1 / 11

Ásványtani alapismeretek

Ásványtani alapismeretek. Ásvány és kőzettan I Készítette: Zelenka Magdolna Márta. Cél : a kristálytani alapfogalmaknak, ásványoknak és ipari ásványi nyersanyagoknak az ismertetése.

Télécharger la présentation

Ásványtani alapismeretek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Ásványtani alapismeretek Ásvány és kőzettan I Készítette: Zelenka Magdolna Márta

  2. Cél : a kristálytani alapfogalmaknak, ásványoknak és ipari ásványi nyersanyagoknak az ismertetése • Kristálytan: Témakörébe tartozik a kristályok alaktani, belsõ szerkezeti, fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálata. • Ásványtan (minerológia): Ásványokkal kapcsolatos tudomány (mineral: ásvány,  és a latin mina: bánya, akna szóból ered). Témakörébe a Föld szilárd kérgét (litoszféra) alkotó kõzetek ásványi összetételének vizsgálata tartozik. • Kõzettan: Témakörébe a kõzetek tulajdonságainak és keletkezésük körülményeinek leírása tartozik. • Kristály: Homogén, diszkontinuális térkitöltésû, anizotróp térrács aminek külsõ megnyilvánulása a síklapokkal határolt mértani test. • Ásvány: A szilárd földkéregben természetes úton keletkezett, meteoritokban található, élõlényekhez nem kötött, egyöntetû (homogén), legtöbbször egységes kémiai összetételû, rendszerint kristályos anyagok. • Kõzet: A szilárd földkérget felépítõ, megközelítõen változatlan ásványi és kémiai összetételû ásványhalmazok elnevezése. • Érc:(latin: aes, aeris) Kõzet vagy ásvány, amelybõl valamilyen elem (pl.: Fe, Pb, Au, Al és hasonlók) hasznosan nyerhetõ ki. (Bronzszerû ötvözet, amelyet az ókorban gyakran használtak fegyverekhez és hadifelszerelésekhez).

  3. Hét kristályrendszer

  4. Triklin • Triklin (háromhajlású) kristályrendszer  • Háromhajlású rendszer. • A tengelykeresztek különböző egységhosszúak és különböző szögeket zárnak be egymással. A legkevesebb szimmetria elemmel rendelkezik, jellemző szimmetriatengelye nincs, minden kristálylap különálló és egyedi. A triklin rendszer két osztályt tartalmaz: • pedionos • véglapos • Fontosabb ásványai: kaolinit, rodonit, türkiz, cianit, timsócsoport, kalkantit

  5. Monoklin Monoklin (egyhajlású) rendszer  Monoklin rendszer. A rendszerben a tengelyarányok különbözőek, a hajlásszögük egymáshoz képest egy kivételével derékszögű, kevés szimmetria elemet tartalmaz. A rendszer osztályai: - szfenoidos - dómás - prizmás. Fontosabb ásványai: gipsz, azurit, kén, lazulit, malachit, manganit, muszkovit, ortoklász, szóda, talk, timsócsoport, csillámok.

  6. Rombos Rombos rendszer  • Szimpla rombos. • Lap-középpontú rombos • A három koordinátatengely egymásra merőleges, de különböző egységhosszúságúak. Szimmetriaelemeinek száma több mint három. A rendszer három osztályt tartalmaz: • biszfenoidos • piramisos • bipiramisos. • Fontosabb ásványa: anhidrit, aragonit, antimonit, barit, enargit, kalkozin, kén, markazit, nagyágit, olivincsoport, topáz, csillámok. .

  7. Tetragonális • Tetragonális (négyzetes) rendszer • A három tengely egymásra merőleges, de csak kettő azonos egységhosszúságú, így egy a főtengely kitüntetett szerepű. Főtengelyes kristályrendszernek is nevezik. Több főtengelyi és melléktengelyi és síkszimmetriával (tükörszimmetria) is rendelkezik. A rendszerbe hét osztály tartozik: • Testközéppontos négyzetes. • piramisos • bipiramisos • trapezoéderes • ditetragonális piramisos • ditetragonális bipiramisos • biszfenoidos • szkaleonéderes • Fontosabb ásványai: anatáz, bornit, cirkon, kalkopirit, kassziterit, rutil, torit, vezuvián.

  8. Trigonális rendszer • A főtengely a melléktengelyekkel derékszöget zárnak be a melléktengelyek egymáshoz képest nem derékszögűek, a főtengely és a melléktengelyek egységhossza különböző. Sok tengely-, lap és tükörszimmetriával rendelkezik, hét kristályosztály tartozik ide: • Lapközéppontú trigonális. • piramisos • romboéderes • trapezoéderes • ditrigonális piramisos • ditrigonálisszkalenoéderes • dipiramisos • ditrigonálisdipiramisos • Fontosabb ásványai: alunit, ankerit, cinnabarit, dolomit, kalcit, korund, kvarc, magnezit, rodokrozit, sziderit, tellúr, turmalincsoport.

  9. Hexagonális (hatszöges) rendszer  Hasonló a trigonális rendszerhez, de szimmetriájában döntően a hatszöges elemek az elsőrendűek.Ide tartozó kristályosztályok piramisos dipiramisos trapezoéderes dihexagonális piramisos dihexagonális dipiramisos Fontosabb ásványai: apatit, grafit, kalkozin, kvarc, molibdenit, nefelin, nikkelin, vanadit.

  10. Szabályos (köbös) kristályrendszer • Tengelykeresztjeiből három egyenértékű egymásra merőlegesek, egymással felcserélhetők. Ez arra utal, hogy a tulajdonságok jelentős része az iránytól független. Ez a kristályrendszer szabályosságáról könnyen felismerhető, de osztályai nehezen különböztethetőek meg. A rendszer osztályai: • tetraéderes pentagon-dodekaéderes • diszdodekaéderes • pentagonikozi-tetraéderes • hexakisztetraéderes • hexakiszoktaéderes • Fontosabb ásványai: arany, argentit, arzenolit, ezüst, fluorit, galenit, gránátcsoport, gyémánt, kobaltin, kősó, krisztobalit, kuprit, lazurit, magnetit, pirit, platina, réz,szalmiák, szfalerit, timsócsoport, torianit.

  11. Köszönöm szíves figyelmét !

More Related