180 likes | 348 Vues
Újraiparosodás és újraiparosítás (Magyarországon) Barta Györgyi MTA RKK. „ A régiók újraiparosítása” A MTA Pécsi Területi Bizottsága és a MTA RKK konferenciája Pécs, 2008. november 13. Hogyan határozható meg az újraiparosodás?. Ipari leépülés, gyárak elköltözése, áttelepülése más térségbe?
E N D
Újraiparosodás és újraiparosítás(Magyarországon)Barta Györgyi MTA RKK „A régiók újraiparosítása” A MTA Pécsi Területi Bizottsága és a MTA RKK konferenciája Pécs, 2008. november 13.
Hogyan határozható meg az újraiparosodás? • Ipari leépülés, gyárak elköltözése, áttelepülése más térségbe? • Az ipar által elhagyott térségek, települések, épületek új funkcióval való megtöltése? • Az eltűnt iparok, szakmák újraéledése? • A korábbi (dezindusztrializációs) folyamatok megfordulása? Ami bizonyos: Az újraiparosodás nem jelenti a korábbi folyamatok megállását, visszafordulását, az iparban elvesztett szerepek, helyek visszafoglalását.
Az újraiparosodás fogalma Összetett folyamat, amelynek elemei: • Új iparágak megjelenése (információs technológiai eszközök gyártása). Az IKT tágabb értelmezése. • Ipari szerkezetváltás (a nagyobb hozzáadott értékű ágazatok kiszorítják a többi ágazatot: járműipar, elektronika>könnyűipar, vasgyártás). • Növekvő termelékenységre törekvés (tradicionális ágazatokban is – új technológiával, új termékekkel)
Az újraiparosodás fogalma • Új ágazatok, tevékenységek, termékek megjelenése ott, ahol eddig ilyesmivel nem foglalkoztak, másrészt szerkezeti változás: a tradicionális ágazatok visszaszorulnak, de a helyüket más ipari tevékenység veszi át. Komplex fogalom: ágazati és területi változás együttesen. • A globális ipari átrendeződés és fejlődés egyik részfolyamata, amelyet nemzetközi tendenciák és lokális sajátosságok formálnak.
Ipari foglalkoztatottak száma (ezer fő) 1985 1995 2005 változás 1995-2005 között Az ipari átalakulás területi típusai Dezindusztrializálódó országok Japán 20250 21670 17750 -3920 Németország 10684 13003 10849 -2154 Egyesült Államok 30048 29984 28074 -1910 Nagy-Britannia 8430 6951 6224 -727 Dél-Korea 4415 6827 6137 -690 Franciaország 6768 5782 5514 -268 Svájc 1194 1133 993 -140 Svédország 1283 1033 939 -94 Újraiparosodó országok Spanyolország 3377 3769 5637 +1868 Írország 313 361 537 +176 Magyarország 1496 1199 1265 +66 Szlovákia ... 835 859 +24 Finnország 777 571 619 +48 Iparosodó országok 1990 2005 változás 1990-2005 között Kína 121220 *130480 +9260 Indonézia 10416 17065 +6649 Mexikó 6503 11021 +4518 Brazília 14093 **17757 +3664 Törökország 3599 5452 +1853
Az ipari folyamatok területi típusai 1. Fejlett országokban zajló ipari változások: Dezindusztrializáció; delokalizáció, szerkezeti átalakulás (tradicionális ágazatok visszaszorulása, IKT megjelenése). Az ipari munkahelyek száma csökkent, az ipari GDP részaránya stagnál, csökken. A tercierizáció pótolja az ipari munkahelyek veszteségét. 2. Nyugat-európai periféria, Kelet-Európa: Tradicionális ipar visszaszorulása és új ipari ágazatok megjelenése (nem csak az IKT, hanem pl. a járműipar, elektronika). Jelentős FDI, a delokalizáció nyertese. Az ipari termelékenység jelentősen növekedett, de az ipari hozzáadott érték sokkal kevésbé. Az iparfejlesztés koncentrált – ágazatilag, szervezetileg, területileg. Az ipari foglalkoztatás szintje (a szocialista korszakhoz képest drasztikusan csökkent) stagnál. Lassúbb tercierizáció, mint a fejlett országokban, új munkahelyei csak részben pótolják az ipari veszteséget.
Az ipari folyamatok területi típusai 3. Dinamikusan fejlődő országok: Indusztrializáció folytatódása és az új ipar megjelenése. Az ipari munkahelyek száma jelentősen növekszik, az ipar részaránya növekszik, a foglalkoztatásban növekszik/stagnál (Kína). A dezindusztrializáció, újraiparosodás, iparosodás sem térben, sem időben nem választható el egymástól, nincsenek „tiszta” területi típusok. Ezek a folyamatok párhuzamosan zajlanak.
A munkaerő változása képzettség szerint1993 és 2002 között(a munkaerő létszámának évi átlagos növekedése) alacsony képzettségűek az összes foglalkoztatottszámának növekedése Forrás: OECD, Employment Outlook 2004 In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006.
A feldolgozóiparban és az üzleti szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya a képzettség szintje szerint 2002-ben (%) Forrás: European Commission 2004, Eurostat Labour Force Survey. In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006.
Ipari struktúraváltás: Magyarország az ipari delokalizáció nyertese Forrás: Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp, KSH Statisztikai havi Közlemények
Az ipar fontos ágazat maradt Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH, Bp., Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp.
A népesség, a foglalkoztatottak és az ipari foglalkoztatottak számánakváltozása (1992–2005, fő)
Pozitív és negatív folyamatok az ipar térbeli megoszlásában 1. Erős területi differenciálódás
Pozitív és negatív folyamatok az ipar térbeli megoszlásában 4. A vállalati exportteljesítményekterületi szerkezete 3. A külföldi működőtőke értéke és területi megoszlása Forrás: APEH SZTADI. In: ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézet: Értékelő tanulmány a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági megalapozottságának néhány összefüggéséről. 2007. október, 15. o.
Az újraiparosítás tartalma Mit értünk újraiparosításon? Az újraiparosítás Európa nyugati és keleti felén egyaránt a területfejlesztés hívószavává vált az elmaradott, illetve stagnáló, depressziós térségekben, városokban (ahol a tercierizáció nem pótolta az ipari veszteséget – elsősorban a foglalkoztatásban). Az újraiparosítás az ipari munkahelyteremtéssel, az ipar szerkezeti átalakításával kapcsolatos területfejlesztési politika. Az újraiparosítás tehát a területfejlesztési politika része, amelyet a foglalkoztatási, oktatási, valamint az iparpolitikával kell koordinálni.
Milyen céljai lehetnek az újraiparosításnak? 1. Az (ipari) termelési feltételek biztosítása: • infrastrukturális fejlesztés (közlekedés, szállítás, elérhetőség, IKT infrastruktúra) • Oktatás-szakképzés: a jövő képzett munkaerejének létrehozásához (az állami szektor jelentős szerepe; ágazati szintű koordináció) 2. Ipari munkahelyek teremtése: • IKT szektor • magas műszaki színvonalú, megfelelő növekedési potenciállal rendelkező, spillover hatású ágazatok (járműipar, elektronika, biotechnológia, gyógyszergyártás, környezetvédelmi ipar) • de nincs szó szociális szempontú foglalkoztatásról, a régi, tradicionális iparokhoz.
Milyen céljai lehetnek az újraiparosításnak? 3. Új ipari szereplők vonzása és együttműködésük: • a külföldi multinacionális vállalatok vonzása, • a (hazai) KKV támogatása, • az ipari szereplők kooperációjának támogatása (beszállítás, alvállalkozás) • az iparvállalatok és a K+F intézményeinek (egyetemek, kutatóintézetek)együttműködése