona maximálja • Nem térhetnek el nagyban a parlamenti beszédben foglaltaktól

  32. A források jóváhagyása 1. A végrehajtó hatalom joga az adónemek és azok szintjeinek a megállapítása A parlament jóváhagyja az állami bevételeket az év kezdete után Az Egyesült Királyság adónemei állandóak Az adók mértékét a költségvetéstől eltérő időben fogadják el

  33. A források jóváhagyása 2. • A kormányzati hatalom veti ki a személyi jövedelemadót, a vállalati adókat, melyeket minden törvényhozási évben meg kell újítani • Elfogadják a pénzügyi törvényt, új kötelezettségeket rónak ki • Az állami kötelezettségek rátáját az előreirányzott kiadásoknak megfelelően szabják ki

  34. Adóemelési javaslatok 300 éven keresztül az Alsóház kezdeményezhette vagy a kormányfő, de ez a rendszer 1967-ben megváltozott 1 napos vita>>második olvasat>>speciális bizottság A bizottság elnöke dönti el, hogy mely ügyek kerülnek megvitatásra Ez a Felsőházban már csak formalitás, mivel nem változtathatja meg a javaslatot, így 1 nap alatt végbemegy

  35. Néhány jövedelmi adóváltozás és az érvényben lévő adók törvényerőre lépnek a pénzügyi beszéd után azonnal • A beszedett illetmények bevételeit a minisztériumok megtarthatják és felhasználhatják a Konszolidációs Alapokon kívül • Ezt segélykeretként kezelik • Ha sufficites akkor csak a Parlament engedélye mellett költhetik el

  36. A költségvetési hitelkeret természete, szerkezete és tartalma • A Kincstár előjoga a költségvetés megszabása; előírja, hogy mit vessenek alá parlamenti ellenőrzésnek, és mit a kiadási ellenőrzésnek • A kiadások elfogadása: • Források felhasználása alapján • Nettó központi követelmény alapján

  37. GRA törvény 2000 • =>gondoskodik az adott év alatt befolyó bevételekről • Ha túl sok a bevétel, akkor a felesleget extra bevételként vissza kell utalni a Konszolidációs Alapba • A tőkeberuházásokat nettó módon irányozza elő • Lábjegyzetekben kell kifejteni a költségvetési hitelkeretet, ha ezt elmulasztják nem lehet ide besorolni az adott tételt

  38. GRA törvény 2000 • A költségvetési hitelkeretről az Alsóház a beszerzési folyamat során külön döntést hoz • Amikor ezeket kihirdetik a Parlamentben minden minisztériumot és programot külön osztályoznak • Nem költségvetési kiadások • Központi kiadások • önkormányzati kiadások

  39. Veszteségátvitel a költségvetési hitelkeretbe és a jövőbeni hitelkeretbe a költségvetési év április 01.-én kezdődik Főszabály szerint nem előlegezhetnek meg a jövőbeni költségvetésből összegeket, mivel ezek egy évre vannak meghatározva A pénzügyminisztériumot ruházzák fel ellenőrző hatáskörrel A kiadáskorlátokat 3 évre szabják meg, melyeket 2 évente felülvizsgálnak; a miniszterek átviteleit is felülvizsgálják Cél: elősegítsék a középtávra való tervezést és elkerüljék az költséges év végi rohamot

  40. Államadósságok elfogadása 1. • Nincs különálló államadóssági törvény, csak számos rendelet létezik ebben a témában • Pénzügyminisztérium tekintélyes hatalommal rendelkezik az adósságmenedzsment terén • A Parlament felé adósságkorlátokat ajánl az adópolitikai célok érdekében • 1877 kincstárjegyi törvény: Értékpapírokat hozhatnak forgalomba 1968 Állami Kölcsön Törvény felállította a Nemzeti Kölcsönalapot

  41. Államadósságok elfogadása 2. • 1988 az Adósságmenedzsment Iroda kezeli az Adósságkezelő Elszámolást • Változások a 1968-as torvényhez képest: • A Pénzügyminisztérium joga az értékpapírok: • Vásárlása • Birtoklása • Átadása • Beváltás

  42. Államadósságok elfogadása 3. • Az éves kölcsön és adósság irányelveit minden költségvetési évben újra kell fogalmazni • 1997 óta ez az irányelv a nettó államadósságot illetően a GDP 40%-a alatt marad • 2003-as önkormányzati törvény: Anglia és Wales önkormányzati kölcsönöket vehet fel, melyeket tőkeberuházásokra használhat fel • Szigorú szabálykövetés és megfontoltság • Valutaalapú kölcsönhöz a kincstár jóváhagyása kell • Öncélú kölcsönök tilalma

  43. Adósság jótállás/garancia gazdasági és pénzügyi tervezés(feltételes kötelezettségvállalás) Kincstári konszenzus szükséges Jelentéskészítési kötelezettség: olyan mérleg mely felméri a kormány pénzügyi céljait és szabályait, melyet összehasonlít a kormány európai kötelezettségeivel A jelentés útmutatója a maastrichti GDP 60%-a alatt maradás

  44. Kihirdetés menete Első olvasat Második olvasat BIZOTTSÁGI VITA Második olvasat * Harmadik olvasat* el

  45. A költségvetés végrehajtása • 1866: a költségvetés végrehajtása annak elfogadása után a törvényben leírt módon történik • a kincstár széleskörű kontrollt gyakorol a végrehajtás felett, adminisztrációs eszközök által • Ellenőrzés aránya felől dönt • Felügyeli a gyakorlati megvalósítását 1866. Évi 14.tc.: a minisztérium költekezésére való felhatalmazását a végrehajtás belső intézkedései teszik lehetővé, nem a törvény önmagában

  46. Szükségállapot, többletkiadások, tartalékalapok 1. A nem várt követeléseket, igényeket a Parlament elé kell terjeszteni 1862 Vésztartalék Alap létrehozása 1874 Vésztartalék Törvény: olyan kiadásokat eszközölhetnek, melyet nem szavaztak meg, és sürgős vészhelyzetben van rá szükség Kincstári szabályok rendezik a visszafizetés kereteit Előző évi költségvetés 2%-a lehet

  47. Szükségállapot, többletkiadások, tartalékalapok 2.

  48. Készpénztervezés és a kormány vagyonának és adósságának az igazgatása A felelősség elve, valamint a pénzügyi célok figyelembe vétele jellemzi a hosszútávú kivitelezhetőség érdekében A Nemzeti Kölcsön Törvény hatalmazza fel erre 1997-ben a Kincstárra áttevődik a management joga a Bank of Englandről 1998-ban létrejön a az új végrehajtó ügynökség, a DMO, mint a köztartozás pénzügyi műveleti ügynöksége

  49. A kormány elszámolása és a pénzügyi jelentés • A számvetési /számviteli keret • 2000 GRA törvény: a számvitel készpénz alapját gyarapodási alapra változtatta meg • A forrásszámlák átvették a felhasználási számlák helyét • Minisztériumok felhasználása: • Irányelvek figyelembe vétele • Likviditási mutatók és pénzügyi helyzet figyelembe vétele • A forrásszámlák valósak és reálisak legyenek

  50. A kormány bankügyi előkészületei • Konszolidációs Alap koncepciója: a kincstár kötvényeket hoz forgalomba a minisztériumok számára ebből az alapból • Bank of England • Jelentéstételi kötelezettség: a költségvetés előtti jelentés és az adósság kezelésről szóló jelentés • Havi jelentés: • Nem írja elő torvény, de ez a szokás • „KSH” és pénzügyminisztérium által gyűjtött adatokat felhasználja • Központi kormányzat kiadását, bevételét tartalmazza • Nettó adósság, kölcsönök kifejezése nettóban

More Related