KORA KÖZÉPKOR (V.-X. század)

1. Tk 2- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 2 Tk (W) -Walter Mária Történelem 10. évfolyam Tk (Sz, Sz) – Száray Miklós, Szász Erzsébet Történelem II. Tk. (Sz-Fk)- Száray Miklós Forrásközpontú történelem Tr-G Szabó István: Tréning KORA KÖZÉPKOR(V.-X. század)

2. TÁRSADALOM GAZDASÁG KORA KÖZÉPKOR 476 (V.-X.század) POLITIKA ÁLLAMFEJLŐDÉS KULTÚRA Új bárói réteg Honor A Vis Tartományúr

3. 476 Germán királyságok BIZÁNCI BIRODALOM Árutermelés, pénzgazdálkodás önellátás Frank Birodalom Klodvig Konstantinápoly Justinianusz 732 Martell Károly Hűbérbirtok (feudum) Tk 1 (Sz)-175.old Hűbériség pápa Hűbéri lánc Nagy Szent Gergely (560-604) Kis Pippin Egyházi Állam bencés szerzetes Nagy Károly 800 iszlám Mohamed Korán Aachen Mekka 622 kalifa Bagdad 843 962 Tk 1 (Sz)-180.old Kordova

4. 476 Nyugatrómai Birodalom bukása Germán királyságok alakultak ki Az ókori Róma urbánus társadalma összeomlott helyi szintre szorult vissza Termelés G A Z D A S Á G Kereskedelem beszűkült vagy megszűnt Önellátó nagybirtokok halmazára esett szét T Á R S A D A L O M Gazdasági funkcióik mellett, igazgatási, bíráskodási, védelmi szerepük is volt. A hatalom alapja a földbirtok az új előkellők a római nagybirtokosokból és a letelepedés során az elfoglalt földekből nagyobb arányban részesedő germán törzsfőkből, illetve azok fegyveres kíséretének tagjaiból alakult ki.

5. KÖZÉPKORI SZAKRÁLIS KIRÁLYSÁG Germán királyságok Tk 2 (H, M, M, T)-289.old: : A világi és az egyházi hatalom összefonódását jelezte a megváltozott koronázási szertartás. A 7. századtól kezdve a királyt (az ibériai-félszigeten) a toledói érsek nemcsak megkoronázta, hanem szentelt olajjal „felkente” –olajat a fejére csorgatva- azaz jelképesen átadta neki az isteni kegyelmet. A király ettől kezdveuralkodó és egyszersmind „minister dei”, tehát Isten szolgája is. A középkori királykép legfontosabb elemei valójában már Szent Ágoston (Aurelius Augustinus 430+), a kiváló későrómai egyházatya De civitate Dei (Isten városáról) című munkájában megfogalmazódott, … boldognak mondjuk az uralkodókat akkor, ha igazságosan uralkodnak, ha tisztelőiknek magasztaló beszédére és magasztalóik nagyon alázatos hízelgésére nem fuvalkodnak fel, sőt eszükbe veszik azt, hogy ők is csak emberek. Boldogok, ha hatalmukat leginkább Isten tiszteletének a terjesztésére és Isten fenségének a szolgálatára fordítják. Boldogok, ha Isten félik , szeretik és tisztelik…. Boldogok, ha lassabban állnak bosszút, és gyorsabban megbocsátanak. Boldogok, ha a büntetést az állam kormányzása és védelme szempontjából és nem az ellenséges gyűlölet kielégítésére alkalmazzák…. Boldogok, ha azt, amit többnyire szigorúan kénytelenek voltak elhatározni, könyörületes segítséggel és jótékonysággal helyrehozzák. Az uralkodó jelzői között egyre gyakrabban jelent meg a „Pius-Kegyes”, „Justus-Igazságos” és a „Victor-Győzelmes”, ami a középkori királykép kialakulásának jele Szent Ágoston (Aurelius Augustinus) Az uralkodó személye tehát szent lett, hisz hatalmát Istentől nyerte.

6. FRANK BIRODALOM megerősödése Tk.(Sz-9)-128.old A törzsfők legyőzésével és a kereszténység felvételével alapította meg a frank államot Klodvig Az egyház támogatása révén írástudókat és egy erős szervezetet tudhatott maga mögött, valamint hatalmának isteni igazolását. megkeresztelése Poitiers 732 Martell Károly majordomus Megállította az arabok előretörését Kis Pippin Egyházi Állam pápának nyújtott segítséget a longobárdok ellen, cserébe megkapja a trónt Tk1 (Sz)161.old

7. Tk 1 (Sz)-170.old önellátás Az uralkodó nem tud fenntartani fizetett hadsereget vagy hivatalszervezetet, a különböző szolgálatok teljesítéséért földet adományozott ez a Hűbérbirtok (feudum) Az adományozott birtok az egy páncélos vitéz eltartására elegendő birtokig osztódott Hűbérúr Hűbéres adomámányozó megadományozott Kölcsönös fogadalmat tettek a hűségre és a és kötelességeik teljesítésére A társadalom uralkodó rétegeihez tartozók között kialakult a hűbéri kapcsolatok rendszere, Hűbériség Hűbéri lánc a hűbéri lánc alapján szerveződött társadalmi és politikai-hatalmi rendszer

8. FRANK BIRODALOM Nagy Károly Nagy Károly kézjegye Hódításaival a nyugati keresztény Európa nagy részét egyesítette Kormányzása mintául szolgált a későbbi európai uralkodók számára 800 Rómában -a pápa császárrá koronázta Aachen a birodalom központja kancelláriát Az írásbeli teendők ellátására létrehozta Tk (Sz)161.old

9. Tk 2 (HMMT)-308. old „Karoling reneszánsz” • Róma bukása után Európa kulturális fejlődése nagymértékben elmaradt Bizánc és az arab világ mögött.A 9. század fordulóján a Frank Birodalom hódításai lezárultak. A császárság megteremtésével fokozódott az antik világ iránti érdeklődés, ami nem utolsósorban Nagy Károly személyes ambícióinak következménye volt. Károly minden eszközzel szerette volna új birodalma fényét növelni és ez megnövelte az antik örökség felújítását. Ebben igen nagy segítséget nyújtott az Írországból és Angliából elinduló térítő mozgalom, emellett Róma és Bizánc hagyományai. Nagy Károly Aachenben gyűjtötte össze kora legkiválóbb tudósait és művészeit. Tisztában volt vele, hogy a kultúra terjesztéséhez nélkülözhetetlen az írásbeliség. Ehhez azonban írni-olvasni tudókra van szükség, akiknek képzését meg kell oldani. A császár elsőként oktatási reformot léptetett életbe. • Az oktatás központja a középkorban a kolostorok voltak, ezért Károly igyekezett számukat gyarapítani, uralkodása alatt közel kétszázat alapított. A Yorkból érkezett tudós szerzetes, Alkuin hatására a jelesebb iskolákban bevezették a hét szabad művészet – septem artes liberales- oktatását. Két fő csoport létezett. Az első az „alsó fokozat”, a trivium volt, melybe három tárgy tartozott: a gramatika (a latin nyelv szabályainak elsajátítása), a retorika ( a kifejezés művészete) és a dialaelktika (az érvelés és a vitatkozás) tudománya Nagy Károly kis lovasszobra (VIII. sz.; Aachen, palotakápolna A Karoling-kori művészet http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/9het/muvtori/muvtori9.html

10. Keresztény egyház Tk. (Sz-9)-136.ol

12. A keresztény egyház a korai középkorban Egyház szervezete Tk. (M)-137. old: még a keresztényé vált Római Birodalomban alkult ki a 4-5. században . Róma Pátriárkája, a római pápa nagyobb tekintélyt és hatalmat igényelt a többi egyházi vezetőnél, mivel Jézusnak a Máté evangéliumában megőrzött szavait úgy magyarázták, hogy Péter és utódai az isteni akarat közvetítői, Krisztus helytartói a földön. Római pápa Konstantinápoly- ból A császár a 6.század második felétől egyre nehezebben tudta érvényesíteni hatalmát Itáliában. Nagy Szent Gergely pápa egységesítette a birtokok igazgatását, megnövelte bevételeit, háborúzott és békét kötött a longobárdokkal, s mindezt a távol lévő császár belegyezése nélkül.

13. Nagy Szent Gergely (560-604) Tk (Sz-Fk)- Nagy Szent Gergely pápa a pápaság és római katolikus egyház tekintélyének megalapozója. Gazdag római nemesi család gyermeke volt, aki szerzetesnek állt. Pápaként erőteljesen támaszkodott szerzetességre különösen Nyugat-Európában végzett térítő munkában, amelynek sikere növelte a pápa tekintélyét. Az új államok megkeresztelkedett uralkodói szívesen fogadták a szerzeteseket. Munkájuk révén a 10. század végére Európa kereszténnyé vált. A bizánci császárral szemben Nagy Szent Gergely építette ki a pápai hivatal szervezetet megreformálta a szertartásrendet, szorgalmazta az egyházi énekek összegyűjtését. A hagyomány szerint maga is írt ilyen egyszólamú énekeket, amelyeket róla neveztek el gregorián

14. SZERZETESSÉG Tk. (M).137/138.old: A szerzetesi mozgalom előzménye Egyiptomban jellemző remeteség volt. A szerzetesi közösségek a 4. századtól jöttek létre a Keletrómai Birodalomban, Matthias Grünewald: Remete Szent Antal és Pál Az ortodox, kopt és szír egyházak által is tisztelt szentek. Pál Egyiptomban a világtól elvonult aszketikus életetet élt. Pálmalevélből font ruhában ábrázolják. A magyar alapítású pálos rend is ősatyjának tekinti. Őket Nagy Szent Vazulról Bazilitáknak nevezik Remete Szent Pál képe a magyar szent koronán http://www.koh7.hu/5_irasok/101220_palos/palos_02remete.html Nyugaton a szerzetesség keleti mintára terjedt el. 529 körül Monte Cassinóban Szent Benedek megalapította a bencés rendet. A regula, a szerzetesi élet zabályzata Krisztus példájának követését írta elő: engedelmességet, a szegénységet és a tisztaságot. Ezért üdvözülést, túlvilági boldogságot ígért jutalmul. A szerzetesek imával és munkával töltötték idejüket. Jelszavuk: „Imádkozz és dolgozz!”. Fizikai és szellemi munkát egyaránt végeztek. A kolostorokban élő szerzetesek megőrizték az ókor szellmi és anyagi műveltségét, és megteremtették a középkori kultúra alapjait

15. A Pápai Állam létrejötte Tk (M)-137.old: A Keletrómai Császárság az arab támadások miatt a 7. században tovább gyengült ezért a frank uralkodóval kötött szövetséget. 756-ban Kis Pippin által adományozott észak-itáliai és Róma környéki területekből jött létre az Egyházi (Pápai) Állam Nagy Károly frank császár, majd Nagy Ottó német-római császár is megerősítette az adományokat. A pápák Bizánc helyett a nyugat-európai uralkodók oltalma alá helyezkedtek, így nagyobb függetlenséget élvezhettek. Tk (Sz, FK)-178.old

16. Tk (M)-138.old: Az arabok elszakították a keleti egyházközpontokat, így a két”Róma” versengett egymással az egyházon belüli befolyásért. Fokozatosan különbségek alakultak ki, ezek azonban az alapvető hittételeket nem érintették. Egyformán elismerték Krisztus Isten voltát, isteni és emberi természetét. , Mária istenanyaként tiszteletét, a Szentháromság egységét. Eltérések inkább az egyház és világi hatalom viszonyában szertartások rendjében voltak.

18. BIZÁNCI BIRODALOM Míg Nyugat-Európa visszaesett a gazdaság, addig a Keletrómai Birodalom és a Közel-Kelet megőrizte az ókori fejlettségi szintet. Így a VI.-X . század között ismét e térség a világ művészeti és tudományos központja. Virágzását elsősorban a területet érintő, és továbbra is élénk távolsági kereskedelemnek köszönhette. A kereskedelem tovább éltette a nagyvárosokat és pénzgazdálkodást. Megkísérelte az egységes Római Birodalom feltámasztását (időlegesen sikerült) Az utolsó latin nyelven kormányzó császár (halála után a birodalomban a görög vált a hivatalos nyelvvé.) Justinianusz A tehetséges császár elkészítette a római jog gyűjteményes összefoglalását (Corpus Juris Civilis) A hanyatló birodalom kivédte a Közel-Kelet másik nagy birodalmának a Perzsa Birodalom támadását , majd a nomád avarok benyomulását, megállították az arabok rohamát. Az évezred végére ismét megerősödött. Tk 1 (Sz)-175.old

19. Tk 162

20. Iszlám

22. Az iszlám vallás kialakulás és főbbtanításai. Az iszlámot az egyistenhívő zsidó és keresztény, valamint a pogány arab hitvilágból alakította ki Az iszlám gondolatvilága a szent könyvében , került kifejtésre A Korán alapján a hívő moszlimnak öt alapvető parancsot kell betartania. • -Allahban , az egyetlen istenben, s prófétájában, Mohamedben való hit • - Mekka, szent város irányában végzett napi ötszöri ima. • -Kötelező alamizsna osztás szegényeknek • -A Ramadam havi böjt betartása, mikor napkeltétől napnyugtáig tilos enni és inni • -Minden igazhitű életében legalább egyszer zarándokoljon el a szet városba, Mekkába. A moszlim ember és istene közel állt egymáshoz, de nem alakult ki bonyolult hittan, se erős hierarchiájú egyház. Az iszlám egyesítette az arab törzsek erejét, s lehetővé vált, hogy a Közel-keleten kialakult hatalmi űrt az arabok töltsék ki. állt az arab állam élén a korlátlan hatalmú, aki a szolgálati birtokokkal rendelkező katonai arisztokráciára támaszkodott. Az iszlám magába olvasztva a Közel-Kelet kultúráját, az antik műveltség egyik közvetítőjévé vált. Mohamed Korán Kalifa Birodalmak és fénykorok 17. rész Az Iszlám kezdetei 1/3 http://www.youtube.com/watch?v=YAW1cN3uU68

23. Mohamed, béke és áldás legyen vele" Mohamed Folyamatosan, részletekben kapta meg a kinyilatkoztatást Gábriel arkangyal közvetítésével Szóban közölte a kinyilatkoztatásokat tanítványaival Korán arab nyelven jutott el Mohamedhez, s mind tartalma, mind szavai szentnek számítanak A muszlimok szerte a világon máig is arabul recitálják a Korán szúráit, még ha nem értik is egyébként az arab nyelvet

24. Az arab terjeszkedés Tk (Sz, Fk)-199

25. Az abbászida bagdadi kalifátus kiterjedése 850 körül, legnagyobb kiterjedése idején A bagdadi kalifátus virágkorát az Ezeregyéjszaka meséiből ismert Harún ar-Rasid (785-809) kalifa idején élte. A birodalom fényes külsőségei jórészt perzsa szokásokat tükröztek.

26. Ezt a mecsetet Harun ar-Rasid kalifa epittette Ali feltetelezett sirja fole. A hivo szamara itt nyugszik Ali ibn Abu Talib, de vannak nezetek, mely szerint peldaul az afganisztani Nazar as-Sharif-ban. Bagdad

27. Cordóvai mecset

28. 476 önellátás BIZÁNCI BIRODALOM Hűbérbirtok (feudum) Hűbéri lánc Hűbériség Justinianusz Tk 1 (Sz)-170/171.old Tk 1 (Sz)-175.old VALLÁS Tk1 (Sz)161.old pápa Nagy Szent Gergely (560-604) Klodvig 732 Martell Károly bencés szerzetes Egyházi Állam Kis Pippin Mohamed iszlám Korán 800 Nagy Károly Mekka 622 Aachen kalifa Bagdad 843 962 Kordova Tk 1 (Sz)-180.old