Jogtudomány

1. Jogtudomány ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 1. Előadás vázlata

2. Tudás és tudomány Tudás fajtái • Elméleti – ismeretek összessége (Mi az?) • Gyakorlati – cselekvés képessége (Hogyan?) • Mesterségbeli tudás (Az elméleti tudás alkalmazása gyakorlati célokra – instrumentális) • Erkölcsi tudás (A helyes célok kiválasztásának képessége) A cselekvésre vonatkozó tudás speciálisa: • Nem dedukálható objektív ismeretekből (jövőre vonatkozó döntés) • Nem ellenőrizhető (mi lett volna, ha? kérdésre nincs objektív válasz – Kundera) Hétköznapi tudás és tudományos ismeret különbsége • Tudás foka: bizonyos – valószínű • Tudás neme: objektív - szubjektív

3. Tudás és tudomány A hétköznapi tudás és a tudomány tudás között nincs sem a tudás foka, sem a neme között szükségszerű különbség, amiben mégis eltér a kettő, hogy a tudományos tudás • Ellenőrzött (mérés, kísérlet, stb.) • Standard módszerei vannak (probléma azonosítás, elemzés, megoldás - metodológia) • Az ismeretek rendszert alkotnak • Feszes fogalmi háttérrel rendelkezik • Relatív előrejelző képessége van Mitől válik egy tudományos állítás igazzá? • megfelelés (ha a valóság rendelkezésünkre állna, de nem) • koherencia • pragmatikus válasz • konszenzus (paradigma)

4. Tudomány Paradigma (Kuhn) Mi a paradigma? – Azon előföltevések összessége, melyek mellett egy tudomány egy kijelentést tudományosnak fogad el. (arisztotelészi, newtoni, einsteini fizika). Egy tudományterület megvilágító erejű, az ismereteket egységes rendszerben taglaló gondolati rendszere. Ismertető jegyei: • Leírja és előírja az adott tudomány művelésének módját (hipotéziseit és metodológiáját) • Tudományon kívüli tényezőkre is utal (tudós közösségek szerveződés módja) • A megismerést is meghatározza (azáltal, hogy meghatározza, mi a a tudományos vagy tudományosan vizsgálható probléma)

5. Természettudomány és társadalomtudomány Természettudományok és társadalomtudományok alapvető különbségei • Természettudomány kumulatív, a társadalomtudomány nem • Más a tárgya • Más az előrejelző képessége • Kérdés ugyanaz (miért?), de a válasz iránya részben más: ok-cél (mert az ember értelemmel bír) Mi ez utóbbinak a következménye? Weber-megértő szociológia: a cselekvésnek jelentése van, aminek feltárása annak a szabálynak az azonosítását feltételezi, amelynek alkalmazásával a cselekvés végbement. Wittgenstein: életforma - a szabályok és a cselekvések életformába ágyazódnak, így az életforma ismerete nélkül külső megfigyelők azokat nem érthetik meg

6. Jogtudomány A jogtudomány mint tudomány sajátosságai • Társadalomtudomány – mert ember s az emberi tudattartalom is a tárgya (római jog matematizálni szerette volna, de ez a d) pont miatt nem lehet) • Mesterséges tudás (józan ész nem elegendő, mesterséges szabályok intézményes alkalmazása, ahol maga az alkalmazás is intézményes szabályok alapján megy végbe) • Jogászi racionalitás testesül meg benne : formális – ami mérce a jogi megfelelés, és nem az igazságosság – tökéletlen igazságosság (szakmai képességet igényel a materiális igazságosságtól való elvonatkoztatás) • Esetlegesség okai: ténykérdés, jogkérdés, nyelv mint közvetitő közeg bizonytalansága • Gyakorlati tudomány: Tárgya a cselekvés és a mit tegyek? kérdésre ad választ (gyakorlati tudományok: erkölcs - helyes, politika - célszerű, gazdaságtan - hasznos, jog - jogszerű) • Leíró tudomány, amely helyet hagy normatív (értékelő) állításoknak is egy szűk térben (de lege lata és ferenda javaslatok, jogpolitika, kritikai jogelmélet)

7. Jogtudomány Milyen minőségű tudás a jogászi/jogi tudás? • Elméleti – lényegében a jogszabályok ismeretét jelenti • Mesterségbeli – a jogszabályok és egyéb jogi jellegű ismeretek hatékony felhasználásának képessége • Erkölcsi – milyen célokra használható a jog, mikor kell méltányosságot gyakorolni, mikor indokolt a polgári engedetlenség, stb

8. Jogtudomány Egyes jogtudományok Tételes jogtudományok – jogi oktatás és joggyakorlat • (történeti, összehasonlító, szociológiai, jogdogmatikai, kritikai módszer) • Társtudományok • Jogtörténet • Jogszociológia • Jogpolitika • Kriminológia Segédtudomány: amire a tételes és társtudományok alkalmanként támaszkodnak • Gazdaságtan • Statisztika • Demográfia • Igazságügyi szakértők, stb. Elméleti jogtudományok • Jogfilozófia – szakfilozófia – jogi ontológia, episztemológia és metodológia • Jogelmélet: jog fogalma és normativitása