V LLALATI STRAT GIA

1. V�LLALATI STRAT�GIA A strat�gia jellemzoi: Hossz� t�von meghat�rozza a szervezet j�voj�t Versenyelony l�trehoz�s�ra �s fenntart�s�ra ir�nyul Ir�nymutat�st ad a szervezet cselekv�si ir�ny�nak Eloseg�ti a v�llalkoz�s alkalmazkod�s�t k�rnyezet�hez Meghat�rozza az eroforr�sok eloszt�s�t Feladata a tulajdonosok elv�r�sainak teljes�t�se 1

2. A v�llalatnak a strat�giaalkot�s sor�n �sszhangba kell hoznia: A sz�nd�kokat (a tulajdonosok sz�nd�ka a meghat�roz�, de a t�bbi �rintett csoport c�ljait is figyelembe kell venni) A k�rnyezetet (a k�lso k�rnyezet kiakn�zhat� lehetos�geket �s a v�llalat l�t�t vesz�lyezteto fenyeget�seket tartalmaz) A rendelkez�sre �ll� eroforr�sokat A strat�gia mag�ban foglalja a j�vok�p (v�zi�) �s a k�ldet�s (misszi�) el�r�s�re vonatkoz� cselekv�si ir�nyokat. 2

3. J�vok�p: A szervezet k�v�nt j�vobeli �llapot�t r�gz�ti. K�ldet�s: V�laszt ad arra, hogy mi a szervezet l�tez�s�nek c�lja, mi az a szerep, amelyet be k�v�n t�lteni. Strat�giai f�kusz: Az �zleti tev�kenys�g k�z�ppontjai (azok a legfontosabb tev�kenys�gek, amelyek a v�llalat jelleg�t meghat�rozz�k). A strat�giai f�kusz megv�ltoztat�sa �j strat�gia kialak�t�s�t jelenti (pl. Jack Welsh - GE) 3

4. Strat�giai k�rnyezetelemz�s A v�llalatok mai k�rnyezet�nek jellemzoje: Komplex, sok elembol �ll�, bizonytalan k�rnyezet, neh�z elore jelezni a k�rnyezeti v�ltoz�sokat (r�gen: stabil, kisz�m�that� k�rnyezet). ? A k�rnyezet-elemz�s elso l�p�se: a k�rnyezet term�szet�nek meg�rt�se. A k�rnyezetelemz�s szintjei: A k�lso k�rnyezet elemz�se: A t�g k�rnyezet elemz�se (PEST-elemz�s) Az ipar�gi k�rnyezet elemz�se (PORTER-f�le versenyelemz�s) A muk�d�si k�rnyezet elemz�se A belso k�rnyezet elemz�se (Porter-f�le �rt�kl�ncelemz�s) 4

5. 1. A t�g k�rnyezet elemz�se A t�g k�rnyezet elemei: Political / legal (politikai-jogi) Economic (gazdas�gi) Socio-cultural (t�rsadalmi) Technological (technol�giai) k�rnyezet A t�g k�rnyezet elemz�s�nek eszk�ze: PEST-elemz�s. A PEST-elemz�s: Beazonos�tja azokat a t�nyezoket, amelyek a szervezet �ltal�nos k�rnyezeti felt�teleit hossz� t�von befoly�solj�k. Fel kell m�rni: Melyek azok a t�nyezok, amelyek hat�ssal vannak a v�llalatra? Hogyan v�ltozik ezek szerepe? (milyen volt hat�suk a m�ltban, v�rhat�an milyen lesz a j�voben) 5

6. A t�g k�rnyezet elemz�s�n�l figyelembe veheto t�nyezok POLITIKAI (JOGI) T�NYEZOK A versenyt�rv�nyek, k�rnyezetv�delmi szab�lyoz�s, a k�lf�ldi tokeberuh�z�st szab�lyoz� t�rv�nyek, az ad�politika stb. GAZDAS�GI T�NYEZOK A GDP alakul�sa, munkan�lk�lis�g, infl�ci�, az energia�rak alakul�sa, a csal�dok elk�ltheto j�vedelm�nek alakul�sa, kamatok stb. T�RSADALMI (KULTUR�LIS) T�NYEZOK A demogr�fiai helyzet alakul�sa, a k�pzetts�g alakul�sa, a j�vedelemeloszl�s, a munk�hoz �s a szabadidoh�z val� viszony TECHNOL�GIAI T�NYEZOK A K+F kiad�sok m�rt�ke, a sz�m�t�g�pes�tetts�g sz�nvonala, stb. 6

7. 2. A versenyk�rnyezet elemz�se C�lja: Az ipar�gon bel�li verseny elemz�se (a v�llalat szukebb k�rnyezet�nek elemz�se) Eszk�ze: a Porter-modell (alkalmaz�s�val felt�rhat�k az ipar�gban foly� versenyt befoly�sol� t�nyezok) Az ipar�g fogalma: Azoknak a v�llalatoknak a csoportja, akik: Hasonl� fogyaszt�i ig�nyt el�g�tenek ki ? hasonl� fogyaszt�i csoportnak termelnek Hasonl� besz�ll�t�kkal �llnak kapcsolatban Probl�ma: Egyes esetekben neh�z az ipar�g (�s emiatt a fo versenyt�rsak) azonos�t�sa (Parker p�lda). 7

8. Az ipar�gi verseny meghat�roz�s�hoz sz�ks�ges d�nto jelentos�gu t�nyezok: Koncentr�ci� (Koncentr�lt ipar�g: az �rt�kes�t�sek t�lnyom� r�sze n�h�ny v�llalat teljes�tm�nye (pl. polg�ri rep�log�pek gy�rt�sa)) M�retgazdas�goss�g (mennyire meghat�roz� a termel�s m�reteinek n�vel�s�bol fakad� elony�k kihaszn�l�sa az adott ipar�gban) A term�kek megk�l�nb�ztethetos�ge (pl. kozmetikaipar) A piacra l�pok elott �ll� korl�tok (fizikai korl�tok (pl. magas tokeig�ny), nem fizikai (pl. speci�lis K+F ismeretek, a piacon l�vokh�z hu fogyaszt�) Magas bel�p�si korl�t ? lanyha verseny az ipar�gban 8

9. A Porter-f�le versenymodell 9

10. Versenyt�rsak K�rd�s: Milyen �les a verseny az adott ipar�gban? N�veked�si �tem a piacon versengo c�gek sz�ma a term�k-megk�l�nb�ztet�si lehetos�g piacra l�p�si korl�t Fo v�s�rl�k K�rd�s: Milyen m�rt�ku a vevok alkuereje? Sok v�s�rl� van-e, vagy csak kev�s monopolhelyzetu? Mennyire k�nnyen tudj�k v�ltani a fogyaszt�k az ell�t�t? Mennyire fontos a minos�g? 10

11. Besz�ll�t�k K�rd�s: Milyen m�rt�ku a besz�ll�t�k alkuereje? Sok vagy kev�s a besz�ll�t�? Erosen megk�l�nb�ztetett-e a term�k vagy homog�n? Helyettes�to term�ket, szolg�ltat�st ny�jt�k K�rd�s: Milyen m�rt�kben nyomja le a helyettes�to term�k gy�rt�ja az ipar�g profitj�t? Milyen m�rt�ku a helyettes�thetos�g? Potenci�lis piacra l�pok K�rd�s, milyen k�nnyu egy �j c�gnek a piacra l�p�s? A piacra jellemzo m�retgazdas�goss�g A bel�p�shez sz�ks�ges befektet�si forr�sok Az eloszt�si h�l�zathoz val� hozz�f�r�s A muszaki �s piaci ismeret megszerz�s�nek �ra 11

12. A muk�d�si k�rnyezet elemz�se (a koncentr�ci� elemz�se) C�lja: A v�llalat val�di versenyt�rsainak kijel�l�se H�ttere: a v�llalat val�di versenyt�rsainak sz�ma kevesebb, mint az ipar�gban tev�kenykedo �sszes v�llalat Eszk�ze: strat�giai t�rk�pk�sz�t�s A strat�giai csoportot alkot� v�llalatok jellemzoi: Azonos piaci szegmens Azonos versenyelony Hasonl� versenystrat�gia 12

13. A strat�giai t�rk�p v�laszt ad: Kik a v�llalat legfontosabb k�zvetlen versenyt�rsai Milyen alapon, milyen eszk�z�kkel, milyen m�don zajlik a verseny A strat�giai t�rk�p fogalma: Egy k�tdimenzi�s �br�zol�s, amely megrajzolja a v�llalatok elhelyezked�s�t az adott ipar�gban zajl� verseny k�t legfontosabb �sszetevoje ment�n. 13

14. A szem�lyg�pkocsi-gy�rt�s strat�giai csoportjai 14

15. SWOT-elemz�s(strengths, weakness, opportunities, threats) C�lja: a k�lso �s belso k�rnyezetelemz�s eredm�nyeinek �sszefoglal�sa strat�giai alternat�v�k kidolgoz�sa De: a SWOT-elemz�s nem hat�rozza meg a v�llalat strat�gi�j�t, csak strat�giai alternat�v�kat ad ? a v�llalatnak ezekbol kell kiv�lasztania azt az alternat�v�t, amelyet meg tud val�s�tani. 15

16. A k�lso k�rnyezet elemz�se: K�pet ad a v�llalat k�lso k�rnyezet�nek: Lehetos�geirol (pl. gyorsan bov�lo piac, cs�kkeno infl�ci�, magas gazdas�gi n�veked�s, a kereslet n�veked�se stb.) Fenyegetetts�g�rol (pl. alacsony piaci n�veked�si �tem, a fogyaszt�i ig�nyek v�ltoz�sa, n�vekvo infl�ci� stb.) A belso k�rnyezet elemz�se (az eroforr�sok elemz�se): K�pet ad a v�llalat belso t�nyezoirol: eross�geirol (pl. fejlett technol�gia, j�l k�pzett alkalmazottak, stabil p�nz�gyi helyzet stb.) gyenges�geirol (pl. a vil�gos strat�gia hi�nya, elavult g�pek, alacsony minos�g, rossz piaci helyzet, kihaszn�latlan kapacit�sok stb.) 16

17. A SWOT-m�trix fel�p�t�se: 17

18. V�laszt�s a strat�giai alternat�v�k k�z�l Szempontok: megfelelos�g (haszn�lja ki a k�rnyezet lehetos�geit a v�llalat eros pontjaira �p�tve, feleljen meg a tulajdonosok elv�r�sainak) megval�s�that�s�g (K�rd�s: rendelkez�sre �llnak-e a sz�ks�ges eroforr�sok, pl. finansz�rozhat�-e, rendelkez�sre �llnak-e a sz�ks�ges ismeretek, k�szs�gek, stb.) elfogadhat�s�g (a v�llalat k�lso �rintettjeinek az �rdek�t is figyelembe kell venni) 18

20. A tervez�s szintjei: K�ldet�s Strat�giai terv Taktikai terv Operat�v terv A v�llalati strat�giaalkot�s szintjei: �sszv�llalati szint a strat�giai �zleti egys�gek szintje a funkcion�lis strat�gi�k szintje 20

21. A strat�gia kivitelez�se A j�vok�p �s a k�ldet�s megfogalmaz�sa A megval�s�tani k�v�nt alapstrat�gi�k kijel�l�se �s megval�s�t�sa A c�lok megfogalmaz�sa A funkcion�lis strat�gi�k kijel�l�se Akci�tervek k�sz�t�se (a c�lok el�r�s�hez kapcsol�d� konkr�t feladatok, programok kijel�l�se) 6. Ellenorz�s (a v�grehajt�s sor�n a megval�sul� helyzet �sszehasonl�t�sa a sz�nd�kolt j�vok�ppel, c�lokkal) (M�r�s: p�nz�gyi mutat�k, k�lts�gadatok, piaci r�szesed�s, term�kminos�g stb.) 7. Korrekci� 21

22. Az alapstrat�gi�k v�laszt�ka Versenystrat�gi�k (k�lts�gvezeto, megk�l�nb�zteto) Fejleszt�si strat�gi�k (piaci behatol�s, term�kfejleszt�s, piacfejleszt�s, diverzifik�ci�) N�veked�si strat�gi�k (belso n�veked�s, strat�giai sz�vets�g, felv�s�rl�s/�sszeolvad�s V�ls�ghelyzet strat�giai ir�nyvonalai (v�dekezo strat�gi�k): Visszavonul�s (pl. a v�llalat egy r�sz�nek �rt�kes�t�se) Konszolid�ci� 22

23. Versenystrat�gi�k (Milyen versenyelonyt k�v�n kihaszn�lni a v�llalat?) K�lts�gvezeto strat�gia: Versenyelony: a versenyt�rsak�n�l alacsonyabb k�lts�g ? a v�llalat a m�retgazdas�goss�gra alapozva versenyez ? (az ipar�gi �tlagn�l magasabb nyeres�g felt�tele: a v�llalat k�lts�gei legyenek alacsonyabbak az ipar�gi �tlagn�l). Megk�l�nb�zteto strat�gia: Versenyelony: megk�l�nb�ztet�s ? a v�llalat minden lehets�ges m�don megk�l�nb�zteti term�k�t (c�l: a fogyaszt� egyedinek �rz�kelje). Jellemzoje: a r�ford�t�sok magasabbak, mint a k�lts�gvezeto strat�gi�n�l, de a fogyaszt� elfogadja a magasabb �rat Mindk�t strat�gi�nak l�tezik �sszpontos�t� v�ltozata is (amikor a v�llalat csak egy-k�t piaci szegmensen versenyez). 23

24. Fejleszt�si strat�gi�k Piaci behatol�s A v�llalat megl�vo term�keivel hagyom�nyos piacain versenyez ? kock�zata: alacsony C�lja: piaci r�szesed�s�nek tov�bbi n�vel�se (pl. m�sik mos�por) A c�l el�r�s�nek eszk�zei: a minos�g jav�t�sa, a termel�kenys�g n�vel�se, �rcs�kkent�s, rekl�mkamp�ny J�l muk�dik: n�vekvo kereslet mellett Term�kfejleszt�s A v�llalat megl�vo piacaira �j term�ket vezet be Elsosorban a fogyaszt�orient�lt ipar�gak strat�gi�ja Kock�zata: magasabb, mint piaci behatol�s eset�n 24

25. Piacfejleszt�s Megl�vo term�kekkel val� megjelen�s �j piacokon, �j fogyaszt�i szegmens sz�m�ra (pl. �jabb f�ldrajzi ter�leten val� megjelen�s) Alkalmaz�sa: pl. hagyom�nyos piacok tel�tod�se eset�n Kock�zata: magasabb mint a piaci behatol�s Diverzifik�ci� A v�llalat �j term�kkel �j piacon jelenik meg A legkock�zatosabb fejleszt�si strat�gia Form�i: Kapcsol�d� diverzifik�ci� (kapcsol�dik a v�llalat addigi tev�kenys�g�hez) Nem kapcsol�d� diverzifik�ci� (ipar�gon k�v�lre) 25

26. Az ipar�gon bel�li integr�ci� form�i: H�trafel� Elore ir�nyul� Horizont�lis 26

27. A strat�giai �zleti egys�gek (S�E-k) elemz�se Alkalmaz�sa: A portf�li� elemz�s ter�let�n ? ir�nymutat�st ad az eroforr�sok �tcsoportos�t�s�ra az egyes S�E-k k�z�tt. Portf�li�: Egy v�llalat strat�giai �zleti egys�geinek �sszes�ge. A S�E fogalma: A v�llalat olyan �n�ll� (elk�l�n�tett k�lts�g- �s �rbev�tel) egys�ge, amely a fogyaszt�k egy meghat�rozott k�re sz�m�ra �ll�t elo valamilyen term�ket (term�kcsoportot) vagy szolg�ltat�st �s ehhez saj�t eroforr�sokkal rendelkezik. ? �saj�t� versenyt�rsai vannak ? egyedi strat�gi�t k�vet. A S�E-k kapcsol�d�sa a v�llalati strat�gi�hoz: az �sszv�llalati szintu strat�gi�t le kell bontani a S�E-k szintj�re A S�E-ekbol �ll� v�llalat elemz�s�nek eszk�zei: - BCG-m�trix - GE-McKinsey-m�trix 27

28. BCG-m�trix (Boston Consulting Group m�trix) A strat�giai �zleti egys�gek poz�ci�j�t �rt�keli k�t t�nyezo alapj�n: (Relat�v) piaci r�szesed�s (belso t�nyezo) Az adott term�k �rt�kes�t�si volumen�t viszony�tj�k a piacon jelen l�vo legnagyobb versenyt�rs �rt�kes�t�s�hez Piaci n�veked�s (k�lso t�nyezo) Az �rt�kes�t�s �ves n�veked�si �teme A minos�t�s 2 fokozata: - Magas - Alacsony 28

29. Az �zlet�gak lehets�ges �let�tjai 29

30. A term�k- vagy ipar�gi �letg�rbe A BCG-m�trix �s az �letg�rbe egym�snak megfelelo szakaszai K�rdojelek - indul�s Szt�rok - n�veked�s Fejostehenek - �retts�g D�gl�tt kuty�k - hanyatl�s 30

31. Az egyes szakaszok jellemzoi: K�rdojel Magas piaci n�veked�si �tem (nagy lehetos�g), alacsony piaci r�szesed�s ? �szt�rr� kell felfuttatni Nagy tokeig�ny (vesztes�ges) (Finansz�roz�sa: fejostehenekbol v. hitelbol) Szt�r Magas piaci n�veked�si �tem (nagy lehetos�g), magas piaci r�szesed�s Feladat: a piaci r�szesed�s tov�bbi n�vel�se ? fejleszteni kell (jelentos eroforr�s ig�ny) Ebben a szakaszban v�lik nyeres�gess� a termel�s ? a nyeres�get vissza kell forgatni (ne finansz�rozzon m�s S�E-ket) 31

32. Fejosteh�n �rett (tel�tod�tt) piac (alacsony piaci n�veked�si �tem) ? nincs sz�ks�g nagy beruh�z�sra, csak a versenyben marad�st kell biztos�tani Elony�s piaci poz�ci� ? jelentos nyeres�gtermelo k�pess�g ? a nyeres�get el kell vonni �s m�s S�E-ket (k�rdojelek �s szt�rok) kell belole finansz�rozni D�gl�tt kutya Alacsony piaci n�veked�si �tem, alacsony piaci r�szar�ny Csak fogyasztja a v�llalat tok�j�t, nem j�rul hozz� a fejlod�shez Feladat: megszabadulni a S�E-tol 32

33. Kiegyens�lyozott v�llalati portf�li�: A j�vot megalapoz�, de a nyeres�get fogyaszt� S�E-k mellett kello sz�m� nyeres�gtermelo S�E van. Kiegyens�lyozatlan v�llalati portf�li�: Ha sok a �k�rdojelek� sz�ma a nyeres�gtermelo S�E-k-hez k�pest Ha t�l magas a �d�gl�tt kuty�k� sz�ma Egy S�E �term�szetes� �letp�ly�ja: K�rdojel ? szt�r ? fejosteh�n ? d�gl�tt kutya DE: A S�E ettol elt�ro �letp�ly�t is le�rhat. (Pl. k�rdojel ? d�gl�tt kutya) 33

34. Kiegyens�lyozott v�llalati portf�li�: A j�vot megalapoz�, de a nyeres�get fogyaszt� S�E-k mellett kello sz�m� nyeres�gtermelo S�E van. Kiegyens�lyozatlan v�llalati portf�li�: Ha sok a �k�rdojelek� sz�ma a nyeres�gtermelo S�E-k-hez k�pest Ha t�l magas a �d�gl�tt kuty�k� sz�ma Egy S�E �term�szetes� �letp�ly�ja: K�rdojel ? szt�r ? fejosteh�n ? d�gl�tt kutya DE: A S�E ettol elt�ro �letp�ly�t is le�rhat. (Pl. k�rdojel ? d�gl�tt kutya) 34

35. A GE-McKinsey m�trix A BCG m�trix elonye: Vil�gos, �ttekintheto H�tr�nya: T�ls�gosan leegyszerus�t, a gyakorlati elemz�shez neh�z megszerezni a sz�ks�ges inform�ci�t ? a m�dszer tov�bbfejleszt�se ? nagyobb rugalmass�got �s elemz�si pontoss�got ad� modellek ? A legismertebb: a General Electric-McKinsey m�trix. BCG GE-McKinsey Piaci r�szesed�s V�llalati versenyk�pess�g Piaci n�veked�si �tem Piaci vonzero 35

36. A GE-m�trix szempontrendszere Versenyk�pess�g A versenyt�rsakhoz viszony�tott piaci r�szesed�s A meghat�roz� versenyt�nyezokh�z val� hozz�f�r�s Nyeres�gh�nyad a versenyt�rsakhoz k�pest A kieg�sz�to szolg�ltat�sok m�rt�ke Az alkalmazott technol�gia fejletts�ge A vezet�s sz�nvonala Piaci vonzero (hossz� t�v� potenci�l) A piac m�rete �s n�veked�s�nek �teme Az ipar�gi nyeres�gh�nyad (jelen �s v�rhat� j�vo) A verseny eross�ge Technol�giai �s tokek�vetelm�nyek T�rsadalmi �s k�rnyezetv�delmi megszor�t�sok A piacra l�p�s �s kil�p�s korl�tai Megjegyz�s: ez a szempontrendszer v�ltoztathat�, bov�theto 36

37. A GE-McKinsey-f�le m�trix 37

38. Az elemz�s menete ? a S�E-k besorol�sa a m�trix egyes t�rr�szeibe: Kijel�lik a piaci vonzero �s a v�llalati versenyk�pess�g legfontosabb t�nyezoit Sz�mszerus�tik ezek relat�v fontoss�g�t (s�lysz�m: 1-5-ig) �s a v�llalat versenyt�rsihoz viszony�tott helyzet�t az egyes t�nyezok eset�ben (�tlagoland� �rt�k: 1-5-ig) S�lyozott �tlagsz�m�t�ssal pont�rt�keket sz�molnak Elhelyezik a S�E-t a 3x3-as m�trixban 38

39. Az �tlagoland� �rt�kek kijel�l�se: 39

40. �letg�rbe-elemz�sek T�rgya: a term�k vagy az ipar�gi �letg�rbe vizsg�lata. Alapja: szakaszai meghat�rozz�k a szervezet viselked�s�t Muk�d�se: a S�E-t elhelyezz�k az �letg�rb�n �s leolvashatjuk a d�nt�sek meghozatal�hoz sz�ks�ges inform�ci�kat. Alkalmaz�sa: az egyes fejlod�si szakaszokban alkalmazhat� funkcion�lis strat�gi�khoz. Elonye (egyben h�tr�nya): A fejlod�st sematikusan �rja le, csak �tmutat�ul lehet felhaszn�lni az elemz�sek sor�n. 40

41. Funkcion�lis strat�gi�k az �letg�rbe egyes szakaszaiban 41

42. 42

43. STRAT�GIAI SZ�VETS�GEK Nemzetk�zi tendencia: A strat�giai sz�vets�gek az elm�lt kb. 15 �vben sikeresebbnek bizonyultak, mint az �j v�llalkoz�sok ill. a v�llalatfelv�s�rl�sok, �sszeolvad�sok. (Elterjed�se: foleg a 80-as �vek m�sodik fel�tol). Elterjed�s�nek okai az �j strat�giai kih�v�sok: fokoz�d� globaliz�ci� vagy regionaliz�ci� n�vekvo verseny a hazai �s k�lf�ldi piacokon no a versenyt�rsak erokoncentr�ci�ja / tokekoncentr�ci�ja n�vekszik a technol�gi�k bonyolults�ga a piaci felt�telek v�ltoz�sa stb. 43

44. Fogalma: Olyan kapcsolat, amelyben k�t vagy t�bb v�llalat r�szben egyes�ti, vagy �sszekapcsolja tev�kenys�g�t (de: a v�llalat �s besz�ll�t�ja k�z�tt megl�vo tiszt�n besz�ll�t�i viszony szerzod�s eset�n sem tekintheto strat�giai sz�vets�gnek) k�z�sen bocs�tja rendelkez�sre az eroforr�sokat (anyagi eszk�z�k �s ismeretek) c�lja versenyelonyre szert tenni a versenyt�rsakkal szemben 44

45. Tov�bbi jellemzok: a partnerek bizonyos m�rt�ku tev�kenys�gi integr�ci�ja mellett az �zleti felek megorzik viszonylagos �n�ll�s�gukat, d�nt�shozatali f�ggetlens�g�ket hosszabb t�vra sz�l, strat�giai c�lokat szolg�l k�lcs�n�sen elony�s egy�ttmuk�d�s (kock�zat �s haszonmegoszt�s, alapveto k�pess�gek kombin�l�sa) 45

46. A strat�giai sz�vets�gek motiv�ci�s t�nyezoi: a k�lts�gek �s a kock�zat megoszt�sa p�tl�lagos eroforr�sok/beruh�z�sok kiv�lt�sa m�retgazdas�goss�g, optim�lis sorozatnagys�g el�r�se kapacit�sfelesleg lek�t�se bel�p�s �j piacokra, l�tezo eloszt�si csatorn�khoz val� hozz�f�r�s, kereskedelmi korl�tok lek�zd�se versenypoz�ci� jav�t�s v�llalatok k�z�tti szinergi�k kihaszn�l�sa stb. P�lda a strat�giai sz�vets�gre: Peugeot-Renault-Volvo 46

47. A strat�giai sz�vets�g form�i: horizont�lis, vertik�lis, vegyes Horizont�lis strat�giai sz�vets�g: Az egy�ttmuk�do c�gek azonos piacon vannak jelen (versenyt�rsak) Pl. K�z�s kutat�s-fejleszt�s ? a kifejlesztett term�kek k�z�s �rt�kes�t�se. Vertik�lis strat�giai sz�vets�g: Az �sszef�ggo termel�si-eloszt�si folyamat m�s-m�s szegmenseiben muk�do v�llalkoz�sok k�z�tt j�n l�tre (ipar�gon bel�l). A vertik�lis sz�vets�gre l�p�s oka, pl: a vertik�lis integr�ci� elker�l�se, az eroforr�s f�ggos�g cs�kkent�se Vegyes strat�giai sz�vets�g Megalak�t�s�nak motiv�ci�ja: egy-egy saj�tos strat�giai Probl�ma megold�sa (vegyesen jelennek meg benne a horizont�lis �s vertik�lis c�lok). 47

48. V�llalati h�l�k V�llalatok olyan �sszekapcsol�d� rendszere, amelyben strat�giai sz�vets�gre l�p�s, outsorcing (kiszervez�s) �s felv�s�rl�sok r�v�n egyfajta �v�llalatok k�zti g�pezet� alakul ki, leggyakrabban valamilyen domin�ns v�llalat k�r� szervezodve (pl. aut�ipar). Outsourcing: egy belso v�llalati tev�kenys�g (pl. term�ktervez�s, karbantart�s, k�nyvel�s stb.) kihelyez�se (lehetov� teszi: az inform�ci�technol�gia rohamos terjed�se) (pl. amerikai c�gek-indiai programfejlesztok, Nike �s Reebok: csak design �s marketing) A verseny ma m�r egyre ink�bb �ttevodik v�llalati szintrol a v�llalati h�l�k szintj�re (ipar�gi p�lda: l�gik�zleked�s). 48

49. �ZLETI TERV Idot�vja: 1 �v + a hosszabb t�vra (kb. 4 �v) vonatkoz� v�zlatos elk�pzel�sekkel �r�sos form�ban k�sz�l C�lja: Tervez�s (�sszeveti a v�gyakat �s a lehetos�geket, a v�llalkoz�s �tgondol�s�ra �szt�n�z) A sz�mvet�s eszk�ze (visszatekint�s a m�ltba, annak ellenorz�se, hogy mennyire t�rt�nk el a tervtol) P�nzszerz�s (p�nz�gyi befektetok megnyer�se, bankhitel) K�sz�t�se ism�tlodo folyamat Az �rintettek konszenzus�t, a k�vetkezetess�get biztos�tja A kisv�llalkoz�sok �s a nagyv�llalatok sz�m�ra egyar�nt fontos 49

50. Milyen legyen? (legfontosabb jellemzok) Re�lis (val�s adatokat tartalmazzon, a lehetos�geket objekt�ven vegye sz�mba) Komplex (a v�llalkoz�s minden ter�let�re kiterjedo) K�z�rtheto, de szakszeru (a k�lso, nem szakember olvas�k sz�m�ra is �rtheto legyen) Figyelemfelkelto, ig�nyesen kivitelezett (�br�kkal, grafikonokkal szeml�ltetett, j�l tagolt, �rdekes, nyelvtani hib�kt�l mentes) 50

51. Az �zleti terv r�szei Tartalomjegyz�k Vezetoi �sszefoglal� / �sszegz�s A v�llalkoz�s �ltal�nos bemutat�sa A term�kek �s szolg�ltat�sok bemutat�sa Marketing terv Muk�d�si terv A vezetos�g �s a szervezeti fel�p�t�s bemutat�sa P�nz�gyi terv Az �zleti tervhez csatolt mell�kletek: A vezetok szakmai �letrajza Konkurrenciaelemz�s Az �rt�kes�t�si elorejelz�s piaconk�nti megoszl�sa Term�kenk�nti nyeres�gelemz�s Titoktart�si minta-nyilatkozat 51

52. Vezetoi �sszefoglal� A terv l�nyegi kivonata A terv elej�n szerepel, de a tervez�s v�g�n kell elk�sz�teni Figyelemfelkelto, t�m�r �s l�nyegre t�ro legyen (�rdeklod�st keltsen) Elk�sz�t�se: A v�llalkoz�s jelleg�nek �s pillanatnyi helyzet�nek ismertet�se A funkcion�lis ter�letek t�m�r jellemz�se (a term�ksk�la ismertet�se, a marketing terv, muk�d�si terv, p�nz�gyi terv � v�rhat� �rbev�tel, nyeres�g, fedezeti pont, tokemegt�r�l�s � bemutat�sa) A vezetok szem�lyes v�lem�nye a v�llalkoz�sr�l, a v�llalkoz�st jellemzo sikerek �s kudarcok megeml�t�se 52

53. A v�llalkoz�s �ltal�nos bemutat�sa Terjedelme: n�h�ny oldal Tartalma: alapveto tev�kenys�g �s jelleg Gy�rt�ssal, kereskedelemmel vagy szolg�ltat�ssal foglalkozik? Milyen �gyfeleket szolg�l ki? Mit ny�jt nekik �s hogyan? Hol a telephelye? Mely ter�letekre terjed ki a tev�kenys�ge? (helyi, orsz�gos, nemzetk�zi szint) Mely szakasz�ban tart a v�llalkoz�s? (indul�, kiforrott, vagy hanyatl� v�llalkoz�s) Mik a v�llalkoz�s c�ljai? (pl. �j piacokra l�p�s, tozsdei bevezet�s stb.) 53

54. Term�kek �s szolg�ltat�sok A term�k fizikai le�r�sa (f�nyk�p vagy rajz csatol�sa) A term�k felhaszn�lhat�s�ga �s vonzereje (ez egyedi jellemzok kiemel�se) A term�k fejletts�gi szintje (term�kfejleszt�s a m�ltban �s a j�vobeli sz�nd�kok, a szak�rtok kor�bbi felhaszn�l�k referenci�inak csatol�sa) 54

55. Marketing terv Fel�p�t�se: A piac �s a lehetos�gek meghat�roz�sa (Fel kell m�rni a term�k vagy szolg�ltat�s ir�nti keresletet, a piac �ltal ny�jtott lehetos�geket!) A konkurencia (mekkora versenyre kell sz�m�tani a jelenben �s a j�voben?) Marketingstrat�gia (�rstrat�gia, rekl�m, �rt�kes�t�si �szt�nzok stb.) Piackutat�s �rt�kes�t�si progn�zis (tervezett �rbev�tel n�veked�s, tervezett piaci r�szesed�s, az �rbev�tel piaconk�nti, idoszaki, term�kre eso �rbev�tel) 55

56. Muk�d�si terv V�laszt ad arra a k�rd�sre, hogy a v�llalkoz�s hogyan fogja l�trehozni term�keit vagy szolg�ltat�sait �ltal�nos gy�rt�si koncepci� nyersanyagforr�sok alkalmazott gy�rt�si elj�r�sok a munkaero-ig�ny nagys�ga mely term�kek k�sz�lnek saj�t elo�ll�t�sban, hol �s mi�rt alkalmaznak alv�llalkoz�kat? 56

57. A muk�d�si tervben szereplo t�mak�r�k: Term�kfejleszt�s (a v�gterm�k fejleszt�se, a gy�rt�si folyamat fejleszt�se: pl. sz�m�t�g�ppel vez�relt termel�s) Gy�rt�s (alkalmazott elj�r�sok, a gy�rt�s helye, felhaszn�lt anyagok, munkaeroig�ny, kapacit�s stb.) Karbantart�s �s szerv�zell�t�s (magasabb fogyaszt�i �rt�k + pl. aut�szalon eset�ben a m�sodlagos bev�tel forr�sa a jav�t�s, szerv�zell�t�s lehet) K�lso befoly�sol� t�nyezok (pl. k�rnyezet-v�delmi elo�r�sok) 57

58. Vezetos�g �s szervezeti fel�p�t�s A t�rsas�g filoz�fi�j�nak meghat�roz�sa Demokratikus vagy diktat�rikus vezet�si m�dszert alkalmaznak-e? Pontosan meghat�rozz�k-e a munkat�rsak k�telezetts�geit �s feladatait vagy laz�bb rendszert alak�tanak ki? A k�vetkezo k�rd�sekre kell kit�rni: Vezetos�g / tiszts�gviselok (a v�llalkoz�s kulcsemberei) Szervezeti �bra Szem�lyzeti politika �s strat�gia 58

59. P�nz�gyi terv A p�nz�gyi elorejelz�sek elemz�se bizonytalan, c�lszeru t�bb forgat�k�nyvet k�sz�teni �sszhangban kell lennie az �zleti terv t�bbi r�sz�vel (pl. marketingk�lts�gek, a szezonalit�s megjelen�se a tervezett cash-flow-ban) R�szei: M�rleg-terv Tervezett eredm�nykimutat�s P�nzforgalmi / likvidit�si / cash-flow terv Egy�b (pl. fedezeti-pont elemz�se: mekkora �rbev�tel sz�ks�ges az nullszald�s tev�keny�sghez?) 59