Download
1 / 16
160 likes | 359 Vues
Energetika és Társadalom Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium energiapolitikai kurzus. Dr. Járosi Márton: ENERGIAPOLITIKA 2007. november 13. Az energia szerepe a modern társadalmakban. Alapfeltétel : termelés (gazdaság), szolgáltatások
E N D
Energetika és TársadalomSzent Ignác Jezsuita Szakkollégium energiapolitikai kurzus Dr. Járosi Márton: ENERGIAPOLITIKA 2007. november 13.
Az energia szerepe a modern társadalmakban Alapfeltétel: • termelés (gazdaság), • szolgáltatások Létfeltétel (vezetékes lakossági energiaszolgáltatások): • villany, • gáz, • távhő
Vezetékes energiaszolgáltatások • A termelés (előállítás), a szállítás és a felhasználás (fogyasztás) funkcionális elkülönülése. • A városiasodás, a fogyasztás koncentrálódása. • A „szigetüzemeket” összekapcsolják: centralizált energia rendszerek (közös tartaléktartás, a változó igényekhez való alkalmazkodás).
Vezetékes energiaszolgáltatások Következmények: • természetes monopólium, • függőség a szolgáltatótól. Tulajdonviszonyok: • magántulajdon, • városi közösségi tulajdon.
Köz-, közösségi érdekű szolgáltatások • Társadalmi jellegű: nagy fogyasztói csoportok minden tagjának szüksége van rá. • Életkörülményeiket alapvetően befolyásolja. • Fogyasztói érdekvédelem: üzemeltetési szabályzatok, ellátás-biztonsági garanciák, árszabályozás. • A szabályzatokat a közösség nevében a „polisz” (városi önkormányzat, tartomány, állam) határozza meg ►„energiapolitika”.
A magyar energiarendszerek kialakulása 1945 után. • Extenzív gazdaságfejlesztés (szocialista iparosítás), energiaigényes ipar. • A szakmai és politikai filozófia egybeesése: centrálisan szervezett állami energiaszolgáltató vállalatok (trösztök). • Világszínvonalat követő technikai megoldások. • Nagy kapacitású szovjet-magyar kőolaj, villamos és földgáz szállító távvezetékek. • Az 1960-as és 1970-es években jelentősen fejlődött a távhőellátás. • Lévaiiskola: népgazdasági szemlélet.
Közösségi érdekű (konzervatív)üzemeltetési filozófia. • Alap a közösségi tulajdon. • A legkisebb fogyasztói költség elvének érvényesülése. • Üzemeltetésben ►gazdaságos terheléselosztás. • Rendszerfejlesztésben ► távlati erőmű építési terv. • Fogyasztói ár ► önköltség típusú, hatósági.
Neoliberalizmus (globalizmus)„szentháromsága” • Privatizáció, • Dereguláció, • Liberalizáció.
A neoliberális gazdaságpolitika energetikára kiható téveszméi(Matolcsy György nyomán) • A piaci vállalkozás mindenek felett. • A piac önszabályozó. • A pénz mindent jól mér. • A magántulajdon jobb, mint a közösségi tulajdon. • A piaci versenyben mindig a jobb győz. • A fejlődésbeli különbségeket a politikának nem kell figyelembe venni.
A liberalizált piaci energiaellátás jellemzői: • Az energia-szolgáltatás is közönséges árú. • Nincs ellátásbiztonság: az ellátás csupán kereslet-kínálat kérdése. • Döntően rövid-távú szempontok érvényesülnek: legnagyobb profit elve. • Önköltség típusú ár helyett magasabb és ingadozó virtuális, tőzsdei ár. • Kapacitáshiányt generál.
A liberalizált energiapiacok jellemzői: • Koncentráció és integráció. • Nemzetközi monopóliumok. • A „közös piac” szereplői nem egyenrangúak. • A piacon az erőfölény érvényesül. • Nagy nyomás az állami szerep sorvasztására.
Energiapolitika Magyarországon • Az energetikai privatizáció és liberalizáció: hivatkozás az EU- csatlakozásra. • A magyar energiapolitika: liberál-globalista. • Az Antall-kormány előkészítette a privatizációt, • a Horn-kormány végrehajtotta, • a Fidesz-kormány előkészítette a liberalizációt, • az MSZP-s kormányok ezt hajtják végre, • … mi pedig „megisszuk a levét”.
Az energiapolitika alapkérdései Globális gazdaság Versenyképesség, profit, tőzsdei ár Növekedés, fogyasztás K G Társadalom G K Megfizethetőség, költség-típusú ár Fenntarthatóság, takarékosság Biztonság Környezet Gazdaságosság Létfeltétel B B Gazdasági tényező
Környezetvédelem Adott történelmi és társadalmi viszonyok között nem lehet az egyénen és a nemzeti közösségen számon kérni a világproblémák megoldását. A tisztességes hozzáállás az, ha az egyén és a nemzet az erőforrásaival arányosan segíti elő a jó irányú változásokat. A nemzeti energiapolitika eszmei alapja: a közösség, a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva alakítjuk ki az egyensúlyt e szempontok között.
Megfizethető, költség típusú ár • A fenn kell tartani a hatósági (állami/önkormányzati)önköltségalapú ármegállapítást. • A piaci verseny veszteseinek is biztosítani kell a minimális szintű közérdekű szolgáltatásokat. • Kedvezményes szolidarítás-elvű szociálisenergia-tarifákat kell bevezetni. • Biztosítani kell a hatékony fogyasztói érdekvédelmiszervezetek létrejöttét és törvényes működési feltételeit.
Ellátásbiztonsági egyenértékűség: időszakosan termelő egységek, pl. szélkerekek esetén a kiegészítő energiaforrás figyelembevétele. Társadalomgazdasági egyenértékűség: környezeti hatások ► az externális (külső) költségek, klimatikus károk ► CO2-kvóták A nemzeti érdekű egyensúly A nemzet energiapolitikai érdeke: Az ellátási változatokat a fogyasztói költségek minimumára kell optimalizálni. Ezután jöhetne a kül- és belpolitika, gazdaságpolitika és jogalkotás, amely kidolgozná azokat az eszközöket, amelyekkel az adott viszonyok között a lehető legnagyobb mértékben érvényesíthetők a nemzeti szakmai érdekek.
