1 / 143

Nemzetközi magánjog

Nemzetközi magánjog. Követelmények. 2 Házi dolgozat. ELSŐ Határidő: május 18 Terjedelem: 1 oldal Témakör: 1 jogeset leírása. MÁSODIK Határidő: május 31 Terjedelem: max. 5 oldal Témakör: egy-egy jogeset megoldása. ALÁÍRÁS MEGTAGADVA.

Télécharger la présentation

Nemzetközi magánjog

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Nemzetközi magánjog Követelmények

  2. 2 Házi dolgozat ELSŐ • Határidő: május 18 • Terjedelem: 1 oldal • Témakör: 1 jogeset leírása

  3. MÁSODIK • Határidő: május 31 • Terjedelem: max. 5 oldal • Témakör: egy-egy jogeset megoldása

  4. ALÁÍRÁS MEGTAGADVA

  5. 1. A nemzetközi magánjog fogalma, tárgya és módszere. A kollíziós szabály fogalma és szerkezete.

  6. Jogágak • Polgárjog • Családjog • Munkajog • Büntetőjog • Eljárásjogok: polgári eljárásjog, büntető eljárásjog • Nemzetközi magánjog (önálló jogág-e? önálló szabályozási tárgy, önálló szabályozási módszer)

  7. Nemzetközi közjog → államok közötti kapcsolat! Pl. háború, nki szerződés Nemzetközi magánjog → természetes és jogi személyek közötti kapcsolat nemzetközi jog

  8. Az elnevezés NEMZETKÖZI MAGÁNJOG Nem nemzetközi → nemzeti jogszabály (hatályát és címzettjét tekintve nemzeti) Nem magánjog → elmosódott a határ a magánjog és a közjog között + nem anyagi jog NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS MAGÁNJOG

  9. Fogalma • Önálló jogág • Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a lényeges nemzetközi elemet tartalmazó polgári jogi, családi jogi és munkajogi jogviszonyokat közvetett módszerrel, utaló szabállyal: kollíziós normával szabályozzák.

  10. Példa… • Ptk. 339.§ 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. • Kódex 33. § 33. § (1) A szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősségre a károkozó tevékenység vagy mulasztás helyén és idején irányadó jogot kell alkalmazni.

  11. A szabályozás tárgya • Nemzetközi kollíziós magánjogi tényállás • Polgári jogi, családi jogi, munkajogi jogviszonyban lényeges külföldi elem van → átkerül a nki kollíziós magánjog tárgykörébe. • 2 ?* • Külföldi elem van-e? • Lényeges-e?

  12. A szabályozás módszere • Közvetett módszer (↔ közvetlen jogrendezés → anyagi jog) • Utaló szabály • Kollíziós norma (empty law) • Jogi norma: hipotézis, diszpozíció, szankció

  13. A kollíziós szabály • Olyan norma, amely megjelöli azt a jogrendszert, amelynek alkalmazására az eljáró fórum köteles → kollíziót old fel • Fajai: • Egyoldalú: nem kollíziót old fel, hanem egy jogrendszer alkalmazhatóságáról rendelkezik, pl. Kódex 16. § (2) Ha a magyar bíróság belföldi jogi érdekből nem magyar állampolgárt nyilvánít holtnak vagy eltűntnek, illetőleg ilyen személy halálának tényét állapítja meg, a magyar jogot kell alkalmazni. • Többoldalú (igazi) kollízóis szabály: nem nevez meg egy jogrendszert, absztrakt módon old fel összeütközést, pl. Kódex 36. § Az öröklési jogviszonyokat annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely az örökhagyónak halála időpontjában személyes joga volt.

  14. Jogforrások • 1979. évi 13. tvr a nemzetközi magánjogról • Nemzetközi egyezmények • EU rendeletek

  15. 2. A kapcsoló szabály, főbb kapcsolóelvek. A minősítés és az előkérdés. Vissza és továbbutalás (renvoi). Csalárd kapcsolás.

  16. I. A kapcsoló elv • = Az a tényező, az alapul fekvő tényállásnak, ill. jogviszonynak az az eleme, amelyhez a rendelkezés az alkalmazandó jogrendszert kapcsolja • lehet valamely jogintézmény (állampolgárság), • ténykörülmény (lakóhely, tartózkodási hely, ingatlan fekvési helye) → összefüggést hoz létre a kollíziós szabály tényállásában szereplő jogintézmény és az arra alkalmazandó jogrendszer között

  17. Főbb kapcsoló elvek • A fórum joga (lex fori) • Személyek jogállása + családjog: személyes jog (állampolgárság joga; lakóhely, tartózkodási hely, nyilvántartásba vétel) • Dologi jog: dolog fekvésének helye • Kötelmi jog: kikötött jog, jellemző szolgáltatás

  18. II. Minősítés és előkérdés Máltai házaspár esete • Házasságkötés Máltán, majd Algírba költöznek (francia gyarmat, francia jog) • Férj meghal, az asszony szeretne örökölni (özvegyi negyed) • Ha öröklési jog → ingatlan fekvése szerinti jog: francia, nem ismeri ezt a jogintézményt • Ha házassági vagyonjog → első közös lakóhely joga: máltai, örököl a feleség

  19. ∑: Ha más a jogintézmény, más a kapcsolóelv, ha más a kapcsolóelv, más az alkalmazandó jogrendszer!!! • Kettős döntés: • Anyagi jogi természetű (milyen jogintézmény) • Kollíziós jogi: melyik jogot kell alkalmazni

  20. Lehetséges megoldások: • Lex fori szerinti • Lex causae szerinti • Összehasonlító jogi elemzés alapján, stb.

  21. Kódex 3. § 3. § (1) Ha az alkalmazandó jog meghatározása szempontjából a jogvitában megítélendő tények, vagy viszonyok jogi minősítése kérdésében vita van, a magyar jog szabályainak és fogalmainak értelmezésével kell eljárni. (2) Ha a magyar jog valamely jogintézményt nem ismer, vagy eltérő tartalommal, más elnevezéssel ismer, és az a magyar jog szabályainak értelmezésével sem határozható meg, a jogi minősítésben a jogintézményt szabályozó külföldi jogra is figyelemmel kell lenni.

  22. Az előkérdés Jogeset: görög férfi öröklése • 1950s években Mo-ra jön egy görög férfi és a barátnője • Elveszi az asszonyt feleségül ortodox rítus szerint (egyházi esküvő) • Meghal a férj, örökölhet-e az asszony • Öröklésre a görög jog alkalmazandó: e szerint az asszony örököl • Előkérdés: érvényes volt-e a házasság, erre a magyar jogot kell alkalmazni: nem → nem örököl

  23. A kollíziós szabály által alkalmazandónak rendelt jogrendszerben a kollíziós probléma megítélése kapcsán felvetődő anyagi jogi kérdés, amelynek előzetes anyagi jogi megítélése, eldöntése nélkül a kollíziós tényállás sem ítélhető meg • Megítélésére 2 lehetőség: • Lex fori kollíziós szabályai alapján • Lex causae alapján Magyar Kódex nem rendelkezik róla

  24. III. Vissza- és továbbutalás (renvoi) Farkas Sándor jogesete • Visszautalás, továbbutalás • Nehézségek • Uralkodó álláspont: a visszautalást és az egyszeri továbbutalást elfogadja (Az utalást azonban ilyenkor már szűk értelemben fogják fel, az csak a fórum, vagy egy harmadik ország anyagi jogára vonatkozik.)

  25. 4. § Ha e törvényerejű rendelet értelmében külföldi jogot kell alkalmazni, az alkalmazandó külföldi jognak a felmerült kérdést közvetlenül rendező szabályai irányadók. Ha azonban a külföldi jog a felmerült kérdésben a magyar jogra utal - e szabály figyelembevételével -, a magyar jogot kell alkalmazni.

  26. IV. Csalárd kapcsolás Sophia Loren és Carlo Ponti jogesete

  27. a felek jogviszonyukban mesterségesen vagy színleléssel külföldi elemet hoznak létre, vagy a meglévőt másikra cserélik fel annak érdekében, hogy jogviszonyuk kollíziós jogi elbírálását megváltoztassák • Minősítést befolyásolja • Kapcsoló elvet manipulálja

  28. Kódex 8. § (1) Nem lehet alkalmazni azt a külföldi jogot, amely a felek által - az egyébként irányadó jogszabály megkerülése céljából - mesterségesen vagy színleléssel létrehozott külföldi elemhez kapcsolódik (csalárd kapcsolás). (2) Csalárd kapcsolás esetében az e törvényerejű rendelet szerint egyébként irányadó jogot kell alkalmazni.

  29. V. A külföldi jog tartalmának megállapítása • A fórum előtt folyó eljárásban a külföldi jog tartalmát tekintve valódi jogszabály, vagy a felderítendő tényállás egyik része? • Jog → iura novit curia • Tény → bizonyítani kell

  30. Kódex 5. § (1) A bíróság vagy más hatóság az általa nem ismert külföldi jog felől hivatalból tájékozódik, szükség esetén szakértői véleményt is beszerez és a fél által előterjesztett bizonyítékokat is figyelembe veheti. (2) A külföldi jogról a bíróság vagy más hatóság megkeresésére az igazságügyért felelős miniszter felvilágosítást ad. (3) Ha a külföldi jog tartalmát nem lehet megállapítani, a magyar jogot kell alkalmazni.

  31. VI. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése - közrend 7. § (1) Mellőzni kell a külföldi jog alkalmazását, amennyiben az a magyar közrendbe ütköznék. (2) A külföldi jog alkalmazása nem mellőzhető egymagában azért, mert a külföldi állam társadalmi-gazdasági rendszere a magyartól eltér. (3) A mellőzött külföldi jog helyett a magyar jogot kell alkalmazni.

  32. Jog mellőzése 9. § Ha a felek az e törvényerejű rendelet szerint irányadó külföldi jog mellőzését közösen kérik, helyette a magyar jogot - illetve a jogválasztás lehetősége esetében a választott jogot - kell alkalmazni. Kisegítő jog: magyar

  33. 3. A természetes személyek és a jogi személyek jogállása a magyar nemzetközi magánjogban. Az állam mint jogalany.

  34. Fő kapcsoló elv: a személyes jog • Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. • Ha valakinek több állampolgársága van, és egyik állampolgársága magyar, személyes joga a magyar jog. • Akinek több állampolgársága van és egyik sem magyar, valamint a hontalan személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén lakóhelye van, illetőleg a magyar jog, ha Magyarországon is van lakóhelye. Akinek külföldön több lakóhelye van, személyes joga annak az államnak a joga, amellyel kapcsolata a legszorosabb. • Akinek személyes jogát az előző bekezdések alapján nem lehet megállapítani és nincs lakóhelye, személyes jogát szokásos tartózkodási helye határozza meg. Akinek több szokásos tartózkodási helye közül az egyik Magyarországon van, személyes joga a magyar jog.

  35. Lakóhely az a hely, ahol valaki állandóan vagy a letelepedés szándékával lakik. • Szokásos tartózkodási hely az a hely, ahol valaki letelepedés szándéka nélkül hosszabb ideje tartózkodik.

  36. I. Jogképesség • Mit jelent a jogképesség? • Magyar szabályozás • Jogképesség kezdete → személyes jog • Jogképesség vége → személyes jog + Ha a magyar bíróság belföldi jogi érdekből nem magyar állampolgárt nyilvánít holtnak vagy eltűntnek, illetőleg ilyen személy halálának tényét állapítja meg, a magyar jogot kell alkalmazni.

  37. II. Cselekvőképesség • Cselekvőképesség általában előkérdés, önállóan bírálandó el • Személyes jog irányadó rá, DE • Azt a nem magyar állampolgárt, aki a személyes joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körében Magyarországon kötött vagyonjogi ügyletei szempontjából cselekvőképesnek kell tekinteni, amennyiben a magyar jog szerint cselekvőképes lenne. • Azt a nem magyar állampolgárt, aki személyes joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, de a magyar jog szerint cselekvőképes lenne, egyéb vagyonjogi ügyletei szempontjából is cselekvőképesnek kell tekinteni, ha az ügylet jogkövetkezményeinek Magyarországon kell beállniuk.

  38. III. Személyhez fűződő jogok • ?: személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése • Pl. névviseléshez való jog, jó hírnév védelme, képmással, hangfelvétellel való visszaélés, levéltitok, magántitok, üzleti titok, halott jó hírneve is védendő

  39. Megsértése esetén követelhető: a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása; b) a jogsértés abbahagyása és a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől; c) a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; d) a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítése, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztása; e) kártérítés

  40. Kódex Az ember névviselésére a személyes joga irányadó. A személyhez fűződő jogok megsértéséből származó igényekre a jogsértés helyén és idején irányadó jogot kell alkalmazni; ha azonban a kártérítés vagy jóvátétel tekintetében a sérelmet szenvedőre a magyar jog kedvezőbb, az igényt e jog szerint kell elbírálni.

  41. JOGI SZEMÉLYEK: Honosság • Melyek a jogi személyek? • állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek • Pl.: állami vállalat, költségvetési szerv, egyesület és köztestület, országos sportági szakszövetség, alapítvány, egyes gazdasági társaságok (kkt., kft., rt.)

  42. Személyes jog! • Mire vonatkozik a személyes jog? Megalakulás, megszűnés, jogi személy és tagok viszonya, tagok egymás közti viszonyai • Kapcsolóelvek: • Bejegyzési elv: személyes jogot az határozza meg, hogy melyik országban vették nyilvántartásba • Székhely elve: ahol a székhelye található, az a személyes joga • + kisegítő szabály: központi ügyintézés helye

  43. Kódex • A jogi személy személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén a jogi személyt nyilvántartásba vették. • Ha a jogi személyt több állam joga szerint vették nyilvántartásba, vagy az alapszabályban megjelölt székhelyen irányadó jog szerint nyilvántartásba vételére nincs szükség, személyes joga az alapszabályban megjelölt székhelyen irányadó jog. • Ha a jogi személynek az alapszabály szerint nincs székhelye, vagy több székhelye van, és egyik állam joga szerint sem vették nyilvántartásba, személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén a központi ügyvezetés helye van.

  44. ÁLLAM MINT JOGALANY • Immunitás • Abszolút immunitás (bayonne-i cipészek esete) • Állam polgári jogviszonyok alanya is lehet → igazságtalan lenne az abszolút immunitás • De iure imperii/De iure gestionis • Szervezeti elv alapján szétválasztás

  45. Kódex (1) A magyar állam e törvényerejű rendelet hatálya alá eső jogviszonyaira saját jogát kell alkalmazni, kivéve ha a) az állam a külföldi jog alkalmazásához kifejezetten hozzájárult, vagy b) a jogviszony az állam tulajdonában álló vagy általa megszerezni kívánt, külföldi ingatlanra vonatkozik, vagy c) a jogviszony külföldi érdekeltségű gazdasági szervezetben való részvételre vonatkozik.

  46. 4. A dologi jog szabályai a magyar nemzetközi magánjogban

  47. Mi a dologi jog? • Tulajdonjog • Birtok • Használat • Haszonélvezet • Szolgalom • …

  48. Kódex 21. § (1) A dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni - ha ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a tulajdonjogra és más dologi jogra, továbbá a zálogjogra és a birtokra. (2) A dolog fekvésének helyén irányadó jog annak az államnak a joga, amelynek területén a dolog a jogi hatást kiváltó tény létrejöttének időpontjában van.

  49. 22. § (1) Ingó dolog elbirtoklására annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a dolog az elbirtoklás idejének lejártakor volt. (2) Az elbirtoklást a dolog fekvési helyének megváltozása önmagában nem szakítja meg.

More Related