1 / 16

Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

Az Európai Unió külkapcsolati rendszere. Készítette: Katona ivett Évfolyam: iii . germanisztika-német alapszak – földrajz minor 2013 - 2014/2. félév. 1. Az európai integráció mozgatórugói és a világgazdasági verseny. 2. világháború utáni integráció

faolan
Télécharger la présentation

Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az Európai Unió külkapcsolati rendszere Készítette: Katona ivett Évfolyam: iii. germanisztika-német alapszak – földrajz minor 2013 - 2014/2. félév

  2. 1. Az európai integráció mozgatórugói és a világgazdasági verseny • 2. világháború utáni integráció • Ok: hidegháború, szovjet expanzió, szovjet tömb • Együttműködés: ESZAK, EGK • Megszűnik a bipoláris világ • Integráció hajtóereje: a részvevő országok gazdasági versenyképességének javítása a nemzeti piacok túl kicsik ahhoz, hogy a világgazdasági versenyben helyt tudjanak állni • „négy szabadság” elve • Pénzügyi integrációs folyamat előrehaladása  EURO

  3. 2. Közös kereskedelempolitika • az EU egységes külgazdasági fellépése a kívülálló országok felé • egy-egy meghatározott földrajzi régió államait általában azonos módon kezeli • EUMsz 206. cikk: a tagállamok nem folytathatnak önállóan kereskedelempolitikai tárgyalásokat és nem köthetnek kereskedelmi megállapodásokat • EUMsz 207. cikk: szabályozza a nem tagállamokkal kialakított gazdasági kapcsolatok általános kereteit, az egyes intézmények szerepét

  4. 2.1. Társulási és preferenciális kapcsolatok A, Dél-Európai mediterrán országok (Európán belül): Görög és török társulási szerződés Cél: tagság elérése Málta + Ciprus Cél: vámunió létesítése

  5. 2.1. Társulási és preferenciális kapcsolatok • B, Dél-Kelet mediterrán országok (Európán kívül): • szabad piacra jutás • Kölcsön, hitet, segély • C, Fejlődő országok: • 1963 - Yaoundéi Egyezmény (18 ország) • 1975 - Loméi Konvenció (66 állam) • viszonzás nélküli szabad piacra jutást és kedvezményes fejlesztési hitelek + segélyek

  6. 2.1. Társulási és preferenciális kapcsolatok: D, Európai Gazdasági Térség E, Európai Megállapodás F, Nyugat-Balkán államai EK + EFTA Cél: szabad kereskedelem megvalósítás 10 közép-és kelet-európai ország Cél: ipari szabad kereskedelem és mezőgazdasági kedvezmények - Cél: stabilizálás

  7. 2.2. A nem preferenciális kapcsolatok Ázsiai és Latin-Amerikai fejlődő országok Állami kereskedelmű országok OECD Kereskedelmi és együttműködési megállapodás Diszkriminációmentes Vámkedvezmény Kínai Népköztársaság Volt KGST-országok - USA, Japán, Ausztrália

  8. 3. A meghatározó partnerekkel kialakított kapcsolatok jellemzői • EU – USA • EU – KÍNA • EU – JAPÁN • EU – FEJLŐDŐ ORSZÁGOK • EU – OROSZORSZÁG

  9. 3.1. EU – USA kétoldalú áru- és szolgáltatáskereskedelmet az EU és az USA közötti bilaterális kereskedelem éri el a legmagasabb értéket a világgazdaságban A transzatlanti kapcsolat az egész világgazdaság fejlődésére kihat Transzatlanti Nyilatkozat (1990) Új Transzatlanti Napirend (1995) Transzatlanti Gazdasági Tanács (2007)

  10. 3.2. EU - KÍNA Napjainkra Kína vált az EU-ba érkező import fő forrásává Kereskedelmi és együttműködési megállapodás (1985) EU-Kína Magas szintű Gazdasági és Kereskedelmi Párbeszéd-mechanizmus (2007)

  11. 3.3. EU - JAPÁN Évtizedekig az EU meghatározó partnere volt Az Európai Közösség és tagországai és Japán közötti kapcsolatokról szóló közös nyilatkozat (1991) 2001-2011 akcióterv

  12. 3.4. EU – FEJLŐDŐ ORSZÁGOK • Fejlesztési segélyek • Fejlődő országok termékeinek piacra jutása • 5 afrikai és csendes-óceáni térség • GSP: vámkedvezmény, vámcsökkentés, vám-és kvótamentes piacra jutás

  13. 3.5. EU - OROSZORSZÁG Napjainkra Oroszország az EU egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált Az EU-ba irányuló orosz import nagyon koncentrált EU-Oroszország Közös Gazdasági Térség

  14. 4. Kereskedelmi adatok (Forrás: Eurostat, 2009d: 46-47.) Az EU27 exportforgalma a kiemelt országokkal 2008 (milliárd euró) Az EU27 importforgalma a kiemelt országokkal 2008 (milliárd euró)

  15. Források: • http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/582/1/Kengyel_wp2012c.pdf (2014.03.19.) • http://www.grotius.hu/doc/pub/XAUULL/2012_69_szekrenyes_eva_az_eu_kulkapcsolati_rendszererol.pdf (2014.03.19.) • http://www.lz-rheinland.de/rlverlag_.dll?pageID=5031 (2014.03.19.) • http://www.descifrado.com/2014/01/economia/china-y-europa-negocian-acuerdo-de-inversion/ (2014.03.19.) • http://www.enisa.europa.eu/media/news-items/EU-Japan%20teamwork.jpg/view (2014.03.19.) • http://www.erdely.ma/unio.php?id=159956&cim=nem_lesznek_eu_s_gazdasagi_szankciok_oroszorszag_ellen (2014.03.19.) • http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pa (2014.03.19.)

  16. Köszönöm a figyelmet!

More Related