A kistérség a község szemszögéből

1. A kistérség a község szemszögéből Finta István Ph.D. MTA RKK finta@rkk.hu

2. Mit jelent a kistérség a községek (kistelepülések) számára • A kérdés megválaszolásához szükséges szempontok: • Az önkormányzati feladatellátás optimális területi léptékének meghatározása, • az önkormányzati jogállás kérdései, valamint • a községeket és kistelepüléseket érintő terület- és településfejlesztési politika aktuális és középtávú problémáinak bemutatása.

3. A kistérség, mint területi egység értékelési szempontjai (mire jó a kistérség?) • Az optimális területi léptéket az ellátható feladatok, funkciók alapján szükséges meghatározni és nem fordítva. • közszolgáltatási feladatok, • államigazgatási feladatok, • területfejlesztési programok megvalósítása és a kapcsolódó finanszírozás feltételeinek megteremtése.

4. Egyes közszolgáltatási feladatok ellátásának területi léptéke • Az alapfokú oktatás ellátásának területi léptéke – elaprózott településszerkezet esetén – intézményi társulás, vagy ennél nagyobb léptékű mikrotérség. • Az orvosi ügyelet biztosítása többnyire mikrotérségi szinten történik. • Egyes ellátások (pl.: jelzőrendszeres szolgáltatás) működhetnek kistérségi központtal, de nem feltétlen teljes kistérségi lefedettség mellett. • A közszolgáltatások – csaknem kivétel nélkül – nem kistérségi léptékben valósulnak meg.

5. Államigazgatási feladatok • Mely szempontok alapján dönthető el a feladatellátás optimális területi léptéke?

6. A hatáskör telepítés szempontjai

7. A hatáskör telepítésre vonatkozó kormányzati elképzelések1. Kistérség jegyzőjéhez telepíthető feladat- és hatáskörök • speciális szakértelem; (környezetvédelem, vízügyi igazgatás, stb.) • magasabb szakmai felkészültség; (szabálysértéssel, üzletek működése, telepengedélyek, stb.) • alacsony ügyszám; • (A példák kifejezetten rosszak a második csoportba illenek.)

8. A hatáskör telepítésre vonatkozó kormányzati elképzelések 2.Más államigazgatási szervhez telepíthető hatáskörök • Dekoncentrált szakigazgatási szervekhez történő telepítés (gyakran körzeti kirendeltséggel rendelkeznek, pl.: ÁNTSZ, állategészségügy, munkaügy, katasztófavédelem-tűzoltóság) • Előnye: szakszerűség, költséghatékonyság, stb.

9. A hatáskör telepítésre vonatkozó kormányzati elképzelések 3. Továbbra is a települési jegyző hatáskörébe maradó feladatok • a hatáskör ellátása az ügyfélközelség miatt indokolt (pl.: pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, anyakönyv vezetés); • egyszerűbb megítélésű, nagy számban jelentkező ügyek (pl.: hagyatéki ügyek) • az intézkedés hatékonysága és gyorsasága, illetőleg a helyismeret ezt indokolja (pl.: polgári védelmi feladatok)

10. A hatáskör telepítésre vonatkozó kormányzati elképzelések 4. Deregulálható feladatok • az ügyfajta igényel-e államigazgatási hatósági beavatkozást (pl. tűzszerészeti mentesítéssel, a szerencsejáték szervezésével, valamint a laká­sok önkényes elfoglalásával kapcsolatos hatáskörök.) • a hatáskörök deregulációjának indokoltsága az évek óta nem, vagy csak formálisan gyakorolt hatáskörök esetében: (pl. megváltozott munkaképességűek rehabilitációja, lobogózással, kárpótlással kapcsolatos hatáskörök.)

11. Államigazgatási feladatok • Érdemi empirikus tapasztalatok és kutatási eredmények nem állnak rendelkezésre. • Feltételezhető, hogy bizonyos államigazgatási feladatok ellátásának optimális területi léptéke lehet a kistérségi szint.

12. Területfejlesztési feladatok • A területfejlesztés mind a többcélú társulásoknak, mind pedig a kistérségi fejlesztési tanácsoknak feladata (lenne). • Milyen fejlesztési források állnak a kistérségi szint rendelkezésére? • 1. Hazai decentralizált források: döntés regionális szinten, bizonyos esetekben (TEKI, CÉDE) döntés- előkészítés lehetséges kistérségi szinten.

13. Területfejlesztési feladatok • 2. Közösségi források: ÚMFT esetén döntés központi szinten, döntés előkészítés – ROP-ok esetén – regionális szinten. • ÚMVP III-IV. tengelye esetén a döntés és a forrásallokáció területi szintje a kistérségi léptéket csaknem minden esetben meghaladja (általában két kistérség egy akciócsoport). • A kistérségi szint számára önálló forrás nem biztosított, a programok nem a kistérségi léptékű projekteket támogatják.

14. Következtetések • A kistérségi szint számára meghatározott feladatok ellátása alapvetően nem ebben a területi léptékben történik. • A településüzemeltetési feladatok racionalizálása jogos igény. • Cél-e Európa egyik legintegráltabb önkormányzati rendszerét létrehozni?

15. Az önkormányzati jogállás kérdései • Ha változik a feladat, a feladatellátás léptéke, a társadalmi igények, stb. akkor ez miként hat az önkormányzati jogállás szabályozására? • Az egyes modellek bemutatása és értékelése az alábbi szempontok szerint történik: • a feladatellátás és annak területi szintje, • a polgármesterek, képviselők jogállásának, díjazásának kérdése, • a polgármesteri hivatal működtetése.

16. Változatlan jogi szabályozás és jogállás • A feladatellátásra vonatkozó jelenlegi szabályozás alapján (önálló, társulás, bármilyen egyéb jogszabálynak megfelelő mód) nem lehet meghatározni és nem lehet következtetni az önkormányzati méretre, a leendő önkormányzati struktúrára. • A jelenlegi szabályozás alapján a pénzügyi „ösztönző” rendszer sem hat feltétlenül a testület racionalizálásának irányába. • A hivatal működése szempontjából a körjegyzőségi támogatás szükséges, de nem elégséges szabályozás. (A szervezetalakítási jog a jelenlegi szabályozás alapján továbbra is önkormányzati alapjog.)

17. Csökkentett számú önkormányzat nagyobb területi lépték és lélekszám mellett • Tényleges feladatellátás léptékéhez igazítani az önkormányzati struktúrát (több település, egy önkormányzat). • Előnye: kevesebb képviselő és polgármester; • Hátránya: tagtelepülések elsorvadása, csökken, megszűnik a helyi társadalom szervezése. • Hivatal: szakmai, pénzügyi szempontból is egyértelműen előnyösebb a több település, nagyobb területi lépték (500 fő alatti települések többsége így is körjegyzőségben működik). • Miért kényelmes a mindenkori kormányzat számára a szétaprózott, széles feladatkörű önkormányzati rendszer?

18. Új, szűkített feladatkörű (változatlan jogállású) önkormányzati rendszer • Differenciált hatáskör telepítés a kötelező feladatok esetén is. • A finanszírozás a tényleges feladatellátót segíti, megszűnik a kistérségi transzfer. • A polgármesteri képviselői létszám és díjazás maximalizálható, arányosítható költségvetési kötelezettségvállalással. • Önálló hivatal fenntartása lakosságszámhoz köthető. • Egyetlen változtatási igény sem nélkülözheti az Ötv. módosítását. A valódi változásokhoz a pénzügyi „ösztönző” rendszer nem elegendő.

19. A feladat-és hatáskör változás lehetséges útjai1. Állami feladatátvállalás • Számos országban bizonyos közszolgáltatások ellátása az állam feladatkörébe tartozik (pl.: bölcsőde, óvoda, felső tagozatos oktatás); • Egyértelmű előnyt az intézménnyel nem rendelkező (kis)települések számára jelentene; (költségektől szabadulás) • Részben előnyös a székhely települések számára (költség csökken, de megszűnik az irányítás „elveszik” az intézmény); • Hátrányos az állam és a lakosság számára, mert a teljes működési forrás nem áll rendelkezésre, csökken, vagy átalakul az intézmény hálózat, politikai feszültség közvetlen a kormányzat ellen irányul;

20. 2. Differenciált hatáskör-telepítés települési szerepvállalással • A jelenlegi feladattelepítés újragondolását feltételezi; • Célpontja azon települések, amelyek jelen pillanatban is a tényleges, vagy potenciális feladatellátók; • Nem igényli sem a települési, sem a kistérségi tárulási rendszert; • Szükséges garanciális elemek: igénybevehetőség biztosítása (intézményválasztási szabadság, iskolabuszok, stb.) • Előnye: stabil feladatkör telepítés, megtakarításokból növelhető normatíva; • Hátránya: a települések között létrejött együttműködések fellazulása, megszűnése, a feladatellátásban közvetlenül nem érintett települések érdekeinek figyelmen kívül hagyása.

21. 3. Differenciált hatáskör-telepítés kistérségi önkormányzat, vagy kötelező társulás mellett • Települések helyett új önkormányzati szint, vagy a társulás a feladatellátás címzettje, a települések helyett; • Az irányítás, működtetés szervezeti kerete a kistérségi szint. (Önkormányzat esetén probléma a tulajdon hiánya.) • Előnye hasonló az előző pontban felsoroltakkal, továbbá a települések közötti koordinációt a kistérségi szervezet végezheti a kistérségi szereplők bevonásával. • Hátránya: az állam terjeszkedésével, új közigazgatási szint kialakításával jár, amely költségnövekedést eredményezhet.

22. 4. A jelenlegi többcélú társulásokra építő, Ötv. feladat- és hatáskör módosítás • Csak a teljes körű társulás esetén alakítható ki; • Az önkéntesség a stabilitást veszélyezteti; • A pénzügyi ösztönző-kényszerítő mechanizmus tartja életben, ennek megszűnése esetén a feladatellátás, a teljes körű tagság bizonytalan; • A kistelepülések szempontjából csak az a megoldás lehet pozitív, ahol a szervezeti keretek érdemi jogosítványokat biztosítanak és nem hárítanak át aránytalan költségterheket.

23. A községeket és kitelepüléseket érintő terület- és településfejlesztési politika aktuális és középtávú problémái • Csökkenő, illetve minimális hazai források, újabban a városokra koncentrálva, • a közösségi források (ÚMFT, ÚMVP) meghatározó szerepe.

24. Az ÚMFT és az ÚMVP közötti le- elhatárolás problémái és következményei • Legprimitívebb: 100 fő/km2 , illetve az 5000, vagy 10 000 fő alatti település mehet az EMVA-ba… • Differenciáltabb: fejlesztési területenként mérlegelnek (pl.: lovasturizmus) • DDOP technikák a vidéki esélyek csökkentésére, vagy a teljes kizárásra: 1. nem jogosult, 2. magas projekt méret (min. 100 millió Ft), csak 1 település pályázhat (hiányzó önerő), 3. a megvalósítás helyének értékelésénél az 2000 fő alatti település 0 pontot kap.

25. Az ÚMFT és az ÚMVP közötti le- elhatárolás problémái és következményei • Az ÚMFT több, mint kétszer annyi forrással rendelkezik, mint az ÚMVP, • ugyanakkor az ÚMVP III-IV. tengelyének intézkedései teljes lakosság 45%-át, és az összes település területének 87%-át érintik. • Az ÚMVP-én belül a III-IV. tengely a teljes összeg legfeljebb 20%-át képezi. • Jelen pillanatban ez 102 milliárd Ft, (elkülönítve 230 milliárd), míg az ÚMFT-ből pl.: a DDOP 197 milliárd Ft, a 2. célterülethez tartozó KMOP 430 milliárd Ft-ot kap.

26. Az ÚMFT és az ÚMVP közötti le- elhatárolás problémái és következményei • Következmény: 1 kistérségi központ város az ÚMFT-ből egyetlen célra 1,2 millárd Ft-ot kapott, a kistérség, valamint még egy kistérség összesen 46 települése 1,1 milliárd Ft-ot az ÚMVP számos céljára, elvileg 7 évre. (Egyetlen célra – pl.: falumegújításra 250 millió Ft áll rendelkezésre 46 település számára. A támogatás mértéke max. 50 millió Ft 5 település felhasználhatná az összes forrást.)

27. Következtetések, lehetőségek • Az ÚMVP vidékfejlesztési forrásai nem képesek a vidék gazdaságát növekedési pályára állítani, a vidéki életminőséget érdemben javítani. • Az ÚMFT források töredékéből részesülhet a vidék. • A vidékfejlesztés részesedését növelni szükséges az ÚMVP-én belül. • Sokkal jelentősebb forrásokat kell biztosítani a vidék számára az ÚMFT-ből, finomítani, változtatni szükséges a lehatárolási szempontokat. • Mindezek hiányában a községek menthetetlenül elsorvadnak, a területi, valamint a falu-város közötti különbségek és ellentétek tovább nőnek és éleződnek.

28. Köszönöm a figyelmet!