200 likes | 290 Vues
Az új Polgári Törvénykönyv és a gyermekvédelemi gyámügyi terület jogszabályi kapcsolódásai. Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály Dr. Lantai Csilla főosztályvezető-helyettes. A jogszabályi háttér.
E N D
Az új Polgári Törvénykönyv és a gyermekvédelemi gyámügyi terület jogszabályi kapcsolódásai Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály Dr. Lantai Csilla főosztályvezető-helyettes
A jogszabályi háttér • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) • A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény • 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (Ptké.) • A Gyvt.-nek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel történt módosítása
Az új Ptk. felépítése • Első Könyv: Bevezető rendelkezések, • Második Könyv: Az ember mint jogalany • Harmadik Könyv: Jogi személy • Negyedik Könyv: Családjog • Ötödik Könyv: Dologi jog • Hatodik Könyv: Kötelmi jog • Hetedik Könyv: Öröklési jog • Nyolcadik Könyv: Záró rendelkezések
Jogszabály módosítások célja A Ptk. hatálybalépésével összefüggésben • az új magánjogi szabályozás megfelelő érvényesülése • a jogrendszer koherenciájának megőrzése az emberi erőforrások miniszterének jogszabály-előkésztési feladatkörébe tartozó gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek és miniszteri rendeletek szükséges módosításai
Végrehajtási szabályok • a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletet ( Gyer.) - nagyobb terjedelmű, tartalmi módosítások • a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet - kisebb terjedelmű, de szintén tartalmi módosítások • a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet - öf nyilvántartás, támogatott döntéshozatal • az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló új kormányrendelet • a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet- örökbefogadás előkészítése, utánkövetése, mediátorok a támogatott közvetítői eljáráshoz • a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló 25/2003. (V. 13.) ESZCSM rendelet- a szociális és gyámhivataloknak a hivatásos gondnokok hivatásos támogatóvá történő átképzéssel kapcsolatos feladatai
Az érintett jogintézmények • Cselekvőképesség • Gondnokság • Támogatott döntéshozatal • Örökbefogadás • Családi jogállás rendezése • Szülői felügyeleti jog • Kapcsolattartás • Gyermekvédelmi és támogatott közvetítői eljárás • Családbafogadás • Gyámság
Ptk. változások a szolgáltatások és a gyámhatósági ügyek területén I. Szolgáltatások: • Támogatott közvetítői eljárás és gyermekvédelmi közvetítői eljárás • Örökbefogadás előkészítése és utánkövetése Gyámhatósági tevékenység /új hatáskörök: előzetes jognyilatkozat felvétele, támogató kirendelése, kötelező közvetítői eljárás elrendelése, közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog esetén vitás kérdésben való döntés évente várhatóan mintegy 4300 új eljárást eredményeznek
Változások a szolgáltatások és a gyámhatósági ügyek területén II. Gyámhatósági tevékenység / átmeneti rendelkezések ! Hat hónapon belül • a gyámhatósághoz „beszolgáltatott „ vagyon kiadása a szülőknek • a szülői felügyeleti jogával együtt élő szülő gondozásában lévő gyermek érdekében való intézkedés(gyámrendelés, perindítás) Öt éven belül – gondnoksági ügyekben felülvizsgálat kezdeményezése
Cselekvőképesség I. • Új Ptk. Második Könyve - • a cselekvőképességi szabályok jelentősen változnak! • nem ad lehetőséget nagykorú személyek cselekvőképességének általános korlátozására, • a cselekvőképesség a bíróság által meghatározott ügycsoportban korlátozható, • a cselekvőképesség korlátozása kétféle lehet: • részleges és teljes korlátozás, • részleges korlátozás esetén lényeges az ügycsoport meghatározása, • minden esetben kötelező a felülvizsgálat!
Cselekvőképesség II. A cselekvőképesség teljes korlátozása csak akkor, ha a cselekvőképesség részleges korlátozása nem elégséges, vagyis az élet valamennyi területén igazolhatóan szükséges a helyettes döntéshozatal. A bíróságnak a cselekvőképesség ügycsoportonkénti korlátozásáról személyre szabottan, a gondnokság alá helyezendő személy életkörülményeit vizsgálva kell döntenie, szükséges a családi és társas kapcsolatok feltérképezése is Változás: a bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltése után helyezheti cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá, hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.
A gondnokság alá helyezési eljárást megelőző intézkedések I. • Gyámhatósági hatáskör: zárgondnok és ideiglenes gondnok kirendelése • A zárlat elrendelésének feltételei: - a gondnokság alá helyezés törvényi feltételei fennállnak, - sürgős beavatkozás szükséges a gondnokság alá helyezendő személy vagyonának védelme érdekében.
A gondnokság alá helyezési eljárást megelőző intézkedések II. Az ideiglenes gondnokrendelés feltételei: • kivételesen, csak nagykorú személynek, ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezése indokoltnak látszik (pszichiáter szakorvos véleménye) • vagyoni, személyi érdekek védelme más módon (például zárlat elrendelésével) nem lehetséges. • halasztást nem tűrő, azonnali intézkedés szükséges
A gondnokság alá helyezési eljárást megelőző intézkedések III. Garanciális szabály: szükségesség - arányosság elve - csak a legszükségesebb ideig állhat fenn bírói kontroll nélkül a zárlat, az ideiglenes gondnok kirendelése • a gyámhatósági határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, • nyolc napon belül szükséges a gyámhatósági döntések bírósági felülvizsgálatát kezdeményezni, • a bíróság feladata: a lehető legrövidebb időn belül dönteni kell a zárlat, illetve az ideiglenes gondnokság fenntartásáról vagy megszüntetéséről.
A gondnokság alá helyezés kezdeményezése • a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére, • a kiskorú törvényes képviselője, a nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámja • a gyámhatóság (tudomást szerzést követő 60 napon belül meg kell indítania, ha más jogosult nem tesz meg ! Járási gyámhivatali hatáskör!), • az ügyész.
Felülvizsgálat I. Ptké. rendelkezési szerint: • minden gondnokság alatt álló személyt az új szabályok szerint felül kell vizsgálni, • a kötelező felülvizsgálat öt éven belül való kezdeményezése, perindítási kötelezettség - a gyámhatóság feladata • a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, a folyamatban levő eljárást pedig meg kell szüntetni A gyámhatóságnak ismét per kell indítani a 17. életév betöltését követően!
Felülvizsgálat II. Speciális ütemezés a felülvizsgálatra (Ptké. 6.§): A gyámhatóságnak • 2014-ben az 1982. december 31. előtt, • 2015-ben az 1983. január 1. és 1994. december 31. • 2016-ban az 1995. január 1. és 2001. december 31. • 2017-ben a 2002. január 1. és 2007. december 31. • 2018-ban a 2008. január 1. és 2014. március 14. között elrendelt – cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről szóló, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó – határozatok felülvizsgálata iránt kell a bíróságon pert indítania – tervezés! Legkésőbb a Ptk. hatálybalépésétől számított öt éven belül kell a gyámhatóságnak megindítania a pert.
Felülvizsgálat III. A gyámhatóság keresete irányulhat (Pp.) • a gondnokság alá helyezés fenntartására, megszüntetésére, • a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatása, • a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítására, • a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítására, • a választójogból való kizárásra, valamint a választójogból való kizárás megszüntetésére.
Gondnokrendelés Gyer. 131. § A gondnokrendelés előtt a gyámhivatal megvizsgálja: • a gondnokrendelés okát, • van-e az előzetes jognyilatkozatában gondnokul megjelölt vagy kizártszemély, • van-e a gondnokul jelölhető személyek közül megnevezett személy, vagy olyan személy, aki ellen kifejezetten tiltakozik, • a Ptk. 2:31. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével ki rendelhető ki gondnokként, • a gondnokrendeléssel érintett személy gondozásában, ellátásában ki vesz részt, és • van-e vagyona a gondnokrendeléssel érintett személynek
Gondnokrendelés Gyer. 132. § A gyámhivatal annak a nagykorú személynek, • akit a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett, gondnokot, kivételesen több gondnokot vagy helyettes gondnokot, • akinek cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezése indokoltnak látszik, kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben zárgondnokot, ideiglenes gondnokot, • akinek a Ket. alapján szükséges, ügygondnokot, • más eljáró szerv, személy megkeresésére eseti gondnokot vagy ügygondnokot rendel Hivatásos gondnok Gyvt. 102. §
Új jogintézmények a cselekvőképességi szabályok körében Az előzetes jognyilatkozat a gyámhatóság előtt is megtehető (Gyer. 126/A.§ ) • az előzetes jognyilatkozat nyilvántartásba való bejegyzése illetékköteles, költségét az előzetes jognyilatkozatot tenni kívánó személy viseli, • a nyilvántartásba bejegyzés iránti kérelmet az előzetes jognyilatkozatról felvett jegyzőkönyvvel együtt a gyámhivatal küldi meg a bíróságnak, és a bíróság rendeli el az előzetes jognyilatkozat alkalmazását A támogatott döntéshozatalcselekvőképesség korlátozása nélküli döntési segítség a belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú személy számára