TAMÁSI ÁRON: ÉNEKES MADÁR

1. TAMÁSI ÁRON: ÉNEKES MADÁR

2. FARKASLAKA: ITT VOLT OTTHON TAMÁSI ÁRON

3. A SZÜLŐFÖLDTŐL AMERIKÁIG ÉS VISSZA

4. A tanulás folyamata • Székelyudvarhelyi középiskola:Shakespeare összes,régi iskoladrámák, Petőfi:Tigris és hiéna; • Kolozsvár (kereskedelmi főiskola):gyakran jár színházba; • Kolozsvári pályázatra, de már Amerikában írja Ősvigasztalás c. színművét; • Dicséretben részesül, de nem kap színpadot: túl regionálisnak tartják; IDE JÁRT ISKOLÁBA... MÉG SOK A TANULNIVALÓJA

5. MILYENNEK ÁLMODTA TAMÁSI A SZÍNHÁZAT? Az irodalmi formák közül a”legszigorúbb” és a „legizgatóbb” műfajnak tartotta a színpadi drámát; Eszközeit az egyetemes célok szolgálatába („a nemzet-nevelés tiszteletreméltó helye”) kívánta állítani; A „székelység emberi követe” kívánt lenni a színpadon; Soha nem azt írta, amit vártak tőle (a „havas öröklakása”) helyett maga is megjárja az országot és Amerikát, akárcsak regényének Ábelje; Féja Géza: Tamási a meglepetések írója; Színműveinek vegyes a fogadtatása:dicséret és fanyalgás, nemegyszer értetlenség; Tamási: „Az én helyzetem nem oly egyszerű, nem tanulhatom meg más darabok után a darabírást – magamat hamisítanám meg ezzel. Aki ma magyar drámát akar írni, jó színpadi művet, annak el kell felejteni, ami a színpadon nálunk volt.” Elutasítja az akkor divatos népszínmű és kabaré műfajait;

6. DRÁMÁINAK EGYÉNI VONÁSAI • Tamási megvetéssel nézi mindazt, ami „Szigligetitől és Tóth Edétől kezdve a pesti kabaristákig” szünet nélkül folyt nálunk „a parasztszínjátszás ürügye vagy cégére alatt”. Semmit sem utál úgy, mint a népszínművek „festett madarait”, s meg-megfricskázza azokat a szerzőket, akik vasárnapi ruhákban, bokrétás kalapban, hejehuja nótázás közben léptetik színpadra a parasztot. A naturalizmus hívei pedig úgy szerették látni, ha állatian önző és köpködő, buta s ápolatlan külsejű volt. • Az ősi, népi értékek felhasználásával teremt európai színvonalú, modern, az expresszionizmussal rokon drámát, amitől mégis életigenlésével, derűjével különbözik; • A jövőnek alkot, nem alkuszik;

7. Kitágul a világ New Yorkban banktisztviselői keresetének nagyrészét színházra költi. A színházi élet „végtelenskáláját” figyelte meg az olcsó burlesquetől az igényes kabaréig, a musical comedytől a színvonalas drámai színházig, határozott céllal és kritikai igénnyel; Itt (majd hazafele Párizsban) ismeri meg az európai drámairodalom kimagasló értékeit is; A modernek közül Franz Werfel, O’Neill, Max Reinhardt(lenyűgöző némajátékát „alegtökéletesebb művészet”-nek tartja) művészetét értékeli; G. B. Shaw újításaiban nem bízik; Magyar újítók: Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára,Babits Mihály: A másik ének c. mesejátéka; Bennük a népköltészet, a mítoszok, ősvallások és a modern lélektani problémák összefonódását tartja követendő eljárásnak; SZEMLÉLETE, ÍZLÉSVILÁGA ITT FORMÁLÓDIK FŐ GONDJA VISSZAÁLLÍTANI A MAGYAR SZÍNPADRA A NATURALISTA DRÁMA ÁLTAL KISZORÍTOTT KÖLTÉSZETET

8. Az erdélyi „kék madár” • „Évekkel ezelőtt itt járt az orosz Kék madár, s azóta különösen felbukkan az a kérdés, hogy miképpen kéne nekünk is ilyen ’Kék madarat’ költeni.(...) ami ennél is fontosabb: maga a székely népi költészet, zene és tánc csábítóan alkalmas fészek arra, hogy valaki kiköltse abban a magyar éneklő madarat. Nekem is kedves gondolatom ez a költői madarászás, bár a ma élő két – három népi táltos közül talán én vagyok a legkevésbé alkalmas arra, hogy megcsináljam azt a valamit, amit ‘Székely Kék madár’ alatt közönségesen értenek. Ugyanis én túlságosan türelmetlen vagyok minden adott forma és adott értékkel szemben, még úgy is, ha ezt a nép cselekedte.” (Tamási)

9. ÉNEKES MADÁR

10. MESE ÉS VALÓSÁG • Az Énekes madár inkább a népmesékkel, a mesék világával rokonítható. A színhely és idő megjelölése is ezt a mesei „hol volt, hol nem volt” meghatározatlanságot idézi: „történik akármelyik székely faluban, akármikor”. A tér és az idő végtelenné tágul, miközben a falu kisvilágában egyetlen napba(alkonyattól hajnalig) sűrűsödnek az események. • Steril mesedrámának elfogadták volna Tamási játékát, de mese és valóság összekapcsolását – a mindennapiban a rendkívüli láttatását – fölöttébb furcsállották. A szó szoros értelmében vett népdrámának is el tudták volna képzelni Tamási darabját, ha pusztán valóságelemeit nézik, amelyek a székely népéletet jellemzik. • Nem értették, hogy a valóságnak nincs vége, amikor a mese elkezdődik, s ha úgy tetszik, a mese is valósággá teljesedhet. • Az újszerű népdráma megalkotására tett írói erőfeszítéseket nem vették észre. • Hősei ízig-vérig székelyek, de a környező világ, amelyben mozognak, jelképesen tág és szándékosan időtlenített. • A lépten-nyomon megnyilvánuló, székely gondolkodásmód, humor és elmésség – akár mint érintkezési forma, akár mint kópéság és nagyotmondó bölcsesség, megtévesztő alakoskodás és nyílt jószívűség – sohasem öncélú, hanem egy magasabb költői és szerkesztői kompozíció szolgálatában áll.

11. SZERKEZET

12. „a kicsi madár legyőzte a nagy varjakat.”

13. ÁLLATSZIMBÓLUMOK

14. Rontó rítus és jó varázslat • „A bukfenc útján kecskéből vénasszonnyá és vénasszonyból kecskévé változó boszorkányalak jelenésével egy rontó rítus végbemenetelének is tanúi lehetünk: a boszorkány az udvart körbeszaladva egy teljes kört, ún. varázskört ír le, amely a gonosz erőkörét jelképezi, majd a mindennemű tisztátalan lelket és hatalmasságot elűzni hivatott templomi tömjénezés ellenrítusaként bakördög szőrével végigfüstöli a ház oldalát, „a jóság rügyeinek” elhervasztása végett („Dicsőséges szőre erős bakördögnek, hervaszd el füstöddel a jóság rügyeit...”). • Végül ördögszarvval megkeni és megrontja, ráolvas az udvar közepén álló kútra: „hogy békapjad és lenyeljed, aki közeledben jár”. • Ily módon válik a kút, a keresztény szimbolikában krisztusi metaforaként használatos élő és éltető víz forrása — a gonosz erőkörén belül — az életet elnyelő, pusztító mélységgé, mint a bibliai József esetében, akit gyilkos szándékútestvérei a kút mélyére taszítanak.” (K.V.N.) • „Az idősebbek szándékának megváltoztatása végett Köménynészerelmi bájitallal kísérletezik a Szentivánéji álom fondorlatos Puckjához hasonlóan, abban a reményben, hogy ily módon sikerül helyreállítania az összezavarodott párokat. • Ám ami Robin pajtásnak sikerül, az a fiatalok ellen együttes erővel összefogó Gondos nővérek és tétova udvarlóik esetében megbukik. • Így a shakespeare-i vígjátékkal több ponton is rokonságot mutató Tamási-játék végkifejlete más irányt vesz: a próbákat kiálló fiatal pár csodás módon eltűnik rosszakaróik szeme elől. • Eltűnésük nyomán fény árad, és egy énekes madár röppen fel a jelenlévők szeme láttára.” (K.V.N.)

15. MESEI HÁRMAS SZÁM

16. PRÓBATÉTELEK, BEAVATÁSI SZERTERTÁSOK • Az I. felvonásban Magdó a szerelem erejével elmozdítja a falat; • Mókának a fa tetején való égbe emelkedése, amikor is Magdó imádsága segítségével jóindulatra bírja az isteni hatalmat, • a kút mélyének megjárása, amikor — ismét Magdó segítségével — megtöri a gonosz hatalom, a rontás erejét; • a haldoklás jelenete tréfásan a holtak birodalmának a megjárását idézi;

17. TRÉFÁS HALDOKLÁS - POKOLJÁRÁS • A rituális avatás egyik legfontosabb eleme, próbatétele, hogy a hősnek a holtak birodalmában, az alvilágban vagy az égben, avagy gonoszszellemek, szörnyek lakta valamely más országban kell helytállnia

18. SZERELEM SZIMBÓLUMOK • Falakat is elmozdítani képes erő; • Csillagválasztás: „együtt ülünk a Göncöl szekereire” • Piros rózsa: Köményné meghatározása szerint „A szerelem? Leginkább olyan, mint a rózsa, s a rózsák között is a legszebb, a piros rózsa, amelyik ki tudja mikor, titkon fogamzik...” • Magdó szándékosan mondja sárgának a Lukács piros rózsáját, amit neki hozott: a sárga rózsa az irigység és féltékenység jelképe;

19. A TISZTA SZERELEM DIADALA/tragédiája? • A szörnyetegekként kettejükre rontó „varjaktól” szabadulnak meg egyszer s mindenkorra az utolsó jelenetben, amikor is (nászágy vagy halottas ágy nyeli el őket?) énekesmadárrá (lélekszimbólum!) eggyé olvadva a fénybe szállnak;

20. IRODALOMJEGYZÉK • Dávid Gyula - Bara Katalin – Cs. Gyimesi Éva – Csutak Judit – Lázok János: Magyar irodalom. Tankönyv a XII. osztály számára, EDP.,Buk., 37-39; • Z. Szalai Sándor: Tamási Áron színjátékai, dia.jadox.pim.hu/jetsped/displayXhtml?docId=0000000362&secId=0000032557&mainContent=true&mode=html, I.kötet, 4-32; olv. 2014.01.18. • Klein – Varga Noémi: Archetípusok és archeszituációk Tamási Áron drámáiban, Korunk 1997 Augusztus, www.korunk.org/2q=node8&ev=1997&honap=8&cikk=6103; olv. 2014.01. 23. • Széman Emese Rózsa: Emlékezés és emlékeztetés az Énekesmadárban és A csodában – féléves dolgozat, mesteri, 2009, szemanrozsa.blog.hu/2009/11/22/tortenelem_mult_emlekezet_enekesmadar_a_csoda;olv. 2014.02. 7.

21. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!MÁRCIUSI TÉMÁNK: BABITS MIHÁLY ISTENES VERSEI http://pocsveiler_ilona.0ffes.net/