1 / 35

Agresszivit ás a családban

Agresszivit ás a családban. Fancsal Zsolt, lelkipásztor Bölön, 2009 február 22. Mi az agresszivitás?. Latin eredetű szó: támadás, katonai lerohanás, erőszak Olyan cselekedet végrehajtása, amely bántalmat okoz valaki másnak. De nem minden

gabe
Télécharger la présentation

Agresszivit ás a családban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Agresszivitás a családban Fancsal Zsolt, lelkipásztor Bölön, 2009 február 22

  2. Mi az agresszivitás? Latin eredetű szó: támadás, katonai lerohanás, erőszak Olyan cselekedet végrehajtása, amely bántalmat okoz valaki másnak. De nem minden bántalmazás agresszió. Szándék kell. Agresszió csak akkor alakul ki, mikor az egyén rájön, hogy ő mások fájdalmának okozója lehet, és így rávehet másokat arra, hogy azt tegyék amit ő akar.

  3. StatisztikaAmerika 1989-ben

  4. Erőszak a magyar családokban

  5. Hogyan alakul ki az agresszív viselkedés? • Frusztrációs elmélet: ha sarokba van szorítva valaki akkor támad, ha nem tud elérni valamit, akkor agresszív lesz. • Tanuláselmélet: lát egy agresszív modellt és azt megtanulja vagy rádöbben, hogy ha erőszak által elér valamit, akkor látja, hogy ennek van hatása, másodjára is erőszakosan viselkedik. • Az agresszió ösztön: a génjeinkbe beleültetett magatartás forma

  6. Mindennapi feszültségek: ezeket nem lehet kikerülni (pl. kisebb-nagyobb sérelmek villamoson, buszon, üzletben, sorban állásnál gyakoriak) része az életünknek. Befészkel a szívünkbe, agyunkba, zsigereinkbe. • Ezt a feszültséget valahogy le kell vezetni, ha nem vezetem le, akkor felgyűl és mind a gőzkazán robban. „Ismeretes a nem beszélő lány vagy ifjú típusa, aki pl. szerelmi csalódástól feszülten hallgat, majd látszólag "ok nélkül", a csendet hirtelen megtörve indulatosan, gorombán válaszol: "Hagyjatok békén!"

  7. Az agresszivitás formái Verbális (szóbeli) bántalmazásról akkor beszélünk, ha valakit hosszabb ideig csúfolnak, viccnek álcázva leszólnak, elveszik az önbizalmát, mert nem ismerik el a teljesítményét, sértő neveken szólítanak, megalázó helyzetekbe hoznak. A verbális erőszak a másik természetét, képességeit támadja. Lehet nyílt és rejtett. A bántalmazó tudatában van annak, hogy rossz érzéseket okoz a másiknak.

  8. Negatív jelzők: - "falhoz kenlek", "szétlapítalak", "agyoncsaplak" a megsemmisítés irányába mutat (megsemmisítem a másikat, letiporom, hogy ne legyen utamban) - "marha", "ez egy senki", "senkiházi", "nagy nulla" a sértegetés, a támadó szavak a másik önértékelését csökkenti. Hangerő: hangosabb megnyílvánulás az ordításig fajulhat

  9. A hangszín: érces, pattogó, fitymáló. Nemek szerint is változhat, mélyülhet, magasodhat, nőknél pl. magasabbá válhat, sipító, sikoltozó jellegű lehet. • A beszédtempó és ritmus: is elárulhatja a mögötte álló indulatokat. A hadarónál rendszerint több tényező áll a háttérben- attól tart, hogy nem hallgatják meg -, másfelől az ezzel kapcsolatos indulat is befolyásolja. • Trágár szavak,káromkodás. Amíg régebben a trágár kifejezésekkel főként a kevésbé művelt, alacsonyabb néprétegnél találkoztunk, addig sajnálatos módon ezek használata hétköznapivá vált. A régen tiltott szavak szinte "kötelezővé" váltak, annyira gyakran és gátlástalanul veszik a szájukra.

  10. Konkrét példák a verbális bántalmazásra • A kirekesztés,elmarad az érintett bevonása a közös tevékenységbe, és nincs reagálás az ő megnyílvánulásaira, tetteire. Hűvös közöny, lenéző arcjáték kíséri. • Sértő néven való megszólítás, csúfolódás. A sértő becenevek és gúnynevek legtöbbször valamilyen testi jellemzőre, negatív tulajdonságra vagy hiányosságra utalnak. Olykor sérthetik a másik méltóságát. • Leszólás, amikor leértékelik a másik érzéseit, élményeit, teljesítményét. • Viccnek álcázott bántalmazás, amikor valaki durván, esetleg szellemesen, de mindig lekicsinylő megjegyzést tesz a másikra, s ezzel elbizonytalanítja, megalázza őt. • A fenyegetés. Olyan történéssel riogat, amely a másiknak lelki vagy testi fájdalmat, veszteséget, rossz érzést okoz. • Az állandó kritizálás. Minden helyzetben hibáztatja valamiért a másikat.

  11. Fizikai bántalmazás Fizikai bántalmazásról akkor van szó, amikor valakit fájdalommal járó testi sérelem ér, megütik, megrúgják, tépik a haját, vagy megitatnak vele több liter vizet, csikket nyomnak el a tenyerében, nem adnak neki enni, szexuálisan bántalmazzák,stb.

  12. Érzelmi bántalmazás Az érzelmi bántalmazás természetesen a fizikai és a szóbeli bántalmazást is magában foglalja, de a személyiséget leginkább károsító formája, a személyességet teljesen megvonó magatartás (kirekesztés), a teljes közöny a másik felé, akin keresztülnéznek, akinek a „létére” nem reagálnak, akihez nem szólnak, és egyáltalán nem vonják be a hétköznapi társas helyzetekbe, vagy olyan dolgokra kényszerítik, amelyek megalázóak, rossz érzésekkel járnak.

  13. Az agresszív gyerek A gyerek egy modellt követ: • szülő, pedagógus, környezet – kísérlet – óvoda (imprinting) • filmek – erőszak, ahol a kárt okozó nincs megbüntetve (nem így a mesékben) – annyira megszokja, hogy közömbössé válik a másik ember – kísérlet (Attila, hún király)

  14. Megoldás • Csökkentsük az agresszív filmek nézését, ahol a rossz cselekedetnek nincs következmény • Gyarapítsuk a következmény-felelősséggel végződő tapasztalatokat • Szabályok állítása: szabály + szeretet magyarázat (értelem) + ölelő kar (érzelem)

  15. Az agresszív feleség • A nők sem angyalok • A bántalmazás módszerei - Párját mások előtt szidalmazza, megfélemlíti, fenyegeti. Felügyeli a programjait, megakadályozza, hogy férje egyedül töltse a szabadidejét, hogy találkozzon barátaival, rokonaival. - A nő öngyilkossággal és a gyermek bántalmazásával fenyegetőzik, ha a férfi el akarná hagyni. Verést provokál (Még megütni sem mersz, te gyáva alak…) A nő áldozatként viselkedik, segítségért kiált, megtépi a ruháját, megsebzi magát. Bűntudatot és szégyenérzetet ébreszt mindenért. • A gyerekeket használja fel a férfi ellen. A gyerekek előtt becsmérli, a gyerekektől elidegeníti. Ugyanakkor a gyerekeket elhanyagolja, velük zsarol, fenyegetőzik. • Kontrollt gyakorol a szexualitás, a pénzügyek felett. A férfi pénzét sajátjaként kezeli, de a saját keresetéből kizárja.

  16. Következmények GYOMORFÁJÁS, MAGAS VÉRNYOMÁS, SZÉGYENÉRZET, PÁNIKROHAM, HALÁLVÁGY, ÖNGYILKOSSÁGI GONDOLATOK

  17. A férfi gyakran türelmes agresszív feleségével szemben • Nem üt vissza, mert vagy érzékeny lélek, vagy mert tudja a nő a gyengébb nem (bár a tettlegességig fajult esetekben kérdéses) • Tisztában vannak vele, hogy a nővel szemben a hatóság aligha védi meg őket. Bántalmazás esetén  a rendőrség a nőnek hisz, és a férfit tartóztatják le. • Nincs hely, ahonnan  segítséget kérhetne. • Mindenütt kinevetik, férfiatlannak tartják. • A társadalom elítéli. • Inkább tűr.  

  18. Az agresszív férj • a férj mindenáron bizonyítani akarja feleségével szembeni hatalmát • a bántalmazó férj, feleségét saját tulajdonának tekinti, az asszony függetlenségének legapróbb jele is fokozhatja a férj agresszivítását Módszerek Korántsem csak a pofonokra, ütésekre kell gondolni a bántalmazás szó kapcsán. A tettlegességen kívül, vagy mellett, az ilyen társak mindent elkövetnek annak érdekében, hogy megalázzák és elszigeteljék párjukat, s a feleslegesség, az értéktelenség, az önállótlanság érzését keltsék bennük. S ez bizony az esetek többségében eredménnyel jár, sok ilyen asszony teljesen elveszti önbizalmát, önértékelése a nullával lesz egyenlő.

  19. A bántalmazott nők a verések, a korlátozások, az állandó fenyegetések és a megfélemlítettség miatt gyakran válnak férjüktől függővé, önálló életre, döntésekre képtelenné. Ez a tehetetlenség érzés az oka annak, hogy nem akarnak, hosszú idő után már nem is tudnak változtatni helyzetükön. A férfi terror alatt élő nők nagy része saját magát okolja a bántalmazásért, és elfogadja házastársának azt a magyarázatát, hogy ő, mármint az asszony, provokálta ki az agressziót a férfiból, helytelen viselkedésével.

  20. Az a férfi, aki veri, alázza feleségét, úgy nőtt fel, hogy szülei kapcsolatában is ezt a mintát látta. Az áldozatok is általában olyan családokban nőttek fel, ahol az édesanya is gyakran szenvedte el férje ütlegeit. A TETTLEGESSÉG A FÉRFI GYENGESÉGÉRE UTAL. EGY NŐT MILY KÖNNYŰ MEGVERNI, BÁNTALMAZNI.

  21. Gyermek veszélyeztetettségének formái • Elhanyagolás • Bántalmazás

  22. Elhanyagolás Minden olyan mulasztás, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza értelmi és érzelmi fejlődését, elhanyagolásnak nevezzük. Érzelmi elhanyagolás: a szeretetkapcsolat hiánya. A gyermek érzelmi kötődésének elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolás: az alapvető fizikai szükségletek, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának elhanyagolása. Oktatási- nevelési elhanyagolás: az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása vagy a javasolt speciális képzési, fejlesztési szolgálatok igénybevételének elmulasztása.  

  23. Bántalmazás Gyermekbántalmazás (abúzus): ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - noha tud róla, vagy szemtanúja - nem akadályozza meg, illetve nem jelenti.

  24. Érzelmi bántalmazás: A gyermekekben az értéktelenség, a szeretetlenség, a nem kívántság és a hasznavehetetlenség érzésének keltése. Az életkornak, nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben. Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem- és fültanúja más (gyakran az édesanyja) bántalmazásának. • Fizikai bántalmazás: jelenthet ütést, rúgást, lekötözést, bezárást, rángatást, rázást, el- vagy ledobást, gondatlan leejtést, mérgezést, megégetést vagy leforrázást, vízbe fojtást, fojtogatást, és a gyermeknek más módon történő fizikai sérülés okozását.

  25. Mit kezdjek az agresszivitással, legyek bár gyerek, anya, feleség, apa vagy férj? • ELŐZD MEG: hiszen a belőled kiinduló agresszivitás az mindig valaminek a következménye • Magyar nyelv: kifújni magunkat, kiadni magunkból, megkönnyebbülni, kimondani, letenni a szívünkről a terhet, "kiordította magát", "kiveszekedték magukat" . KI, KI ÉS KI DE NE MÁSRA!

  26. - ENGEDD KI A BESZÉD SZELEPÉN A BENNED REJLŐ FESZÜLTSÉGET- BESZÉLD MEG A BENNED AGRESSZIVITÁST KIVÁLTÓ SZEMÉLLYEL, A SÉRELMEDET- ITT ÉS MOST BESZÉLD MEG, NE VÁRD MEG AMIG ROBBAN A GŐZKAZÁN- LÉGZÉSKONTROLL- VEZESD LE DÜHÖDET, AGRESSZIÓDAT EGY TÁRGYON

  27. A családon belüli agresszivitás nem magánügy!Vigyázzunk magunkra, hogy a feszültségek ne mérgezzenek meg bennünket.Vigyázzunk másokra, hogy a szelepet ne másra engedjük ki, másoknak ártva.

  28. „Vannak sebek, melyeket nem lehet kötszerrel bekötözni.”

  29. A test meggyógyul, de vajon a lélekkel mi lesz?

  30. Egy „gyenge” férfi áldozata

  31. Gyenge férfi az, akinek felesége csak egy árnyék.

  32. Nem minden férfi üt vissza. Te ezt ne használd ki.

  33. Lelki terror, lelki számkivetettség, megalázás.A család nem ismeri ezt a fogalmat.

  34. Köszönöm a figyelmet!

More Related