I. világháborús térképek

1. I. világháborús térképek Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

2. Katonai térképrendszerek a háború előtt Franciaország Németország 1:50000 1900 - 1:25000 1871-ben indul 1:80000 1824 - 70 1:100000 1:200000 1:400000 1:320000 1:800000 1:600000 Oroszország Olaszország 1:21000 10% lefedettség 1:25000 1:42000 1:50000 1872 - 1903 1:84000 1:126000 1:210000 1:420000 1:1050000 Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

3. Katonai térképészet szervei Franciaország A felmérések igazgatósága (Service Géographique de l’Armée) Párizsban marad a háború alatt is 1914 októberében megalakulnak a Tüzérségi felmérő csoportok (Groupes de canveas de tir de l’armée (GCTA)), a Nyugati Fronton 10 ilyen csoport működött 1916 elejétől kiegészül a szervezet a hadosztályok és hadtestek Tropográfiai Szekcióival Anglia A BEF-et egy kis létszámú Térképező csoport és egy Mérő csoport kíséri 1915-ben szétbomlanak hadseregenként Mérő és Felmérő és Térképező csoportokra , melyeket hadseregenként egyesítenek Földi felmérő csoport néven (Field Survey Company (FSCs)) A nyomdarészleg a háború elején Southamptonban volt, majd a háború közepén Párizsba települnek 1915-ben 3, 1916-ban már 5 FSCs működik a Nyugati Fronton Németország A frontra a már létező Erőd felmérő osztagokat (Festungs-Vermessungabteilungen (FestVAs)) és a Fotogrammetriai és Földmérési szekciókat küldték 1915-ben létzehozzák a Hadi felmérés igazgatóságát (Kriegsvermessungschef), mely koordinálja a Munkálatokat, illetve a két szekciót Földi felmérő osztagba olvasszák egybe (Vermessungsabteilungen) Minden hadsereg kapott egy ilyen felmérő és egy nyomtató osztagot, 1915-ben 18 ilyen működött (ebből 12 a Nyugati Fronton), 1917-re a számuk 29-re nőtt és egy csoport átlagos létszáma 300 fő volt Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

4. A válság kialakulása a háború első évében Válság okai: 1. A csapatok nem rendelkeztek kellő mennyiségű és minőségű térképpel a saját anyaországon kívüli területekről. 2. A csapatoknak a saját területeikről is csak elavult térképek álltak rendelkezésre, melyek több évtizeddel korábbi állapotokat tükröztek. 3. Az állóháború kialakulásával megváltoztak az igények is. Most már részletes, de csak kis területet lefedő térképeket igényeltek a csapatok, ahol a frontvonalak húzódtak. Az újszerű kihívásoknak a korábbi katonai térképező szervek nem tudnak megfelelni. Rögtönzésekkel próbálnak enyhíteni a kialakult helyzeten (pl. zsákmányolt térképek széles körű felhasználásával). Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

5. Kísérletek a válság megoldására 1. A zsákmányolt térképek reprodukálása és utánnyomása nagy példányszámban. (Probléma: Hasonlóan időszerűtlenek voltak, mint a saját anyaországbeli térképek.) 2. A katonai térképező intézetek létszámjának drasztikus feduzzasztása. (Probléma: A hirtelen jelentkező óriási térkép igényeket így sem sikerül megoldani.) 3. Új módszerek keresése a gyors és megfelelő pontosságú térképek készítéséhez. Elsősorban légifelvételek alkalamzása: - Postagalambok alkalmazásával - Zeppelinekről - Repülőgépekről Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

6. Postagalambok alkalmazása 1903 Bajorországban kipróbálják, hogy lehet e postagalambokkal légifelvételeket készíttetni 1914 A háború alatt tömeges volt a postagalambok alkalmazása, elsősorban hírek továbbítására, de felderítési célokra is. Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

7. Zeppelinek és repülőgépek alkalmazása 1859 Gaspard Felix léggömbről felvételet készít 1909 Wilbur Wright elkészíti az első légifelvételt repülőgépről 1914-18 Zeppelinek alkalmazása, London bombázása felvételek készítése az okozott károkról Probléma: Túl könnyen sebezhetőek a zeppelinek, a gyártási költségük pedig aránytalanul magas (Nagy számú zeppelint lőttek le mindkét oldalon.) 1914 A hadviselő felek csak felderítő repülőkkel rendekeztek, de jelentéseiket csak akkor fogadták el, ha a földi csapatok is megerősítették azokat. Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

8. Légifényképezés megítélése Németország Hamar felismerik a levegőből történő fotózás előnyeit, 1910-es évek eleje a kísérletezés és fejlesztés időszaka 1908-ban megalakul a Fotogrammetriai Szekció a hadseregen belül 1911-ben továbbszervezik a Fotogrammetriai Szekciót, létszámát emgnövelik osztállyá, szervezetileg két részre bomlanak: földi és légi fotogrammetriai szekciókra A Légi Fotogrammetriai Szekciónál léggömböket ,zeppelineket és repülőket is alkalmaznak Anglia Háború előtt a légifényképezést csupán érdekes játéknak (repülő cirkusznak) tartották, de semmiképp nem hasznosítható tudománynak 1914-ben csak akkor fogadták el hitelesnek a felderítő repülők jelentéseit és képeit, ha azokat a földi csapatok is megerősítették 1914-ben havonta a RAF alig egy tucat felvételt készített. 1918-ra ez a szám havi 100000 fölé növekedett Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

9. Légifényképezés kialakulása 1914 Háború elején vizuális megfigyelés dominál 1915 Állóháború kialakulásával felértékelődnek a légifelvételek 1916-17 Tömeges felderítés, fényképezés és az erre épülő térképezés Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

10. Légifényképezés kialakulása Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

11. Katonai térképek fejlődése a Nyugati Fronton 1914 Antwerpenből való evakuálásnál a belga 1:20000 és 1:40000 térképek Londonba szállítása Francia 1:80000 térképek 1:40000 nagyságra való nagyítása tüzérség részére Nincs térképi alap a részletes fronttérképekhez, 1:5000, 1:10000 vázlatokat nyomtatnak „Trench diagram” néven, ezen tervezik a hadműveleteket Az OS a Belga térképek felnagyított nyomtatását elkezdi, első térképi alapok A térképeken csak az első vonalat lehet feltüntetni a mögöttes területek lövészárkait nem 1915 Három angol hadsereg is működik a Nyugati Fronton, mindnek saját térkép- rendszere van Elkezdik a 1:20000 térképek nyomtatását Angliában A 3. Hadsereg elkészíti az 1:10000 szelvényeket a saját területéről, a korábbi Francia kataszteri térképek alapján Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

12. Katonai térképek fejlődése a Nyugati Fronton 1916 Új térképsorozatokon már 5 m alapszintközű szintvonalakkal készülnek Engedik ábrázolni az első 200 yard lövészárkait is Arrasi csatánál már napi helyzettérképek készültek Kialakulnak a Hadtest térképek is (1:20000), melyeken az ellenséges csapat- egységek elhelyezkedését is feltüntetik a lövészárkokon kívül A légifényképezésnél elkezdik alkalmazni a sztereo kép párokat 1917 Légifelvételek segítségével elkészül a teljes brit lövészárokrendszert bemutató 1:10000 térképsorozat, de csak a parancsnokságok kapnak belőle Mind a 1:10000, mind az 1:20000 térképsorozat elkészül a teljes brit frontra 1918 Németek visszaszorítása Franciaországból, a sok munkával kialakított lövészároktérképek céljukat vesztik, ismét térképhiány köszönt be Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

13. Katonai térképek a Nyugati Fronton Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

14. Német Kelet-Afrika Gyarmatok közepes méretarányban kerültek térképezésre Európai térképekhez képest is szigorú államtitkot jelentettek Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

15. Gallipolli-félsziget Térképhiány a területről, a Krími háborúban készült térképek voltak a legfrisebbek A partra szállás megtervezéséhez egy világatlasz 1:250000 térképét használták Franciaországból átvezényelnek repülőket, hogy fényképeket készítsenek az aktuális védelmi objektumokról, de a hadműveleti terveket ez már nem befolyásolta Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

16. Gallipolli-félsziget Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

17. Gallipolli-félsziget Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

18. Német 1:100000 térkép 1914-17 között készült el a világháború legpontosabb átfogó térképműveként Elkészült: Belgium, Franciaország megszállt részeiről, Luxemburgról, Németországról, a mai Lengyelország területéről, teljes Kelet-Európáról, Litvániáról, Belorusszia egyes részeiről és Lettország egy részéről. Szintvonalas domborzatábrázolást alkalmaztak Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

19. Német 1:100000 térkép Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

20. Német 1:100000 térkép Mihályi Balázs: I. világháborús térképek

21. Felhasznált irodalom Geoffry Reagan: Haditengerészeti baklövések – Pécs, 2002 Földi Pál: Különleges alakulatok a magyar hadszervezetben – Budapest, 2003 Pilch Jenő: A hírszerzés és kémkedés története – Budapest, 1936 Peter Chassaud: German maps and survey on the Western Front, 1914-18 - in: The Cartographic Journal, 2001 december Winston Churchill: The world crisis Mihályi Balázs: I. világháborús térképek