Áruk szabad mozgása

1. Áruk szabad mozgása Mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedések 1.

2. EUMSz. 34-36. cikkek • 34. cikk: a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés tilalma • 35. cikk: a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés tilalma • 36. cikk: kivételek a 34. cikk és 35. cikk hatálya alól

3. Mikor alkalmazandóak az EUMSz. 34-36. cikkei? • Az EUSz. 34-36. cikkei csak akkor alkalmazhatóak, ha az adott kérdésben nincs uniós szintű harmonizált szabályozás. Harmonizált szabályozás esetében az abban foglalt előírásokat kell figyelembe venni. • Példa: Egy tagállam nem akadályozhatja meg egy más tagállamban szabad forgalomban lévő élelmiszer forgalmazását területén, arra hivatkozással, hogy az abban található étrend kiegészítő mennyisége káros az egészségre, amennyiben már uniós irányelv rögzíti a megengedhető mennyiséget és a termék ennek megfelel

4. A mennyiségi korlátozás fogalma • Minden olyan intézkedés, ami a behozatal vagy kivitel teljes vagy részleges korlátozását jelenti, elsősorban a termékre vonatkozó forgalmazási tilalom vagy kvóták bevezetése által

5. Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés (MEQR) • A Szerződés nem határozta meg a fogalmat • Tartalmát a 70/50/EGK irányelv, illetve a Bíróság joggyakorlata alakította ki • Nem csak jogszabályok, hanem közigazgatási gyakorlat és hatóságok ajánlásai is minősülhetnek ilyennek

6. A 70/50/EGK irányelv alapján… • Kifejezetten a behozott termékre megállapított: • Maximum vagy minimum eladási ár • Eltérő eladási ár, mint a hazai termékre • Nyereséghányad rögzítése • Hazai termékhez kapcsolódó olyan árrögzítés, ami akadályozza a behozatalt • Kötelező kereskedelmi képviselet • Szigorúbb ellenőrzési szabályok • Hazai termék vásárlásának ösztönzése • Méret, súly, forma, csomagolás, összetétel, akkor is ha az a hazai termékre is vonatkozik, de a hatása túllép a kereskedelmi szabályozással járó hatások keretein

7. A Bíróság joggyakorlata… • 8/74. sz. Dassonville ügy: Belga kereskedők úgy importáltak Belgiumba skót whiskyt Franciaországból, hogy nem rendelkeztek a brit vámhivatal által kiállított származási bizonyítvánnyal, amit a belga jog szerint be kellett volna szerezniük. Mivel azonban nem közvetlenül az Egyesült Királyságból importálták a terméket, ennek beszerzése aránytalan nehézségbe ütközött volna

8. A Dassonville ügy

9. A Dassonville formula • Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés (MEQR) az olyan előírás, ami szerint egy tagállam olyan származási bizonyítvány megszerzését követeli meg, ami nehezebben hozzáférhető egy másik tagállamban forgalomban lévő, eredeti terméket importáló számára, mint annak, aki a terméket közvetlenül hozza be • „Minden olyan, tagállamok által alkotott, kereskedelemre vonatkozó szabály, amely alkalmas arra, hogy közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy eshetőlegesen akadályozza a Közösségen belüli kereskedelmet”

10. „Vásárolj ír terméket”249/81. sz. Bizottság kontra Írország • Az ír kormány ösztönözni kívánta az ír termékek vásárlását azzal a céllal, hogy a fogyasztók az import termékek helyett hazai terméket vásároljanak • Ennek keretében információs kampány indult, amit az Irish Good Council szervezett. Ez a szerv részben kormányzati támogatással működött, tagjait részben az állam, részben a vállalkozói szféra delegálta

11. „Vásárolj ír terméket” • A Bíróság MEQR-nak minősítette a kampányt • Függetlenül attól, hogy nem volt mögötte konkrét állami szabály az ír kormány szándéka a hazai termékek preferálására egyértelmű volt • Az intézkedés megítélésekor lényegtelen, hogy a kampány ténylegesen sikeres volt-e vagy sem. Az számít hogy képes-e a tagállamok közötti kereskedelem korlátozására (eshetőlegesség)

12. Milyen intézkedések alapozzák meg az állam felelősségét? • Egy adott intézkedés állami finanszírozása (akár részben) • Az intézkedést hozó testületben való állami részvétel • Önszabályozó szervezetek előírásai, ha az önszabályozás jogszabályi felhatalmazás alapján történik • Az állam tétlensége magánszemélyek árumozgást korlátozó szisztematikus fellépésével szemben

13. „A spanyol eper ügye”C-265/95. sz. Bizottság kontra Franciaország ügy • Francia gazdák embargót hirdettek a Spanyolországból érkező paradicsommal és eperrel szemben. Demonstrációk keretében megállították az ilyen termékeket szállító kamionokat és tönkretették az árut.

14. „A spanyol eper ügye”C-265/95. sz. Bizottság kontra Franciaország ügy • A Bíróság megállapította, hogy Franciaország súlyosan megsértette az áruk szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseket azzal, hogy nem akadályozta meg a spanyolországi termékek embargóját • A tétlenség ilyen esetben ugyanúgy akadályozó tényező, mint a tevőlegesség

15. C-112/00. sz. Schmidberger ügy • Az osztrák hatóságok nem tiltanak be egy demonstrációt, ami mintegy 30 órán keresztül akadályozza a Brenner hágón keresztüli forgalmat és áruszállítást • A mulasztást a Bíróság olyannak ítélte meg, mint ami az államnak betudható, árumozgást korlátozó intézkedés (más kérdés, hogy az intézkedés igazolható-e)

16. A 34. cikkbe ütköző, diszkriminatív rendelkezések igazolhatósága • A 36. cikk lehetőséget nyújt arra, hogy bizonyos feltételek esetében a 34. cikkbe ütköző intézkedések jogszerűen igazolhatóak legyenek • Okok: • Közerkölcs • Közrend • Közbiztonság • Emberek, állatok, növények egészségének védelme • Művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme • Ipari és kereskedelmi tulajdon védelme

17. Közerkölcs34/79. sz. Henn and Darby ügy • Az angol jogszabályok börtönbüntetéssel sújtották a pornográf kiadványok importját. • Belföldön enyhébb szabályok érvényesültek: puszta birtoklásuk nem volt jogsértő, tudományos, művészeti, oktatási céllal forgalmazhatóak is voltak • A Bíróság kimondta, hogy a közerkölcs fogalmát minden tagállam maga határozhatja meg. A belföldi szabályok ugyan megengedőbbek, de céljuk mégis azonos: a korlátozás, illetve a tilalom • A szabályozás nem valósít meg rejtett diszkriminációt és igazolható

18. Közegészségügy40/82. sz. Bizottság kontra UK ügy • Az Egyesült Királyság közegészségügyi okokból tiltotta a baromfi importot arra hivatkozással, hogy megakadályozza a Newcastle betegség terjedését • A Bíróság azt állapította meg, hogy az intézkedés célja valójában az angol pulyka értékesíthetőségének védelme és a Franciaországból származó szárnyasok visszaszorítása, ezért a tilalmat nem tartotta igazolhatónak

19. Közegészségügy • Jogszerűen tiltható egy termék importja, ha a tilalom célja valóban egy konkrét járvány elleni védekezés vagy ha egy adott termék bizonyítottan tartalmaz az egészségre káros vagy káros mennyiségű anyagot és a termékre nézve nincs uniós szabályozás

20. Közegészségügy174/82. sz. Sandoz ügy • A holland hatóságok tiltották egy bizonyos müzlis szelet importját arra hivatkozással, hogy az olyan vitamint tartalmaz, ami nagyobb mennyiségben káros az egészségre • A Bíróság – harmonizáció hiányában - elviekben nem zárt ki egy ilyen korlátozást, de az adott ügyben nem tartotta bizonyítottnak az egészségre káros határértéket

21. Nem diszkriminatív, árumozgást korlátozó intézkedések • A diszkriminatív intézkedések felszámolása a belső piac működésének alapfeltétele • Lehetnek azonban olyan, nem diszkriminatív intézkedések is, melyek képesek a tagállamok közötti kereskedelem korlátozására • Az olyan előírások, melyek áruk összetételére, csomagolására, kiszerelésére vonatkoznak, függetlenül attól, hogy belföldi és külföldi árura egyaránt alkalmazandók, akadályozhatják az árukereskedelmet, amennyiben az import áruknak nehezebb vagy költségesebb azoknak megfelelniük

22. A kölcsönös elismerés elve • 120/88. sz. Cassis de Dijon ügy: Az ügy felperese dijoni likőrt kívánt importálni Franciaországból Németországba. A német hatóságok nem engedélyezték a behozatalt, mivel termék nem rendelkezett a német szabályok által likőrök esetében meghatározott alkoholtartalommal (25%).

23. A kölcsönös elismerés elve • Más tagállam jogszerűen forgalomban lévő áru forgalmazása nem tiltható vagy korlátozható, kivéve, ha az ilyen intézkedések a pénzügyi ellenőrzéssel, kereskedelmi ügyletek tisztaságával, közegészségüggyel, illetve fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kényszerítő követelmények érvényesítésére hivatottak

24. A kölcsönös elismerés elve • A kölcsönös bizalom jegyében el kell ismerni más tagállamoknak az áruk összetételére, jellemzőire, csomagolására vonatkozó szabályait • Az ilyen áruk esetében nem követlehető meg, hogy az importáló ország előírásaihoz igazodjon, függetlenül, hogy ezek az előírások nem diszkriminatívak, mert az extra terhet jelentene számukra (dualburdenrule)

25. A kölcsönös elismerés elve • A Bíróság a 36. cikk kivételein felül új kivételi indokokat határozott meg (kényszerítő követelmények – mandatoryrequirements) • Kényszerítő követelményekre csak nem diszkriminatív intézkedések esetében lehet hivatkozni • A kényszerítő követelmények listáját a Bíróság bővítheti (újabbak: környezetvédelem, közlekedés biztonsága)

26. A post-Cassis joggyakorlat • 286/86. sz. Eidami sajt ügy: A Németországból importált eidami sajtot Franciaországban nem engedték ilyen név alatt forgalomba hozni, mert más volt a zsírtartalommal szembeni követelmény • MEQR, ami nem igazolható fogyasztóvédelmi indokokkal, mert a fogyasztóvédelem érvényre juttatásának van kevésbé korlátozó módja (zsírtartalom megfelelő feltüntetése)

27. A post-Cassis joggyakorlat • 261/81. sz. Rau ügy („kocka alakú margarin”) • A belga előírások csak olyan margarint engedtek forgalmazni, ami kocka alakú volt. A szabályozás ugyan nem diszkriminatív, de jobban sújtja az import termékeket, mert meg kell változtatni azok csomagolását • Nem igazolható fogyasztóvédelmi alapon (megfelelő címkézési információ elegendő)

28. A post-Cassis joggyakorlat • 60-61/84. sz. Cinétheque SA ügy: Franciaországban tiltották a mozifilmek videón, illetve DVD-n történő értékesítését a filmbemutatót követő egy éven belül • A szabály egyformán érintette a külföldi és hazai forgalmazókat, célja a filmipar és a mozik védelme • A Bíróság a művészeti alkotások ösztönzése okán igazolhatónak és arányosnak tartotta a szabályozást

29. A post-Cassis joggyakorlat • C-366/04. sz. Schwarz ügy: egy osztrák szabályozás tiltotta a rágógumi és más cukortartalmú termék csomagolás nélküli értékesítését automatákból • MEQR, mert költségesebbé tette az importálók helyzetét azzal hogy be kellett csomagolniuk a termékeket • Ugyanakkor a Bíróság közegészségügyi okokból igazolhatónak tartotta az intézkedést

30. A post-Cassis joggyakorlat • C-320/03. sz. Bizottság kontra Ausztria ügy: egy osztrák szabály tiltotta a 7.5 tonnánál súlyosabb áruszállító tehergépjárművek áthaladását a 12-es autópályán • MEQR, ami nem indokolható környezetvédelmi indokokkal, mert kevésbé korlátozó eszközökkel is el lehetett volna érni

31. A kölcsönös elismerés elve és a másodlagos jogalkotás • A kölcsönös elismerés elvének gyakorlati érvényesülése érdekében születtek uniós jogszabályok, melyek kettős célt szolgálnak: • Az esetlegesen árumozgást akadályozó nemzeti előírások kiszűrése a szabályozás hatályba lépése előtt • A nem harmonizált területeken hatályban lévő nemzeti előírások megismerhetősége

32. A 98/34/EK irányelv szerinti műszaki notifikációs eljárás • Megelőző mechanizmus: A tagállamok kötelesek a termékekre vonatkozó műszaki szabálytervezeteiket még azelőtt bejelenteni a Bizottságnak és a többi tagállamnak, hogy azok – az elfogadásukat követően – a nemzeti jog részévé válnának. • műszaki leírás: amely egy termék előírt tulajdonságait határozza meg, ilyen például a minőségi színvonal, a teljesítmény, a biztonság vagy a méretek, beleértve a termékre alkalmazandó olyan követelményeket, mint a termék megnevezése, a terminológia, a jelképek, a vizsgálat és a vizsgálati módszerek, a csomagolás, a jelölés vagy címkézés és a megfelelőség értékelési eljárások (mezőgazdasági és gyógyászati termék esetében a gyártási módszer és eljárás is).

33. A 98/34/EK irányelv szerinti műszaki notifikációs eljárás • Az előírás akkor minősül műszaki szabálynak, ha az a termékhez kapcsolódik, mint a termék forgalmazásának vagy használatának feltétele

34. A 98/34/EK irányelv szerinti műszaki notifikációs eljárás • A Bizottság és a tagállamok észrevételeket tehetnek a műszaki szabálytervezetre. A benyújtó tagállamnak az észrevételeket maximálisan figyelembe kell vennie • Magyarországon az NFGM Notifikációs Központ jelenti be a műszaki szabályt a 102/2009. (V. 11.) Korm. rendelet alapján • Amíg nem kapja kézhez az észrevételeket (fő szabály: 3 hónap), nem fogadhatja el a tervezetet • A be nem jelentett vagy a várakozási idő alatt elfogadott műszaki szabályok magánszemélyekkel szemben nem érvényesíthetőek

35. A 98/34/EK irányelv szerinti műszaki notifikációs eljárás • A notifikált szabálytervezetek és az azokra érkezett észrevételek a TRIS adatbázisban bárki számára hozzáférhetőek • Példák: • Román szabályozás a vasúti kocsik rozsdásodás elleni festékkel való bevonásáról • Görög szabályozás a vizi mentőmellények, mentőcsónakok megfelelőségének vizsgálatára (a termék forgalomba hozatali előtti vizsgálatok szabályai műszaki szabályok) • Dán szabályozás a kerékpárok kötelező technikai felszerelésére vonatkozóan (lámpák elhelyezkedése, teljesítménye) • Tipikus példa: italcsomagolások, újrahasznosítás, betétdíjas rendszer

37. A 2008-as, áruk szabad mozgására vonatkozó „jogalkotási csomag” • Horizontális, rendeleti szabályozás, melynek célja az áruk szabad mozgásának előmozdítása fokozottabb piacfelügyeleti rendszer, illetve megfelelő tájékoztatási rendszer kiépítésével • Elemei: • Egységes szabályok a termékek megfelelőségét vizsgáló szerveket akkreditáló szervezetekre nézve • Egyszerűbb, egységesebb termékmegfelelőség vizsgálat • Megerősített piacfelügyelet, tagállamok közötti együttműködés • Termékinformációs pontok adnak tájékoztatást a vonatkozó nemzeti jogszabályokról

38. Összefoglalás